Az Árpád-ház

(Tk.121. oldal)

Az Árpád-ház egy olyan uralkodói család volt, mely a honfoglalást vezető Árpád fejedelem leszármazottaiból állt és 300 éven keresztül adta a magyar uralkodókat (1000 és 1301 között). Az Árpád-házi királyok rokoni kapcsolatait családfa ábrázolja:

Fontosabb Árpád-házi uralkodók:

• Szent László: 1077-1095
• Könyves Kálmán: 1095-1116
• III. Béla: 1172-1196
• II. András: 1205-1235
• IV. Béla: 1235-1270

Árpád-házi szimbólum: LINK

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rp%C3%A1ds%C3%A1v

Az Árpád-ház jellemzői:

Noha az Árpád-házi királyok rengeteg trónharcot vívtak saját rokonaikkal és sok volt a belharc illetve trónviszály, közben megerősítették helyzetünket Európában. Uralmuk végére azonban ujra válságos helyzetbe került a Magyar Királyság, melyből majd egy új dinasztia, a francia gyökerekkel rendelkező Anjou (Anzsu) uralkodóház menekíti ki a magyarságot.

***

Magyarország a háborúban

A JUGOSZLÁV VÁLSÁG

Hitler, mint szövetségesét szólította fel Magyarországot a Jugoszlávia elleni harcban való részvételre 1941 márciusában. Ugyanakkor Teleki 3 hónappal korábban (1940 december 12-én) örök-barátsági szerződést írt alá velük. Végül Teleki az öngyilkosságba menekült: 1941 április 3-án főbe lőtte magát.

Megalakult a Bárdossy László vezette új kormány (1941 április - 1942 március) mely elrendelte Jugoszlávia megtámadását (a németekkel szövetségben). A magyar csapatok a Bácska-Bánát háromszöget foglalták el, és a 12 ezer négyzetkilométeres területet hazánkhoz csatolták. 

MAGYAR HADBALÉPÉS

Németország a Barbarosa-terv keretében 1941 június 22-én megtámadta a Szovjetuniót. A magyar parlament vitába kezdett arról, hogy vegyünk e részt benne. Végül mellette döntöttünk: mert Erdély további részeit is megakartuk kapni Hitlertől.

Ürügy a hadbalépésre: 1941 június 26-án ismeretlen gépek bombázták Kassát. A Bárdossy-kormány úgy ítélte meg, hogy ezek szovjet gépek voltak, így 1941 június 27-én Magyarország belépett a II. világháborúba és hadat üzent a Szovjetuniónak.

A MAGYAR HADSEREG HARCA A KELETI FRONTON

Harcok a Don-kanyarban: 1942 tavaszán a teljes 2. magyar hadsereg (200 ezer katona) indult a Don folyó partjához a Sztálingrád elleni német támadás kisegítése céljából. A hadsereg parancsnoka: Jány Gusztáv vezérezredes. [LINK]

A Don-kanyarban a szovjetek lerohanták a magyar állásokat és hatalmas túlerejükkel, harckocsijaikkal legyőzték a magyar csapatokat. A II. magyar hadsereg 60%-a odaveszik a harcokban.

KÁLLAY HINTAPOLITIKÁJA []

Horthy Miklós Hitler győzelmébe vetett hite, 1942 tavaszán ingott meg először. Kinevezte a nyugat-barát, békepárti Kállay Miklóst miniszterelnöknek.

Kállay hintapolitikába kezdett, vagyis nyilvánosan német-barát politikát folytatott, miközben titokban a háborúból való kilépésünkről tárgyalt az angolokkal és amerikaiakkal. A hinta elnevezés onnan ered, hogy a kileng a németek felé (látszólag hűek vagyunk Hitlerhez), majd kileng a másik irányba is (titokban tárgyalunk a nyugattal)

A tárgyalások 1944 elején elakadtak, mert közben a Teheráni Konferencia (1943 novemberében) úgy döntött, hogy Kelet-Európa és így Magyarország felszabadítását a szovjetekre bízzák.

Közben Hitler tudomást szerzett a titkos magyar tárgyalásokról és elrendelte Magyarország német megszállását. Erre 1944 március 19-én került sor.

MAGYARORSZÁG A NÉMET MEGSZÁLLÁS ALATT

A megszállás a Margarethe terv alapján történt, váratlanul. Közvetlen előtte Ausztriába (Klessheimbe) hívták Horthyt, majd kész tények elé állították. Végül a magyar kormányzó elfogadta, hogy Magyarország barátként fogadja a német megszálló csapatokat.

Horthy a helyén maradt, de a nácik új kormányt neveztek ki: Sztójay Döme korábbi berlini követ vezetésével és Magyarország kapott egy teljhatalmú német vezetőt is, Edmund Veesenmayer személyében.

A német megszállás első fél évében (1944 március - szeptember) a nácik betiltották a baloldali pártokat, újságokat, még több magyar katonát küldtek a frontra és megkezdték nyersanyagaink Németországba szállítását.

Magyar holokauszt: Adolf Eichmann Gestapo tiszt vezetésével megkezdődött a magyar zsidóság üldözése. Elős lépésben a zsidókat Dávid-csillag viselésére kötelezték, majd elrendelték minden városban a gettókba gyűjtésüket, végül harmadik lépésben 440 ezer magyar zsidót szállítottak vasúton, másfél hónap alatt 1944 május-június során Auschwitzba. Később, 1944 júliusában a magyar holokauszt második fejezete kezdődött, a budapesti zsidók elszállítása  a haláltáborokba. Ezt azonban már Horthy megakadályozta. A magyar holokauszt 3. fejezete, a nyilas uralomra esett.

Összefoglalás

I.A magyarok eredete:

• Hun vagy finnugor származás
• Csodaszarvas mondája - Kézai Simon írta le
  
• Őshaza: Magna Hungaria (Ural hegység, Volga-Káma folyók)

II. Őseink életmódja:

• Nomád életmód a sztyeppén
• Társadalom: 7 törzs, ezeken belül? nemzettségek, nagy családok
• Vándorlás: Uraltól, Levédián, Etelközön keresztül a Kárpát-medencébe
• Első vezetőink: Álmos és Árpád, aki a honfoglalás idején a fejedelmünk

III. Magyar hitvilág:

• Turul-monda, Anonymus
• Természet imádat, sámánok
• Ősi viselet, fegyverek (tarsoly, tegez, kopja, szablya)

IV. Honfoglalás:

• 895-ben fontos hágókon keresztül érkeztünk (Vereczkei, Radnai, Borgói)
• A Kárpát-medence megfelelt nekünk (folyók, körben hegyek, legelők)
• Harcmodor: színlelt megfutamodás, hátrafelé nyilazás
• Pozsonyi csata: 907, megvédjük magunkat
• A honfoglalást zsákmányszerző kalandozások követték, de vereségek: Merseburg, Augsburg

V. Géza és Szent István

• Géza történelmi érdemei
• István megkoronázása: 1000-ben
• Megküzd Koppánnyal, felnégyelteti

VI. Államalapítás

• Három lépése: vármegyék, püspökségek, törvények
• Törvények: 10 falunként templom, misékre járás, tized
• Utódlás: István fia, Imre meghal, így unokaöccse: Orseolo Péter

***

István király és az államalapítás (117. oldal)

Azt a történelmi folyamatot és korszakot szoktuk államalapításnak nevezni, melyben Szent István királyunk Európával és a pápasággal együttműködve, a keresztény egyházi illetve világi közigazgatás kialakításával megteremtette az önálló Magyar Királyságot az első ezredfordulón.

Az államalapítás három lépése:

• Az egyházi közigazgatás, vagyis püspökségek (10 db) létrehozása egy érseki központtal (Esztergom)
• A világi közigazgatás, vagyis vármegyék (30 db) megalapítása
• Törvényekkel a magyar lakosság rászorítása a keresztény hitre és letelepedett életmódra.

 Az esztergomi érsek lett a magyar egyház legfőbb vezetője (utána következett a kalocsai érsek). Püspöki központok: Veszprém, Győr, Pécs, Eger, Gyulafehérvár, Csanád, Várad, Vác. Létrejött a pannonhalmi bencés apátság is .

Szent István küzdelmei és törvényei

István uralmát kezdetben nem ismerték el a törzsi vezetők. Ám mindannyiukat legyőzte: Koppányt legelőször (997-ben). Hogy többi ellenségét is elrettentse, Koppány testét négyfelé vágatta, és kitűzette a négy legfontosabb vár kapujára. Később legyőzte Ajtonyt, Gyulát és Keánt is.

Szent István törvényei

A lakosság keresztényi, letelepedett életmódját igyekeztek kötelezővé tenni István törvénykönyvei (2 db) Ide tartozott a

• 10 falunkénti templomépítések elrendelése,
• a kötelező misékre járás bevezetése,
• az egyházi tized (decima) fizetésének törvénybe iktatása és a kóborló életmód - pogány rítusok - megtiltása.

Trónutódlás

Szent Istvánnak egyetlen fia volt Imre herceg. István őt készítette fel az uralkodásra az intelmek című művében. Imre azonban fiatalon (1031-ben) meghalt (egy vadászaton). Halála után felvetődött, hogy ki örökölje a trónt: István nagybátyja Mihály és annak fia Vazul, vagy valaki más? István nem akarta Mihályékat, mert félt attól, hogy nem tartják majd fenn a kereszténységet Magyarországon. Végül leánytestvérének fiát, a Velencében nevelkedett Orseolo Pétert jelölte utódjául.

Támadás az ország ellen

Amikor új uralkodói család kerül a Német-Római Birodalom élére (Liudolf-ház helyett Száli-ház). akik már nem rokonai Istvánnak, megtámadják a Magyar Királyságot.

II. Konrád császár 1030-ban indítja a támadást, ám István seregei a "felperzselt föld" taktikáját alkalmazzák. Ennek lényege: a hátráló sereg minden élelmet elvisz a támadók útvonaláról, így azok nem tudnak zsákmányolni a vidékről ellátmányt. Az éhezés feladást okoz a támadóknál.

Államforma, parlament

Az államforma az államot vezető személy hatalmának eredetét, legitimitását, jogállását írja le. Meghatározza az államfői tisztség keletkezésének és megszűnésének a módját. Egy állam alapvetően három fontos jellemzővel írható le. Ezek az államforma, a kormányforma és az államszervezet.

Alapvetően kétféle államforma létezik: monarchia, melyben az államfő az uralkodó (monarcha), annak hiányában pedig a kormányzó; és köztársaság ahol az államfő legtöbb esetben a köztársasági elnök tisztséget viseli, de természetesen vannak ettől eltérő megnevezések is (pl. elnök, dózse).

Az emberiség történetének nagy részében a monarchiák voltak többségben, szemben napjainkkal, amikor a köztársaság a gyakoribb államforma.

Parlament:

Demokráciákban a legfőbb döntéshozó szerv, mely a legmagasabb szintű jogszabályokat alkotja a törvényeket. Léteznek egykamarás és kétkamarás parlamentek. Történelmünkben egészen a második világháború utáni szovjetizálásig a kétkamarás parlament volt a jelemző aló és felsőházzal

Szent István

Gézát 997-ben fia követte a fejedelmi székben, de Koppány nem fogadta el, mondván, hogy ő következik a szeniorátus elve szerint. A sztyeppei népeknél nem apáról fiúra szállt a hatalom, hanem a legalkalmasabb, legidősebb férfi családtagra szállt a hatalom.

Koppány Veszprém mellett ütközött meg István seregével 997-ben, ám veszített. (István seregeit egy Vecellin nevű német lovag vezette, Koppányt is ő maga ölte meg a csata során.)

Koronázás: 1000 karácsonyán történt, a világi hatalmat szimbolizáló lándzsát III. Ottó császártól, a koronát II. Szilveszter pápától kapta István. Ez a két motívum jelenik meg Szent István pénzein is: az egyik oldalon a lándzsa (lancea regis - király lándzsája felirattal) a másikon a korona (regia civitas - királyi város). 

***

Géza fejedelem (Tk 116. oldal)

A honfoglaló Árpád fejedelem dédunokája volt Géza. Felesége Sarolt volt, gyermekeik: három lány és egy fiú. A gyermekek:

• Vajk, aki később az István nevet kapja. Élt: 975-1038. Fejedelem: 997-től, király: 1000-től
• Ilona, a velencei dózse felesége lesz (990-ben)
• Sarolta, Aba Sámuel felesége lesz (991-ben)
• Judit, I. Boleszláv lengyel fejedelem felesége lesz (985-ben)

Géza fejedelem történelmi érdemei:  

1.) Ráébred arra, hogy a magyarság csak akkor maradhat fenn, ha beilleszkedik Európába, amihez elengedhetetlen a kereszténység felvétele. Akik ezt nem tették, eltűntek: szkíták, hunok, avarok, besenyők.

2.) Géza 973-ban elküldte követeit a quedlinburgi birodalmi gyűlésbe [térkép], ahol a Német Római Császárság uralkodója I. Ottó és a pápa (II. Szilveszter) előtt kinyilvánította, hogy népe szeretne beilleszkedni Európába és ennek bizonyítékaként felveszik a kereszténységet! 

3.) Géza harmadik fontos döntése fiának Vajknak a megkeresztelés volt (István néven).

4.) Negyedik lényeges döntés: rokoni kapcsolatra lép a bajor herceg: Liudolf Henrik (későbbi: II. Henrik császár) családjával amikor István elveszi Henrik húgát Gizellát 996-ban (a kölni dómban). Henrik: 895-től bajor herceg, 1002-ben német király, 1014-ben császár.

Szent István

A háború forduló-pontjai és 2. szakasza

Fordulópontok a háborúban:

1. Midwayi tengeri csata a Csendes-óceánon 1942 júniusában. Hatalmas amerikai győzelem születik Japán felett!
2. El-Alameini csata Afrikában 1942 októberében. Erwin Rommel német tábornok támadását Egyiptom ellen megállítja Montgomery angol tábornok. 
3. Sztálingrádi csata Európa keleti székén 1942 végén. A német hadsereg már 1942 nyarán eléri Sztálingrádot. A Szovjetunió számára és személyesen Sztálinnak is nagyon fontos Sztálingrád megvédése. A sztálingrádi csata volt a háború legnagyobb ütközete. A németek megsemmisítő vereséget szenvednek, 300 ezer német esik el vagy kerül fogságba. 

A háború második szakasza 

Németország veszít előbb Afrikában majd Olaszországban is, ahová Afrikából helyeződik át a front. Mussolini közben megbukik (1943).

Normandiai partraszállás:

Az amerikaiak és angolok partraszállása Franciaországban a normandiai területen zajlott, ez volt a híres "D-day". A partraszállás napja: 1944 június 6-án.

Hitler utolsó ellentámadási kísérlete a nyugati fronton az ardenneki offenzíva (támadás) volt 1944 karácsonyán Hitler utolsó nagy ellentámadási kísérlete. A Belgium térségében meginduló német harckocsikat azonban megállítják az angolok és amerikaiak. 1945 márciusában a szövetségesek áttörnek a Rajnán és innentől német földön folyik a harc. 

Merénylet-kísérlet Hitler ellen, a német tábornokok elpártolását jelzi. A Führer túléli a Rastenburgban berendezett főhadiszállásán elhelyezett táskabomba felrobbanását 1944 július 20-án

Partizánok: Az összeomlás egyik jele az is, hogy Európa partizánmozgalmai egyre sikeresebbek. A németek által megszállt Európa több pontján jelentős ellenálló csoportok, úgynevezett partizán mozgalmak harcoltak a németek ellen. 

A keleti és nyugati frontok változása: Keletről a szovjetek, nyugatról pedig a szövetségesek (angolok, amerikaiak) törtek Németországra. A német hadsereg 1945-ben már folyamatosan visszavonulni kényszerült.

A Holokauszt [Link]

A  holokauszt vagyis az európai zsidók kiirtására tett törekvés már Hitler hatalomra jutásával megkezdődött. (A Holokauszt szó jelentése: égő áldozat.) Hitler az egyik legkorábbi kritikusát, Fritz Gerlichet már 1933-ban Dachauba viteti. Később, 1935-től megjelennek sorra a nürrnbergi zsidótörvények. 

A zsidók fizikai megsemmisítéséről (Endlösung) a hirhedt wannseei konferencia dönt, Berlinben, 1942 január 20-án. Ezen főleg SS vezetők vesznek részt. Döntést hoznak arról, hogy Himmler és Heydrich vezetésével elpusztítják a 11 milliós európai zsidóságot.

Létrejönnek az úgynevezett haláltáborok (koncentrációs táborok), melyek közül a két legpusztítóbb, ahol szervezetten gázosítottak el embereket:

• Auschwitz-Birkenau haláltábor, Krakkó közelében: 1,1 millió zsidó, cigány és egyéb üldözött személy halál-helye
• Treblinkai haláltábor, Varsó mellett, ahol 870 ezer embert öltek meg.
• Egyéb haláltáborok: Mathausen, Belzec, Dachau, Buchenwald

 A háború vége

Hitler öngyilkossága: A berlini kancellária alatti bunkerben történt 1945 április 30-án, Eva Braunnal (akit előtte 2 nappal vett feleségül) noha 1932 óta 13 éve éltek már együtt. Berlin eleste: 1945 május 2.

Japán veresége:

• Midwayi amerikai győzelem után: Leyte-öböli csata (1944 október), Ivo Dzsima (1945 feb-márc), Okinava (1945 ápr-jún), mind amerikai győzelmek Ázsiában. Békaugrás hadművelet, Nimitz tengernagy, MacArthur tábornok
  
• Atombombák ledobása: Hirosima, Nagaszaki (1945 augusztus 6 és 9.) Manhattan terv hozza létre az atombombát. (Oppenheimer)
  

Fegyverszünetek:

• Nyugaton: Reimsi fegyverszünet (1945 május 7.)
• Keleten: Berlin (1945 május 8.)
• Ázsiában: Tokio (1945 szeptember 2.)

Nürnbergi per [link]: A győztesek 1945 október 18 és 1946 október 1 között 22 magas rangú náci vezető ügyében ítélkeztek, végül 10 nácit fel is akasztottak. 

***

1.) Iraki háborúk: Az első 1991-ben a Sivatagi vihar hadművelet volt (Öbölháború), amikor az USA katonailag beavatkozott Irak és Kuvait viszályába, ENSZ felhatalmazással és NATO kötelékben. Az iraki diktátor: Szaddam Husszein, az amerikai elnök pedig: George Bush. A második iraki háború 2003-ban kezdődött a Husszein megdöntése volt legfőbb célja részint a 2001-es terrortámadás, részint állítólagos tömegpusztító fegyverei miatt. Irakot legyőzik, megkezdődik egy hosszú megszállás (2003-2011) Husszeint perbe fogják (vád: egy falu elpusztítása biológiai fegyverekkel) majd halálra ítélik.

1.) Csecsen-orosz háborúk 1999 -2000 –ben (a 90 –es évek háborúinak folytatásai), melyben az USA és a nyugati szövetségesei óvatosan ugyan, de a beavatkozás határán álltak.

2.) Az afganisztáni és a 2003 –as iraki háború, melyek jelentősen megosztották a világot, de orosz vonatkozásai is voltak, mivel Putyin kezdettől az amerikai beavatkozások ellen lépett fel.

3.)    A 2008 –as grúziai háború. 2008 nyarán Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre a területén és határvidékén élő oszétok ellen, ezért az oszétok védelmében bevunult Grúziába. Végül elhagyta az országot, de Grúzia bizonyos területeit (Abháziát és Dél-Oszétiát, szövetségeseinek és függetlennek tekint.

4.)    A NATO ugyancsak 2008 –ban rakétaelhárító rendszer telepítésébe kezdett Lengyelországban, mely Oroszország közelsége miatt sértette Moszkva érdekszféráját. Putyin egyenesen háborús lépésnek tekintette a NATO támaszpontokat, melyek építését végül félbehagyták.

5.)    A 2011 óta tartó szíriai konfliktusban Putyin a szír diktátort Bassár el-Aszadot támogatja, lévén hogy Szíria a hidegháború óta régi szövetségese a térségben. Az USA kezdetben a felkelők mellé állt, így sokáig úgy tűnt, hogy orosz és amerikai egységek is szembe kerülnek majd egymással. Ám idővel kiderült: a felkelők egy része Amerika és nyugat ellenes terrorista csoportokból áll, így végül az USA átmenetileg visszalépett a lázadók hatékonyabb támogatásától.

6.)    Mind Oroszország, mind pedig Kína tevékeny támogatói az iráni atomprogramnak. Ám az USA és Izrael is attól tartanak, hogy a perzsa ország a birtokába kerülő technológia és nukleáris alapanyagok segítségével az atomerőművek mellett atomfegyvereket is kifejleszt, melyekkel a nyugati nagyhatalmakat és Izraelt is fenyegetheti.

7.)    Edward Snowden az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a CIA volt alkalmazottja 2013 –ban titkosított dokumentumok megjelentetésével nyilvánosságra hozta, hogy az amerikai titkosszolgálatok széles körben figyelik az emberek mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységét az Egyesült Államokban, sőt világszerte. A botrány kirobbantása után Snowden előbb Hongkongba, majd Moszkvába menekült, ahol Putyin menedéket adott számára. Bár az amerikaiak a kiadatását kérik (és érvénytelenítették az útlevelét) az oroszok nem adják ki Washingtonnak.

8.)    Ukrajna és a többi volt szovjet tagköztársaság feletti befolyásért való küzdelem. Ennek a harcnak legújabb fejezete, hogy 2014 március elsején az orosz hadsereg megszállta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, majd támogatni kezdte a kelet-ukrajnai szakadár csapatok küzdelmeit.

9.) Ukrajnai háború: 2022 február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát több irányból, jelentős szárazföldi, tengeri és légi csapatokkal megerősítve. A NATO az EU és a fejlett világ országai elítlték az agressziót és szankciókat vezettek be, illetve fegyverszállítmányokkal kezdték támogatni a védelmi harcokra kéányszerülő Ukrajnát.

A Szovjetunió nemet megtámadása és a szövetségesek

A Barbarossa-terv révén 1941 június 22 - 1941 december 5 között mintegy 3,5 millió német katona támadja meg a Szovjetuniót, 3600 harckocsival és 4400 repülővel. Moszkvát 22 km-re megközelítik a németek. Fordulat: Sztálin a Szovjetunió keleti részeiről hoz katonákat és utánpótlást. 

A moszkvai csata 1941 decemberében Hitler első nagy veresége lesz. A kudarc egyik oka: a téli körülmények, a nagy hó, a -30 fokos hideg.

Összefogás Hitler ellen: 

Három formában valósult meg a németek elleni összefogás: hadi-szállítmányokkal, szövetségi szerződések megkötésével és konferenciákkal.

• Kölcsönbérleti szállítmányok: Az USA félmillió teherautót és egyéb felszerelést ad Sztálinnak a háború alatt. 
• Szerződések: Atlanti Charta (1941 aug 14), melyet előbb az angolok és amerikaiak írnak alá (Churchill és Roosevelt) majd csatlakozik ehhez a Szovjetunió (Sztálin) is.
• Konferenciák: Összesen 4 ilyen volt a Hitler ellen összefogó nagyhatalmak között.

Konferenciák: 

• Az első ilyen a casablancai konferencia volt (1943 január)
• A második a teheráni konferencia (1943 októberében)
• Harmadik Jalta (1945 február)
• Az utolsó: Potsdam (1945 július)

A legfontosabb a teheráni volt, mert ezen döntenek a franciaországi front megnyitásáról.