Törióra 2 - Kiegészítő blogoldal az érettségire készülőknek

Törióra 2

5F - Államalapítás

2024. március 26. - Töritanár_

István király és az államalapítás (117. oldal)

 

Azt a történelmi folyamatot és korszakot szoktuk államalapításnak nevezni, melyben Szent István királyunk Európával és a pápasággal együttműködve, a keresztény egyházi illetve világi közigazgatás kialakításával megteremtette az önálló Magyar Királyságot az első ezredfordulón.

Az államalapítás három lépése:

  • Az egyházi közigazgatás, vagyis püspökségek (10 db) létrehozása egy érseki központtal (Esztergom)
  • A világi közigazgatás, vagyis vármegyék (30 db) megalapítása
  • Törvényekkel a magyar lakosság rászorítása a keresztény hitre és letelepedett életmódra.

 Az esztergomi érsek lett a magyar egyház legfőbb vezetője (utána következett a kalocsai érsek). Püspöki központok: Veszprém, Győr, Pécs, Eger, Gyulafehérvár, Csanád, Várad, Vác. Létrejött a pannonhalmi bencés apátság is .

Szent István küzdelmei és törvényei

szent_istvan_map.jpg

István uralmát kezdetben nem ismerték el a törzsi vezetők. Ám mindannyiukat legyőzte: Koppányt legelőször (997-ben). Hogy többi ellenségét is elrettentse, Koppány testét négyfelé vágatta, és kitűzette a négy legfontosabb vár kapujára. Később legyőzte Ajtonyt, Gyulát és Keánt is.

Szent István törvényei

A lakosság keresztényi, letelepedett életmódját igyekeztek kötelezővé tenni István törvénykönyvei (2 db) Ide tartozott a

  • 10 falunkénti templomépítések elrendelése,
  • a kötelező misékre járás bevezetése,
  • az egyházi tized (decima) fizetésének törvénybe iktatása és a kóborló életmód - pogány rítusok - megtiltása.

Trónutódlás

Szent Istvánnak egyetlen fia volt Imre herceg. István őt készítette fel az uralkodásra az intelmek című művében. Imre azonban fiatalon (1031-ben) meghalt (egy vadászaton). Halála után felvetődött, hogy ki örökölje a trónt: István nagybátyja Mihály és annak fia Vazul, vagy valaki más? István nem akarta Mihályékat, mert félt attól, hogy nem tartják majd fenn a kereszténységet Magyarországon. Végül leánytestvérének fiát, a Velencében nevelkedett Orseolo Pétert jelölte utódjául.

Támadások az ország ellen

12 - Állampolgári ismeretek, államforma, parlament-típusok

Államforma, parlament

Az államforma az államot vezető személy hatalmának eredetét, legitimitását, jogállását írja le. Meghatározza az államfői tisztség keletkezésének és megszűnésének a módját. Egy állam alapvetően három fontos jellemzővel írható le. Ezek az államforma, a kormányforma és az államszervezet.

Alapvetően kétféle államforma létezik: monarchia, melyben az államfő az uralkodó (monarcha), annak hiányában pedig a kormányzó; és köztársaság ahol az államfő legtöbb esetben a köztársasági elnök tisztséget viseli, de természetesen vannak ettől eltérő megnevezések is (pl. elnök, dózse).

Az emberiség történetének nagy részében a monarchiák voltak többségben, szemben napjainkkal, amikor a köztársaság a gyakoribb államforma.

Parlament:

Demokráciákban a legfőbb döntéshozó szerv, mely a legmagasabb szintű jogszabályokat alkotja a törvényeket. Léteznek egykamarás és kétkamarás parlamentek. Történelmünkben egészen a második világháború utáni szovjetizálásig a kétkamarás parlament volt a jelemző aló és felsőházzal

5F - Szent István

Szent István

 szentistvan_szobra.jpg

Gézát 997-ben fia követte a fejedelmi székben, de Koppány nem fogadta el, mondván, hogy ő következik a szeniorátus elve szerint. A sztyeppei népeknél nem apáról fiúra szállt a hatalom, hanem a legalkalmasabb, legidősebb férfi családtagra szállt a hatalom.

Koppány Veszprém mellett ütközött meg István seregével 997-ben, ám veszített. (István seregeit egy Vecellin nevű német lovag vezette, Koppányt is ő maga ölte meg a csata során.)

Koronázás: 1000 karácsonyán történt, a világi hatalmat szimbolizáló lándzsát III. Ottó császártól, a koronát II. Szilveszter pápától kapta István. Ez a két motívum jelenik meg Szent István pénzein is: az egyik oldalon a lándzsa (lancea regis - király lándzsája felirattal) a másikon a korona (regia civitas - királyi város). 

szentistvan_penze.jpg

***

5F Géza fejedelem és Szent István

Géza fejedelem (Tk 116. oldal)

 geza_fejedelem.jpg

A honfoglaló Árpád fejedelem dédunokája volt Géza. Felesége Sarolt volt, gyermekeik: három lány és egy fiú. A gyermekek:

  • Vajk, aki később az István nevet kapja. Élt: 975-1038. Fejedelem: 997-től, király: 1000-től
  • Ilona, a velencei dózse felesége lesz (990-ben)
  • Sarolta, Aba Sámuel felesége lesz (991-ben)
  • Judit, I. Boleszláv lengyel fejedelem felesége lesz (985-ben)

Géza fejedelem történelmi érdemei:  

1.) Ráébred arra, hogy a magyarság csak akkor maradhat fenn, ha beilleszkedik Európába, amihez elengedhetetlen a kereszténység felvétele. Akik ezt nem tették, eltűntek: szkíták, hunok, avarok, besenyők.

2.) Géza 973-ban elküldte követeit a quedlinburgi birodalmi gyűlésbe [térkép], ahol a Német Római Császárság uralkodója I. Ottó és a pápa (II. Szilveszter) előtt kinyilvánította, hogy népe szeretne beilleszkedni Európába és ennek bizonyítékaként felveszik a kereszténységet! 

3.) Géza harmadik fontos döntése fiának Vajknak a megkeresztelés volt (István néven).

4.) Negyedik lényeges döntés: rokoni kapcsolatra lép a bajor herceg: Liudolf Henrik (későbbi: II. Henrik császár) családjával amikor István elveszi Henrik húgát Gizellát 996-ban (a kölni dómban). Henrik: 895-től bajor herceg, 1002-ben német király, 1014-ben császár.

Szent István

A II. világháború második szakasza

A háború forduló-pontjai és 2. szakasza

Fordulópontok a háborúban:

  1. Midwayi tengeri csata a Csendes-óceánon 1942 júniusában. Hatalmas amerikai győzelem születik Japán felett!
  2. El-Alameini csata Afrikában 1942 októberében. Erwin Rommel német tábornok támadását Egyiptom ellen megállítja Montgomery angol tábornok. 
  3. Sztálingrádi csata Európa keleti székén 1942 végén. A német hadsereg már 1942 nyarán eléri Sztálingrádot. A Szovjetunió számára és személyesen Sztálinnak is nagyon fontos Sztálingrád megvédése. A sztálingrádi csata volt a háború legnagyobb ütközete. A németek megsemmisítő vereséget szenvednek, 300 ezer német esik el vagy kerül fogságba. 

A háború második szakasza 

Németország veszít előbb Afrikában majd Olaszországban is, ahová Afrikából helyeződik át a front. Mussolini közben megbukik (1943).

Normandiai partraszállás:

Az amerikaiak és angolok partraszállása Franciaországban a normandiai területen zajlott, ez volt a híres "D-day". A partraszállás napja: 1944 június 6-án.

normandia.jpg

Hitler utolsó ellentámadási kísérlete a nyugati fronton az ardenneki offenzíva (támadás) volt 1944 karácsonyán Hitler utolsó nagy ellentámadási kísérlete. A Belgium térségében meginduló német harckocsikat azonban megállítják az angolok és amerikaiak. 1945 márciusában a szövetségesek áttörnek a Rajnán és innentől német földön folyik a harc. 

Merénylet-kísérlet Hitler ellen, a német tábornokok elpártolását jelzi. A Führer túléli a Rastenburgban berendezett főhadiszállásán elhelyezett táskabomba felrobbanását 1944 július 20-án

Partizánok: Az összeomlás egyik jele az is, hogy Európa partizánmozgalmai egyre sikeresebbek. A németek által megszállt Európa több pontján jelentős ellenálló csoportok, úgynevezett partizán mozgalmak harcoltak a németek ellen. 

frontok_1945.jpg

A keleti és nyugati frontok változása: Keletről a szovjetek, nyugatról pedig a szövetségesek (angolok, amerikaiak) törtek Németországra. A német hadsereg 1945-ben már folyamatosan visszavonulni kényszerült.

A Holokauszt [Link]

 

A  holokauszt vagyis az európai zsidók kiirtására tett törekvés már Hitler hatalomra jutásával megkezdődött. (A Holokauszt szó jelentése: égő áldozat.) Hitler az egyik legkorábbi kritikusát, Fritz Gerlichet már 1933-ban Dachauba viteti. Később, 1935-től megjelennek sorra a nürrnbergi zsidótörvények. 

A zsidók fizikai megsemmisítéséről (Endlösung) a hirhedt wannseei konferencia dönt, Berlinben, 1942 január 20-án. Ezen főleg SS vezetők vesznek részt. Döntést hoznak arról, hogy Himmler és Heydrich vezetésével elpusztítják a 11 milliós európai zsidóságot.

Létrejönnek az úgynevezett haláltáborok (koncentrációs táborok), melyek közül a két legpusztítóbb, ahol szervezetten gázosítottak el embereket:

  • Auschwitz-Birkenau haláltábor, Krakkó közelében: 1,1 millió zsidó, cigány és egyéb üldözött személy halál-helye
  • Treblinkai haláltábor, Varsó mellett, ahol 870 ezer embert öltek meg.
  • Egyéb haláltáborok: Mathausen, Belzec, Dachau, Buchenwald

 A háború vége

 

Hitler öngyilkossága: A berlini kancellária alatti bunkerben történt 1945 április 30-án, Eva Braunnal (akit előtte 2 nappal vett feleségül) noha 1932 óta 13 éve éltek már együtt. Berlin eleste: 1945 május 2.

Japán veresége:

  • Midwayi amerikai győzelem után: Leyte-öböli csata (1944 október), Ivo Dzsima (1945 feb-márc), Okinava (1945 ápr-jún), mind amerikai győzelmek Ázsiában. Békaugrás hadművelet, Nimitz tengernagy, MacArthur tábornok
  • Atombombák ledobása: Hirosima, Nagaszaki (1945 augusztus 6 és 9.) Manhattan terv hozza létre az atombombát. (Oppenheimer)

Fegyverszünetek:

  • Nyugaton: Reimsi fegyverszünet (1945 május 7.)
  • Keleten: Berlin (1945 május 8.)
  • Ázsiában: Tokio (1945 szeptember 2.)

Nürnbergi per [link]: A győztesek 1945 október 18 és 1946 október 1 között 22 magas rangú náci vezető ügyében ítélkeztek, végül 10 nácit fel is akasztottak. 

***

A hidegháború végének konfliktusai

1.) Iraki háborúk: Az első 1991-ben a Sivatagi vihar hadművelet volt (Öbölháború), amikor az USA katonailag beavatkozott Irak és Kuvait viszályába, ENSZ felhatalmazással és NATO kötelékben. Az iraki diktátor: Szaddam Husszein, az amerikai elnök pedig: George Bush. A második iraki háború 2003-ban kezdődött a Husszein megdöntése volt legfőbb célja részint a 2001-es terrortámadás, részint állítólagos tömegpusztító fegyverei miatt. Irakot legyőzik, megkezdődik egy hosszú megszállás (2003-2011) Husszeint perbe fogják (vád: egy falu elpusztítása biológiai fegyverekkel) majd halálra ítélik.

1.) Csecsen-orosz háborúk 1999 -2000 –ben (a 90 –es évek háborúinak folytatásai), melyben az USA és a nyugati szövetségesei óvatosan ugyan, de a beavatkozás határán álltak.

2.) Az afganisztáni és a 2003 –as iraki háború, melyek jelentősen megosztották a világot, de orosz vonatkozásai is voltak, mivel Putyin kezdettől az amerikai beavatkozások ellen lépett fel.

3.)    A 2008 –as grúziai háború. 2008 nyarán Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre a területén és határvidékén élő oszétok ellen, ezért az oszétok védelmében bevunult Grúziába. Végül elhagyta az országot, de Grúzia bizonyos területeit (Abháziát és Dél-Oszétiát, szövetségeseinek és függetlennek tekint.

4.)    A NATO ugyancsak 2008 –ban rakétaelhárító rendszer telepítésébe kezdett Lengyelországban, mely Oroszország közelsége miatt sértette Moszkva érdekszféráját. Putyin egyenesen háborús lépésnek tekintette a NATO támaszpontokat, melyek építését végül félbehagyták.

5.)    A 2011 óta tartó szíriai konfliktusban Putyin a szír diktátort Bassár el-Aszadot támogatja, lévén hogy Szíria a hidegháború óta régi szövetségese a térségben. Az USA kezdetben a felkelők mellé állt, így sokáig úgy tűnt, hogy orosz és amerikai egységek is szembe kerülnek majd egymással. Ám idővel kiderült: a felkelők egy része Amerika és nyugat ellenes terrorista csoportokból áll, így végül az USA átmenetileg visszalépett a lázadók hatékonyabb támogatásától.

6.)    Mind Oroszország, mind pedig Kína tevékeny támogatói az iráni atomprogramnak. Ám az USA és Izrael is attól tartanak, hogy a perzsa ország a birtokába kerülő technológia és nukleáris alapanyagok segítségével az atomerőművek mellett atomfegyvereket is kifejleszt, melyekkel a nyugati nagyhatalmakat és Izraelt is fenyegetheti.

7.)    Edward Snowden az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a CIA volt alkalmazottja 2013 –ban titkosított dokumentumok megjelentetésével nyilvánosságra hozta, hogy az amerikai titkosszolgálatok széles körben figyelik az emberek mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységét az Egyesült Államokban, sőt világszerte. A botrány kirobbantása után Snowden előbb Hongkongba, majd Moszkvába menekült, ahol Putyin menedéket adott számára. Bár az amerikaiak a kiadatását kérik (és érvénytelenítették az útlevelét) az oroszok nem adják ki Washingtonnak.

8.)    Ukrajna és a többi volt szovjet tagköztársaság feletti befolyásért való küzdelem. Ennek a harcnak legújabb fejezete, hogy 2014 március elsején az orosz hadsereg megszállta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, majd támogatni kezdte a kelet-ukrajnai szakadár csapatok küzdelmeit.

9.) Ukrajnai háború: 2022 február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát több irányból, jelentős szárazföldi, tengeri és légi csapatokkal megerősítve. A NATO az EU és a fejlett világ országai elítlték az agressziót és szankciókat vezettek be, illetve fegyverszállítmányokkal kezdték támogatni a védelmi harcokra kéányszerülő Ukrajnát.

7F - A Szovjetunió német megtámadása

A Szovjetunió nemet megtámadása és a szövetségesek

 

Barbarossa-terv révén 1941 június 22 - 1941 december 5 között mintegy 3,5 millió német katona támadja meg a Szovjetuniót, 3600 harckocsival és 4400 repülővel. Moszkvát 22 km-re megközelítik a németek. Fordulat: Sztálin a Szovjetunió keleti részeiről hoz katonákat és utánpótlást. 

A moszkvai csata 1941 decemberében Hitler első nagy veresége lesz. A kudarc egyik oka: a téli körülmények, a nagy hó, a -30 fokos hideg.

Összefogás Hitler ellen

Három formában valósult meg a németek elleni összefogás: hadi-szállítmányokkal, szövetségi szerződések megkötésével és konferenciákkal.

  • Kölcsönbérleti szállítmányok: Az USA félmillió teherautót és egyéb felszerelést ad Sztálinnak a háború alatt. 
  • Szerződések: Atlanti Charta (1941 aug 14), melyet előbb az angolok és amerikaiak írnak alá (Churchill és Roosevelt) majd csatlakozik ehhez a Szovjetunió (Sztálin) is.
  • Konferenciák: Összesen 4 ilyen volt a Hitler ellen összefogó nagyhatalmak között.

Konferenciák

  • Az első ilyen a casablancai konferencia volt (1943 január)
  • A második a teheráni konferencia (1943 októberében)
  • Harmadik Jalta (1945 február)
  • Az utolsó: Potsdam (1945 július)

A legfontosabb a teheráni volt, mert ezen döntenek a franciaországi front megnyitásáról.

10f - Az 1848/49-es szabadságharc szakaszai

A szabadságharc szakaszai

  • 1.) Az osztrák intervenció (támadás) Magyarország ellen: 1848 december 2 - 1849 február 27. Ferenc József trónra emelésétől és a támadás megindulásától a kápolnai vereségig tartó időszak.
  • 2.) A tavaszi hadjárat: 1849 április 2-től 1849 május 21-ig. A hatvani csatától a budai vár visszavételéig.
  • 3.) A függetlenség kimondása: 1849 április 14 - 1849 május 2-ig. A függetlenség megszavazásától a Szemere kormány megalakulásáig. 
  • 4.) Az orosz intervenció időszaka: 1849 május 1-től 1849 július 28-ig. Ferenc József segítségkérésétől a nemzetiségi tárgyalásokig
  • 5.) Az utolsó csaták és a világosi fegyverletétel: 1849 augusztus 5-től 1849 augusztus 9. Szőregi csatától a temesvári vereségig és az augusztus 13-án zajló világosi fegyverletételig
  • 6.) Az aradi vértanúk kivégzése: 1849 október 6.

***

5F - Honfoglalás

Honfoglalás (Tk. 111)

 

A honfoglaló magyar törzsek, Árpád vezetésével tucatnyi hágón át érkeztek, egyidejűleg a keleti és a déli (erdélyi) Kárpátokon átkelve, például a következő hágókon keresztül: Vereckei-hágó, Uzsoki-hágó, Tatár-hágó, Radnai-hágó, Borgói-hágó, Békás-szoros, Ojtozi-szoros, Bodzai-szoros. []

honfoglalas.jpg

A Kárpát-medence jellemzői:

Épp megfelelő volt minden adottsága: dús legelők, sok folyó, jó termőterületek és körben oltalmazó hegyek. A honfoglaló magyar törzsek jól ismerték már az etelközi tartózkodásuk alatt is. A Dunántúli rész a frankok kezében volt, a Marostól délre eső részt a bolgárok birtokolták, a fennmaradó részeken szlávok, avarok éltek elszórtan.

A honfoglalás két szakasza:

Az első szakaszban 895-ben a szlávok, avarok lakta Tiszántúl és Duna- Tisza közt foglaltuk el, békésen. Később 900-ban harcok árán lett a magyaroké a Dunántúl és a Felvidék.

honfoglalo_magyar_harcosok.jpg

Honfoglaló őseink harcmodora:

  • Könnyűlovas harcmodor
  • Tettetett megfutamodás, hátrafelé nyilazás
  • Visszacsapó ij, kard és kopja használata

Eszközeink: fibulák, tarsolyok, tegezek, kopják, szablyák, íjak, fokosok, nyergek

Székelyek:  

Határvédő, katonáskodó népesség volt, akiknek ősei a honfoglalás előtt hozzánk csatlakozó kabarok lehettek vagy avarok. Átvették a magyar nyelvet, szokásokat és Erdélyben letelepedve évszázadokon keresztül oltalmazták a Magyar Királyságot a keletről érkező támadásokkal szemben. 

A kalandozások (Tk 115)

A honfoglalást követően, 895 és 970 között a magyar törzsek kalandozó hadjáratokra indultak szerte Nyugat-Európában. 

A kalandozások kettős célja:

  • Fizetség idegen uralkodóktól, akik felbérelték a magyar seregeket ellenségeik legyőzésére
  • Zsákmány-szerzés és foglyok ejtése, akiket aztán eladtak rabszolgákként (többnyire Bizáncnak)

A zsákmány: arany és ezüst tárgyak, kelmék, szerszámok, fegyverek.

kalandozasok.jpg

Európa válaszcsapása: 907-ben Európa válaszcsapásra készült IV. Lajos Keleti-Frank király vezetésével. Ám a pozsonyi csatában a magyarok fényes győzelmet arattak a német sereg felett.

VIDEO - kalandozasok (youtube) 7 perces
osmagyar_fegyverek.jpg

szablya_kepe.jpg

A kalandozások vége

 

A kalandozó hadjáratok 933-ban és 955-ben már kudarcokkal végződnek. A magyarok csatákat veszítenek Merseburgnál és Augsburgnál is.

A magyarok elleni harc vezetője: I. (Nagy) Ottó, aki 962-ben hozza létre a Német-római Birodalmat.

Végül 970-ben befejeződnek a kalandozások, majd 972-ben Géza fejedelem elhatározza: a népével felveteti a kereszténységet és a magyarság beilleszkedik Európába.

Kopja és lándzsa különbsége:

Fegyverek - honvedelem.hu

kopja_landzsa.jpg

7F A II. világháború kirobbanása

A közvetlen előzmények: A Molotov-Ribbentrop paktum: 1939 augusztus 23. Szovjet - német megnemtámadási egyezmény volt. Az egyik része nyilvános volt (a megnemtámadási rész) melyben elkötelezték magukat arra, hogy nem fognak egymással háborút kezdeni. A titkos rész felosztotta Kelet-Európa egy részét (a finnországi Karália, Kelet-Lengyelország és Besszarábia szovjet övezet lett).

Az aláírás indokai: Sztálin időt akart nyerni, hogy fejleszteni tudja hadseregét. Hitler szintén időt akart nyerni, hogy amíg lerohanja Európát, addig biztosítva legyen keleti határa. (Ne kelljen egyszerre háborúznia keleten és nyugaton.)

A háború kezdete: 1939 szeptember 1, a német hadsereg megtámadja Lengyelországot. Alig 4 hét alatt győz a háromszoros erőfölénye miatt. Anglia és Franciaország hadat üzen Hitlernek, hiszen Lengyelország a szövetségesük. Ezzel kitör a II. világháború (1939 szeptember 1.)

Tankönyv: 140. oldal

A háború első szakasza (1939-1941)

 haboru_terkep.jpg

1.) Lengyelország lerohanása: 1939 szeptember 1-én. A német hadsereg háromszoros erőfölénye miatt alig 4 hét alatt legyőzi Lengyelországot.

2.) A "Furcsa háború=> Franciaország és Anglia hadüzenetet küld Hitlernek Lengyelország lerohanása miatt ám valódi harc nem bontakozik ki, csupán felvonulnak a seregek a határokra. (1940) A két szövetséges hatalom élén új vezetők lesznek: Angliában: 1940 május 10-től Winston Churchill (Chamberlain helyett) és 1940 március 20-tól Paul Reynaud (Daladier helyett).

3.) Skandinávia lerohanása: Hitler harmadik nagy hadművelete a háborúban Skandinávia német lerohanása volt, amikor 1940 áprilisában Dániát majd Norvégia szállta meg. Norvégiában a helyi nácik bábkormányt alakítanak Vidkun Quisling vezetésével.

4.) Nyugat-Európa lerohanása: Franciaország, Hollandia, Belgium megtámadása 1940 május 10-én vette kezdetét (Fall Gelb). Alig másfél hónap alatt Németország megszerzi az említett országokat. Villámháború volt ez a Maginot-vonal megkerülésével harckocsik és ejtőernyősök bevetése segítségével. [Térkép3] [Térkép4] [Térkép5-Fr.o.] A németek 1940 június 14-én vonulnak be Párizsba. Franciaország két részre szakad: észak és az egész atlanti partvonal német megszállás alá kerül. A francia vezetés Charles de Gaulle tábornok vezetésével Londonban menekült. Dél-Franciaországban Henry Pétain tábornok megalapítja a német-barát vichy bábkormányt.

masodikvh_francia.jpg

5.) Angliai csata (1940 nyara és ősze). Hitler az angliai partraszállás előtt ki akarja iktatni az angol légierőt és reptereket. A Luftwaffe (német légierő) feje Hermann Göring biztosítja Hitlert: legyőzi a brit légierőt. De ez nem sikerül, mert az angol Spitfire gépek jobban manővereznek a német Messerschmitt gépeknél. Elhalasztják az Oroszlánfóka (Seelöwe) hadműveletet. Hitler kénytelen ideiglenesen lemondani Anglia végső legyőzéséről. Az angol sikerekben szerepet játszik az angoloknál a radar alkalmazása.

6.) A balkáni és Afrikai hadjárat (1941) [Térkép6] Mussolini megirigyelte Hitler sikereit és ő is támadásba kezdett, de mind Görögországban, mind Afrikában (Egyiptomban) vesztett. Így Hitler segítette ki, mindkét helyen mémet támadásokat indítva 1941-ben.

süti beállítások módosítása