István király és az államalapítás (117. oldal)
Azt a történelmi folyamatot és korszakot szoktuk államalapításnak nevezni, melyben Szent István királyunk Európával és a pápasággal együttműködve, a keresztény egyházi illetve világi közigazgatás kialakításával megteremtette az önálló Magyar Királyságot az első ezredfordulón.
Az államalapítás három lépése:
- Az egyházi közigazgatás, vagyis püspökségek (10 db) létrehozása egy érseki központtal (Esztergom)
- A világi közigazgatás, vagyis vármegyék (30 db) megalapítása
- Törvényekkel a magyar lakosság rászorítása a keresztény hitre és letelepedett életmódra.
Az esztergomi érsek lett a magyar egyház legfőbb vezetője (utána következett a kalocsai érsek). Püspöki központok: Veszprém, Győr, Pécs, Eger, Gyulafehérvár, Csanád, Várad, Vác. Létrejött a pannonhalmi bencés apátság is .
Szent István küzdelmei és törvényei
István uralmát kezdetben nem ismerték el a törzsi vezetők. Ám mindannyiukat legyőzte: Koppányt legelőször (997-ben). Hogy többi ellenségét is elrettentse, Koppány testét négyfelé vágatta, és kitűzette a négy legfontosabb vár kapujára. Később legyőzte Ajtonyt, Gyulát és Keánt is.
Szent István törvényei
A lakosság keresztényi, letelepedett életmódját igyekeztek kötelezővé tenni István törvénykönyvei (2 db) Ide tartozott a
- 10 falunkénti templomépítések elrendelése,
- a kötelező misékre járás bevezetése,
- az egyházi tized (decima) fizetésének törvénybe iktatása és a kóborló életmód - pogány rítusok - megtiltása.
Trónutódlás
Szent Istvánnak egyetlen fia volt Imre herceg. István őt készítette fel az uralkodásra az intelmek című művében. Imre azonban fiatalon (1031-ben) meghalt (egy vadászaton). Halála után felvetődött, hogy ki örökölje a trónt: István nagybátyja Mihály és annak fia Vazul, vagy valaki más? István nem akarta Mihályékat, mert félt attól, hogy nem tartják majd fenn a kereszténységet Magyarországon. Végül leánytestvérének fiát, a Velencében nevelkedett Orseolo Pétert jelölte utódjául.
Támadások az ország ellen