A hidegháború
1946 (Fultoni beszéd) - 1991 (Szovjetunió felbomlása)
Tankönyv: 186. oldal
Európa megosztottsága 1945-ben:
A II. világháború végén Európa keleti felébe a szovjetek, nyugati részébe pedig az angolok és amerikaiak vonultak be, miközben legyőzték a németeket. Így keleten szovjetek támogatta kommunizmus és egypárt rendszer, nyugaton pedig szabad berendezkedés és több párt rendszer alakult ki.
Szövetségesekből ellenségek:
Bár Hitler legyőzése érdekében összefogott egymással az USA és a Szovjetunió, a győzelmet követően ellenségekké váltak. Ennek oka a két rendszer gyökeresen más jellege. Ahogy az ellentétek súlyosbodtak a két tábor vasfüggönyt hozott létre területeik között. (Lásd térkép.)
Az utolsó közös ügyek:
Az ENSZ megalakítása 1945 nyarán és a háborút lezáró Párizsi béke illetve a háborús bűnösök elítélése három olyan lépés volt, amit még együtt hajtott végre a két tömb.
ENSZ: Egyesült Nemzetek Szervezete, székhelye New York. Célja a világbéke fenntartása, az elszegényedő régiók segítése mindenhol a világon és a nemzetközi jog érvényesítése.
Kétpólusú világ:
Két szuperhatalom alakul ki 1945 után, melyek a legerősebb hadseregekkel rendelkeztek és atomfegyverekkel. Ráadásul ezen országok kezében voltak a legerősebb gazdaságok is:
- USA és katonai szövetségi rendszere: NATO (1949)
- Szovjetunió és katonai szövetségi rendszere: Varsói Szerződés (1955)
A megosztott világ jellemzői
Európa keleti része:
- Kelet-Európában szovjet megszállás érvényesült, katonailag a Varsói Szerződés, gazdaságilag a KGST fogta össze.
- Minden kelet-európai országban kommunista pártokat juttattak hatalomra.
- Egypárti diktatúrák jöttek létre mindenhol egy-egy kommunista diktátorral. Ilyen volt például Romániában Ceausescu, Magyarországon Rákosi Mátyás.
- Ide tartozó országok például: Kelet-Németország (NDK), Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária.
Európa nyugati része:
- Amerika-barát terület, amerikai megszállás (de ők kivonulnak a háború után). Katonailag a NATO, gazdaságilag a Marshall-segély fogta őket össze.
- Több párt lehetett és demokrácia mindenhol
- Ide tartozó országok például: Nyugat-Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Portugália.
A hidegháború kezdete: Winston Churchill fultoni beszéde 1946-ban leleplezi a Szovjetuniót, hogy zsarnoki rendszereket hoz létre Kelet-Európában.
A hidegháború első vezetői:
- Szovjetunióban: Sztálin 1953-ig, majd Hruscsov és Brezsnyev
- USA élén: Truman szintén 1953-ig, majd Eisenhower, Kennedy
Németország kettéosztása (T.k.193)
A háború végén Németország keleti részeire a szovjet hadsereg, nyugati részeire pedig az amerikai angol és francia hadsereg vonult be. Találkozási vonaluk mentén kettészakadt Németország.
A német fővárosról, Berlinről külön megállapodás született: lett egy szovjet és egy amerikai zóna.
Németország kettészakadása: 1949
- Nyugaton: Német Szövetségi Köztársaság - NSZK (Amerika barát demokrácia)
- Keleten: Német Demokratikus Köztársaság - NDK (Szovjetbarát diktatúra)
Berlint kettéosztják: nyugati részén Amerika-barát demokrácia jön létre.
Berlini fal
[Kémek hídja film (1:07:54)] [1:44:20]
Egy összesen 155 km hosszú falrendszer volt Nyugat-Berlin körül 1961 és 1989 között abból a célból, hogy meggátolja a keleti részből történő átszökéseket. A hidegháború szimbólumává válik. Egészen 1989 november 9-ig fennállt.
A fegyverkezési és űr verseny
Az 1949-ben alakult NATO és az 1955-ben létrejött Varsó Szerződés között folyamatos katonai versengés folyt. Az amerikaiak már 1945-ben rendelkeztek atombombával, a szovjetek csak 1949-ben készítették el első atombombájukat.
A versengés a világűr meghódításáért is zajlott. Az első embert a világűrbe a szovjetek juttatták (1961 Jurij Gagarin) ám az első Holdra lépő amerikai volt: Neil Armstrong 1969-ben.
Házi dolgozat (50%-os jelesért): A hidegháborús Európa két felének jellemzés, összevetése.
***
