A kiegyezés (1867)

Ausztria és a Magyar Királyság egy közös államot hoztak létre melynek neve: Osztrák-Magyar Monarchia. Ebben az új államban Magyarország saját kormánnyal rendelkezhetett és önállóságot élvezett szinte minden területen, csupán a külügyek, a hadügyek és a pénzügyek terén kellett Ausztriával egyeztetnia. Az új állam 51 éven keresztül, 1867 és 1918 között létezett mint alkotmányos királyság.

A kiegyezés jellemzői:

Közös ügyekről szóló rész: a hadügy, külügy, pénzügy a két országot összekötő közös ügy lett. Ezeket Magyarország csak Ausztriával együtt intézhette

Közös szervekről szóló rész: az említett három terület miniszterei közösek lettek, és ha összeültek, akkor közös minisztertanácsot alkottak. Rajtuk kívül közös szervként működött még a két ország parlamentje által választott 60-60 fős delegációk évenkénti közös tanácskozása (hol Bécsben, hol Pesten). A tanácskozások többnyire a közös ügyek költségvetéseiről hoztak döntéseket.

Ausztria és Magyarország egységéről szóló rész: Létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, mely két-központú, azaz dualista és alkotmányos királyságként működött. Dualizmus kora: 1867-1918

Uralkodói jogok: Külön minisztertanácsi határozat kapcsolódott a kiegyezési törvényekhez, melyben három dologban a királynak különleges jogokat adott: a hadsereg vezetése, a magyar diéta feloszlatása, és a törvények előszentesítése terén. (Előszentesítés: amikor a királynak előzetesen jóvá kell hagynia, hogy a magyar parlament miről tanácskozhat és hozhat törvényt.)

Gazdasági kiegyezésről szóló rész (1867/16. törvénycikk): Ennek három fő része volt, mégpedig az első kimondta, hogy Ausztria és Magyarország a közös terhekeiket együtt fizeti (pl. államadósság és közös ügyek költségei) mégpedig 70 / 30 arányban. A második rész arról szólt, hogy a két ország vámközösséget alkot, vagyis együtt dönt az adókról, vámokról és közös pénzt használ. A harmadik rész pedig rögzítette, hogy a két ország parlamentjei 10 évente újratárgyalja, hogy meghosszabbítják e a gazdasági kiegyezést. 

​Kossuth véleménye:

Cassandra levél (1867 május 28): Kossuth óva intette Deákot a kiegyezés megkötésétől. Cikke: 1867 május 28-án jelent meg a Magyarország című lapban (LINK) Kossuth május 22-én íta és legelőször május 26-án jlent meg hazánkban a Magyar Újság című lapban. Nem vették figyelembe, másnap, május 29-én az Országgylés megszavazta a kiegyezési törvényeket. A levelet Cassandra, trójai hercegnőről nevezte el az utókor, mert miként a híres ókori előkelőség, úgy Kossuth is a jövőt vízionálta. Egyikükre sem hallgattak: Priamosz trójai király lánya azt javasolta égessék el a görögök falovát, de kinevették, Kossuth is katasztrófát ósolt, mely valóban be is következett 53 évvel később (Trianonban). 

Elnyomás a szabadságharc után

A szabadsághracot követő megtorlást követően Ferenc József császár 1850 és 1859 között elnyomást vezetett be Magyarországon, ez volt a Bach-rendszer.

Rendeletek:

• Jobbágyfelszabadítás 1853-ban és közteherviselés 1850-ben ès ősiség eltörlése 1852-ben. Bár korábban ezeket ellenezték a Habsburgok, most mégis belátták, hogy ezek szükségesek a fejlődéshez.
• Kettős vámvonal megszüntetése. Megindulhat az iparosodás Magyarországon.
• Elnyomó intézkedések: magyar vármegyerendszer megszüntetése és besúgóhálózat létrehozása. 

Magyar ellenállás 3 formája: lázadások, merénylet-kísérlet a császár ellen (1853 - egy szabólegény által) és passzív ellenállás Deák Ferenc vezetésével.

Passzív ellenállás: a nemesség megtagad minden együttműködést Ausztriával. 

Kossuth és Széchenyi: Kossuth Itáliában,Torinóban telepedik le onnan próbálja újjáéleszteni az ellenállást, Széchenyi a döblingi szanatóriumból ír egy Bachot kigúnyoló röpiratot.

Enyhülés és közeledés Ausztria - Magyarország között

A passzív ellenállás hatása: Ausztria számára túl sokba került az elnyomás fenntartása: besúgok fizetése, katonaság fenntartása. Ráadásul Ausztria egyre inkább Magyarországra volt utalva, mert Európában sok ellensége lett.

Deák húsvéti cikke 1865-ben: Deák híres cikkében leírta, hogy itt az ideje kiegyezni a Habsburgokkal. Az írás a Pesti Napló nevű újságban jelent meg és meggyőzte a magyarokat arról, hogy Ausztria és Ferenc József nem ellenség többé.

A kiegyezés megkötése (1867): A diéta egy bizottságot, más néven: tárgyalói csoportot hozott létre a kiegyezési törvények előkészítésére. Ezt a bizottságot Andrássy Gyula gróf vezette. A kiegyezés részleteiről ő egyeztetett hónapokon keresztül Bécsben.

A kiegyezés eseményei:

• Magyar kormány alakult 1867 február 17-én magyar miniszterelnökké nevezték ki Andrássy Gyula
• Kiegyezési törvények: 1867 május 29-én a diéta elfogadta a kiegyezési törvényeket: 1867/12,14,15,16.
• Királlyá koronázás: 1867 június 8-án magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet. Korábban erre azért nem kerülhetett sor, mert a szabadságharcban lépett trónra és mi nem ismertük el királyunknak.

A szembenállás kezdete:

Az áprilisi törvények után a Habsburgok viszonya megváltozott a magyarokkal: eldöntötötték, hogy eltiporják a magyar szabadság-mozgalmat. 

A magyar országgyűlésen, mely 1848 július 5-én ül össze Pesten, Kossuth (a Pesti Vigadó épületében) katonát és pénzt kér a képviselőktől, akik azt meg is szavazzák. Létrejött a magyar honvéd-hadsereg.

[Video - Most vagy soha filmrészlet]

A szabadságharc első szakasza:

A Habsburgok megbízásából először a Joszip Jellasics vezette horvát sereg támadt ránk, de 1848 szeptember 29-én Pákozdnál Móga János vezetésével a magyarok győztek.

A nagy osztrák támadás előtt V. Ferdinánd helyett a 18 éves Ferenc József lett a császár, aki felesküdött a magyarok legyőzésére. Megbízta Windischgratz herceget Magyarország megtámadásával. A magyar sereg főparancsnoka Görgey Artúr tábornok lett.

F E L E L É S

A hatalmas támadó osztrák hadsereg 1849 január elsején bevonult Pestre ahonnan Kossuth és a parlament Debrecenbe menekült. 

Görgey viszont csapatával északnak indulva maga után csalogatja az osztrákokat, hogy azok ne a menekülő Kossuthék után menjenek. Végül Kassa felé veszi az irányt, ahol nagy csapatösszevonást tervez.

Bár a kápolnai csatában a magyarok vesztenek 1849 február 29-én, sikerül összegyûjteniük annyi embert hogy ellentámadàst indítsanak.

A szabadságharc második szakasza:

A magyarok Görgey Artúr vezetésével nagy ellentámadást indítanak és kiűzik az osztrákokat Magyarországról és Erdélyből is. Ez volt a dicsőséges tavaszi hadjárat 1849 tavaszán. Fontos csaták: isaszegi csata (1849 április 6) és a budai vár visszafoglalása 1849 május 21-én. Erdélyben Bem József tábornok, Petőfi Sándor támogatója vezeti a magyarokat. 

A sikerek miatt Debrecenben az országgyűlés kimondja a Habsburgok trónfosztását: 1849 április 14-én, Kossuth Lajost pedig kormányzóvá választják. Megalakul a Szemere-kormány. 

Trónfosztás = annak ünnepélyes megszavazása és kimondása a képviselők által, hogy az adott királyi dinasztiát nem fogadjuk el többi uralkodónknak. A magyar történelemben ez négyszer fordult elő (1620, 1707, 1849, 1921)

A szabadságharc bukása:

Ferenc József császár az orosz cár segítségét kéri a magyarok legyőzéséhez. I. Miklós cár 200 ezer orosz katonát küld akik az osztrákokkal közösen verik le a szabadságharcot. Utolsó nagy csaták:

• segesvári és nagycsűri csaták Erdélyben. Itt esik el Petőfi is a segesvári csatában 1849 július 31-én
• temesvári csata: 1849 augusztus 9-én Ebben Julius von Haynau táborszernagy arat győzelmet a Bem József vezette magyar főerőkön.

Aradi vértanúk:

Aradon Görgey Artúr serege a főerők veresége után leteszi a fegyvert a Világos mellett 1849 augusztus 13-án. Két hónappal késúbb következett az aradi vértanúk kivégzése. 

A kivégzések után következett Haynau 1 évig tartó rémuralma, mely alatt ezreket tartóztattak le. Végül a világ felfigyelt a kegyetlenkedésekre és Ferenc József menesztette Haynaut.

Következett Alaxander Bach 9 éves időszaka (1850-1859) mely újabb elnyomást hozott a magyaroknak.

DOLGOZAT

Pesti forradalom: 1848 március 15-én Pesten a márciusi ifjak vagyis Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Sükei Károly, Irinyi József ... stb forradalmat robbantottak ki a reformkor célkütézeiért. Ezek például közteherviselés, jobbágyfelszabadítás, egyesülés Erdéllyel, saját kormány, sajtószabadság.

A forradalmi ifjak főleg két szerzeményt osztogattak és olvastak fel aznap:

• 12 pont. Készítője Kossuth programja alapján: Irinyi József [12 pont]
• Nemzeti dal. Szerzője: Petőfi Sándor

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk! [teljes mű]

A forradalmi tömeg állomásai 1848 március 15-én:  

• a Pilvax kávéházban tanácskoztak, ahol már jelentős tömeg gyűlt össze.
• Onnan az Egyetemhez vonultak, ahol Petőfi 10 ezer ember előtt elszavalt a Nemzeti Dalt és felolvasta a 12 pontot! Innen mentek
• a Landerer nyomdához, ahol kinyomtatták mindkét dokumentumot.
• Következett a Nemzeti Múzeum (délután 3-kor) ahol nagygyűlést tartottak, majd a tömeg
• a pesti városháza elé vonult, ahol Nyári Pál alispán és Klauzál Gábor képviselő átadták (petícióként) a 12 pontot! A városi tanács a forradalmárok mellé állt. Forradalmi Választmány alakult, benne 4 forradalmi ifjú (köztük Petőfi), 6 liberális nemes és 6 tanácsos.
• A tömeg végül Budára vonult a várba, a Helytartótanácshoz, hogy kikövetelje Táncsics Mihály, jobbágy származású újságíró szabadon bocsátását. Ennek megtörténte után aznap este a forradalmi tömeg a Nemzeti Színházban gyűlt össze a Bánk Bán megtekintésére. Jókai pedig bejelentette a forradalom győzelmét.

Az első felelős magyar kormány: Március 16-án a király fogadta Kossuthékat, és átvette a reform javaslatokat. Este összeült az Államtanács és jóváhagyta a követeléseket, egyetlen kivétellel: nem járultak hozzá Batthyány miniszterelnöki kinevezéséhez. Ezt csak másnap István nádor tudta kiharcolni, amikor rávette erre unokatestvérét V. Ferdinándot. A magyar küldöttség március 17-én tért vissza Pozsonyba.

A Batthyány-kormány []

Történelmünk első magyar kormánya 1848 március 23-án alakult meg. Tagjai a következők voltak:

• Batthyány Lajos - miniszterelnök
• Szemere Bertalan - belügyminiszter
• Esterházy Pál - külügyminiszter (király személye körüli miniszter)
• Klauzál Gábor - földművelésügyi miniszter
• Kossuth Lajos - pénzügyminiszter
• Mészáros Lázár - honvédelmi miniszter
• Széchenyi István - közlekedési miniszter
• Eötvös József - vallási és közoktatási miniszter
• Deák Ferenc - igazságügyi miniszter

Az áprilisi törvények: A magyar diéta március 18 után, alig 3 hét alatt hozott 31 törvényt azon szentesített reformfelirat alapján, melyet Kossuthék írattak alá a császárral. A törvényeket aztán április 11-én a király maga szentesítette Pozsonyban az országgyűlés előtt. A törvények révén Magyarország modern, haladó állam lett.

A megszülető új Magyarország már nem egy feudális állam, hanem egy nagy önállósággal bíró, modernizált, alkotmányos királyság lett.

Folytatás: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc

[Sz]

1.)Jobbágy: A jobbágy a középkori feudalizmus legnagyobb társadalmi rétege volt. A jobbágyság két jellemzője:

• Nincs földtulajdona csak használja a földesúr földjét, melynek fejében feudális jobbágyszolgáltatásokat nyújt felé.
• Személyi függésben áll, vagyis a földesúr bármikor ítélkezhet felette.

2.)Jobbágyszolgáltatások: A jobbágy terményjáradékban, pénzjáradékban és munkajáradékban teljesítette szolgáltatásait a földhasználatért. Ezeket a királynak, a földesurának és az egyháznak kellet teljesítenie. Terményjáradék volt a 9-ed és a 10-ed (előbbi a földesúrnak, utóbbi az egyháznak), munkajáradék volt a robot (ingyen-munka a földesúri allódiumon) és pénzjáradék volt a kapudaó (későbbi nevén füstpénz)

Kapuadó: A jobbágy fizette a királynak, évente 1 aranyforint volt (Károly Róbert idején, aki bevezette a kapuadót), azért kapuadó a neve, mert csak nagyobb kapuval rendelkező tehát nagyobb méretű telkek után kellett fizetni. (Ha egy szénásszekér átfért a jobbágytelek kapuján).

3.)Úriszék: Földesúri bíróság, melyben maga a földesúr itélkezett saját jobbágyai felett. Az ítélet lehetett elzárás, megfenyítés vagy akár kivégzés is (de ehhez kellett a pallósjog is, amit a király külön adományozott)

4.)Nemes: Olyan kiváltságos személy, aki a királytól nemesi birtokot kap és nemesi oklevelet illetve megilleti az úgynevezett nemesi kiváltságok sora:

• saját, örökíthető földdel rendelkezés joga
• fegyverviselés joga
• adómentesség joga (1222-től)
• jobbágytartás joga
• királyhoz fordulás joga
• az ország és a vármegye ügyeibe való beleszólás joga

5.)Hűbériség: A középkorban a nemesek és a király között kialakuló kapcsolat mely gyakran a különböző nemesek között is létrejött és a fegyveres hűségen alapult. A hűbéres fegyveresen szolgálta urát, amiért tőle bűbér-birtokot kapott. Ez volt a beneficium.

6.)A nemesek 3 rétege:

• kisnemes vagy bocskoros nemes vagy hétszilvafás nemes: a legkisebb birtokkal rendelkező nemesek
• köznemes aki közepes méretű birtokrendszer tulajdonosa
• arisztokrata vagy főnemes, akiknek neve előtt ott áll a méltóságuk mint báró, gróf, herceg. Ők rendelkeztek a legjelentősebb birtokállománnyal és a legjobb kapcsolatokkal a királyi udvarral 

7.)Polgárság: Olyan társadalmi réteg, mely nem gazdálkodásból élt. A polgárság tagjai nem tartoztak a kiváltságos rétegek közé mint a papság és a nemesség de a jobbágyság közé sem voltak sorolhatóak. Tagjai többnyire városlalkók voltak, kereskedők, iparosok, céhmesterek később értelmiségiek.

8.)Jobbágytelek: A földesúri uradalom egyik részét a jobbágytelkek képezték. A jobbágytelek az a néhány hold alapterületű föld, melynek bár tulajdonosa a földesúr, a jobbágy gazdálkodik rajta, melynek fejében feudális szolgáltatásokat nyújt földesurának.

9.)Majorság vagy allódium: A földesúri uradalom második része, az a terület amely a földesúr személyes földje és ahol nem élnek jobbágyok, de ahol le kell dolgozniuk robot kötelezettségüket. (Az uradalom 3.része a közös használatú terület, melyet nem műveltek meg de a jobbágyok is és a földesúr is használhatta, előbbi pl fát gyűjtött rajta, utóbbi vadászott ott.)

10.)Abszolutizmus: Amikor a király a nemesek összehívása nélkül uralkodhat, önkényesen, abszolut hatalommal, rendeletekkel.

11)Rendiség vagy rendi dualizmus: Amikor a királynak össze KELL hívnia a nemességet fontos döntések meghozatalok (adókivetés, háború eldöntése). 

12.) Alkotmányos monarchia: A későbbi korokban (elsőként Angliában [1688]) megjelenő államforma, amikor a király hatalma csak jelképes és a valódi hatalom a parlament illetve kormány kezében van.

• A környezettudatosság magában foglalja a környezeti problémák iránti érzékenységet és a felelősségvállalást, amely segít csökkenteni a Földre gyakorolt káros hatásokat. 
• Fontos, hogy elkötelezzük magunkat a változás iránt, és fokozatosan építsük be a környezettudatosságot a mindennapi életünkbe, mivel mindenki szerepet játszik a fenntarthatóság előmozdításában. 
• A környezettudatos magatartás elősegítése érdekében nyitott szellemű és aktív fiatalokat kell nevelnünk, hogy megőrizzük a Föld erőforrásait a jövő nemzedékei számára. 
• A környezettudatos szemléletformálás elengedhetetlen a fenntarthatóság és a környezetvédelem céljainak eléréséhez. 

  Ezek a lépések hozzájárulnak ahhoz, hogy egy fenntarthatóbb és környezettudatosabb életet éljünk

A környezettudatosság

Ez egy összetett fogalom, amely magában foglalja a környezettel kapcsolatos tudatosságot, érzékenységet és felelősségvállalást. A környezettudatos ember tisztában van a környezeti problémákkal, és igyekszik úgy élni, hogy a lehető legkisebb mértékben károsítsa a Földet.

A környezettudatosság főbb elemei:

• Tudatosság: Ismeri a környezeti problémákat, mint a klímaváltozás, a légszennyezés, a biodiverzitás csökkenése, és megérti ezek okait és következményeit.
• Érzékenység: Figyel a környezetére, észreveszi a változásokat, és aggódik a Föld jövőjéért.
• Felelősségvállalás: Elkötelezett a fenntarthatóság mellett, és igyekszik úgy élni, hogy ne terhelje a környezetet.
• Cselekvés: Aktívan tesz a környezetvédelemért, változtat a saját életmódján, és támogatja a környezetvédelmi kezdeményezéseket.

Széchenyi István életútja

A legnagyobb magyar élete: 

1. Származása, családja: A Széchenyiek Magyarország második leggazdagabb családját alkották. Széchenyi Istvánnak 90 ezer hold földje volt, több kastélya és falva. Széchenyi István katonai pályára került és egészen 34 éves koráig huszártiszt volt. Katonai karrierje azonban 1825-re megfeneklett. Életében fordulópont volt az 1825/27-es diéta, amelyen felajánlotta birtokainak egy éves jövedelmét egy tudományos akadémia felállítására. [video - Hídember]
2. Reformkor kezdete: Miután beutazta Nyugat-Európát és Angliát (1822) hazatérve 1830-ban megírta a Hitel című művét. Ez tekinthető a reformkor kezdetének.
3. A Hitel lényege: Az érvényben lévő feudális törvények pl. ősiség akadályát képezik az ország modernizálásának, mivel az ősiség miatt a nemesek nem tudnak hitelt felvenni, birtokaikat nem tudják fejleszteni. A jobbágyok a robot, a kereskedők pedig a vámok miatt nem érdekeltek a fejlődésben.
4. Széchenyi további művei: Világ és Stádium. A Hitel megjelenése után több támadás is érte Széchenyit az arisztokrácia részéről. Így Széchenyi pontosította elképzeléseit a Világban (világosság - 1831), majd pontokba szedte, programszerűen a Stádiumban (1833).
5. Széchenyi és Kossuth véleménykülönbségei: Egyetértettek abban, hogy az országnak reformokra van szüksége, így fontos például az úrbéri örökváltság, a közteherviselés és az ősiség eltörlése, de három dologban eltért a véleményük: Egyrészt Széchenyi a főnemesek, míg Kossuth a köznemesek vezetésével képzelte el az átalakulást, másrészt Széchenyi előbb a gazdaság átalakításával kezdte volna a reformokat, (míg Kossuth a társadalmi átalakulást helyezte előre), harmadrészt pedig Széchenyi az Udvarral megegyezve míg Kossuth a császárral szembeszállva tervezte elindítani a változásokat!  Mindezek dacára Kossuth a legnagyobb magyarnak nevezte
6. Széchenyi gazdasági tevékenysége:

• Nemzeti Kaszinó alapítása (társadalmi életnek színtér)
• Dunai és balatoni hajózás fejlesztése
• Kereskedelmi Bank egyik alapítója
• Tisza szabályozása - 1840 -es években
• Lánchíd építésében kulcsszerepe volt. Ez volt az ország első állandó hídja. Előtte csak hajóhíd létezett Pest és Buda közt (Probléma: jégzajlás + ha hajók haladnak át) Építése: 1842-1849
• Az 1848-as Batthyány-kormányban közlekedési miniszter. De 1848 őszén beteg lett (ideg-összeroppanás) Döblingbe került, 1860-ban halt meg.

Közép-Európa (Tk 149)

Az európai kontinens középső része, mely a következő népek hazája volt a történelemben: baltikumi népek, lengyelek, németek, csehek, szlovákok, osztrákok, magyarok, szlovének, horvátok. Jelenleg 12 ország tartozik Közép-Európához.

A Közép-Európa régió jellemzői:

• A keleti és nyugati nagyhatalmak ütközőzónája
• Vallásilag is két nagy egyházterület határvonalán található: keleti kereszténység (görög-keleti) és a nyióugati keresztényég (római katolikus)
• Történelmileg a német-ajkú birodalmak (Német-Római Császárság, Habsburg Birodalom) az ázsiai birodalmak (mongolok, törökök) és a ruszin birodalmak (Kijevi Rusz, Oroszország) próbálták kiterjeszteni a térségre befolyásukat.

Történelmi korszakok: 

• A Római Birodalom korszaka (Pannónia és Dácia megszerzése)
• Hunok, avarok, szlávok és magyarok beözönlése
• A nyugati kulturkör része lesz Közép-Európa
• Fontosabb uralkodóházak az újkorig: Romanovok (orosz), Hohenzollern (porosz), Habsburg (osztrák-magyar), Jagello (lengyel)
• Legújabb korban és a világháborúk előtt: Három birodalom volt jelentős, a porosz, a Habsburg és az Orosz Birodalom.
• A két világháború után: A hidegháború idején kettészakad a térség, nyugati része az Észak-Atlanti államok része lesz, keleti része pedig a Szovjetunió vezett keleti tömbhöz kerül.

Közép-Európa a XX. században

A Közép-európai országok helyzete az I. világháború küszöbén:

• Lengyelország: nem szerepel a térképeken ekkor, legnagyobb hányada az Orosz Birodalom része
• Európa közepén az Osztrák-Magyar Monarchia helyezkedik el, tucatnyi nép hazájaként: magyarok, csehek, tótok, románok, szerbek … stb
• A Balkánon a századfordulón már önálló kis országok léteznek: Románia, Bulgária, Szerbia

Közép-Európa az I. világháború után

A háború következményei:

• 1.A párizsi békerendezés (1919-1923) újra-rajzolta Közép-Európa határait. A vesztes országok (Németország, Ausztria, Magyarország, Bulgária, Törökország) jelentős területeket vesztettek.
• 2.Hatalmas nyomor, éhinség és munkanélküliség súlytotta a térséget.
• 3.Megjelent a spanyol nátha nevű fertőző járvány mely Közép-Európát is érzékenyen érintette. A Monarchia területén 50-100 ezer áldozatot szedett a járvány. Például az utolsó magyar király (IV. Károly). Mellette Kafka Margit és Ady Endre is. 
• 4.Forradalmak robbantak ki a régióban, ilyen volt a Bajor Tanácsköztársaság, nálunk pedig az őszirózsás forradalom illetve Tanácsköztársaság és ellenforradalom.
• 5.Teret nyertek a szélsőséges ideológiák mint a kommunizmus és a fasizmus-nácizmus.
• 6.Megkezdődött újra az ellenséges szövetségi rendszerek kialakulása. Közép-Európa is POLARIZÁLÓDOTT, azaz a különböző országok két ellentétes táborra szakadtak.

Politikai ideológiák a korszakban

A baloldali ideológiák a munkásosztály és a leszakadozó, szegényebb rétegek felkarolását akarják segíteni, például az adózás átalakításával és segélyekkel. A jobboldali ideológiák ezzel szemben a hagyományok ápolását, a vallást és a meglévő rend megőrzését (konzerválását) tartják szem előtt. Emellett a nemzeti értékekekre fókuszálnak. 

Konzervativizmus: (jobboldali ideológia) A fennálló  társadalmi különbségek fenntartása (konzerválása), a meglévő vallási, politikai, kulturális szokások és intézmények tisztelete, a hagyományos értékek megbecsülése (Isten, haza, család), erkölcsösség, illetve többnyire tekintélyelvűség jellemzi. Filozófus: Edmund Burke.

Nacionalizmus: (jobboldali ideológia) A saját nemzet kultúrájának, hagyományainak és múltjának mindenek elé helyezését és legfőbb értéknek tekintését képviselő eszmeáramlat. Egyik fontos eleme a nemzeti szimbólumok, címerek, zászlók, himnuszok, emlékhelyek tisztelete, használata. A nacionalizmus szélsőséges formájában a többi nemzetet vagy bizonyos nemzeteket megbélyegez, alacsonyabb rendűnek állít be, így szélsőjobboldali náci vagy fasiszta ideológiát alkot.

Kommunizmus: (baloldali ideológia) Karl Marx és Friedrich Engels 1848-ban jelentették meg a Kommunista kiáltványt. Lényege: a politikai hatalmat proletár-forradalmakkal azon társadalmi osztály kezébe kell adni, mely a javak előállítását végzik, így a munkásság és parasztság kezébe. A kommunizmus másik alaptétele: törekedni kell arra, hogy az emberiség egyenlőségben élhessen. Két alapfogalom: permanens forradalom és osztályharc. 

Magyarországon a két világháború között a politikai szélsőségek jutottak nagy szerephez: 1919-ben a kommunisták törtek előre (Tanácsköztársaság), majd az ellenforradalom alatt (1920/21) és a háború idején (1939-1944) a szélsőjobb erősödött meg. Nálunk a nácikhoz nagyon hasonló mozgalmat jelentett a nyilaskeresztes párt (Szálasi Ferenc vezetésével). 

 Közép-Európa a II. világháborúban

Közép-Európa túlnyomó részén Adolf Hitler szerezte meg az uralmat már a II. világháború küszöbén. Megkaparintotta Csehszlovákiát és Ausztriát is és csatlakozásra bírta Magyarországot illetve Romániát. Lengyelország azonban szembeszállt a Führerrel, ám a sokkal erősebb német hadsereg legyőzte a lengyeleket 1939-ben. 

A II. világháborús harcok Közép-Európában: 

•  Lengyelország lerohanás a németek által: 1939 szeptember 1. (a háború kirobbanása)
• A Szovjetunió lerohanása a németek által: 1941 június 22. 
• A szovjet hadsereg megfordítja a keleti front harcainak menetét a Sztálingrádi csatában: 1942 vége - 1943 eleje. Innentől a szovjetek kezdik visszaszorítani a németeket. 1945-re a harcok már Magyarországon és Németországban zajlanak.
• A harcok közben lengyelországi megsemmisítő táborokba viszok a kelet-európai zsidóságot, több millió embert.
• A háború alatt partizán-hozgalmak, ellenállók küzdenek a német megszállókkal. Pl: varsói lázadás 1944.
• Közép-Európából a szovjet hadsereg űzi ki a németeket és kényszeríti térdre Németországot. A háború vége: Európában 1945 május 7.

 -- D O L G O Z A T -- 

A hidegháborús Közép-Európa

A II. világháború végére Európa két részre szakadt:

• Amerikai-angol megszállású nyugati rész, ahol demokratikus országok működhettek
• Szovjet megszállású keleti rész, ahol kommunista diktatúrák jöttek létre

Közép-Európa sajátosságai:

1.) A határokon áthúzódó nemzetiségek magas száma.

Magyarok élnek a környező országokban, Lengyelországban, orosz kisebbség és németek élnek, a Baltikum három országában Észtország, Lettország, Litvánia jelentős orosz kisebbség élt. Az adott anyaországok azonban nem voltak tekintettel az ott élő kisebbségekre.

2.) Minden közép-európai országban egy-egy kommunista diktátor képviselte a hatalmat:

• Magyarországon előbb Rákosi Mátyás aztután Kádár János
• Lengyolországban: Wladislaw Gomulka és Jaruzelszki
• Az NDK-ban: Walter Ulbricht és Ericj Honecker
• Csehszlovákiában: Novotny, Dubcsek és Gustáv Husák
• Romániában: Gheorghiu-Dej és Nikolai Ceausescu
• Bulgáriában: Todor Zsivkov

3.) Minden Közép-európai kommunista diktatúrában erőszakszervezetk tartották fenn az önkényuralmat, például:

• NDK-ban Stasi
• Magyarországon: ÁVH majd III/3-as ügyosztály
• Romániában: Securitate

4.) Mindegyik Közép-európai országban mozgalmak söpörték e a kommunista diktátorok hatalmát:

A rendszerváltó mozgalmak 1989-1990 ben zajlottak és vértelenek voltak, kivéve Romániában, ahol véres forradalom győzött 1989 decemberében. A forradalom 1989 december 15-én Temesváron keződött és 1989 december 25-én Tirgovistében ért véget Ceausescu illetve feleéseg kivégzésével. 

[VIDEO - Ceausescu uralma]

A munka világa

Iskolai tanulmányaink befejezését követően a munka világába kerülünk: 

• Munkaadók - munkavállalók. Munkaadók: olyan vállalkozások, melyek gazdasági tevékenységükhöz alkalmazottakat vesznek fel. Más néven gazdasági társaságoknak is hívjuk ezeket. Ilyen például az Rt (Részvénytársaság), a KFT (Korlátolt Felelősségű Társaság), Bt (Betéti Társaság) és egyéni vállalkozónak is lehet alkalmazottja. Munkavállalók: akik alkalmazottakként bérért-fizetésért dolgoznak a vállalkozásoknál.
• Közszféra - versenyszféra: Vannak munkahelyek, melyek nem vállalkozások, mert az állam tartja fenn őket. Ez az úgynevezett közszféra. Ide tartoznak például a rendőrségek, laktanyák, tűzoltóságok, kórházak, iskolák, vagy állami vállalalatok, mint a vasút (azaz MÁV = Magyar Állami Vasutak) A munkahelyek nagyobb része azonban vállallkozás, ezek halmaza a versenyszféra.Hazánkban 4,3 millió munkavállaló van, ebből 1 millió dolgozik a közszférában és 3,2 millió a versenyszférában.
• Munkavállalói jogok - kötelességek: A dolgozónak vagy munkavállalónak joga van fizetést kapni, illetve például fizetett szabadságra menni. Ám az egy évre jutó szabadságának felénél a munkaadó döntheti el, hogy mikor veszi ki. 25 éves korig évi 20 nap szabadság jár, majd 3 évente ez nő. (25 évesen már 21 nap, 28 évesen: 22 nap, végül 45 évesen már 30 nap. Ez a maximum.) A munkavállalónak jogában áll munkavédelmi eszközöket használni. Kötelességek: pontosan megjelenni a munkakezdéskor, betartani a munkaidőt, munkaképesnek lenni, betartani a munkaadó utasításait.
• A munkakeresés: Az újságokban megjelenő hirdetések és internetes álláskereső portálok révén legeredményesebb a munkakeresés. Álláskereső portálok:
  • profession.hu
  • workania.hu
  • Jobline.hu
• Menete: életrajz készítés, elküldés, állásinterjún való megjelenés

A pályaorientáció az alap- illetve középfokú tanulmányok befejezésének végén történő pályaválasztást és életpálya építést is kialakító döntések meghozatalában való közreműködés és segítés.

Választhatunk szakmát vagy hivatást a középfokú tanulmányaink végén, de később változtathatunk is ezen más hivatást keresve magunknak.

A pályaorientáció egyik kiemelt célja, hogy információkkal segítse az egyéneket a döntésképessé válásban ezzel növelve esélyeiket arra, hogy a számukra legideálisabb megoldást tudják majd kiválasztani.

A pályaorientáció 4 eleme:

• önismeret - mit szeretnénk, mivel foglalkoznák szívesen, miben vagyunk jók
• pályaismeret - szakmák, foglalkozások hivatások ismerete
• munkaerőpiaci ismeretek - mely szakmák keresettek és jövedelmezőek
• képzési lehetőségek - az egyes szakmákat, hivatásokat hol és milyen bejutási feltételekkel tanulhatjuk

Osztályfelmérés:

• Még nem tudom milyen pályát választok majd:
• Mérnöki pályát választok
• Tanári, tanítói, oktatási pályát választok
• Orvosi pályát választok
• Katonai - rendőri pályát választok
• Egyéb pálya érdekel
• Szakmát szeretnék kitanulni (pl szerelő, köműves, eladó)