Az USA

Az Egyesült Államok a századfordulón Theodore Roosevelt elnöksége idején (1901-1909) lett mindenki által elismert nagyhatalom. Ekkor már legyőzte 1898-ra a Spanyol Birodalmat egy gyors háborúban és terjeszkedésbe kezdve megllaparintott értékes területeket: Kuba, Puerto Rico, Fülöp szigetek, Hawai, Panamai szoros. 

Az USA elnöke 1913-ban lett Woodrow Wilson, aki egy iparilag egyre erősebb hatalmas országot kapott kézbe. Wilson idején az USA az európai eseményektől és háborús konfliktusoktól való elhatárolódás mellett foglalt állást. Változást hoz majd az a tény, hogy az Angliát elszigetelni akaró német flotta tengeralattjárói sorra támadják a szigetországba tartó amerikai hajókat.

Az USA feszültségben állt a délen létrejött Mexikó állammal Texas miatt, melyre igény tartott a spanyol ajkúállam is. 

Az iparosodó Európa

Az második ipari forradalom hatásai: 1850 és 1900 közt:

1. Óriási fejlődésnek indul a vas és acélgyártás, új kohászati eljárásokkal (1855-Bessemer technológia)
2. Új energiahordozók jelennek meg, pl: elektromosság, benzin (robbanómotorok), vegyipar
3. Forradalmi újítások jelennek meg a mezőgazdaságban
4. A haditechnika önálló ágazattá válik, kialakul a hadiipar, új fejlesztésekkel
5. Megkezdődött az ipari és banktőke összeolvadása és koncentrációja, az úgynevezett monopóliumok kialakulása.

Új energiahordozók - szállítás - hírközlés:

• Elektromosság-hírközlés: Thomas Alva Edison amerikai tudós 1879-ben alkotta meg a világ első szénszálas izzóját. (Később jelent meg a wolfram szálas izzó.) Budapesten 1909 -től lett utcai közvilágítás (elektromos árammal) Megjelentek az elektromos motorok, melyek kisebb gépekbe lettek szerelhetőek (fúró, csiszoló). Nagyot fejlődött a hírközlés is: Alexander Graham Bell 1876-ban feltalálta a telefont, Marconi pedig a drót nélküli távírót! Napjainkban is tart az ipari forradalom, jelenleg az űrkutatás korszakában jár: LINK (Sárneczky Krisztián csillagász)
• Robbanómotorok: 1860-ban Étienne Lenoir, majd 1876-ban Nikolaus Otto (1832-1891) építette meg az első belső égésű (robbanó-) motort. A századfordulón világszerte megkezdődött az autógyártás. Megjelentek a benzinmotoros repülők is (1903-ban Wright testvérek révén)
• Hadiipar: Alfred Nobel svéd fizikus 1867-ben találta fel a dinamitot. Richard Gatling 1861-ben találta fel az első géppuskát, majd Stevens Maxim 1884-ben tovább fejlesztette.Megjelentek az első csatahajók.
• Pénzügyi rendszerek kialakulása: Az ipari és banktőke összeolvadása a századfordulón kezdődött. Számos cég olvadt össze, óriás vállalatokká alakulva, így egy-egy területen monopóliumok jöttek létre. Kialakult a monopolkapitalizmus. Formái:
• kartellek: egy-egy kartell részét képező vállalatok önállóak maradnak, de felosztják egymás közt a piacot, összehangolják áraikat
• szindikátusok: közös irányítás alatt állnak a vállalatok
• trösztök: egy-egy iparterületen teljesen összealvadt vállalatok
• konszern: szindikátusszerű, de egy-egy gazdasági ágazatra jellemzőek

Nemzetközi folyamatok: A második ipari forradalom hatására óriásira növekedett az Európából Amerikába vándorlás: angolok, írek, németek, olaszok, lengyelek és magyarok áramlottak az USA -ba. (50 millió fő 1850-1900 közt.)

A városiasodás

Az ipari forradalom egyik hatása lett, hogy a fejlett országokban a vidéki lakossága a váosokba kezdett települni a jobb munbkalehetőségek miatt. Ez volt  avárosiasodás vagy urbanizáció folyamata.

London és Párizs mellett 1850 és 1900 közt egyre több európai településből lett nagyváros. Ezekben megjelent a tömegközlekedés, buszhálózat, majd Londonban 1863-től metró is. (Pesten: 1896 -tól van metró). Az utakon 1900-ra megjelentek az autók. A városok a fejlődés kiindulópontjai lettek. Amerikában 1900-tól kezdtek megjelenni az első 30 emeletes házak. (1900-ban 3 ilyen volt csak. Később: Empire State Building: 1931-re épült meg: 448 méteres, 102 emeletből áll.)

A lakásokban megjelentek a fürdőszobák, vízöblítéses WC -k, és a középosztály bővülésével két új tevékenység is terjedni kezdett a sport és a mozi. Első mozgóképes mozi: New Orleans (1896). Első újkori olimpia: 1896, Athén. Sportágak megjelenése:

• Foci játékszabályainak megalkotása: 1848 (Cambridgei Egyetem, Anglia)
• Tenisz feltalálása: 1874 (Walter Wingfield őrnagy)
• Kosárlabda: 1891 (James Naismith, USA)

Városrendezési tervek születtek azért, hogy a nagyvárosokban ne legyen akkora zsúfoltság, és szabályozzák a házépítéseket.

Társadalmi változások

• Előretört a polgárság az 1800-as évek közepére Nyugat-Európában a földesurak a nagyvállalkozók, a jobbágyok pedig a munkások és földbérlők közé olvadtak be.
• Megerősödött a burzsuázia, a gazdag nagypolgárság, akik a vállalatok, gyárak, bankok tulajdonosai voltak. A bankárokat fináncoligarcháknak is nevezték, mert óriási befolyásuk lett a politikára is.
• Megnőtt a munkásság száma, sőt képesek lettek közösen kiállni jogaikért (pl. chartista mozgalom, szakszervezetek) Az egyes országok kommunista csoportjainak közös fellépését jelentte az I. és II. Internacinálé
• Szinte minden Nyugat-európai országban kiszélesedett a választójog, sok országban általánossá vált a választójog gyakorlása (eltűnt a cenzus)
• Megjelentek a tröszt ellenes törvények, hogy tiszta legyen a gazdasági élet.
• Nőkérdés: Megjelent a női emancipáció, feminizmus, mely ugyanolyan jogokat követelt a nőknek, mint ami a férfiaknak adott volt. (Választójog, keresetek)

Gondolkodók, művészek a változó világban

Charles Darwin munkássága: Darwin angol természettudós volt, aki az 1830-as években beutazta a világot, majd 1859-ben publikálta élete főművét, melynek címe: "A fajok eredete". Ebben fejtette ki evolúcióelméletét. Új felfogása szembe helyezkedett az addig uralkodó teremtés elmélettel, mely azt állította, hogy a Földet, az állatokat és az embert mind Isten teremtette. Ezzel szemben Darwin azt fejtegette, hogy az élőlények mind az életért való küzdelemben, folyamatos alkalmazkodás és fejlődés révén alakultak ki. Később 1871-ben újabb művet írt: "Az ember származása" melyben azt írta le, hogy az ember az állatvilágból fejlődött ki. Wikipédia

Tiltakozások: az egyházak és a hívő emberek hevesen tiltakoztak az evolúció elmélet ellen. Közben megszületett a szocialdarwinizmus is: a történelemben a sikeres és erős népek maradtak fenn.

Filozófiai irányzatok, művészetek a 19. század második felében:

• A pozitivizmus:
• Az irracionalizmus:
• A korszak híres filozófusai: Friedrich Nietzsche, Sigmund Freud
• A művészetek: A technika fejlődésével új művészeti ágak jelentek meg, mint a fényképészet és a film.
• A korszak nagy írói: Emile Zola (1840-1902), Dosztojevszkij (1821-1881), Marcel Proust (1871-1922)

Az imperializmus és a nagyhatalmak 

Imperializmus: Az imperializmus gazdasági és gyarmati világuralom (impérium) létrehozását célzó, birodalomépítő politika, mely a XIX. század végén több országban is megjelent. Anglia, Franciaország, Olaszország, Németország egyaránt gyarmatbirodalmak kiépítésére törekedtek. (Csak úgy mint az oroszok, japánok és amerikaiak.) Ezekben az országokban megjelent a nacionalizmus, azaz saját népeik hagyományainak, múltjának, érdemeinek felértékelése.

Gyarmatosító országok: 

• Régi gyarmatosító nagyhatalmak: Anglia, Franciaország, Oroszország. Óriási területeket szereztek meg szerte a világban.
• Új gyarmatosítók és gazdasági nagyhatalmak: Németország, Olaszország, Japán. 

A Föld újrafelosztása: Az új gazdasági nagyhatalmak - melyek késve tudták megteremteni egységes országaikat (Németország, Olaszország), lemaradtak a gyarmatszerzésekről. A századfordulóra a Föld értékesebb területeit már gyarmattosította Anglia, Franciaország, Oroszország (és néhány más hatalom). Az új gyarmatosítóknak nem maradt megszerezhető terület, így a Föld újrafelosztását kezdték követelni.

F O G A L M A K

1. Gyarmatosítás: Az első nagy gyarmatosítások a nagy földrajzi felfedezések után zajlottak  a 16. században. Ekkor még csak főleg Spanyolország és Portugália terjeszkedett. Később újabb államok is gyarmatokat szereztek. A gyarmatokkal egy-egy ország jelentős bányakincsekhez juthatott, mezőgazdasági termékeket szerezhetett és eladhatta ott az őslakosoknak saját késztermékeit. A gyarmatok gazdaggá tehették anyaországaikat.
2. Brit gyarmatbirodalom: A legnagyobb gyarmatrendszer az angolok kezén volt a századfordulóra (30 M km2), főbb részei: Ausztrália, Kanada, India, Nigéria.
3. Francia gyarmatbirodalom: A második leghatalmasabb gyarmatrendszer lett 1900-ra. Főbb részei: Észak-Afrika (Szahara vidéke) Algéria, Szenegál, illetve Indokína, Madagaszkár, Karibi szigetek.
4. Latin-Amerika a 19. században: Az USA déli határaitól egészen az Antarktiszig terjedően az Amerikai kontinest Latin-Amerikának nevezzük. Az 1500-as évektől 300 éven keresztül spanyol-portugál gyarmati terület volt, majd az 1800-as évek kezdetén felszabadító mozgalmak önálló államokat teremtettek. (Pl.: Brazilia, Argentína, Mexikó) Később a kontinens az USA befolyása alá került.
5. Az ipari forradalom 2. szakasza: Az 1850-es évek és az első világháború (1914) közti időszakot, melyben új energiahordozók és találmányok jelentek meg (pl: benzin, robbanómotor, elektromosság, telefon) második ipari forradalomnak nevezzük.
6. Thomas Alva Edison: 1879, szénszálas izzó feltalálója
7. Alexander Graham Bell: 1876, telefon feltalálója
8. Marconi: drótnélküli távíró feltalálója
9. Étienne Lenoir és Nikolaus Otto: robbanómotor feltalálói (1860, 1876)
10. Alfred Nobel: dinamit feltalálója
11. Monopolkapitalizmus: A kapitalizmus azon formája, mikor nem biztosított a szabad-verseny és egy-egy piaci szereplő, vagy összefogás, (pl. tröszt, kartell, konszern, szindikátus) teljes elsőbbséget élvez (monopol helyzetben van).
12. Urbanizáció: Városiasodás, amikor a vidéki lakosság tömegesen vándorol a nagyvárosokba a jobb megélhetés reményében.
13. Társadalmi változások a 19. század közepén: Burzsuázia, azaz tőkés nagypolgárság, a munkásság és a polgári rétegek száma növekszik jelentősen. Megjelenik az általános választójog (több országban) és eltűnnek a jobbágyok, földesurak.
14. Charles Darwin: angol természettudós volt, aki 1859-ben a "Fajok eredete" és 1871-ben az "Ember származása" című műveiben megfogalmazta az evolúció elméletet, mely óriási vitákat váltott ki a 19. században.
15. Teremetés és evolúció elmélet: A teremtés elmélet egy vallásos felfogás arról, hogy a világot és az embert Isten teremtette, az evolúció elmélet pedig Darwin megfogalmazásában arról szól, hogy az ember az állatvilágból származik.
16. Imperializmus: Az imperializmus gazdasági és gyarmati világuralom (impérium) létrehozását célzó, birodalomépítő politika, mely a XIX. század végén több országban is megjelent. Anglia, Franciaország, Olaszország, Németország egyaránt gyarmatbirodalmak kiépítésére törekedtek. (Csak úgy mint az oroszok, japánok és amerikaiak.)
17. A Föld újrafelosztása: Az új gazdasági nagyhatalmak - melyek késve tudták megteremteni egységes országaikat (Németország, Olaszország), lemaradtak a gyarmatszerzésekről. A századfordulóra a Föld értékesebb területeit már gyarmattosította Anglia, Franciaország, Oroszország (és néhány más hatalom). Az új gyarmatosítóknak nem maradt megszerezhető terület, így a Föld újrafelosztását kezdték követelni.
18. Nagyhatalmak jellemzői: Anglia törekvése az volt, hogy megtartsa hatalmas gyarmabirodalmát, Franciaország revensot (visszavágót) akart venni az 1870-es vereségéért a németektől, és új gyarmatokat póbált szerezni (pl: Indokínában), Németország késve ugyan de megkezdte a gyarmatosításait, miközben Európa legerősebb gazdaságát is létrehozta, Oroszországban cárizmus elleni mozgalmak alakultak ki (narodnyikok) és megjkelent a marxizmus, az USA pedig Theodore Roosevelt alatt a századfordulóra gazdasági világhatalommá változott!

​

Uralkodók a korszakban, a nagy háború küszöbén:

Anglia: V. György: 1910-1936 Miniszterelnökök: Herbert Henry Asquit: 1908-1916, David Lloyd George: 1916-1922

Franciaország: III. Napóleon: 1852-1870, Köztársasági elnök: Raymond Poincaré: 1913-1920, Miniszterelnökök: Georges Clemenceau: 1906-1909 / 1917-1920, Aristide Briand: 1915-1917

Németország: II. Vilmos: 1888-1918

Oroszország: II. Miklós cár: 1894-1917

Európai feszültségek:

• A legerősebb ellentét Francaiosrzág és Németország között alakult ki a revans-helyzet miatt, illetve a marokkói válság kapcsán.
• Anglia és Németország között a flottaversengés okozott válságoz
• Monarchia - Szerbia között Bosznia kérdése és Aisztria által megtörtént bekebelezése okozott konfliktust
• Németország - Oroszország között a berlini kongresszus (1878) vitája mérgezte a kapcsolatokat

Erőviszonyok:

• Franciaország és Németország szinte minden területen azonos erőt képviselt: ipar, lakosságszám, haderő.
• Oroszország ugyan hatalmas volt és látszólag erős, ám a belső szétrobbanás határán állt
• Anglia hatalmas gyarmatbirodalma miatt ekkor nagyhatalomnak számított
• A Monarchia bár nagy területeket birtokolt gazdaságilag gyengébb volt a többi nagyhatalomnál
• Az USA erejéről ekkoriban keveset tudtak Európában

Hazánk történelmének fontos eseménysora, amely az 1989-es évehez köthető leginkább és amely a korábbi évtizedek szocialista egypártrendszerét vértelen módon, békés eszközökkel változtatta többpártrendszerré és valódi demokráciává.

A Kádár-korszak utolsó évtizede:

• A 70 -es évek közepétől az ország lakossága még ugyan teljes mértékben élvezte a szociális biztonság előnyeit, ám a teljes foglalkoztatás fenntartása érdekében megkezdődött a hitelek folyamatos felvétele, az ország titokban tartott eladósítása. Közben megindult az ellenzék megszerveződése is: titkos kiadványok (úgynevezett szamizdat irodalom) kezdett terjedni, például: Demokrata, a Figyelő és a Hírmondó, mégpedig Bibó István, Kiss Kános, Csoóri Sándor, Illyés Gyula írásaival. 
• Később, 1985-re aztán a kommunista rendszer is "puhulni kezdett", amikor a Szovjetunió élére a reformer Mihail Gorbacsov került. Az új orosz vezető egyszerre kezdett a Szovjetunió átalakításához és a hidegháború tárgyalásos lezárásához.

A rendszerváltás első eseményei:

• Előbb 1985 júniusában Monoron, majd 1987 szeptemberében Lakitelken, Lezsák Sándor házában találkoztak a hazai ellenzék népi és urbánus vezetői, értelmiségi alakjai. A lakitelki találkozón született meg a Magyar Demokrata Fórum (MDF) is 1987-ben
• Az utolsó egypárti, de már némileg reform körülmények között megtartott parlamenti választásokra 1985 júniusában került sor. Ennek során már 40 ellenzéki képviselő is mandátumhoz juthatott. Ez a parlament alkotta meg később, 1988/89 során  a rendszerváltás törvényeit, 58 jogszabályát.
• Az 1988-as esztendőben sorra alakultak Magyarországon a pártok, így például a FIDESZ (1988.03.30), az SZDSZ, a Független Kisgazda Párt, majd 1989-ben a KDNP és végül az állampártból az MSZP (1989.10.09.)

Kádár félreállítása, a reformkomunisták előretörése:

• ​Az állampártban (MSZMP) 1988 -ra a reformkommunisták kerültek többségbe. Legjelentősebb képviselőik: Németh Miklós, Pozsgay Imre, Nyers Rezső voltak. Kádárt mégis egy törtető régi-kommunista állította félre 1988 május 22-én, mégpedig Grósz Károly. Kádárnak a pártelnöki pozíciót kínálta fel és ezzel valójában kivette kezéből az irányítást. (Kádár egy évvel később meghalt, 1989 július 6-án.)
• Grósz csak fél évre tudta megkaparintani hatalmat, mert 1989 novemberében egy tehetséges reformernek kellett átadnia  a vezetés, ő volt Németh Miklós. Az ország élén 1989 november 24 és 1990 május 23 közt miniszterelnöként állva Németh Miklós törvényesítette a rendszerváltás rendelkezéseit.

A rendszerváltás megvalósítása és törvényei:

• Az ország átalakításának, vagyis a piacgazdaság létrehozásának, a többpárt rendszer megteremtésének és egy új alkotmány megírásának feladatát az úgynevezett Ellenzéki Kerekasztal készítette elő, 1989 tavaszán. Ennek az új formációnak az ellenzéki pártok vezetői alkották a gerincét. Például: Szabad György, Antall József, Pető Iván. Néhány hónappal később az EK tárgyalásokat kezdett az MSZMP és a szakszervezetek vezetőivel. Ezzel létrejött a Nemzeti Kerekasztal (1989 június 13.).
• Az ellenzék és a régi vezetés együttműködése alatt született meg a rendszerváltást lehetővé tevő két első fontos törvény, a Társasági törvény (1988 október 10.) és az Egyesülési törvény (1989 január). Ezek révén lehetővé vált a vállakozások szabad alapítása és pártok létrehozása. Vagyis a magyar gazdaság és politikai élet plurálissá vált. (Vége lett az egypárt-rendszer és tervgazdálkodás korának.)

A rendszerváltás két fontos eseménye:

• Nagy Imre újratemetése: Az 1956-os forradalom hősének Nagy Imrének az újratemetésével (1989 június 16.) egyértelművé vált: Magyarország felszámolta a kommunista diktatúrát és rehabilitálta Nagy Imrét. Orbán Viktor beszéde
• Páneurópai piknik: A Németh kormány külügyminisztere, Horn Gyula 1989 augusztus 19-én az osztrák vezetőkkel (Alois Mock osztrák külügyminiszterrel) közösen megnyitotta a vasfüggönyt Sopronnál és lehetővé tette 23 ezer keletnémet állampolgár nyugatra "menekülését". Ezzel a világ számára is megüzente hazánk: új korszakba lépett Magyarország.

​

A harmadik köztársaság kikiáltása és az első szabad választások:

• A magyar parlament 1989 őszén sorra fogadta el és öntötte törvényi formába a Nemzeti Kereskasztal javaslatait, többek közt Magyarország új alkotmányát is (Az 1949 évi XX. törvényt, módosította az 1989 évi XXXI. törvény). Ennek nyomán Magyarország népköztársaságból újra köztársaság lett. A köztársaságot 1989 október 23-án kiáltotta ki Szűrös Mátyás, a parlament elnöke.
• Az első szabad választásokat 1947 után 43 évvel, 1990 március 25-én tartották meg. A győztes az MDF lett, így hazánk rendszerváltás utáni első miniszterelnöke Antall József lett. Az új alkotmány szerint köztársasági elnököt is választani kellett, ez azonban már a parlament feladata lett a négyigenes népszavazás döntése alapján. 1990-ben az első köztársasági elnök Göncz Árpád lett. Négyigesen népszavazás: 1989 november 26-án négy kérdésre várt igen válaszokat azoktól, akik ámogatták a rendszerváltást. A 4 kérdés a köztársasági elnök megválasztására, a munkásőrség feloszlatására, az állampárt pénzügyi elszámoltatására és a munkahelyeken való pártműködésre vonatkozott.

Az 1990 utáni új magyar állam szervezeti felépítése:

• Az állam legfőbb méltósága a parlament által 5 évre választott köztársasági elnök (államfő)
• Az állam legfőbb irányító szerve a parlament, mely 4 évente megtartott választások eredményeként jön létre, és 200 tagú (2012 előtt 386 tagú volt.)
• Választásokon csak az országos listát állítani tudó pártok indulhatnak és csak 5% eredmény elérése után juthatnak a parlamentbe.
• A választási rendszer vegyes, vagyis pártlistára és egyéni jelöltekre is szavazhatunk (így a képviselők egy része a pártlistákról, másik része pedig egyéni választókerületekben győzve juthat az országgyűlésbe)
• Az állam végrehajtó hatalmát a választásokon győztes párt(ok) által létrehozott kormány és miniszterelnök lépezi.

​A rendszerváltás révén Magyarország egy új korszakba lépve lezárta az egypárti kommunista diktatúra 43 éves időszakát (1947-1990) és a piacgazdaság, illetve többpártrendszer fenntartásával szabad, szuverén országként Európa teljes jogú államává vált. 

Bár az 1970-es években jelentős fegyverzetkorlátozási egyezmények születtek a szuperhatalmak között és a Helsinki értekezleten is közeledés történt kelet és nyugat között (1975-ben), a 80-as évek kezdetére mégis újra fagyos lett a viszony. Ez volt az úgynevezett "kis hidegháború" 1979-1985 között.

Jellemzői:

1.) Amerikai rakétákat telepített Nyugat-Európába (1979/80)

2.) A Szovjetunió afganisztáni háborúja (1979-1989) LINK A Szovjetunió 1979 végén megszállta a szomszédos Afganisztánt és 10 évig próbálta stabilizálni. 

3.) Olimpiák ügye: Az 1980-as moszkvai olimpiát a nyugat bojkottálta (az afganisztáni támadás miatt) válaszul az 1984-es Los-Angelesi olimpiát meg a keleti tömb bojkottálta.

4.) Űrfegyverkezési verseny indult Ronald Reagan - Brezsnyev idején, 1981 -től. Az első ember az űrben 1961-ben szovjet volt (Jurij Gagarin) viszont az első Holdra lépő, amerikai lett, 1969-ben, Neil Armstrong. A legköltségesebb versengért szintén Amerika nyerte a 80-as évek végére.

A kelet-európai szocialista országok válsága:

Az 1980-as évekre a keleti országok (Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarorzság .. stb) válságba kerültek. Az áremelkedések, eladósodás és életszínvonal csökkenés miatt mindenhol tiltakozások, kezdődtek. Mindegyik ország szabadulni akart a szocializmusból.

A nagyhatalmak közeledése és békéje: [VIDEO]

Gorbacsov és Reagan 1986 (Rejkjavik)

A Szovjetunió élére 1985-ben került Mihail Gorbacsov, az USA elnöke pedig 1981 és 1989 között Ronald Reagan lett. A két vezető tárgyalásokba kezdett egymással a hidegháború lezárásáról. A berlini fal 1989 november 9-én történt lebontásával végetért a hidegháború.

A Szovjetunió szétesése: Gorbacsov azt hitte egyben-tarthatja úgy is a Szovjetuniót, hogy közben engedi átalakulását egy demokratikus rendszerré. Ám a szétesés bekövetkezett 1991-ben. Borisz Jelcin már csak Oroszország elnöke lett.

 ***

Tudományos vívmányok a 16-17. században:

Nikolausz Kopernikusz (1473-1543): [1] Megalkotja a heliocentrikus világképet a geocentrikus helyett. A környező bolygók a Nap körül keringenek és nem a Föld a világmindenség középpontja. [2]

Galileo Galilei (1564-1642): A Föld forog a tengelye körül és kering a Nap körül Híres jelmondata: "És mégis mozog a Föld" - Eppur si muove. [3] Az egyház elítélte Galileit, aki háziőrizetbe került. [4]

Isaac Newton (1642-1727): Tömegvonzás törvényének megalkotója. A Földnek van gravitációja. [5]

Felvilágosodás: Egy eszmei mozgalom volt a 17. századi Angliából és Franciaországból kiindulva és az egyház illetve hit központú gondolkodást cserélte le eg tudományos és megismerés-alapú gondlkodásra. [6]

A felvilágosodás a művészetek mellett megjelent az államelméletekben és politikai mozgalmakban is. [7] Megszülettek az emberi jogokat követelő mozgalmak, melyek nyomán az angol forradalom létrehozta az első alkotmányos királyságot Európában. [8]

Alkotmányos királyság: A király hatalmát alkotmány korlátozza, a valódi hatalom a kormány és a parlament kezébe kerül. [9]

Francia felvilágosodás:

Montesquieu (1689-1755): Jogi végzettségű nemes. Fő műve: "A törvények szelleméről" (1748), lényege a hatalommegosztás elve. A zsarnokság, az egyeduralom elkerülésének alapvető feltételét a hatalmi ágak - törvényhozó, végrehajtó, bírói hatalom - megosztásában látta. Ehhez szerinte alkotmányos királyság a megfelelő államforma a cenzusos választási rendszer. 

Voltaire (1694-1778): Jogi végzettségű volt és egy középosztálybeli polgárcsalád sarjaként született. Főleg filozófiai elbeszélései, az ironikus fejtegetései miatt lettek népszerűek írásai. A fejlődést gátló hagyományokat, a dogmákat ostorozta. Elsősorban az egyházat támadta. „Tiporjátok el a gyalázatost!” – jelentette ki, bár Isten létét nem tagadta. Szerinte az egyház a vakbuzgóság szimbóluma és az álszentség illetve népbutítás eszköze.

Rousseau (1712-1778): Polgári származású zeneszerző, író. Elvetette a képviseleti rendszert, mivel az nem teszi lehetővé a néphatalom és népszuverenitás érvényesülését. Felfogása szerint a népnek közvetlenül kel részt vennie a döntésekben. Azt vallotta, hogy a többségi akaratnak – amit a közjóval azonosított – az egyén szabadságát is alá kell rendelni. Főműve: A társadalmi szerződést (1778). Közvetlen demokrácia és közvetett demokrácia létezik. Előbbinél az állampolgárok maguk dönthetnek egy-egy ügyben (Pl ókori Athén népgyűlése vagy napjainkban a népszavazásokon). A közvetettnél képvisel valaki bennünket a parlamentben (ő a képviselő [szenátor]). 

A tőkés gazdálkodás kialakulása: A 16. századra Európa népessége növekedésnek indult és kibővült a világkereskedelem is, hiszen már az amerikai kontinens is bekapcsolódott az áruforgalomba [1.] Az európai céhek nem győzték a termelést így hatékonyabb termelési forma jelent meg, a manufaktúra. [2.] Az emberek egy része ezekbe fektette pénzét a haszon reményében, így kialakult egy haladóbb gazdasági-társadalmi rendszer a kapitalizmus. [3.] Azt aki a pénzét manufaktúrákba fektette tőkésnek nevezzük, a befektetett pénz pedig a tőke. [4.]

A manufaktúrák: 

A céhektől eltérően a manufaktúrákban a munkát kisebb műveletekre bontották, így a termelés gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb lett, miközben a minőség viszont csökkent [5.]

A manufaktúrákban bérmunkások dolgoztak nem céhlegények és a munka már kezdetleges gépekkel zajlott. [6.]

A világkereskedelem kialakulása: 

Átalakul a világkereskedelem, a korábbi Selymút helyett már az Atlanti óceánon bonyolódó Amerika - Európa - Afrika közt létrejövő kereskedelm lesz az elsődleges.

Polgárosodó társadalom:

Kialakulnak a tőzsdék és bankok. Emellett megerődösik a polgárság rétege. Ide tartoztak a kereskedők, iparosok és városlakók (vagyis mindenki aki nem jobbágy vagy nemes). A folyamat leginkább Angliában indult meg vagyis Anglia lesz az első polgárosodásnak induló ország.

***

Magyarország kommunista korszakának fogalmai (50 db) osztály: 12A

• 1.)Trojka = Az 1950-es évek elején a három legnagyobb hatalmú kommunista vezető: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály
• 2.)Malenkij robot = Kis munka, a megszállló szovjet csapatok kényszermunkára.
• 3.) Kliment Vorosilov = A Magyarországra 1945-ben bevonuló szovjet hadsereg parancsnoka, a SZEB elnnöke (Sövetséges Ellenőrző Bitottság) 1945-1947.
• 4.)Kulcsminisztériumok = Hadügy, Belügy (rendőrséggel) és Gazdaságirányítás, mely tárcákat azonnal megkaparintják a kommunisták, annak ellenére is, hogy nem nyerik meg 45-ös választásokat.
• 5.)Szalámitaktika = A kommunistákkal rivális kisgazdák felszeletelése, a kisgazda politikusok megfélemlítésével, letartóztatásával, koholt vádakkal, az 1946 évi I. törvénykönyvre hivatkozva.
• 6.)Kékcédulás választás = 1947 augusztus 31-én a kommunisták által elcsalt választás.
• 7.)Függetlenségi népfront = Rákosi által létrehozott szervezet, melybe belekényszíretette a pártokat 1949 elején (február 1)
• 8.)Magyar Dolgozók Pártja = 1948-ban jött létre, amikor a kommunisták pártja magába olvasztja a Magyar Szociáldemokrata Pártot. 1948-tól 1956-ig létezett, utódja a Magyar Szocialista Munkáspárt.
• 9.)Szakasits Árpád = A Magyar Szociáldemokrata Párt utolsó elnöke, a beolvasztásuk után kommunista vezető különböző posztokon.
• 10)ÁVH = Államvédelmi Hatóság, politikai rendőrség volt mely a Rákosi-rendszert szolgálta. Az elégedetlenkedőket, lázongókat tartóztatta le vagy azokat akik a Szabad Európa Rádiót hallgatták.
• 11)Személyi kultusz = A Rákosi-rendszer jellemzője, melyben kötelező volt rajongani a diktátorért.
• 12)Tervgazdálkodás = A kommunista pártvezetés minden 5 évre előre meghatározta, hogy a magyar iparnak és mezőgazdaságnak, ezeken belül az egyes üzemeknek miből mennyit kell termelniük.
• 13)Kollektivizálás, tagosítás, tészesítés = A magánföldek állami tulajdonba vétele állagi gazdaságok vagy TSZ-ek (termelőszövetkezetek) alakításával.
• 14)Kulákok = Azok a módos gazdák, akik nem voltak hajlandóak önként beadni földjeiket állami tualjdonba.
• 15)Mindszenty József = Esztergomi érsek, aki bírálta a Rákos Rendszert így letartóztatták 1948-ban.
• 16)Rákosi Mátyás = A háború után 1945-től 1956-ig Magyarország kommunista diktátora.
• 17)Gerő Ernő = Rákosi jobb keze, majd utóda 1956-ban rövid időre. Utána Kádár lesz, aki 1956 október 31-én átveszi tőle a pártfőtitkári feladatokat. 
• 18)Joszij Sztálin = A Szovjetunió vezetője (pártfőtitkára) 1924 és 1953 között
• 19)Nyikita Hruscsov = A Szovjetunió vezetője (pártfőtitkára) 1953 és 1964 között.
• 20)Nagy Imre = kommunista miniszter Rákosi alatt, majd miniszterelnök, végül 1956-ban a forradalmárok vezetője lesz. A szovjetek 1958-ban végeztetik ki.
• 21)Rajk László = kommunista miniszter Rákosi alatt, de Rákosi kémkedés vádjával ártatlanul kivégezteti 1949-ben. Később az 56-os forradalom küszöbén újratemetése a forradalom közvetlen előzménye.
• 22)MEFESZ = Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége. Egy nem kommunista diákszervezet, mely az 1956-os forradalom egyik közvetlen előzményeként 16 pontban fogalmazza meg a felkelők követeléseit.
• 23)Maléter Pál = A magyar hadsereg ezredese, aki 1956 október 26-án a Kilián laktanya ostrománál átáll a forradalmárok oldalára. Később Nagy Imre hadügyminisztere. Együtt végezik ki vele 1958-ban.
• 24)Kádár János = Kommunista vezető, majd 1956 október 31-től Gerő Ernő után a párt elsőtitkára. A forradalom alatt átáll a szovjetekhez, így 56 után ő rendteremtő és egészen 1988-ig az ország vezetője.
• 25)Barikádok = Az 1956-os forradalomban olyan úttorlaszok, ahol a felkelők a leghevesebb ellenállást fejtették ki a szovjetek ellen. A legfonosabbak: Corvin-köz, Széna tér, Baross tér, Tűzoltó utca.
• 26)Véres csütörtök = A forradalom 3.napján, 1956 október 25-én a parlament előtti békés tömeg lövetése, 70-80 áldozattal.
• 27)Molotov-koktél = Az 56-os forradalmárok fegyvere, benzinnel félig megtöltött üveg egy ronggyal. A harckocsikra dobták, hogy annak személyzete előmásszon és lelőhető legyen. 
• 28)Ivan Konyev = A szovjet hadsereg főparancsnoka és az 1956-os forradalmat leverő szovjet csapatok vezetője.
• 29)Forgószél hadművelet = Az 1956-os magyar forradalmat leverő szovjet hadművelet neve.
• 30)Amnesztia rendelet = Kádár 1956-ban szabadon engedte az 1956-os forradalmárokat a börtönökből.
• 31)Az 1956-os forradalom jelképe = A közepén lyukas magyar zászló, melyből eltávolítják a kommunista címert.
• 32)Legvidámabb barakk = Annak kifejezése, hogy bár az összes Kelet-európai ország egy-egy barakkhoz hasonlóan nyögte a szovjet megszállás és elnyomás diktatúráját, a leginkább élhető a magyar rendszer volt
• 33)A három "T" = Tűrt, tiltott, támogatott dolgok rendszere a Kádár-korban. Volt amit támogattak volt amit tiltottak, de akadt olyan is ami eltérően a többi Kelet-európai diktatúrától eltűrtek Magyarországon.
• 34)KISZ = Kommunista Ifjúsági Szövetség, az MSZMP ifjúságis szervezete, ahová kötelezően ebléptették a fiatalokat a középiskola végén.
• 35)Úttörőmozgalom = Az MSZMP ifjúsági szervezete, mely az általános iskolákban működött a felső tagozatban és kötelezően fogta össze a 11-14 éves tanulókat kommunista pártszellemben.
• 36)Kettős országvezetés = A Kádár-rendszerre jellemző berendezkedés, melyben a demokratikus országokra jellemző hagyományos szervek (mint parlament, kormány) működtek a pártszervek is (mint Politikai Bizottság, Központi Bizottság) és valójában ezek hozták meg a fontos döntéseket. 
• 37)Teljes foglalkoztatás = A Kádár-rendszer célkitűzése volt annak bizonytására, hogy a Kádári berendezkedésben mindenkinek van munkája, bár valójában ezeknek a munkáknak egy része teljesen felesleges állás volt.
• 38)Szociális háló = A Kádár-rendszer hálót biztosított a leszakadozóknak, akik így nem tudtak lezuhanni a teljes nincstelenségbe. 
• 39)Panelprogram = Olcsó lakások építési programja volt az 1960-as években a munkásosztály számára.
• 40)Reformkommunisták = Reformokat, demokratikusabb berendezkedést és fékapitalizmust akaró kommunisták a 80-as évek második felében a kommunista párton belül. Például: Németh Miklós, Pozsgay Imre, Nyers Rezső, Fock Jenő.
• 41)Keményvonalas kommunisták = Azok az MSZMP tagok akik meg akartak maradni a kommunista úton ás a brezsnyevi modelt támogatták ellenezve a reformokat. 
• 42)1968-as reformcsomag = A reform-kommunisták gazdasági reformcsomagja volt 1968-1972 között, Kádár engedélyével. Hármas eleme: háztájik engedélyezése, tervgazdálkodás szüneteltetése, vállalatoknak nagyobb szabadságfok. 
• 43)Bős-Nagymarosi tüntetés = A lakosság első tüntetése a Kádár-rendszere ellen 56 óta. A lakosság tiltakozása és tüntetése 1988 május 27-én a Dunakanyarba tervezett vízlépcső megépítése ellen.
• 44)Szamizdat irodalom = Illegálisan nyomtatott kiadványok, melyek a kommunista berendezkedést és a Kádár-rendszert kritizálták. Demokrata, a Figyelő és a Hírmondó, mégpedig Bibó István, Kiss Kános, Csoóri Sándor, Illyés Gyula írásaival
• 45)Bibó István = Személye az 56-os generációt kötötte össze a rendszerváltókkal. Jogász, egyetemi tanár az utolsó Nagy Imre kormány álllamminisztere, a demokratizálódás élharcosa. 1957-től 1963-ig börtönben van, szabadulása után mellőzték (KSH-náé dolgozik, nem taníthat).
• 46)Grósz Károly = A Kádárt 1988-ban félreállító MSZMP politikus.
• 47)Szocreál = Kulturális és építészeti irányzat mely megfelelt a kommunista elveknek és amelyhez kötelező volt igazodni a Kádár korban.
• 48)A III/3-as csoportfőnökség = A belügyminisztérium alá tartozó ügyosztály, mely a Kádár korban a társadalom politikai megfigyelésével foglalkozott, besúgók alkalmazásával.
• 49)Munkásőrség = Az esetleges felkelések, forradalmak leverésére 1957-ben létrehozott fegyveres szervezet, melyhez önkéntesen, más munkahely mellett lehetett csatlakozni (előnyökért)
• 50)Az 1973-as olajválság = Az 1973-as Közel-keleti, arab - izraeli háború nyomán kialakuló olajár emelkedés okozta válság világszerte, mely elindította Mo eladósodását.

Reformáció fogalma: A reformáció egy olyan 16. századi vallási megújulási folyamat volt, mely a katolikus egyház szakadását idézte elő, Luther Márton fellépése nyomán. [1.]

A reformáció elindítója: Luther Márton egy Ágoston rendi szerzetes, aki a wittenbergi egyetemen tanított teológiát. [2.] Luthert 1517-ben felháborította, hogy X. Leó pápa engedélyével búcsúcédulákat árusítanak a papok. [3.] Ezek pénzért adott feloldozást tartalmazó cédulák voltak. [4.] Luther 1517 október 31-én 95 pontba foglalta az egyházzal szembeni kifogásait [5.] A legfőbb pontok:

• A pap előtti gyónás elvetése, mert szerinte a bűnbocsánathoz elég közvetlenül Istenhez fordulnunk. [6.]
• A pápa nem tévedhetetlen és nincs világi hatalma [7.]
• A 7 szentség közül csak kettő negtartása fontos: keresztségé és az úrvacsoráé [8.]

A pápa és a császár válaszul elrendelték Luther kiközösítését és fogságba vetését, ám Szászország ura, Bölcs Frigyes védelmébe vette [8.] A reformációnak ágai alakultak ki:

• kálvinizmus
• anabaptizmus
• később: metodisták, adventisták, anglikánok

Ellenreformáció

Lényege: A katolikus egyház megpróbálta visszahódítani híveit és meggátolni a további áttéréseket. Ezért az 1545 és 1563 közti Tridenti zsinaton ellenreformációt hirdetett. Ennek lebonyolítására az újonnan létrejövő Jezsuita rendet választották. Vezetője: Loyolai Szent Ignác volt. A jezsuiták megjelentek a királyi udvarokban, és főrendi házaknál, diplomáciai és házitanítói munkát vállalva. Közben szolgálva az ellenreformációt.

Az ellenreformáció két ága: békés ellenreformáció és erőszakos ellenreformáció. A békés lényege: Búcsúcédulák tiltása, megfelelő papnevelő intézetek létrehozása, korszerű katolikus iskolák alapítása, szent kultuszok felélesztése, a könyvnyomtatás felhasználása. Erőszakos ellenreformáció: bizonyos könyvek betiltása, és az inkvizíció felélesztése.

A magyar ellenreformáció nagy alakja volt Pázmány Péter esztergomi érsek, aki a Felvidéken 1635-ben megalapította hazánk első olyan egyetemét mely tartósan is működni tudott! (Nagyszombati Egyetem) Pázmány Péter a békés és pozitív ellenreformációra példa. Ezt az irányzatot "katolikus megújulásnak" is nevezzük.

A polgárosodó társadalom 

Azt a berendezkedést, melyben egyidejűleg létezik egymás mellett az új, polgáriasodó, nyugati típusú társadalom-szerkezet és a régi, feudális, középkort idéző, hagyományos társadalom, torlódó társadalomnak nevezzük.

Fontosabb társadalmi rétegek:

• Nagybirtokos arisztokrácia: A leggazdagabb 2000 birtokos-család tartozott ide. Bárók, grófok, akik sok ezer holddal rendelkeztek és befektetésekkel az ipari-kereskedelmi nagyvállalatokban. Ők nyerték el állami vezető pozíciókat (miniszterek, államtitkárok, polgármesterek)
• Nagypolgárság: Pénzügyi és kereskedelmi üzletekből meggazdagodott, módos, vagyonos üzletemberek tartoztak ide. Zömében zsidó polgárok, Bankárok, kereskedők, pénzemberek, gyárosok rétege tartozott a nagypolgárságba.
• Középosztály: Két részre tagolódott: a történelmi középosztályra és az úri középosztályra. A történelmi középosztályt jelentős birtokokkal rendelkező (több száz holdas) földesúri réteg alkotta (7-8 ezer család). Az úri középosztályt a dzsentrik alkották. Ők voltak azok a nemesek, akik bár elszegényedtek és földjeiket vesztették, azért társadalmi rangjukat meg akarták őrizni és ezért fontos hivatalokat vállaltak el, vagy katonatisztek lettek. Úrias életet próbáltak élni. Az úri középosztályt alkották még a tisztviselők, orvosok, ügyvédek, tanárok, nagy részben bevándorló zsidó, német polgárok. A középosztály a dualizmus idején 17% -ra növekedett.
• Kispolgárság: Egy millió lakos tartozott ide: saját bolttal, műhellyel rendelkező kisvállalkozók, jól fizetett kisiparosok (víz-, gáz-, villanyszerelők), vasúti, postai alkalmazottak, csendőrök.
• Parasztság: Hét milliós óriási réteget alkotott a századfordulón. Voltak gazdag-parasztok (50-200 holdas gazdák), akik zselléreket, szummásokat alkalmaztak, középparasztok (11-40 hold), akik nem tudtak senkit alkalmazni, és szegényparasztok (10 hold alatt), akik nyomorogtak. A földtelen parasztok munkaerejüket adták el, ők voltak a szummások, zsellérek, cselédek.
• Munkásság: Számuk 1914-re éri el az egymilliót. A szakmunkások akár ötszörösét keresték a képzetlen munkások bérének.

***

Gazdaság a dualizmus korában

Gazdasági felzárkózás:

1. Folyóinkat hajózhatóvá tették, gátrendszer épült az áradások ellen.
2. A magyar mezőgazdaság modernizálódott: megjelentek a cséplőgépek, az istállózó állattartás, az intenzív állatfajták tenyésztése (pl Holstein fríz marhák, Fésűsmerino juhok) és a kertészeti gazdálkodás. A gabonatermelés mellett új növényfajok tömegtermesztése is elkezdődött, pl. burgonya, cukorrépa, dohány ... stb
3. Kialakultak a "sikerágazatok": malomipar, cukorgyártás, konzervipar, és nagy fejlődésnek indult az acél- és gépgyártás.
4. Nagyarányú vasútépítések kezdődtek, 1868-ben létrejött a MÁV (Magyar ÁllamvasutaK)
5. Magyar találmányok: Kandó Kálmán (villanymozdony), Ganz Ábrahám (kéregöntésű vonatkerék).
6. Kialakult a hitelszervezet, megkezdődött az osztrák - francia - német tőke beáramlása. Létrejött a Magyar Általános Hitelbank (1867)
7. Jelentős kórház és iskola építési programok zajlottak

Problémák: Gabonakonjunktúra (fellendülés) egészen 1873 -ig éreztette hatását, majd egy átmeneti pénzügyi válság következett a bécsi tőzsde összeomlása miatt.

Gazdasági problémák, válságok:

• 1884-ben jött egy rövid válság, amikor az olcsó amerikai gabona és ausztrál gyapjú lenyomta az árakat.
• A filoxéra nevű rovar-kártevő 1875 és 1885 között tönkretette a magyar szőlő-ültetvények 40%-át.