Dolgozattémák: 2025 október 22

• Folyóink
• Családfa
• Régi paraszti házak, háztartás
• Szoba és konyha

A paraszti konyha

A régi, falusi és tanyasi házakban az emberek maguk állítottak elő minden élelmiszert, saját készítésű alapanyagokból. (Tankönyvben: 24-25. oldal)

A gazdasszony legfontosabb feladata a kenyérsütés volt, melyet hetente egyszer végzett, 15-16 órás munkában.

Konyhai eszközök: 

hurkatöltő, dagasztó teknő, szita, krumplitöltő, köpülő, sütőlapát, mozsár, túrózacskó

Állampolgári jogok és kötelességek

Állampolgári jogok:

Minden magyar állampolgárt megilletnek bizonyos jogok:

• élethez, munkához, tulajdonhoz való jog
• politikai jog: ilyen a szavazati jog, a gyülekezési (tüntetési) jog
• szabadságjogok: pl vallásszabadság joga, sajtószabadság joga
• munkához kapcsolódó jogok: munkavédelmi eszközök, fizetés, szabadságra menetel joga
• tanuláshoz való jog

A jogokat a törvények biztosítják, melyek mindenkire vonatkoznak.

Állampolgári kötelességek:

• Kötelező adófizetés az állam felé.
• Törvények, rendeletek betartásának kötelezettsége
• Honvédelmi kötelezettség
• A szülőkről való gondoskodás kötelezettsége
• Az épített és természeti környezet védelme

A bírói szervezet, az ügyészség és a rendvédelmi szervek (rendőrség, büntetés-végrehajtás, katasztrófavédelem, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) feladata, hogy gondoskodjanak az állampolgárok jogainak védelméről, védjék az alkotmányos rendet, és fellépjenek a bűncselekmények elkövetői ellen.

Állampolgári jogok és kötelességek

Régi, paraszti házak, berendezéseik

A hagyományos parasztházak általában hármas tagolásúak voltak, a helyiségek egymás mögött helyezkedtek el. Az utcára nézett az első szoba, majd a konyha, hátsó szoba, kamra, istálló, présház, pince, pajta és a kocsiszín következett, legtöbbször egy fedél alatt, néha két épületben. 

A régi, falusi szoba

Az utca felé eső első helyiség általában a tiszta-szoba volt, amely a család legfontosabb élettere és a vendégek fogadásának helyszíne volt. Fontos szoba-elemek: kemence, munka-sarok, rarok-asztal, szentsarok, ágyak, székek, tárolóbútorok, láda 

Berendezési tárgyak: 

sifon (sifonár): ruhaneműs szekrény, sublót: fiókos szekrény, falitéka: falra akasztható díszes és kis méretű szekrényke imakönyvek, italok, orvosságok tárolására, festett-díszes láda. 

A modernizálódó Magyarország jellemzői (Tankönyv: 30.)

• A XIX. század második felében gazdasági fellendülés kezdődött Magyarországon.
• A mezőgazdaságban új találmányok jelentek meg. Például: cséplőgép, gőz meghajtással, illetve a malomiparban hengerszék feltalálása.
• Az iparban több területen lettünk világelsők

Budapest fejlődése

Budapest óriási fejlődésnek indult 1867 és 1914 között a kiegyezés és az első világháború kirobannása között.

1. Város-egyesülés: Budapest három város egyesüléséből született 1873-ban, amikor összeolvadt Pest, Buda és Óbuda.
2. Népessége a kiegyezéskor, 1867-ben még csak 300 ezer volt, a századfordulóra (1900) elérte a 733 ezret, majd a dulaizmus végére a 900 ezret.
3. Jelentős volt az elmagyarosodás: míg 1850-ben a város több mint fele (56%) német ajkú volt, a korszak végére a fővárosiak 86% -a magyarnak vallotta magát.
4. Hidak épültek a korszakban: a szabadságharc végén még csak a Lánchíd állt, majd később megépült még három híd: Margit híd: 1876, Ferenc József híd: 1896, Erzsébet híd: 1903.
5. Felépült az Országház 1904-re épült fel Steindl Imre tervei alapján neogótikus stílusban.
6. Fejlesztések metro (1896), elektromos-hálózat vagyis áramszolgáltatás (1893), és víz-csatorna hálózat is Budapesten.

A fejlődés egyéb jelei:

• Megjelenek az utakon az első autók, buszok
• Megnyilnak az első színházak, mozik

D O L G O Z A T (pénteken)

Nemzeti eszme: A nemzet fogalma korábban csak a nemességre terjedt ki, a jobbágyságot és a polgárságot csak a XIX. század első felétől kezdték odatartozónak tekinteni. Megjelentek a nemzeti mozgalmak, a sok-nemzetiségű birodalmak helyett nemzetállamok kezdtek kialakulni.

Nemzetállamok kialakulása:

1. Egységes olasz állam, Olasz Királyság jön létre: 1861.
2. Egységes német állam, Német Császárság jön létre: 1871.

Az olasz egység egy folyamat volt, melynek során az Itáliát korábban alkotó kis államokból megszületett 1861-ben az Olasz Királyság. Az egységet az egyik tartomány, a Szárd-Piemonti Királyság teremtette meg.

A német egység szintén egy folyamatként fogható fel, melynek során a sok kis önálló német állam egységes császársággá alakult 1871-ben. Német Szövetségből létrejött a Német Birodalom (vagy Német Császárság). A folyamatot Poroszország és annak két vezetője irányította: I. Vilmos és Otto von Bismarck kancellár.

A kiegyezés (1867)

Ausztria és a Magyar Királyság egy közös államot hoztak létre melynek neve: Osztrák-Magyar Monarchia. Ebben az új államban Magyarország saját kormánnyal rendelkezhetett és önállóságot élvezett szinte minden területen, csupán a külügyek, a hadügyek és a pénzügyek terén kellett Ausztriával egyeztetnia. Az új állam 51 éven keresztül, 1867 és 1918 között létezett mint alkotmányos királyság.

A kiegyezés jellemzői:

Közös ügyekről szóló rész: a hadügy, külügy, pénzügy a két országot összekötő közös ügy lett. Ezeket Magyarország csak Ausztriával együtt intézhette

Közös szervekről szóló rész: az említett három terület miniszterei közösek lettek, és ha összeültek, akkor közös minisztertanácsot alkottak. Rajtuk kívül közös szervként működött még a két ország parlamentje által választott 60-60 fős delegációk évenkénti közös tanácskozása (hol Bécsben, hol Pesten). A tanácskozások többnyire a közös ügyek költségvetéseiről hoztak döntéseket.

Ausztria és Magyarország egységéről szóló rész: Létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, mely két-központú, azaz dualista és alkotmányos királyságként működött. Dualizmus kora: 1867-1918

Uralkodói jogok: Külön minisztertanácsi határozat kapcsolódott a kiegyezési törvényekhez, melyben három dologban a királynak különleges jogokat adott: a hadsereg vezetése, a magyar diéta feloszlatása, és a törvények előszentesítése terén. (Előszentesítés: amikor a királynak előzetesen jóvá kell hagynia, hogy a magyar parlament miről tanácskozhat és hozhat törvényt.)

Gazdasági kiegyezésről szóló rész (1867/16. törvénycikk): Ennek három fő része volt, mégpedig az első kimondta, hogy Ausztria és Magyarország a közös terhekeiket együtt fizeti (pl. államadósság és közös ügyek költségei) mégpedig 70 / 30 arányban. A második rész arról szólt, hogy a két ország vámközösséget alkot, vagyis együtt dönt az adókról, vámokról és közös pénzt használ. A harmadik rész pedig rögzítette, hogy a két ország parlamentjei 10 évente újratárgyalja, hogy meghosszabbítják e a gazdasági kiegyezést. 

​Kossuth véleménye:

Cassandra levél (1867 május 28): Kossuth óva intette Deákot a kiegyezés megkötésétől. Cikke: 1867 május 28-án jelent meg a Magyarország című lapban (LINK) Kossuth május 22-én íta és legelőször május 26-án jlent meg hazánkban a Magyar Újság című lapban. Nem vették figyelembe, másnap, május 29-én az Országgylés megszavazta a kiegyezési törvényeket. A levelet Cassandra, trójai hercegnőről nevezte el az utókor, mert miként a híres ókori előkelőség, úgy Kossuth is a jövőt vízionálta. Egyikükre sem hallgattak: Priamosz trójai király lánya azt javasolta égessék el a görögök falovát, de kinevették, Kossuth is katasztrófát ósolt, mely valóban be is következett 53 évvel később (Trianonban). 

Elnyomás a szabadságharc után

A szabadsághracot követő megtorlást követően Ferenc József császár 1850 és 1859 között elnyomást vezetett be Magyarországon, ez volt a Bach-rendszer.

Rendeletek:

• Jobbágyfelszabadítás 1853-ban és közteherviselés 1850-ben ès ősiség eltörlése 1852-ben. Bár korábban ezeket ellenezték a Habsburgok, most mégis belátták, hogy ezek szükségesek a fejlődéshez.
• Kettős vámvonal megszüntetése. Megindulhat az iparosodás Magyarországon.
• Elnyomó intézkedések: magyar vármegyerendszer megszüntetése és besúgóhálózat létrehozása. 

Magyar ellenállás 3 formája: lázadások, merénylet-kísérlet a császár ellen (1853 - egy szabólegény által) és passzív ellenállás Deák Ferenc vezetésével.

Passzív ellenállás: a nemesség megtagad minden együttműködést Ausztriával. 

Kossuth és Széchenyi: Kossuth Itáliában,Torinóban telepedik le onnan próbálja újjáéleszteni az ellenállást, Széchenyi a döblingi szanatóriumból ír egy Bachot kigúnyoló röpiratot.

Enyhülés és közeledés Ausztria - Magyarország között

A passzív ellenállás hatása: Ausztria számára túl sokba került az elnyomás fenntartása: besúgok fizetése, katonaság fenntartása. Ráadásul Ausztria egyre inkább Magyarországra volt utalva, mert Európában sok ellensége lett.

Deák húsvéti cikke 1865-ben: Deák híres cikkében leírta, hogy itt az ideje kiegyezni a Habsburgokkal. Az írás a Pesti Napló nevű újságban jelent meg és meggyőzte a magyarokat arról, hogy Ausztria és Ferenc József nem ellenség többé.

A kiegyezés megkötése (1867): A diéta egy bizottságot, más néven: tárgyalói csoportot hozott létre a kiegyezési törvények előkészítésére. Ezt a bizottságot Andrássy Gyula gróf vezette. A kiegyezés részleteiről ő egyeztetett hónapokon keresztül Bécsben.

A kiegyezés eseményei:

• Magyar kormány alakult 1867 február 17-én magyar miniszterelnökké nevezték ki Andrássy Gyula
• Kiegyezési törvények: 1867 május 29-én a diéta elfogadta a kiegyezési törvényeket: 1867/12,14,15,16.
• Királlyá koronázás: 1867 június 8-án magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet. Korábban erre azért nem kerülhetett sor, mert a szabadságharcban lépett trónra és mi nem ismertük el királyunknak.

A szembenállás kezdete:

Az áprilisi törvények után a Habsburgok viszonya megváltozott a magyarokkal: eldöntötötték, hogy eltiporják a magyar szabadság-mozgalmat. 

A magyar országgyűlésen, mely 1848 július 5-én ül össze Pesten, Kossuth (a Pesti Vigadó épületében) katonát és pénzt kér a képviselőktől, akik azt meg is szavazzák. Létrejött a magyar honvéd-hadsereg.

[Video - Most vagy soha filmrészlet]

A szabadságharc első szakasza:

A Habsburgok megbízásából először a Joszip Jellasics vezette horvát sereg támadt ránk, de 1848 szeptember 29-én Pákozdnál Móga János vezetésével a magyarok győztek.

A nagy osztrák támadás előtt V. Ferdinánd helyett a 18 éves Ferenc József lett a császár, aki felesküdött a magyarok legyőzésére. Megbízta Windischgratz herceget Magyarország megtámadásával. A magyar sereg főparancsnoka Görgey Artúr tábornok lett.

F E L E L É S

A hatalmas támadó osztrák hadsereg 1849 január elsején bevonult Pestre ahonnan Kossuth és a parlament Debrecenbe menekült. 

Görgey viszont csapatával északnak indulva maga után csalogatja az osztrákokat, hogy azok ne a menekülő Kossuthék után menjenek. Végül Kassa felé veszi az irányt, ahol nagy csapatösszevonást tervez.

Bár a kápolnai csatában a magyarok vesztenek 1849 február 29-én, sikerül összegyûjteniük annyi embert hogy ellentámadàst indítsanak.

A szabadságharc második szakasza:

A magyarok Görgey Artúr vezetésével nagy ellentámadást indítanak és kiűzik az osztrákokat Magyarországról és Erdélyből is. Ez volt a dicsőséges tavaszi hadjárat 1849 tavaszán. Fontos csaták: isaszegi csata (1849 április 6) és a budai vár visszafoglalása 1849 május 21-én. Erdélyben Bem József tábornok, Petőfi Sándor támogatója vezeti a magyarokat. 

A sikerek miatt Debrecenben az országgyűlés kimondja a Habsburgok trónfosztását: 1849 április 14-én, Kossuth Lajost pedig kormányzóvá választják. Megalakul a Szemere-kormány. 

Trónfosztás = annak ünnepélyes megszavazása és kimondása a képviselők által, hogy az adott királyi dinasztiát nem fogadjuk el többi uralkodónknak. A magyar történelemben ez négyszer fordult elő (1620, 1707, 1849, 1921)

A szabadságharc bukása:

Ferenc József császár az orosz cár segítségét kéri a magyarok legyőzéséhez. I. Miklós cár 200 ezer orosz katonát küld akik az osztrákokkal közösen verik le a szabadságharcot. Utolsó nagy csaták:

• segesvári és nagycsűri csaták Erdélyben. Itt esik el Petőfi is a segesvári csatában 1849 július 31-én
• temesvári csata: 1849 augusztus 9-én Ebben Julius von Haynau táborszernagy arat győzelmet a Bem József vezette magyar főerőkön.

Aradi vértanúk:

Aradon Görgey Artúr serege a főerők veresége után leteszi a fegyvert a Világos mellett 1849 augusztus 13-án. Két hónappal késúbb következett az aradi vértanúk kivégzése. 

A kivégzések után következett Haynau 1 évig tartó rémuralma, mely alatt ezreket tartóztattak le. Végül a világ felfigyelt a kegyetlenkedésekre és Ferenc József menesztette Haynaut.

Következett Alaxander Bach 9 éves időszaka (1850-1859) mely újabb elnyomást hozott a magyaroknak.

DOLGOZAT

Pesti forradalom: 1848 március 15-én Pesten a márciusi ifjak vagyis Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Sükei Károly, Irinyi József ... stb forradalmat robbantottak ki a reformkor célkütézeiért. Ezek például közteherviselés, jobbágyfelszabadítás, egyesülés Erdéllyel, saját kormány, sajtószabadság.

A forradalmi ifjak főleg két szerzeményt osztogattak és olvastak fel aznap:

• 12 pont. Készítője Kossuth programja alapján: Irinyi József [12 pont]
• Nemzeti dal. Szerzője: Petőfi Sándor

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk! [teljes mű]

A forradalmi tömeg állomásai 1848 március 15-én:  

• a Pilvax kávéházban tanácskoztak, ahol már jelentős tömeg gyűlt össze.
• Onnan az Egyetemhez vonultak, ahol Petőfi 10 ezer ember előtt elszavalt a Nemzeti Dalt és felolvasta a 12 pontot! Innen mentek
• a Landerer nyomdához, ahol kinyomtatták mindkét dokumentumot.
• Következett a Nemzeti Múzeum (délután 3-kor) ahol nagygyűlést tartottak, majd a tömeg
• a pesti városháza elé vonult, ahol Nyári Pál alispán és Klauzál Gábor képviselő átadták (petícióként) a 12 pontot! A városi tanács a forradalmárok mellé állt. Forradalmi Választmány alakult, benne 4 forradalmi ifjú (köztük Petőfi), 6 liberális nemes és 6 tanácsos.
• A tömeg végül Budára vonult a várba, a Helytartótanácshoz, hogy kikövetelje Táncsics Mihály, jobbágy származású újságíró szabadon bocsátását. Ennek megtörténte után aznap este a forradalmi tömeg a Nemzeti Színházban gyűlt össze a Bánk Bán megtekintésére. Jókai pedig bejelentette a forradalom győzelmét.

Az első felelős magyar kormány: Március 16-án a király fogadta Kossuthékat, és átvette a reform javaslatokat. Este összeült az Államtanács és jóváhagyta a követeléseket, egyetlen kivétellel: nem járultak hozzá Batthyány miniszterelnöki kinevezéséhez. Ezt csak másnap István nádor tudta kiharcolni, amikor rávette erre unokatestvérét V. Ferdinándot. A magyar küldöttség március 17-én tért vissza Pozsonyba.

A Batthyány-kormány []

Történelmünk első magyar kormánya 1848 március 23-án alakult meg. Tagjai a következők voltak:

• Batthyány Lajos - miniszterelnök
• Szemere Bertalan - belügyminiszter
• Esterházy Pál - külügyminiszter (király személye körüli miniszter)
• Klauzál Gábor - földművelésügyi miniszter
• Kossuth Lajos - pénzügyminiszter
• Mészáros Lázár - honvédelmi miniszter
• Széchenyi István - közlekedési miniszter
• Eötvös József - vallási és közoktatási miniszter
• Deák Ferenc - igazságügyi miniszter

Az áprilisi törvények: A magyar diéta március 18 után, alig 3 hét alatt hozott 31 törvényt azon szentesített reformfelirat alapján, melyet Kossuthék írattak alá a császárral. A törvényeket aztán április 11-én a király maga szentesítette Pozsonyban az országgyűlés előtt. A törvények révén Magyarország modern, haladó állam lett.

A megszülető új Magyarország már nem egy feudális állam, hanem egy nagy önállósággal bíró, modernizált, alkotmányos királyság lett.

Folytatás: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc

[Sz]