Ázsia régiói
India és a kasztrendszer:
Az ókori Indiában a lakosság úgynevezett kasztokra oszlott. Az első kasztba a papi réteg tartozott, a másodikba a katonai előkelők és az uralkodók, a harmadikba a tulajdonnal rendelkező közrendűek, a negyedikbe pedig a szolgálók.
A kasztok között nem volt átjárás, aki egy adott kasztba született, ott is halt meg.
India ősi vallását a papi kasztról brahmanizmusnak, vagy elterjedtebb szóhasználattal hinduizmusnak nevezzük. A legfontosabb tanítása a lélekvándorlás (reinkarnáció) tana. A lélek halhatatlan, és a test halála után új testben születik újjá. Olyan testben, amilyet az elhunyt az előző élete alapján megérdemelt.
A hindu vallásból alakult ki India másik nagy vallása, a buddhizmus. Alapítója egy indiai királyfi, Buddha volt (Kr. e. VI–V. század), aki nem helyeselte a kasztrendszert.
India kincsei (Tk 174. oldal)
Földje gazdag volt gyémántban, smaragdban, rubinban, zafírban és más drágakövekben. A fűszereket, például a drága borsot, a fahéjat és a vaníliát sokfelé termesztették. Elterjedt volt a kávé és a tea is. A híres indiai kézműipar gyönyörű szöveteket állított elő, főként az ott termesztett gyapotból.
Gyarmatosítás:
Először a portugál hajósok jutottak el Európából Indiába. A portugálokat rövidesen a hollandok, az angolok és a franciák követték, ezzel megkezdődött India gyarmatosítása. A mesés gazdagságú terület feletti uralmat végül a britek szerezték meg 1849-re. Később a második világháború korára kialakult egy függetlenségi mozgalom egy Mahátma Gandhi nevű vezetővel.
Azt vallotta, hogy harc nélkül, erőszakmentes ellenállással kell elérni az angoloktól való elszakadást. A függetlenséget Gandhinak és követőinek 1947-ben valóban sikerült szabadságharc nélkül elérnie.
Gandhi halálát a vallási ellentétek okozták: muszlimok és hinduk viszálya. merénylet áldozata lesz 1948-ban.
Kína története (Tk 178)
A Távol-keleten két óriásfolyó a Jangce (Kék-folyó) és a Sárga-folyó mentén öntözéses földművelés alakult ki. Először a A Csin-uralkodói család egyesítette a kínaiakat és szervezte császárságba. Az első császár (Csin Shi Huang-ti) a birodalmát az északi irányból fenyegető nomád hunok támadásaitól hatalmas fal építésével próbálta megvédeni, amelyet meghatározott távolságokban bástyákkal és őrtornyokkal erősített meg. Első császár: Kre.259-210, III. század.
Az úgynevezett nagy fal lélegzetelállító alkotás és több ezer kilométer hosszú. Kínai találmány volt a porcelánkészítés és a selyemszövés. A kínai selyem és porcelán olyan keresett termék volt más országokban, hogy az Európa felé menő kereskedelmi utat így nevezték: Selyemút. A kínaiak találták fel az iránytűt, ami a tengeri és a sivatagi utazás nélkülözhetetlen kelléke. A papír és a puskapor is kínai találmány.
Érdekes ókor maradvány a kínai agyag-katonák barlangja, melyre 1974-ben bukkantak az első császár sírja mellett. Összesen 8 ezer életnagyságú agyagkatona alkotja.
Gyarmatosítás:
Kína gyarmatosítása az ópiumháborúkkal kezdődött. Az ópium veszélyes kábítószer. A XIX. század közepén a kínai császár betiltotta az ópiumkereskedelmet, válaszul az angolok háborút kezdtek Kínával. Az angol győzelem után Kína a XIX. század végére a nagyhatalmak „gyámsága” alá került, félgyarmattá vált. Megőrizte függetlenségét, de csak látszólag. A vallás terén három irányzat terjedt el: konfucianizmus (Kung Fu-ce), taozmus, buddhizmus.
Taoizmus: [] A taoizmus alapját Lao-ce (Laozi) nevű kínai filozófus és költő munkája, a Tao Te King képezi. A taoizmus központi fogalma a Tao, ami annyit jelent, hogy az út vagy az elv. Hangsúlyt kap az ember és a természet harmóniája illetve a meditáció és a belső béke elérése.
Kommunista Kína:
1911-ben a kínai nemzeti párt (Kuomintang) vezetésével forradalom robbant ki az országot kirabló nagyhatalmak és az őket kiszolgáló, megvesztegethető Mandzsu-dinasztia ellen. Kína köztársaság lett de az 1920-as évektől polgárháborúba sodródott a kommunisták és nemzeti közti harcban. Közben a második világháborúban egy időre japán megszállás alá került. Végül Mao Ce-tung vezetésével a kommunisták győztek és 1949-ben kikiáltották a Kínai Népköztársaságot.
Az új kínai állam megszállta Tibetet. Mao Ce-tung 1966-ban meghirdette a „kulturális forradalmat”. Ennek lényege: 1966 és 1976 között egy erősebb kommunista diktatúra bevezetése a kevésbé elkötelezett kommunisták és burzsuák (nem kommunisták) bebörtönzésével, megölésével. Kína innentől igazi kommunista diktatúraként élte mindennapjait.
Kína a hidegháború után óriási fejlődésbe kezdett, mára gazdasági nagyahatalom lett. Kína jelenleg hibrid-rendszer vagyis politikailag kommunista diktatúra, ám gazdaságilag nyugati mintájú piacgazdaság.
Piacgazdaság: amikor a lakosság szabadon alapíthat vállalkozásokat (cégeket) és az állam garantálja a szabad versenyt, azaz egyenlő feltételekkel való kereskedést (versenyhivatal). A kommunista országokban ez nem teljesült. Kínában érvényesül ám a társadalom kommunista elnyomásban él.
Japán történelme
A középkori Japán alapját a szamuráj-kultúra jelentette. Ennek lényege, hogy egy fegyveres kiváltságos réteg (szamurájok) hűbéri rendszerben uralkodott Japán felett a földesuraknak és a sógunnak illetve császárnak engedelmeskedve.
Sógun = katonai vezető a szamurájok feje
Japán a középkor során bezárkózott és nem tartott kapcsolatot a külvilággal és Európával. Európai felfedezők 1543-ban jelennek meg Japánban, mégpedig portugálok. Nem sikerül gyarmatosítaniuk, de jelen lesznek az országban. A szamuráj rendszer fennmarad egészen a XIX. század utolsó harmadáig. Utána a császárság megmarad ugyan de az uralkodó hatalma jelképes lesz. Japán megindul a modernizáció útján.
Japán napjainkban: Nagyon fejlett ipari ország, mely élenjáró az elektronika és az autógyártás terén. A főváros Tókió ma a Föld legnagyobb városa 37 millió lakossal.
A Közel-Kelet
A Közel-Kelet három kiemelt fontosságú eseménye XX. században:
- Az Oszmán Birodalom felbomlása
- Izrael Állam megalakulása és önvédelme
- Az Öbölháborúk kirobbanása
Az Oszmán Birodalom felbomlása:
Törökország az első világháborúban a vesztes országok között szerepelt. Büntetésként az antant hatalmak elvették korábban meghódított területeiket. Közben felbomlott a szultánság rendszere is és Törökország Musztafa Kemál vezetésével átalakult köztársasággá. Bár muszlim vallású állam volt, modernizálódni kezdett. Kemál 1920 és 1938 között vezette Törökországot és népétől megkapta a "minden törökök atyja" címet (Atatürk).
Izrael kialakulása:
Izrael zsidó állama az ókori időkben jött létre Kr.e. 1000 körül Dávid király idején. Az ókor időszakában sorra szenvedte el a hódító hatalmak támadásait és megszállásait (asszírok, babiloniak, perzsák, makedónok, rómaiak).
- A római korban a zsidók elhagyták Izraelt. (Bar-Kochba felkelés) Ekkor lett a terület neve Palesztina.
- Elarabosodás: A zsidók széttelepülése alatt Izrael területére arabok érkeztek.
- A világ zsidósága 1897 -ben megtartotta az első cionista világkongresszust Baselben. (Herzl Tivadar volt a báseli kongresszus házigazdája.) Megszületett a cionizmus eszméje, mely a zsidók számára szent Sion hegyéről kapta nevét és a zsidóság Izraelbe történő visszatelepülésének mozgalmát jelentette.
- A két világháború között Palesztina angol mandátum-terület volt, melyen az ENSZ engedélyt adott egy zsidó és egy palesztin állam megalakítására. Ám csak a zsidó állam jött létre 1948-ban Ben Gurion elnökletével. (A palesztínok elutasították a két állam tervét, ők az egész társéget akarták.) A XX. század második felében a környező arab államok a palesztinokat támogatva több háborút indítottak Izrael ellen, mely ezeket sorra visszaverte.
A jelenleg érvényes szabályzó szerződés: Gáza-Jerikó autonómia egyezmény, 1994 (Kairó)
D O L G O Z A T
