A szembenállás kezdete:

Az áprilisi törvények után a Habsburgok viszonya megváltozott a magyarokkal: eldöntötötték, hogy eltiporják a magyar szabadság-mozgalmat. 

A magyar országgyűlésen, mely 1848 július 5-én ül össze Pesten, Kossuth (a Pesti Vigadó épületében) katonát és pénzt kér a képviselőktől, akik azt meg is szavazzák. Létrejött a magyar honvéd-hadsereg.

[Video - Most vagy soha filmrészlet]

A szabadságharc első szakasza:

A Habsburgok megbízásából először a Joszip Jellasics vezette horvát sereg támadt ránk, de 1848 szeptember 29-én Pákozdnál Móga János vezetésével a magyarok győztek.

A nagy osztrák támadás előtt V. Ferdinánd helyett a 18 éves Ferenc József lett a császár, aki felesküdött a magyarok legyőzésére. Megbízta Windischgratz herceget Magyarország megtámadásával. A magyar sereg főparancsnoka Görgey Artúr tábornok lett.

F E L E L É S

A hatalmas támadó osztrák hadsereg 1849 január elsején bevonult Pestre ahonnan Kossuth és a parlament Debrecenbe menekült. 

Görgey viszont csapatával északnak indulva maga után csalogatja az osztrákokat, hogy azok ne a menekülő Kossuthék után menjenek. Végül Kassa felé veszi az irányt, ahol nagy csapatösszevonást tervez.

Bár a kápolnai csatában a magyarok vesztenek 1849 február 29-én, sikerül összegyûjteniük annyi embert hogy ellentámadàst indítsanak.

A szabadságharc második szakasza:

A magyarok Görgey Artúr vezetésével nagy ellentámadást indítanak és kiűzik az osztrákokat Magyarországról és Erdélyből is. Ez volt a dicsőséges tavaszi hadjárat 1849 tavaszán. Fontos csaták: isaszegi csata (1849 április 6) és a budai vár visszafoglalása 1849 május 21-én. Erdélyben Bem József tábornok, Petőfi Sándor támogatója vezeti a magyarokat. 

A sikerek miatt Debrecenben az országgyűlés kimondja a Habsburgok trónfosztását: 1849 április 14-én, Kossuth Lajost pedig kormányzóvá választják. Megalakul a Szemere-kormány. 

Trónfosztás = annak ünnepélyes megszavazása és kimondása a képviselők által, hogy az adott királyi dinasztiát nem fogadjuk el többi uralkodónknak. A magyar történelemben ez négyszer fordult elő (1620, 1707, 1849, 1921)

A szabadságharc bukása:

Ferenc József császár az orosz cár segítségét kéri a magyarok legyőzéséhez. I. Miklós cár 200 ezer orosz katonát küld akik az osztrákokkal közösen verik le a szabadságharcot. Utolsó nagy csaták:

• segesvári és nagycsűri csaták Erdélyben. Itt esik el Petőfi is a segesvári csatában 1849 július 31-én
• temesvári csata: 1849 augusztus 9-én Ebben Julius von Haynau táborszernagy arat győzelmet a Bem József vezette magyar főerőkön.

Aradi vértanúk:

Aradon Görgey Artúr serege a főerők veresége után leteszi a fegyvert a Világos mellett 1849 augusztus 13-án. Két hónappal késúbb következett az aradi vértanúk kivégzése. 

A kivégzések után következett Haynau 1 évig tartó rémuralma, mely alatt ezreket tartóztattak le. Végül a világ felfigyelt a kegyetlenkedésekre és Ferenc József menesztette Haynaut.

Következett Alaxander Bach 9 éves időszaka (1850-1859) mely újabb elnyomást hozott a magyaroknak.

DOLGOZAT