A Rákóczi-szabadságharc

A magyar lakosság sérelmei:

A török kiűzése után az osztrák hadsereg megszállva tartotta az országot és erős elnyomás vette kezdetét.

• 1.) Hazánkat fegyverrel meghódított gyarmatként kezelték, megvonva minden önkormányzatiságunkat, megfosztva bennünket attól a jogunktól, hogy saját kormány-szerveink, rendi gyűléseink legyenek.
• 2.) A nemesek és a parasztok is "nyögtek" az osztrák uralom alatt, főleg az adók, beszállásolások terén
• 3.) A vallási elnyomás is tömeges elégedetlenséget jelentett (csak a katolicizmust engedték)
• 4.) Mindezt súlyosbította az úgynevezett "jus armorum" vagy fegyverváltság, amit azoktól a magyar nemesektől követeltek, akik a török hódoltság területén fekvő birtokaikat akarták visszakapni (nekik a birtokuk 10%-át kellett befizetniük az udvarnak)
• 5.) Végül komoly sérelmet jelentett az ország területi egységének megcsonkítása: Erdélyt és a déli határvidéket ugyanis elszakították tőlünk és közvetlen bécsi irányítás alá helyezték.
  

A sok sérelem miatt először 1697-ben Hegyalján történt lázadás I. Lipót uralma ellen, amelyen még úrrá tudott lenni az udvar. Később azonban a kezdődő spanyol örökösödési háborúba toborzott magyar parasztok kezdtek felkelő mozgalomba, Rákóczi Ferenc birtokain, Esze Tamás jobbágy vezetésével.

II. Rákóczi Ferenc életútja a szabadságharc előtt:

Rákóczi az ország legnagyobb és leggazdagabb birtokosa volt 1703-ban a Rákóczi, Zrínyi és Thököly birtokok örököseként. Bercsényi Miklós felvidéki főnemessel titkos levelezésbe kezdett arról, hogy francia segítséggel rázzák le az országról az osztrák uralmat. A levelek azonban Bécs kezébe kerültek, így az Udvar letartóztatta Rákóczit, aki hamar megszökött és Lengyelországba menekült. Itt kereste meg Brezán várában a magyar parasztok egyik küldöttsége, Esze Tamás vezetésével azzal a kéréssel, hogy térjen haza és álljon egy Ausztria ellenes felkelés élére. A felkérést Rákóczi elfogadta és 1703 május 12-én kiadta a Brezani kiáltványát melyben általános harcra hívta az egész országot! 

A felkelés kezdetei: Ausztria a spanyol örökösödési háború miatt toborzásokat csinált Magyarországon, ám az összegyűlt paraszti tömegek sok helyen bujdosókká váltak és egy Ausztria ellenes felkelésre készültek. Az egyik ilyen felkelő csoport vezetője volt Rákóczi jobbágya: Esze Tamás, aki felkereste a herceget! Mivel a Rákóczi birtokok többsége az ország északkeleti sarkában volt (Munkács környéke), így a felkelés kiinduló bázisa is ez terület lett.

A szabadságharc első szakasza (1703-1707):

A szabadságharc 1703-ban a brezáni kiáltvánnyal vette kezdetét (1703 május 12). Ekkor még a magyar nemesek többsége csak parasztlázadásnak tartotta a felkelést. Így Károlyi Sándor megyei alispán (később Rákóczi fő hadvezére) szétverte az első felkelő csoportokat. Rákóczi 1703 május 15-én egyesítette lenygel földön hadait és másnap átlépte a magyar határt. Később két rendelettel egységet teremtett a parasztok és nemesek közt:

• Parasztok megnyerése: Vetési pátens => a csatlakozó parasztok és családjaik mentesülnek a harc idejére a földesúri szolgáltatások alól.
• Nemesek megnyerése: Gyulai pátens => Tilos a nemesek kastélyainak fosztogatása. Történelmi párhuzam: Dózse felkelés (1514) amikor az összegyűjtött parasztok nem a külső hatalom (törökök) ellen fordultak, hanem saját nemeseik ellen lázadtak.

Az első hadi-sikerek (1703-1705): Elsőként a Felvidék, majd a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze került a magyar kuruc-seregek kezére. A Dunántúl és Erdély csak időlegesen lett a felkelőké. A gyors győzelmek hátterében az állt, hogy Ausztria Nyugat-Európában is harcolt, a Spanyol örökösödési háborúban a franciák ellen, így serege egy része ott volt lekötve.

A harc jellege: A Rákóczi-szabadságharc alatt a küzdelmek leginkább sajátos gerilla harc formájában zajlottak, a nyílt-mezei csaták száma kevés volt. Az osztrák és a magyar hadsereg között jelentős különbség mutatkozott fejlettségben, szervezettségben és létszámban is (Ausztria javára). Korabeli harcmód: VIDEO (Amerikai függetlenségi háború)

Fordulópont: 1704 nyarán Ausztria nagy győzelmet aratott a felkelésünket támogató francia hadseregen Höchstadt mellett. Innentől Bécs egyre több katonát tudott Magyarországra küldeni.

Országgyűlések: A szabadságharc 8 éve alatt 3 fontos országgyűlés is volt:

Szécsényi országgyűlés (1705): Itt választották vezérlő fejedelemmé Rákóczit, majd a rendek szövetséget (konföderációt) kötöttek és egy 24 tagú szenátust választottak a fejedelem mellé. Létrejött egy kancellária, egy Gazdasági Tanács (feladata: hadsereg ellátása) és döntés született saját pénz gyártásáról. Ez volt a Libertas, a rézpénz! Mivel értéktelen anyagból készült (nem ezüst vagy arany) így arra lehet következtetni, hogy a kuruc állam már a kezdetektől súlyos anyagi gondokkal küzdött. Mindezeken túl vallásszabadságot hirdettek a 3 legnagyobb felekezetnek (katolikus, evangélikus, református)

Ónodi országgyűlés (1707): Itt már a nemesség elégedetlenkedett, ám Rákóczi emberei megfélemlítették őket. Kimondták a Habsburg-ház trónfosztását és kétmillió forint adót vetettek ki az országra, melyet a nemeseknek is fizetniük kellett (jövedelmük után). (Bercsényi mondata: "Eb ura fakó, József császár nem királyunk többé.)  Egyes képviselők tiltakoztak az adó és a rézpénz elértéktelenedése miatt, ezeket a helyszínen megölték (két képviselőt) Rákóczy emberei.

Sárospataki országgyűlés (1708) Ezen még egyszer utoljára sikerült feltüzelni a kurucokat, mikor Rákóczi hajdúszabadságot ígért, és ennek hatására 1710-re még fellángoltak a harcok.

A szabadságharc második szakasza (1708-1711):

A szabadságharc 1708 és 1711 közt már osztrák győzelmeket hozott. Trencsénnél 1708-ban a kuruc főerőket szétverték a császári hadak, melyek élén Pálffy János tábornok állt. Vele szemben Károlyi Sándor és Bottyán János tábornokok, illetve Esze Tamás (korábbi jobbágy) vezették a kurucokat. Az 1708-1711 közti években egyre szaporodtak az átállások, például Ocskay László brigadéros is átállt (amiért később ki is végezték a kurucok). Súlyosbította a helyzetet a sok járvány, például 1709-ben egy országos pestisjárvány, mely Vak Bottyánt is elvitte.

Utolsó kuruc sikerek: 1710-re még fellángoltak a harcok. Romhánynál megállították az osztrákokat és Északkelet-Magyarországra húzódtak vissza, a végső ellenállásra.

Az utolsó szövetség-keresések:

Rákóczi legfőbb gondja: nem talált megfelelő szövetségest a harcához. XIV. Lajos csak kezdetben támogatta a magyar szabadságharcot.

• Franciaország (XIV. Lajos) csak kezdetben segített, aztán elmaradt a francia támogatás
• Oroszországgal, I. (Nagy) Péter cárral csak későn született meg a szövetség. Rákóczi elutazik Varsóba és találkozik a cárral, akivel megszületik a szövetség, de későn!!

A szabadságharc vége

Amíg Rákóczi Varsóban tartózkodik, helyettese Károlyi Sándor visszautasíthatatlan ajánlatot kap a Habsburgoktól. Ezt megragadja és megszületik a békeszerződés a felkelők és Ausztria között.

A szatmári béke:

Az 1711 április 29-30-án született szerződésben az egyik aláíró fél III. Károly megbízottja Pálffy János császári főparancsnok, a másikon pedig Rákóczi megbízottja: Károlyi Sándor gróf.

A végső egyezséget a szatmári gyűlésen hagyták jóvá a magyar nemesek, majd 1711 április 30-án a majtényi síkon 12 ezer kuruc felkelő ünnepélyes zászlóletételen jelent meg. Békepontok:

• Teljes amnesztia és büntetlenség minden magyar katonának
• alkotmány visszaállítása
• szabad vallásgyakorlat
• országgyűlések jogköreinek visszaállítása
• két dologban nem hajlandóak engedményre: Erdély továbbra is Bécsből kormányzott terület marad, a másik: Rákóczi nem térhet haza soha. 

A béke kifejezetten enyhe volt a magyarokra nézve. Ennek oka: Ausztriának szüksége volt a magyarok támogatására, segítő jóindulatára az európai háborúihoz (mint az ekkor még zajló spanyol örökösödési háború Franciaországgal). Rákóczi Törökországban telepedett le, soha nem tért vissza Magyarországra. Rodostóban halt meg 1735-ben.

A bukás okai:

• A magyar felkelők nem találtak külső szövetséges hatalmakat, akik segítették volna harcunkat az osztrákok ellen.
• A magyar seregek felszereltsége képzettsége, harci tapasztalata alatta volt az osztrákokénak.
• A kuruc állam gazdasági és pénzügyi gondokkal küzdött, melyeken soha nem tudott igazán úrrá lenni.
• Járványok, átállások.

A szabadságharc időszakának főbb uralkodói:

• I. Lipót: 1657 - 1705
• I. József: 1705 - 1711
• III. Károly: 1711 - 1740
• Mária Terézia 1740 - 1780
• II. József: 1780 - 1790
• II. Lipót 1790-1792

***