A magyar köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ő a Magyar Honvédség főparancsnoka, a legfőbb közjogi méltóság hazánkban.
Eddigi államfőink a rendszerváltás óta: Göncz Árpád, Mádl Ferenc, Sólyom László, Schmitt Pál, Áder János, Novák Katalin, Sulyok Tamás.
A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg. Mivel az alaptörvényt népszavazással nem lehet megváltoztatni azóta a közvetlen köztársaságielnök-választásról sem lehet népszavazást tartani, bár ez időről időre felmerül, és korábban több népszavazás is volt a kérdésben
A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja meg. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. Jelképezi a nemzet egységét, fontos ügyeket karol fel, képviseli hazánkat külföldön.
Sándor-palota:
A Sándor Vince gróf által megrendelt, 1803-ban építtetett (1806-ban elkészült), 2000-ben teljeskörűen restaurált és 2003-tól az Köztársasági Elnöki Hivatalnak helyet adó gyönyörű budai épület.
A palotát 1831-ben adta el Móric gróf, mégpedig a Pallavicini családnak, akik tovább-adták bérleményként a bécsi kormányzatnak, így innentől az épület már állami feladatokat látott el. Az 1848/49-es szabadságharc leverését követően például innen igazgatta az országot Albrecht főherceg, majd a kiegyezés után, 1867-ben a magyar kormányhoz került.
Később 1881 és 1945 között a miniszterelnökök rezidenciája volt a Sándor-palotában. 1945 és 2000 között sajnos keveset törődtek az épülettel, igazi felújítására 2000 és 2002 között került sor. Az első köztársasági elnök aki ide újra beköltözhetett 2003 január 22-én Mádl Ferenc volt.
