Ókori demokráciák: Athén és az ókori Róma. Athénban minden helyi polgár (aki polgárjoggal rendelkezett) tagja lehetett a népgyűlésnek, ahol elmondhatta véleményét. Periklész korában teljesedett ki. Rómában már volt szenátus is, a legelőkelőbb patríciusokból

Középkori rendszerek: abszolutizmus és rendiség volt a jellemző. Az abszolutizmusban a király hatalma korlátlan, nem kell a nemeseket összehívnia döntéseihez. A rendiség vagy rendi dualizmus már előírja a király számára, hogy a nemesek összehívása nélkül nem hozhat fontos kérdésekben törvényeket. (pl: háború, adókivetés)

Újkori parlamentarizmus: Az újkor kezdetén, a XVI. századtól kezdtek megjelenni először Nyugat-Európában a mai modern parlamentek elődei. Legelőször Angliában és Hollandiában. Ezekben a parlamentekben már nem csak nemesek vehettek részt, hanem a polgárság küldöttei is.

Később a nagy francia forradalom (1789-ben) kiharcolta hogy mind a három nagy társadalmi rend képviseletet kapjon a törvényhozásban: nemesség, papság, polgárság. 

A mai idők parlamentjei: Képviseleti rendszerek. Mindenkit képvisel valaki az országházban.

A parlamentben pártok szerint foglalnak helyet a képviselők, a legnagyobb párt tagjaiból kerülnek a kormány miniszterei és a miniszterelnök is. [VIDEO- Törvényhozás 7 perc]

Törvény-alkotás folyamata:

Törvényjavaslatot 4 személy vagy csoport tehet az alkotmány szerint Magyarországon:

• a köztársasági elnök
• a kormány valamely tagja (vagy elnöke)
• valamely képviselő
• egy bizottság

A javaslat megtárgyalásra, megvitatásra kerül és végül az úgynevezett plenáris ülés szavazza meg, amikor a 200 magyar képviselő közös tanácskozása voksol róla. A törvényt később megvizsgálja az alkotmánybíróság és a köztársasági elnök is, akik megvétózhatják. Ha megfelelőnek találják és az alkotmánnyal összeegyeztethetőnek, akkor megszületik a törvény, majd hatályossá válik és megjelenik a Magyar Közlönyben.

Köztársasági elnöki hivatal: Sándor palota.