Közép-Európa (Tk 149)

Az európai kontinens középső része, mely a következő népek hazája volt a történelemben: baltikumi népek, lengyelek, németek, csehek, szlovákok, osztrákok, magyarok, szlovének, horvátok. Jelenleg 12 ország tartozik Közép-Európához.

A Közép-Európa régió jellemzői:

• A keleti és nyugati nagyhatalmak ütközőzónája
• Vallásilag is két nagy egyházterület határvonalán található: keleti kereszténység (görög-keleti) és a nyióugati keresztényég (római katolikus)
• Történelmileg a német-ajkú birodalmak (Német-Római Császárság, Habsburg Birodalom) az ázsiai birodalmak (mongolok, törökök) és a ruszin birodalmak (Kijevi Rusz, Oroszország) próbálták kiterjeszteni a térségre befolyásukat.

Történelmi korszakok: 

• A Római Birodalom korszaka (Pannónia és Dácia megszerzése)
• Hunok, avarok, szlávok és magyarok beözönlése
• A nyugati kulturkör része lesz Közép-Európa
• Fontosabb uralkodóházak az újkorig: Romanovok (orosz), Hohenzollern (porosz), Habsburg (osztrák-magyar), Jagello (lengyel)
• Legújabb korban és a világháborúk előtt: Három birodalom volt jelentős, a porosz, a Habsburg és az Orosz Birodalom.
• A két világháború után: A hidegháború idején kettészakad a térség, nyugati része az Észak-Atlanti államok része lesz, keleti része pedig a Szovjetunió vezett keleti tömbhöz kerül.

Közép-Európa a XX. században

A Közép-európai országok helyzete az I. világháború küszöbén:

• Lengyelország: nem szerepel a térképeken ekkor, legnagyobb hányada az Orosz Birodalom része
• Európa közepén az Osztrák-Magyar Monarchia helyezkedik el, tucatnyi nép hazájaként: magyarok, csehek, tótok, románok, szerbek … stb
• A Balkánon a századfordulón már önálló kis országok léteznek: Románia, Bulgária, Szerbia

Közép-Európa az I. világháború után

A háború következményei:

• 1.A párizsi békerendezés (1919-1923) újra-rajzolta Közép-Európa határait. A vesztes országok (Németország, Ausztria, Magyarország, Bulgária, Törökország) jelentős területeket vesztettek.
• 2.Hatalmas nyomor, éhinség és munkanélküliség súlytotta a térséget.
• 3.Megjelent a spanyol nátha nevű fertőző járvány mely Közép-Európát is érzékenyen érintette. A Monarchia területén 50-100 ezer áldozatot szedett a járvány. Például az utolsó magyar király (IV. Károly). Mellette Kafka Margit és Ady Endre is. 
• 4.Forradalmak robbantak ki a régióban, ilyen volt a Bajor Tanácsköztársaság, nálunk pedig az őszirózsás forradalom illetve Tanácsköztársaság és ellenforradalom.
• 5.Teret nyertek a szélsőséges ideológiák mint a kommunizmus és a fasizmus-nácizmus.
• 6.Megkezdődött újra az ellenséges szövetségi rendszerek kialakulása. Közép-Európa is POLARIZÁLÓDOTT, azaz a különböző országok két ellentétes táborra szakadtak.

Politikai ideológiák a korszakban

A baloldali ideológiák a munkásosztály és a leszakadozó, szegényebb rétegek felkarolását akarják segíteni, például az adózás átalakításával és segélyekkel. A jobboldali ideológiák ezzel szemben a hagyományok ápolását, a vallást és a meglévő rend megőrzését (konzerválását) tartják szem előtt. Emellett a nemzeti értékekekre fókuszálnak. 

Konzervativizmus: (jobboldali ideológia) A fennálló  társadalmi különbségek fenntartása (konzerválása), a meglévő vallási, politikai, kulturális szokások és intézmények tisztelete, a hagyományos értékek megbecsülése (Isten, haza, család), erkölcsösség, illetve többnyire tekintélyelvűség jellemzi. Filozófus: Edmund Burke.

Nacionalizmus: (jobboldali ideológia) A saját nemzet kultúrájának, hagyományainak és múltjának mindenek elé helyezését és legfőbb értéknek tekintését képviselő eszmeáramlat. Egyik fontos eleme a nemzeti szimbólumok, címerek, zászlók, himnuszok, emlékhelyek tisztelete, használata. A nacionalizmus szélsőséges formájában a többi nemzetet vagy bizonyos nemzeteket megbélyegez, alacsonyabb rendűnek állít be, így szélsőjobboldali náci vagy fasiszta ideológiát alkot.

Kommunizmus: (baloldali ideológia) Karl Marx és Friedrich Engels 1848-ban jelentették meg a Kommunista kiáltványt. Lényege: a politikai hatalmat proletár-forradalmakkal azon társadalmi osztály kezébe kell adni, mely a javak előállítását végzik, így a munkásság és parasztság kezébe. A kommunizmus másik alaptétele: törekedni kell arra, hogy az emberiség egyenlőségben élhessen. Két alapfogalom: permanens forradalom és osztályharc. 

Magyarországon a két világháború között a politikai szélsőségek jutottak nagy szerephez: 1919-ben a kommunisták törtek előre (Tanácsköztársaság), majd az ellenforradalom alatt (1920/21) és a háború idején (1939-1944) a szélsőjobb erősödött meg. Nálunk a nácikhoz nagyon hasonló mozgalmat jelentett a nyilaskeresztes párt (Szálasi Ferenc vezetésével). 

 Közép-Európa a II. világháborúban

Közép-Európa túlnyomó részén Adolf Hitler szerezte meg az uralmat már a II. világháború küszöbén. Megkaparintotta Csehszlovákiát és Ausztriát is és csatlakozásra bírta Magyarországot illetve Romániát. Lengyelország azonban szembeszállt a Führerrel, ám a sokkal erősebb német hadsereg legyőzte a lengyeleket 1939-ben. 

A II. világháborús harcok Közép-Európában: 

•  Lengyelország lerohanás a németek által: 1939 szeptember 1. (a háború kirobbanása)
• A Szovjetunió lerohanása a németek által: 1941 június 22. 
• A szovjet hadsereg megfordítja a keleti front harcainak menetét a Sztálingrádi csatában: 1942 vége - 1943 eleje. Innentől a szovjetek kezdik visszaszorítani a németeket. 1945-re a harcok már Magyarországon és Németországban zajlanak.
• A harcok közben lengyelországi megsemmisítő táborokba viszok a kelet-európai zsidóságot, több millió embert.
• A háború alatt partizán-hozgalmak, ellenállók küzdenek a német megszállókkal. Pl: varsói lázadás 1944.
• Közép-Európából a szovjet hadsereg űzi ki a németeket és kényszeríti térdre Németországot. A háború vége: Európában 1945 május 7.

 -- D O L G O Z A T -- 

A hidegháborús Közép-Európa

A II. világháború végére Európa két részre szakadt:

• Amerikai-angol megszállású nyugati rész, ahol demokratikus országok működhettek
• Szovjet megszállású keleti rész, ahol kommunista diktatúrák jöttek létre

Közép-Európa sajátosságai:

1.) A határokon áthúzódó nemzetiségek magas száma.

Magyarok élnek a környező országokban, Lengyelországban, orosz kisebbség és németek élnek, a Baltikum három országában Észtország, Lettország, Litvánia jelentős orosz kisebbség élt. Az adott anyaországok azonban nem voltak tekintettel az ott élő kisebbségekre.

2.) Minden közép-európai országban egy-egy kommunista diktátor képviselte a hatalmat:

• Magyarországon előbb Rákosi Mátyás aztután Kádár János
• Lengyolországban: Wladislaw Gomulka és Jaruzelszki
• Az NDK-ban: Walter Ulbricht és Ericj Honecker
• Csehszlovákiában: Novotny, Dubcsek és Gustáv Husák
• Romániában: Gheorghiu-Dej és Nikolai Ceausescu
• Bulgáriában: Todor Zsivkov

3.) Minden Közép-európai kommunista diktatúrában erőszakszervezetk tartották fenn az önkényuralmat, például:

• NDK-ban Stasi
• Magyarországon: ÁVH majd III/3-as ügyosztály
• Romániában: Securitate

4.) Mindegyik Közép-európai országban mozgalmak söpörték e a kommunista diktátorok hatalmát:

A rendszerváltó mozgalmak 1989-1990 ben zajlottak és vértelenek voltak, kivéve Romániában, ahol véres forradalom győzött 1989 decemberében. A forradalom 1989 december 15-én Temesváron keződött és 1989 december 25-én Tirgovistében ért véget Ceausescu illetve feleéseg kivégzésével. 

[VIDEO - Ceausescu uralma]