A háború forduló-pontjai és 2. szakasza

Fordulópontok a háborúban:

1. Midwayi tengeri csata a Csendes-óceánon 1942 júniusában. Hatalmas amerikai győzelem születik Japán felett!
2. El-Alameini csata Afrikában 1942 októberében. Erwin Rommel német tábornok támadását Egyiptom ellen megállítja Montgomery angol tábornok. 
3. Sztálingrádi csata Európa keleti székén 1942 végén. A német hadsereg már 1942 nyarán eléri Sztálingrádot. A Szovjetunió számára és személyesen Sztálinnak is nagyon fontos Sztálingrád megvédése. A sztálingrádi csata volt a háború legnagyobb ütközete. A németek megsemmisítő vereséget szenvednek, 300 ezer német esik el vagy kerül fogságba. 

A háború második szakasza 

Németország veszít előbb Afrikában majd Olaszországban is, ahová Afrikából helyeződik át a front. Mussolini közben megbukik (1943).

Normandiai partraszállás:

Az amerikaiak és angolok partraszállása Franciaországban a normandiai területen zajlott, ez volt a híres "D-day". A partraszállás napja: 1944 június 6-án.

Hitler utolsó ellentámadási kísérlete a nyugati fronton az ardenneki offenzíva (támadás) volt 1944 karácsonyán Hitler utolsó nagy ellentámadási kísérlete. A Belgium térségében meginduló német harckocsikat azonban megállítják az angolok és amerikaiak. 1945 márciusában a szövetségesek áttörnek a Rajnán és innentől német földön folyik a harc. 

Merénylet-kísérlet Hitler ellen, a német tábornokok elpártolását jelzi. A Führer túléli a Rastenburgban berendezett főhadiszállásán elhelyezett táskabomba felrobbanását 1944 július 20-án

Partizánok: Az összeomlás egyik jele az is, hogy Európa partizánmozgalmai egyre sikeresebbek. A németek által megszállt Európa több pontján jelentős ellenálló csoportok, úgynevezett partizán mozgalmak harcoltak a németek ellen. 

A keleti és nyugati frontok változása: Keletről a szovjetek, nyugatról pedig a szövetségesek (angolok, amerikaiak) törtek Németországra. A német hadsereg 1945-ben már folyamatosan visszavonulni kényszerült.

A Holokauszt [Link]

A  holokauszt vagyis az európai zsidók kiirtására tett törekvés már Hitler hatalomra jutásával megkezdődött. (A Holokauszt szó jelentése: égő áldozat.) Hitler az egyik legkorábbi kritikusát, Fritz Gerlichet már 1933-ban Dachauba viteti. Később, 1935-től megjelennek sorra a nürrnbergi zsidótörvények. 

A zsidók fizikai megsemmisítéséről (Endlösung) a hirhedt wannseei konferencia dönt, Berlinben, 1942 január 20-án. Ezen főleg SS vezetők vesznek részt. Döntést hoznak arról, hogy Himmler és Heydrich vezetésével elpusztítják a 11 milliós európai zsidóságot.

Létrejönnek az úgynevezett haláltáborok (koncentrációs táborok), melyek közül a két legpusztítóbb, ahol szervezetten gázosítottak el embereket:

• Auschwitz-Birkenau haláltábor, Krakkó közelében: 1,1 millió zsidó, cigány és egyéb üldözött személy halál-helye
• Treblinkai haláltábor, Varsó mellett, ahol 870 ezer embert öltek meg.
• Egyéb haláltáborok: Mathausen, Belzec, Dachau, Buchenwald

 A háború vége

Hitler öngyilkossága: A berlini kancellária alatti bunkerben történt 1945 április 30-án, Eva Braunnal (akit előtte 2 nappal vett feleségül) noha 1932 óta 13 éve éltek már együtt. Berlin eleste: 1945 május 2.

Japán veresége:

• Midwayi amerikai győzelem után: Leyte-öböli csata (1944 október), Ivo Dzsima (1945 feb-márc), Okinava (1945 ápr-jún), mind amerikai győzelmek Ázsiában. Békaugrás hadművelet, Nimitz tengernagy, MacArthur tábornok
  
• Atombombák ledobása: Hirosima, Nagaszaki (1945 augusztus 6 és 9.) Manhattan terv hozza létre az atombombát. (Oppenheimer)
  

Fegyverszünetek:

• Nyugaton: Reimsi fegyverszünet (1945 május 7.)
• Keleten: Berlin (1945 május 8.)
• Ázsiában: Tokio (1945 szeptember 2.)

Nürnbergi per [link]: A győztesek 1945 október 18 és 1946 október 1 között 22 magas rangú náci vezető ügyében ítélkeztek, végül 10 nácit fel is akasztottak. 

***

1.) Iraki háborúk: Az első 1991-ben a Sivatagi vihar hadművelet volt (Öbölháború), amikor az USA katonailag beavatkozott Irak és Kuvait viszályába, ENSZ felhatalmazással és NATO kötelékben. Az iraki diktátor: Szaddam Husszein, az amerikai elnök pedig: George Bush. A második iraki háború 2003-ban kezdődött a Husszein megdöntése volt legfőbb célja részint a 2001-es terrortámadás, részint állítólagos tömegpusztító fegyverei miatt. Irakot legyőzik, megkezdődik egy hosszú megszállás (2003-2011) Husszeint perbe fogják (vád: egy falu elpusztítása biológiai fegyverekkel) majd halálra ítélik.

1.) Csecsen-orosz háborúk 1999 -2000 –ben (a 90 –es évek háborúinak folytatásai), melyben az USA és a nyugati szövetségesei óvatosan ugyan, de a beavatkozás határán álltak.

2.) Az afganisztáni és a 2003 –as iraki háború, melyek jelentősen megosztották a világot, de orosz vonatkozásai is voltak, mivel Putyin kezdettől az amerikai beavatkozások ellen lépett fel.

3.)    A 2008 –as grúziai háború. 2008 nyarán Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre a területén és határvidékén élő oszétok ellen, ezért az oszétok védelmében bevunult Grúziába. Végül elhagyta az országot, de Grúzia bizonyos területeit (Abháziát és Dél-Oszétiát, szövetségeseinek és függetlennek tekint.

4.)    A NATO ugyancsak 2008 –ban rakétaelhárító rendszer telepítésébe kezdett Lengyelországban, mely Oroszország közelsége miatt sértette Moszkva érdekszféráját. Putyin egyenesen háborús lépésnek tekintette a NATO támaszpontokat, melyek építését végül félbehagyták.

5.)    A 2011 óta tartó szíriai konfliktusban Putyin a szír diktátort Bassár el-Aszadot támogatja, lévén hogy Szíria a hidegháború óta régi szövetségese a térségben. Az USA kezdetben a felkelők mellé állt, így sokáig úgy tűnt, hogy orosz és amerikai egységek is szembe kerülnek majd egymással. Ám idővel kiderült: a felkelők egy része Amerika és nyugat ellenes terrorista csoportokból áll, így végül az USA átmenetileg visszalépett a lázadók hatékonyabb támogatásától.

6.)    Mind Oroszország, mind pedig Kína tevékeny támogatói az iráni atomprogramnak. Ám az USA és Izrael is attól tartanak, hogy a perzsa ország a birtokába kerülő technológia és nukleáris alapanyagok segítségével az atomerőművek mellett atomfegyvereket is kifejleszt, melyekkel a nyugati nagyhatalmakat és Izraelt is fenyegetheti.

7.)    Edward Snowden az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a CIA volt alkalmazottja 2013 –ban titkosított dokumentumok megjelentetésével nyilvánosságra hozta, hogy az amerikai titkosszolgálatok széles körben figyelik az emberek mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységét az Egyesült Államokban, sőt világszerte. A botrány kirobbantása után Snowden előbb Hongkongba, majd Moszkvába menekült, ahol Putyin menedéket adott számára. Bár az amerikaiak a kiadatását kérik (és érvénytelenítették az útlevelét) az oroszok nem adják ki Washingtonnak.

8.)    Ukrajna és a többi volt szovjet tagköztársaság feletti befolyásért való küzdelem. Ennek a harcnak legújabb fejezete, hogy 2014 március elsején az orosz hadsereg megszállta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, majd támogatni kezdte a kelet-ukrajnai szakadár csapatok küzdelmeit.

9.) Ukrajnai háború: 2022 február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát több irányból, jelentős szárazföldi, tengeri és légi csapatokkal megerősítve. A NATO az EU és a fejlett világ országai elítlték az agressziót és szankciókat vezettek be, illetve fegyverszállítmányokkal kezdték támogatni a védelmi harcokra kéányszerülő Ukrajnát.

A Szovjetunió nemet megtámadása és a szövetségesek

A Barbarossa-terv révén 1941 június 22 - 1941 december 5 között mintegy 3,5 millió német katona támadja meg a Szovjetuniót, 3600 harckocsival és 4400 repülővel. Moszkvát 22 km-re megközelítik a németek. Fordulat: Sztálin a Szovjetunió keleti részeiről hoz katonákat és utánpótlást. 

A moszkvai csata 1941 decemberében Hitler első nagy veresége lesz. A kudarc egyik oka: a téli körülmények, a nagy hó, a -30 fokos hideg.

Összefogás Hitler ellen: 

Három formában valósult meg a németek elleni összefogás: hadi-szállítmányokkal, szövetségi szerződések megkötésével és konferenciákkal.

• Kölcsönbérleti szállítmányok: Az USA félmillió teherautót és egyéb felszerelést ad Sztálinnak a háború alatt. 
• Szerződések: Atlanti Charta (1941 aug 14), melyet előbb az angolok és amerikaiak írnak alá (Churchill és Roosevelt) majd csatlakozik ehhez a Szovjetunió (Sztálin) is.
• Konferenciák: Összesen 4 ilyen volt a Hitler ellen összefogó nagyhatalmak között.

Konferenciák: 

• Az első ilyen a casablancai konferencia volt (1943 január)
• A második a teheráni konferencia (1943 októberében)
• Harmadik Jalta (1945 február)
• Az utolsó: Potsdam (1945 július)

A legfontosabb a teheráni volt, mert ezen döntenek a franciaországi front megnyitásáról.

A szabadságharc szakaszai

• 1.) Az osztrák intervenció (támadás) Magyarország ellen: 1848 december 2 - 1849 február 27. Ferenc József trónra emelésétől és a támadás megindulásától a kápolnai vereségig tartó időszak.
• 2.) A tavaszi hadjárat: 1849 április 2-től 1849 május 21-ig. A hatvani csatától a budai vár visszavételéig.
• 3.) A függetlenség kimondása: 1849 április 14 - 1849 május 2-ig. A függetlenség megszavazásától a Szemere kormány megalakulásáig. 
• 4.) Az orosz intervenció időszaka: 1849 május 1-től 1849 július 28-ig. Ferenc József segítségkérésétől a nemzetiségi tárgyalásokig
• 5.) Az utolsó csaták és a világosi fegyverletétel: 1849 augusztus 5-től 1849 augusztus 9. Szőregi csatától a temesvári vereségig és az augusztus 13-án zajló világosi fegyverletételig
• 6.) Az aradi vértanúk kivégzése: 1849 október 6.

***

Honfoglalás (Tk. 111)

A honfoglaló magyar törzsek, Árpád vezetésével tucatnyi hágón át érkeztek, egyidejűleg a keleti és a déli (erdélyi) Kárpátokon átkelve, például a következő hágókon keresztül: Vereckei-hágó, Uzsoki-hágó, Tatár-hágó, Radnai-hágó, Borgói-hágó, Békás-szoros, Ojtozi-szoros, Bodzai-szoros. []

A Kárpát-medence jellemzői:

Épp megfelelő volt minden adottsága: dús legelők, sok folyó, jó termőterületek és körben oltalmazó hegyek. A honfoglaló magyar törzsek jól ismerték már az etelközi tartózkodásuk alatt is. A Dunántúli rész a frankok kezében volt, a Marostól délre eső részt a bolgárok birtokolták, a fennmaradó részeken szlávok, avarok éltek elszórtan.

A honfoglalás két szakasza:

Az első szakaszban 895-ben a szlávok, avarok lakta Tiszántúl és Duna- Tisza közt foglaltuk el, békésen. Később 900-ban harcok árán lett a magyaroké a Dunántúl és a Felvidék.

Honfoglaló őseink harcmodora:

• Könnyűlovas harcmodor
• Tettetett megfutamodás, hátrafelé nyilazás
• Visszacsapó ij, kard és kopja használata

Eszközeink: fibulák, tarsolyok, tegezek, kopják, szablyák, íjak, fokosok, nyergek

Székelyek:  

Határvédő, katonáskodó népesség volt, akiknek ősei a honfoglalás előtt hozzánk csatlakozó kabarok lehettek vagy avarok. Átvették a magyar nyelvet, szokásokat és Erdélyben letelepedve évszázadokon keresztül oltalmazták a Magyar Királyságot a keletről érkező támadásokkal szemben. 

A kalandozások (Tk 115)

A honfoglalást követően, 895 és 970 között a magyar törzsek kalandozó hadjáratokra indultak szerte Nyugat-Európában. 

A kalandozások kettős célja:

• Fizetség idegen uralkodóktól, akik felbérelték a magyar seregeket ellenségeik legyőzésére
• Zsákmány-szerzés és foglyok ejtése, akiket aztán eladtak rabszolgákként (többnyire Bizáncnak)

A zsákmány: arany és ezüst tárgyak, kelmék, szerszámok, fegyverek.

Európa válaszcsapása: 907-ben Európa válaszcsapásra készült IV. Lajos Keleti-Frank király vezetésével. Ám a pozsonyi csatában a magyarok fényes győzelmet arattak a német sereg felett.

VIDEO - kalandozasok (youtube) 7 perces

A kalandozások vége

A kalandozó hadjáratok 933-ban és 955-ben már kudarcokkal végződnek. A magyarok csatákat veszítenek Merseburgnál és Augsburgnál is.

A magyarok elleni harc vezetője: I. (Nagy) Ottó, aki 962-ben hozza létre a Német-római Birodalmat.

Végül 970-ben befejeződnek a kalandozások, majd 972-ben Géza fejedelem elhatározza: a népével felveteti a kereszténységet és a magyarság beilleszkedik Európába.

Kopja és lándzsa különbsége:

Fegyverek - honvedelem.hu

A közvetlen előzmények: A Molotov-Ribbentrop paktum: 1939 augusztus 23. Szovjet - német megnemtámadási egyezmény volt. Az egyik része nyilvános volt (a megnemtámadási rész) melyben elkötelezték magukat arra, hogy nem fognak egymással háborút kezdeni. A titkos rész felosztotta Kelet-Európa egy részét (a finnországi Karália, Kelet-Lengyelország és Besszarábia szovjet övezet lett).

Az aláírás indokai: Sztálin időt akart nyerni, hogy fejleszteni tudja hadseregét. Hitler szintén időt akart nyerni, hogy amíg lerohanja Európát, addig biztosítva legyen keleti határa. (Ne kelljen egyszerre háborúznia keleten és nyugaton.)

A háború kezdete: 1939 szeptember 1, a német hadsereg megtámadja Lengyelországot. Alig 4 hét alatt győz a háromszoros erőfölénye miatt. Anglia és Franciaország hadat üzen Hitlernek, hiszen Lengyelország a szövetségesük. Ezzel kitör a II. világháború (1939 szeptember 1.)

Tankönyv: 140. oldal

A háború első szakasza (1939-1941)

1.) Lengyelország lerohanása: 1939 szeptember 1-én. A német hadsereg háromszoros erőfölénye miatt alig 4 hét alatt legyőzi Lengyelországot.

2.) A "Furcsa háború" => Franciaország és Anglia hadüzenetet küld Hitlernek Lengyelország lerohanása miatt ám valódi harc nem bontakozik ki, csupán felvonulnak a seregek a határokra. (1940) A két szövetséges hatalom élén új vezetők lesznek: Angliában: 1940 május 10-től Winston Churchill (Chamberlain helyett) és 1940 március 20-tól Paul Reynaud (Daladier helyett).

3.) Skandinávia lerohanása: Hitler harmadik nagy hadművelete a háborúban Skandinávia német lerohanása volt, amikor 1940 áprilisában Dániát majd Norvégia szállta meg. Norvégiában a helyi nácik bábkormányt alakítanak Vidkun Quisling vezetésével.

4.) Nyugat-Európa lerohanása: Franciaország, Hollandia, Belgium megtámadása 1940 május 10-én vette kezdetét (Fall Gelb). Alig másfél hónap alatt Németország megszerzi az említett országokat. Villámháború volt ez a Maginot-vonal megkerülésével harckocsik és ejtőernyősök bevetése segítségével. [Térkép3] [Térkép4] [Térkép5-Fr.o.] A németek 1940 június 14-én vonulnak be Párizsba. Franciaország két részre szakad: észak és az egész atlanti partvonal német megszállás alá kerül. A francia vezetés Charles de Gaulle tábornok vezetésével Londonban menekült. Dél-Franciaországban Henry Pétain tábornok megalapítja a német-barát vichy bábkormányt.

5.) Angliai csata (1940 nyara és ősze). Hitler az angliai partraszállás előtt ki akarja iktatni az angol légierőt és reptereket. A Luftwaffe (német légierő) feje Hermann Göring biztosítja Hitlert: legyőzi a brit légierőt. De ez nem sikerül, mert az angol Spitfire gépek jobban manővereznek a német Messerschmitt gépeknél. Elhalasztják az Oroszlánfóka (Seelöwe) hadműveletet. Hitler kénytelen ideiglenesen lemondani Anglia végső legyőzéséről. Az angol sikerekben szerepet játszik az angoloknál a radar alkalmazása.

6.) A balkáni és Afrikai hadjárat (1941) [Térkép6] Mussolini megirigyelte Hitler sikereit és ő is támadásba kezdett, de mind Görögországban, mind Afrikában (Egyiptomban) vesztett. Így Hitler segítette ki, mindkét helyen mémet támadásokat indítva 1941-ben.

A magyar törzsek vándorlása

A magyar törzsek az Ural-vidéki őshazából, azaz Magna Hungáriából a sztyeppei vidékeken keresztül vándoroltak a Kárpát-medencébe. Az első állomás Levédia volt, a második pedig Etelköz, mely a Dnyeper folyó és az Al-Duna között terült el. Itt kötöttek vérszerződést a magyar törzsek Anonymus szerint.

Anonymus: Egy krónikás volt, aki XII. század végén élt III. Béla királyunk udvarában. Hosszú éveken át írta élete főművét a magyarok korai történetéről. (Gesta Hungagorum). Munkájának történeti hűsége ma is kérdéses azonban, mivel azt csak 300 évvel a honfoglalás után írta (1200 körül).

A Turul-monda:

Az Etelközben született meg a Turul-monda. Ennek lényege, hogy Álmos édesanyja Emese, amikor várandós volt egy Turul-madárral álmodott. Ez a madár megjövendölte Emesének, hogy fiai és más leszármazottai dicsőséges királyok lesznek majd, de egy új hazában.

Az álom után lett fiának neve: Álmos, unokája pedig Árpád, aki Etelközből a Kárpát-medencébe vezette népét.

Ősi magyar hitvilág:

Őseink természet-imádó, lovas-nomád nép volt, mely mondák és sámánok révén gyakorolta hitét a kereszténység felvétele előtt. 

Tankönyvi hibák

• Álmos fejedelem hunoktól származásának sugalmazása. Erre semmi bizonyíték nincs
• Álmos kiemelése Árpád helyett. Első fejedelmünk kérdése. 
• Első államunk Etelköz lett volna (vérszerződés) Etelköz szállásterület nem "állam"
• Hun eredetünk tényként kezelése
• Anonymus és Kézai Simon forrás-kiemelése.

***

Népi és egyházi ünnepnapok []

December népi és egyházi ünnepek

1. Advent - Az egyházi év Advent első vasárnapján kezdődik. Ez Karácsony előtt négy héttel van. Advent (adventus Domini = az Úr eljövetele) 
2. Miklós napja: december 6
3. Szeplőtelen fogantatás napja: december 8
4. Luca napja: december 13. Szent Luca a legenda szerint keresztény hitéért halt vértanúhalált. Régen Luca napjára esett a téli napforduló. Luca napjához számtalan szokás hiedelem kapcsolódik. Ez a nap tele van tilalmakkal, jóslásokkal, melyek a következő évre befolyással lehetnek.
5. Betlehemezés - Karácsony előtt 1-2 héttel  járták a betlehemesek a házakat. 
6. Karácsony - Szent este december 24

Tavaszi ünnepnapok: 

1. Aprószentek napja: december 28 - Heródes parancsára a gyermek Jézus keresésekor megöletett kisdedek szenvedéseit jelképezi ez a nap.
2. Vízkereszt: január 6. - Jézus megkeresztelkedésének és a napkeleti bölcseknek a napja. Vízkereszt napján a pap a misén megtartotta vízszentelés szertartását. A szenteltvízből mindenki vihetett haza. Szerepe volt az ördög elűzésében, gyógyító cselekményekben.
3. Gyertyaszentelő boldogasszony: február 2. - Jézus Krisztust e napon mutatták be a templomba. Gyertyaszentelőnek azért nevezik, mert e napon a mise keretében körmenettel összekapcsolt gyertyaszentelő szertartást tartanak.
4. Farsang: vízkereszttel kezdődött és húshagyó keddig tartott. A tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése.
5. Nagy böjt hava: Farsangot követően a húsvétig terjedő időszak a nagyböjt. Régen a 40 nap alatt egyáltalán nem szabadott húst enni. Később ez módosult. Hamvazószerdán, a nagyböjt minden péntekén, nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton volt  szigorú böjt. 
6. Húsvét ünnepe: Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt.
7. Virágvasárnap a húsvétot megelőző vasárnap. A kereszténység virágvasárnap ünnepli Krisztus bevonulását Jeruzsálembe. Nagyhét jeles napjai a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat.
8. Szent György napja Április 24. Sárkányölő Szent György ünnepe. A tavasz igazi kezdete. Az állatokat e napon hajtották ki először a legelőre.

9. Márk napja április 25. A búzaszentelés napja

10. PÜNKÖSD HAVA  Május 1. Ezen a napon virradóra a legények májusfát állította annak a lánynak, akinek a legény udvarolt vagy tetszett neki. Pünkösd neve a görög „pentekosztész” ötvenedik szóból ered. Mozgó ünnep, a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Termékenységet, tavaszt köszöntő ünnep. A keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Pünkösd az egyház születésnapja. Pünkösdi népszokás volt a pünkösdi királynéjárás. Ez már csak az idősebb korosztály emlékezetében él.

 A húsvéti szokások []

A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik.
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünneppel, melynek elemei a feltámadás és az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22. és április 25. közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i.sz. 325-ben.)

Húsvéti népszokások: Szinte minden népnél rengeteg szokás kötődik a húsvéthoz. A hagyományok jelentős része nem épült be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan mint falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fent.

[VIDEO]

A II. világháború előzményei

A világ az 1930-as évekre demokratikus és diktatúrában működő országokra oszlott. A diktatúrák egyik része kommunista diktatúra volt (pl Szovjetunió, Kína) másik részük fasiszta diktatúra.

Fasiszta országok Európában:

• Olaszország: Benito Mussolini - 1922 október 31
• Németország: Adolf Hitler - 1933 január 30.
• Spanyolország: Francisco Franco - 1939 április 1.
• Románia: Ion Antonescu - 1940 szeptember 5.

Japán is fasiszta jellegű rendszert hozott létre Ázsiában.

Összefogás a fasiszta hatalmak között:

• Berlin - Róma tengely: 1936 október 27.
• Antikomintern Paktum: 1936 november 25
• Háromhatalmi egyezmény: 1940 szeptember 27. Német - olasz - japán szövetség

A háború előzményei:

1. Maginot vonal (Mazsinó vonal) megépítése Franciaország - Németország között: 1927-1932. Erődrendszer volt, amit a franciák a németekkel közös határvonalukra építettek meg, hogy megvédje hazájukat egy német támadástól
2. Spanyol polgárháború: 1936 - 1939. Spanyolországban 1936-ben egy baloldali összefogás győz, ám a spanyol hadsereg Francisco Franco tábornok vezetésével a madridi kormány ellen lázadt. Kitört a polgárháború, melyben a fasiszta hatalmak Franco mellé álltak, aki győzni tudott 1939-ben.
3. Kína - Japán háború kirobbanása: 1931. Japán 1931-ben megtámadta Észak-Kínát (Mandzsúriát). Innentől Kína folyamatos harcok színtere (polgárháború és Japán is támadja).

Vállalkozástan

Gazdasági társaságok: olyan szervezetek, melyeket nyereség céljából hoznak létre különböző gazdasági szereplők. [PPT - vállakozások]

Két válfajuk: 

• Jogi személyiségű gazdasági társaság
o Korlátolt felelősségű társaság (kft.)
o Részvénytársaság (rt.)
o Egyesülés – jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság
• Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
o Közkereseti társaság (kkt.)
o Betéti társaság (bt.)

Tőzsde:

Olyan piactér ahol az eladók és a vevők különböző értékpapírokat, illetve egyéb pénzügyi intsrumentumokat – devizákat, indexeket, árukat, illetve azok pénzügyi leképezéseit – cserélnek egymással.