A hidegháború 45 éve alatt (1946-1991) összesen 4 jelentős háborús válság alakult ki, melyekbe egyik részről az USA vezette nyugati szövetség másik részről pedig a Szovjetunió vezette keleti összefogás avatkozott:
Arab-izraeli ellentét:
Izrael területén az ókorban jött létre az első zsidó állam, az Izraeli Királyság (Kr.e. 930-ban). Később azonban a római elnyomás idején a zsidóság elmenekült a területről, a világ minden égtája felé széttelepülve. Az 1897-ben azonban a zsidók első nagy világkongresszusán (Svájcban Bázel városában) meghirdették az őseik földjére való visszatérést.
Közben azonban a régi Izrael földje török, majd brit fennhatóság alá került és lakói a palesztinok lettek.
Az ENSZ ekkor fontos döntést hozott 1947-ben: alakuljon meg egy zsidó és egy palesztin állam is. A egyik létre is jött 1948 (Izrael) ám a másik nem alakult meg, mert az egész területet követelte magának (palesztinok).
Kitört tehát a háború a palesztinokat támogató arab államok és Izrael között 1949-ben, melyet a zsidók nyertek. Később újabb és újabb háborúk zajlottak, mindig Izrael győzelmével, mely közben megszállta a palesztinoknak kijelölt területeket is (Ciszjordánia és Gáza).
Koreai háború:
II.András három évtizedes uralkodása alatt, melynek jelentős részét külföldön tölti (pl a Szentföldön) a nemesség ellene fordul német felesége, Gertrúd miatt, aki a vele érkező német lovagoknak ad minden kiváltságot. (Katona József: Bánk Bán) A magyar nemesek jogaik védelmében kikényszerítik az Aranybullát.
Aranybulla (1222) öt legfontosabb pontja:
9. mondat:
Az Aranybulla végén a záradék biztosította, hogy ha az egyes pontokat megszegi a király, akkor a nemesek törvényesen lázadhatnak ellene.
Fogalmak:
***
A sztyeppei térségben 11-12. században két fontos nép alakított ki birodalmat: a kunok és a tatárok. Hasonlóak voltak: mindkettő harcias, lovas nomád népet alkotott.
A kunok Kína vidékéről a 10-11 században vándoroltak a Volga-Dnyeper közti területre, ahol letelepedtek. A tatárok pedig Kína feletti régióból Dzsingisz kán alatt kezdtek terjeszkedésbe.
A tatárok főbb jellemzői:
Folytatás: IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
***
A Balkán jellemzői a korszakban:
A Krími háború után 1859-ben Moldva és Havasalföld kiszakadva az Oszmán Birodalomból közös fejedelmet választ: Alexandru Cuza. Románia megszületése: 1861 -ben, melynek élére a porosz Hohenzollern családból hívnak uralkodót.
Autonómia jogokat nyer Szerbia is a Balkánon, jelentősen függetlenedve a Török Birodalomtól.
Brit Birodalom:
Szipojfelkelés:
Az indiai brit hadseregben szolgáló hindu katonák lázadása volt 1856-ban
Ópiumháborúk
Az indiai brit hadsereg és Kína konfliktusa, melyben a britek szándékosan rászoktatták a kínaiakat az ópiumra, hogy aztán a meginduló ópium-kereskedelem során megszerezzék Kína kincseit. A háborúk végén Anglia győz és kiterjeszti befolyását Kína egy részére.
***
Határon túliak: azok a magyarok, akiknek ősei az 1920-as trianoni békeszerződés révén kerültek a mai országhatárokon kívülre.
Trianon: Az első világháborút vesztes oldalon befejező Magyarország igazságtalan megbüntetése a versaillesi Trianon kastélyban aláírt békediktátum volt. Időpont: 1920 június 4. Nemzeti gyásznap lett. 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja.
Legfőbb határon túli közösségek:
Székelyek:
Már a honfoglalás korában határvédő, katonáskodó népesség volt, akiknek ősei a honfoglalás előtt hozzánk csatlakozó kabarok vagy avarok lehettek. Átvették a magyar nyelvet, szokásokat és Erdélyben letelepedve évszázadokon keresztül oltalmazták a Magyar Királyságot a keletről érkező támadásokkal szemben.
A trianoni diktátumot követően Románia területén kényszerültek boldogulni. Napjainkban is őrzik magyarságtudatukat és autonómiát szeretnének kiharcolni Székelyföldnek. Ez azt jelenti hogy önmagukat több területen igazgathatnák.
***
1946 (Fultoni beszéd) - 1991 (Szovjetunió felbomlása)
Tankönyv: 186. oldal
Európa megosztottsága 1945-ben:
A II. világháború végén Európa keleti felébe a szovjetek, nyugati részébe pedig az angolok és amerikaiak vonultak be, miközben legyőzték a németeket. Így keleten szovjetek támogatta kommunizmus és egypárt rendszer, nyugaton pedig szabad berendezkedés és több párt rendszer alakult ki.
Szövetségesekből ellenségek:
Bár Hitler legyőzése érdekében összefogott egymással az USA és a Szovjetunió, a győzelmet követően ellenségekké váltak. Ennek oka a két rendszer gyökeresen más jellege. Ahogy az ellentétek súlyosbodtak a két tábor vasfüggönyt hozott létre területeik között. (Lásd térkép.)
Az utolsó közös ügyek:
Az ENSZ megalakítása 1945 nyarán és a háborút lezáró Párizsi béke illetve a háborús bűnösök elítélése három olyan lépés volt, amit még együtt hajtott végre a két tömb.
ENSZ: Egyesült Nemzetek Szervezete, székhelye New York. Célja a világbéke fenntartása, az elszegényedő régiók segítése mindenhol a világon és a nemzetközi jog érvényesítése.
Kétpólusú világ:
Két szuperhatalom alakul ki 1945 után, melyek a legerősebb hadseregekkel rendelkeztek és atomfegyverekkel. Ráadásul ezen országok kezében voltak a legerősebb gazdaságok is:
Európa keleti része:
Európa nyugati része:
A hidegháború kezdete: Winston Churchill fultoni beszéde 1946-ban leleplezi a Szovjetuniót, hogy zsarnoki rendszereket hoz létre Kelet-Európában.
A hidegháború első vezetői:
A háború végén Németország keleti részeire a szovjet hadsereg, nyugati részeire pedig az amerikai angol és francia hadsereg vonult be. Találkozási vonaluk mentén kettészakadt Németország.
A német fővárosról, Berlinről külön megállapodás született: lett egy szovjet és egy amerikai zóna.
Németország kettészakadása: 1949
Berlint kettéosztják: nyugati részén Amerika-barát demokrácia jön létre.
[Kémek hídja film (1:07:54)] [1:44:20]
Egy összesen 155 km hosszú falrendszer volt Nyugat-Berlin körül 1961 és 1989 között abból a célból, hogy meggátolja a keleti részből történő átszökéseket. A hidegháború szimbólumává válik. Egészen 1989 november 9-ig fennállt.
Az 1949-ben alakult NATO és az 1955-ben létrejött Varsó Szerződés között folyamatos katonai versengés folyt. Az amerikaiak már 1945-ben rendelkeztek atombombával, a szovjetek csak 1949-ben készítették el első atombombájukat.
A versengés a világűr meghódításáért is zajlott. Az első embert a világűrbe a szovjetek juttatták (1961 Jurij Gagarin) ám az első Holdra lépő amerikai volt: Neil Armstrong 1969-ben.
Házi dolgozat (50%-os jelesért): A hidegháborús Európa két felének jellemzés, összevetése.
***
Újdonság: Innentől 9 mondatos szabály, melytől néha eltérés lehet! - Minden órán legalább 9 mondatot le kell tudni írni mindenkinek. A dőlt betűs részeket nem kötelező leírni, de a többit igen!
Házi feladat volt: Mf. 89/4 és 90/6.
Órai vázlat:
Kálmán királyunk Szent László unokaöccse volt, eredetileg papnak szánták és testvérét Álmost akarták a trónra. (1) Így Kálmán sokat tanult: tudott írni-olvasni és latinul is. (2) Ez akkoriban ritkaság volt ezért kapta "könyves" jelzőt. (3)
Könyves Kálmán uralkodásának jellemzői: (4)
***
Trónra lépése előtt trónharcok zajlanak testvére és nagybátyjai között. A háborúba beavatkozik a szomszédos Bizánci Birodalom is, területeket követelve Magyarországtól. Végül béke születik, amelynek megpecsételéseként kerül a bizánci császár udvarába a gyermek III. Béla. Itt nevelkedik, majd hazatér, hogy testvére halála után elfoglalja a magyar trónt. (4 mondat)
Béla érdemei:
[Folytatás: II. András és az Aranybulla]
Az Árpád-ház egy olyan uralkodói család volt, mely a honfoglalást vezető Árpád fejedelem leszármazottaiból állt és 300 éven keresztül adta a magyar uralkodókat (1000 és 1301 között). Az Árpád-házi királyok rokoni kapcsolatait családfa ábrázolja:
Fontosabb Árpád-házi uralkodók:
Árpád-házi szimbólum: LINK
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rp%C3%A1ds%C3%A1v
Az Árpád-ház jellemzői:
Noha az Árpád-házi királyok rengeteg trónharcot vívtak saját rokonaikkal és sok volt a belharc illetve trónviszály, közben megerősítették helyzetünket Európában. Uralmuk végére azonban újra válságos helyzetbe került a Magyar Királyság, melyből majd egy új dinasztia, a francia gyökerekkel rendelkező Anjou (Anzsu) uralkodóház menekíti ki a magyarságot.
***
A JUGOSZLÁV VÁLSÁG
Hitler, mint szövetségesét szólította fel Magyarországot a Jugoszlávia elleni harcban való részvételre 1941 márciusában. Ugyanakkor Teleki 3 hónappal korábban (1940 december 12-én) örök-barátsági szerződést írt alá velük. Végül Teleki az öngyilkosságba menekült: 1941 április 3-án főbe lőtte magát.
Megalakult a Bárdossy László vezette új kormány (1941 április - 1942 március) mely elrendelte Jugoszlávia megtámadását (a németekkel szövetségben). A magyar csapatok a Bácska-Bánát háromszöget foglalták el, és a 12 ezer négyzetkilométeres területet hazánkhoz csatolták.
Németország a Barbarosa-terv keretében 1941 június 22-én megtámadta a Szovjetuniót. A magyar parlament vitába kezdett arról, hogy vegyünk e részt benne. Végül mellette döntöttünk: mert Erdély további részeit is megakartuk kapni Hitlertől.
Ürügy a hadbalépésre: 1941 június 26-án ismeretlen gépek bombázták Kassát. A Bárdossy-kormány úgy ítélte meg, hogy ezek szovjet gépek voltak, így 1941 június 27-én Magyarország belépett a II. világháborúba és hadat üzent a Szovjetuniónak.
Harcok a Don-kanyarban: 1942 tavaszán a teljes 2. magyar hadsereg (200 ezer katona) indult a Don folyó partjához a Sztálingrád elleni német támadás kisegítése céljából. A hadsereg parancsnoka: Jány Gusztáv vezérezredes. [LINK]
A Don-kanyarban a szovjetek lerohanták a magyar állásokat és hatalmas túlerejükkel, harckocsijaikkal legyőzték a magyar csapatokat. A II. magyar hadsereg 60%-a odaveszik a harcokban.
Horthy Miklós Hitler győzelmébe vetett hite, 1942 tavaszán ingott meg először. Kinevezte a nyugat-barát, békepárti Kállay Miklóst miniszterelnöknek.
Kállay hintapolitikába kezdett, vagyis nyilvánosan német-barát politikát folytatott, miközben titokban a háborúból való kilépésünkről tárgyalt az angolokkal és amerikaiakkal. A hinta elnevezés onnan ered, hogy a kileng a németek felé (látszólag hűek vagyunk Hitlerhez), majd kileng a másik irányba is (titokban tárgyalunk a nyugattal)
A tárgyalások 1944 elején elakadtak, mert közben a Teheráni Konferencia (1943 novemberében) úgy döntött, hogy Kelet-Európa és így Magyarország felszabadítását a szovjetekre bízzák.
Közben Hitler tudomást szerzett a titkos magyar tárgyalásokról és elrendelte Magyarország német megszállását. Erre 1944 március 19-én került sor.
A megszállás a Margarethe terv alapján történt, váratlanul. Közvetlen előtte Ausztriába (Klessheimbe) hívták Horthyt, majd kész tények elé állították. Végül a magyar kormányzó elfogadta, hogy Magyarország barátként fogadja a német megszálló csapatokat.
Horthy a helyén maradt, de a nácik új kormányt neveztek ki: Sztójay Döme korábbi berlini követ vezetésével és Magyarország kapott egy teljhatalmú német vezetőt is, Edmund Veesenmayer személyében.
A német megszállás első fél évében (1944 március - szeptember) a nácik betiltották a baloldali pártokat, újságokat, még több magyar katonát küldtek a frontra és megkezdték nyersanyagaink Németországba szállítását.
Magyar holokauszt: Adolf Eichmann Gestapo tiszt vezetésével megkezdődött a magyar zsidóság üldözése. Elős lépésben a zsidókat Dávid-csillag viselésére kötelezték, majd elrendelték minden városban a gettókba gyűjtésüket, végül harmadik lépésben 440 ezer magyar zsidót szállítottak vasúton, másfél hónap alatt 1944 május-június során Auschwitzba. Később, 1944 júliusában a magyar holokauszt második fejezete kezdődött, a budapesti zsidók elszállítása a haláltáborokba. Ezt azonban már Horthy megakadályozta. A magyar holokauszt 3. fejezete, a nyilas uralomra esett.
Horthy bizalma először a németek Moszkva alatti veresége után ingott meg Hitlerben. Ekkor nevezte ki a kormányra a nyugat-barát Kállayt.
Három fejlemény változtatta meg hazánk helyzetét:
Mindezek után döntötte el Horthy, hogy országával együtt kiugrik ő is a háborúból. Ezt három lépésben hajtotta végre:
A magyar hadsereg nyilas tisztjei azonban meggátolták a katonaság átállását. Nem továbbították Horthy parancsait. A németek elrabolták Horthy kisebbik fiát és vele zsarolták, hogy vonja vissza a kiugrási nyilatkozatát.
Horthy sorsa: Visszavonja a kiugrási nyilatkozatát, majd az SS letartóztatja és Németországba viszik, házi-őrizetbe. A háború utolsó napjaiban a németektől amerikai fogságba kerül.
A nyilasok céljai:
Közben 1944 október 15-én Horthy letartóztatása után Szálasi Ferenc kerül az ország élére német támogatással, mint nemzetvezető. Ezzel 170 napra kialakul a nyilas-uralom Magyarországon.
Nyilas rendelkezések:
A szovjet front 1944 szeptembere és 1945 márciusa közt haladt át az országon. Ebben a fél évben jórészt a nyilasok kezében volt az ország nyugati fele.
Debrecennél nagy tankcsata zajlott, Székesfehérvárnál pedig a németek ellentámadással próbálkoztak (Tavaszi ébredés hadművelet).
A frontvonal 1944 karácsonyára elérte Budapestet, melyet körbekerítenek. Ekkor kezdődött meg a második világháború egyik leghosszabb ostroma, mely összesen 50 napig tartott. Budapest ostroma alatt a harcok házról – házra zajlottak. Összesen 160 ezer szovjet katona támadta a várost, melyet 70-80 ezer német-magyar erő védelmezett, így legalább kétszeres volt az orosz túlerő
Az ostrom vége: 1945 február 13-ra kiűzték a németeket a fővárosból. Utolsó kísérlet a német-magyar kitörésre a budai várnegyedből (Vérmező környékén) történt.
A szovjetek 1945 április 13-ra Magyarország teljes területéről kiűzték a németeket.
I.A magyarok eredete:
II. Őseink életmódja:
III. Magyar hitvilág:
IV. Honfoglalás:
V. Géza és Szent István
VI. Államalapítás
***