Hidegháborús konfliktusok (Tk. 197)
A hidegháború 45 éve alatt (1946-1991) összesen 4 jelentős háborús válság alakult ki, melyekbe egyik részről az USA vezette nyugati szövetség másik részről pedig a Szovjetunió vezette keleti összefogás avatkozott:
- Arab - izraeli háborúk: 1949-1973
- Koreai háború: 1950-1953
- Kubai rakétaválság: 1962
- Vietnámi háború: 1955-1975
Arab-izraeli ellentét
Izrael területén az ókorban jött létre az első zsidó állam, az Izraeli Királyság (Kr.e. 930-ban). Később azonban a római elnyomás idején a zsidóság elmenekült a területről, a világ minden égtája felé széttelepülve. Az 1897-ben azonban a zsidók első nagy világkongresszusán (Svájcban Bázel városában) meghirdették az őseik földjére való visszatérést.
Közben azonban a régi Izrael földje török, majd brit fennhatóság alá került és lakói a palesztinok lettek.
Az ENSZ ekkor fontos döntést hozott 1947-ben: alakuljon meg egy zsidó és egy palesztin állam is. A egyik létre is jött 1948 (Izrael) ám a másik nem alakult meg, mert az egész területet követelte magának (palesztinok).
Kitört tehát a háború a palesztinokat támogató arab államok és Izrael között 1949-ben, melyet a zsidók nyertek. Később újabb és újabb háborúk zajlottak, mindig Izrael győzelmével, mely közben megszállta a palesztinoknak kijelölt területeket is (Ciszjordánia és Gáza).
Koreai háború
A II. világháborúban északról a Szovjetunió, délről az USA hatolt be a Koreai félszigetre és győzte le a japánokat. Ennek megfelelően északon szovjet mintájú kommunista rendszer jött létre, délen pedig Amerika-barát demokrácia.
A két Korea között 1950 és 1953 között zajlott háború, amikor Észak-Korea Kim Ir Szen vezetésével megtámadta délt. Az ENSZ felhatalmazásával előbb az USA avatkozott be majd a kommunizmus védelmében Kína.
Fegyverszünet: 1953-ban született, hivatalosan is kettéosztották a félszigetet, megszületett az Észak-Koreai és a Dél-Koreai állam. Közöttük napjainkban is jellemző a háborús feszültség.
Kubai rakétaválság
Kuba szigetén 1959-ben a kommunista Fidel Castro kerül hatalomra a kubai forradalomban. Három évvel később a szovjet vezetővel, Nyikita Hruscsovval összefogva rakétákat telepítenek Kubába, mely nagyon közel fekszik az USA partjaihoz.
Ám 1962 október 14-én egy amerikai kémrepülő felfedezte a szovjet rakétákat. John F. Kennedy elnök az amerikai flottával körbezáratta Kuba szigetét (blokád alá vette).
Ám a két szuperhatalom végül megállapodott: a szovjetek elviszik a rakétákat és cserébe az amerikaiak meg Törökországból vonják vissza rakéta támaszpontjaikat. A válság végén forródrót létesült a két szuperhatalom közt. Ez lehetővé tette, hogy a két nagyhatalom vezetője közvetlenül tudjon beszélni időnként egymással.
A vietnami háború (1955-1975)
(TÉRKÉP)
Vietnam a francia gyarmati elnyomás alól 1954-ben szabadult, amikor elűzte területéről a franciákat. Ekkor azonban Vietnam kettészakadt: Északon egy kommunista állam jött létre, délen pedig nyugatbarát, kapitalista állam. A két országrész 1955-ben háborút kezdett egymással. Ebbe a harcba beavatkoztak a nagyhatalmak: az USA 1960-tól a délt támogatta, Kína és Szovjetunió pedig északot.
A háború csúcspontján: 1968-ban fél millió amerikai katona harcolt Dél-Vietnamban. Végül az USA feladta az otthoni tiltakozások miatt és 1973-ban, Nixon elnök parancsára az amerikai sereg kivonult Vietnamból. Később 1975-re Észak-Vietnam győzött Ho Si Minh vezetésével. Vietnam teljes területe kommunista lett (napjainkban is az).
