Népi és egyházi ünnepnapok []

December népi és egyházi ünnepek

1. Advent - Az egyházi év Advent első vasárnapján kezdődik. Ez Karácsony előtt négy héttel van. Advent (adventus Domini = az Úr eljövetele) 
2. Miklós napja: december 6
3. Szeplőtelen fogantatás napja: december 8
4. Luca napja: december 13. Szent Luca a legenda szerint keresztény hitéért halt vértanúhalált. Régen Luca napjára esett a téli napforduló. Luca napjához számtalan szokás hiedelem kapcsolódik. Ez a nap tele van tilalmakkal, jóslásokkal, melyek a következő évre befolyással lehetnek.
5. Betlehemezés - Karácsony előtt 1-2 héttel  járták a betlehemesek a házakat. 
6. Karácsony - Szent este december 24

Tavaszi ünnepnapok: 

1. Aprószentek napja: december 28 - Heródes parancsára a gyermek Jézus keresésekor megöletett kisdedek szenvedéseit jelképezi ez a nap.
2. Vízkereszt: január 6. - Jézus megkeresztelkedésének és a napkeleti bölcseknek a napja. Vízkereszt napján a pap a misén megtartotta vízszentelés szertartását. A szenteltvízből mindenki vihetett haza. Szerepe volt az ördög elűzésében, gyógyító cselekményekben.
3. Gyertyaszentelő boldogasszony: február 2. - Jézus Krisztust e napon mutatták be a templomba. Gyertyaszentelőnek azért nevezik, mert e napon a mise keretében körmenettel összekapcsolt gyertyaszentelő szertartást tartanak.
4. Farsang: vízkereszttel kezdődött és húshagyó keddig tartott. A tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése.
5. Nagy böjt hava: Farsangot követően a húsvétig terjedő időszak a nagyböjt. Régen a 40 nap alatt egyáltalán nem szabadott húst enni. Később ez módosult. Hamvazószerdán, a nagyböjt minden péntekén, nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton volt  szigorú böjt. 
6. Húsvét ünnepe: Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt.
7. Virágvasárnap a húsvétot megelőző vasárnap. A kereszténység virágvasárnap ünnepli Krisztus bevonulását Jeruzsálembe. Nagyhét jeles napjai a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat.
8. Szent György napja Április 24. Sárkányölő Szent György ünnepe. A tavasz igazi kezdete. Az állatokat e napon hajtották ki először a legelőre.

9. Márk napja április 25. A búzaszentelés napja

10. PÜNKÖSD HAVA  Május 1. Ezen a napon virradóra a legények májusfát állította annak a lánynak, akinek a legény udvarolt vagy tetszett neki. Pünkösd neve a görög „pentekosztész” ötvenedik szóból ered. Mozgó ünnep, a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Termékenységet, tavaszt köszöntő ünnep. A keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Pünkösd az egyház születésnapja. Pünkösdi népszokás volt a pünkösdi királynéjárás. Ez már csak az idősebb korosztály emlékezetében él.

 A húsvéti szokások []

A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik.
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünneppel, melynek elemei a feltámadás és az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22. és április 25. közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i.sz. 325-ben.)

Húsvéti népszokások: Szinte minden népnél rengeteg szokás kötődik a húsvéthoz. A hagyományok jelentős része nem épült be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan mint falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fent.

[VIDEO]