A XIX. századi Angliából kiinduló ugrásszerű változást, mely életre hívta a gyáripart és mélyreható gazdasági-társadalmi folyamatokat indított el az egész világon, ipari forradalomnak nevezzük. A folyamat azért épp Angliában indult meg, mert az egész Földön egyedül itt alakult ki ehhez a megfelelő feltételek: mint a parlament valódi hatalma és az abszolutizmus felszámolása. 

A gőzgépet 1769-ben James Watt találta fel, Skóciában, a glasgow-i egyetem műhelyében. Innentől a gőz erejét kezdték alkalmazni a pamutgyártásban.

Így az első gőzzel hajtott gép a gőz-szövőszék lett, melyet Edmund Cartwright talált fel 1785-ben. A gőzzel működő szövőgépek sokkal több textíliát tudtak előállítani, így lényegesen több ruha készült, amit viszont a régi közlekedési eszközökkel (lovaskocsikkal) már nem győztek elszállítani. Szükség lett tehát hatékonyabb, gyorsabb, gőzzel hajtott kölekedési eszközökre.

• Gőzhajó (1807) Robert Fulton
• Gőzmozdony (1814) George Stephenson Első vasútvonal: 1825

Az ipari forradalom terjedése

Ipari területek szerint: Textilipar => Közlekedés => Vasútipar => Szerszámgépgyártás => Vaskohászat. Az ipari forradalom terjedése földrajzilag: Anglia => USA => Franciaország => Nyugat Európa többi része => Kelet Európa. Fontos érdekesség, hogy Angliából nem a közeli Franciországba tevődött, hanem a sokkal messzebre fekvő USA-ba.

Az ipari forradalom szakaszai:

Az ipari forradalomnak két szakasza volt: az első a gőzgép feltalálása utáni időszakban, a második pedig az egyéb energia-hordozók megjelenése, pl elektromosság, robbanómotor. Innentól, hogy gépek kezdtek el gépeket készíteni (a mozdonyok alkatrészeit esztergagépekkel gyártják). Ez a pont Angliában már az 1850-es években elérkezett. Innentől tehát már az ipari forradalom második szakaszáról, vagy egy második ipari forradalomról beszélünk. 

Társadalmi következmények:

• Kialakul a munkásság mint társadalmi réteg
• Városiasodás kezdődik (Urbanizáció) A vidéki parasztság városokba áramlik.
• A munkásság gazdasági körülményeinek és politikai jogainak kibővítését kezdi követelni.
• Megalakulnak az első munkás szakszervezetek, létrejönnek az első munkástörvények
• A munkásság politikai jogokat kezd magának követelni. Kialakul a Chartizmus (1884-től megjelenik az általános választójog, a cenzus megszűnésével. Így a munkások választójogot kapnak Angliában.)
• Megjelenik a munkások hatalmára épülő kommunizmus eszméje (Karl Marx: Kommunista Kiáltvány, 1848) Kommunizmus alaptétele: a hatalmat azoknak kell adni, akár erőszakkal is, akik a javakat előállítják (így a munkásoknak és parasztoknak).

Gazdasági következmények:

• Kialakul a gyáripar a manufaktúrák helyett
• Beindul a hitelezés
• Óriáscégek jönnek létre => trösztök, kartellek megjelenése, vadkapitalizmus (XX.századig) Vadkapitalizmus: amikor kialakul már a versenyre épülő piacgazdaság de ez szabályzatlanul és a munkásság kihasználásával zajlik.
• Hatalmas fejlődésnek indul az ipar, szerte Európában és az USA -ban