Törióra 2 - Kiegészítő blogoldal az érettségire készülőknek

Törióra 2

Az USA kialakulása

2022. november 13. - Töritanár_

Az Észak-amerikai gyarmatok függetlenedése és az USA kialakulása 

A gyarmati idők:

  • 1492- Amerika felfedezése, Kolombusz Kristóf
  • Öt európai ország létesít gyarmat-telepeket Amerika keleti partjain: Anglia, Hollandia, Francaiország, Svédország és Spanyolország.
  • Anglia előretörése: Jamestown volt az első gyarmat-városuk 1607-ben. Később 1624 és 1732 között 13 angol gyarmat jön létre, elsőként Virginia állam. A többi európai hatalom kiszorítása: Hollandiát háborúban győzik le az angolok (1652-1654), a spanyolok beérik Floridával, a franciákkal viszont hosszú háborúra kényszerülnek. A hétéves háborúban győznek a britek (1756-1763). Innentől a franciáknak csak északon Kanadában lesznek gyarmataik. A svédek Delaware folyó menti kolóniáit előbb a hollandok, majd tőlük az angolok veszik el. Végül kb 1667-re az angolok egyeduralkodók lesznek Észak-Amerikában (Kanada - Mexikó között).

usa_kialakulasa.jpg

Függetlenségi háború (1775-1783)

 

A függetlenségi háború az Amerikában létrejött 13 gyarmat harca volt az Angliától való elszakadásért. A küzdelem végén, 1783-ban létrejött az Amerikai Egyesült Államok, mint önálló ország.

usa_13gyarmat.jpg

Előzmény: feketék és indiánok ügye

Feketék: Az amerikai brit gyarmatokon az ültetvényes gazdálkodáshoz (dohány, gyapot, cukornád, indigó) rengeteg munkáskézre volt szükség. Az 1600-as évekre kialakul az a rendszer, hogy európai emberkereskedők hozzák Afrikából hajókon a feketéket, akiket rabszolga-piacokon adnak el az ültetvényeseknek. Leginkább a déli államokban jön létre a rabszolga-tartás: Georgia, Észak és Dél-Karolina, Virginia, később Alabama, Mississippi.

Indiánok: Észak-Amerikában sok ezer indián élt: mohikánok, huronok, dakoták, irokézek, cserokik, csejenek, navahók, komancsok. Kezdetektől előfordultak harcok az európaiak és az indiánok között (1590 Roanoke Island mészárlás), majd egy rövid időre béke lett. Ezt ünneplik Amerikában Hálaadás napján. Később az európaiak elvették az indiánok vadászterületeit és 250 éven keresztül (1620-1870) állandósultak az indiánok elleni háborúk és összecsapások. 

Amerikai gyarmatok jellemzői:

Mindegyik államnak saját választott törvényhozó testülete volt és egy angol kormányzója. Az Északi államokra az erős ipar, a virágzó kereskedelem és a nagyvárosok kialakulása volt a jellemző (New York, Boston, Philadelphia), a déli államokban pedig dohány, gyapot és cukornád ültetvények alakultak ki sok fekete rabszolgával. Ezek mellett létezett még a határőrvidék, mely a kontinens belseje felé való terjeszkedés során jött létre.

Az amerikai - angol ellentétek okai:

Adók ügye. Egészen 1763-ig nem volt feszültség az angolok és az amerikai gyarmatokon élők közt. Ám 1763-ra (a Hétéves háború végére) az angolok minden más nemzetet kiszorították Amerikából, még a franciákat. Inenntől Anglia teljhatalommal próbálta kizsigerelni gyarmatait. Magas adókat vetett ki a helyi lakosságra!

Képviselet ügye. Az amerikai lakosok követelni kezdték, hogy ha már adót fizetnek Angliának, akkor képviselhessék érdekeiket a londoni parlamentben is. Ezt azonban Anglia megtagadta tőlük.

Fejlődés ügye. Az angolok korlátozták több kérdésben is az amerikaiakat: korlátozták iparukat és ezzel ipari fejlődésüket, illetve korlátozták a határőrvidékre vagy azon túlra való költözésüket is.

A háború eseményei

 

Az Első Kontinentális Kongresszuson, 1774-ben Philadelphiában az amerikai gyarmatállamok összeülve eldöntötték a szembenállást. Az első fegyveres összecsapásokra 1773-ban és 1775-ben került sor. Előbbi volt a bostoni teadélután (amikor amerikaik indiánnak öltözve támadtak meg egy hajót a vízbe dobálva rakományát [brit teát]). Utóbbi eset szintén Boston mellett történt, ahol egy fegyverraktárnál alakult ki tűzharc. (Lexingtoni összecsapás) Közben 1776 július 2-án megfogalmazták a Függetlenségi Nyilatkozatot. Kihirdetése ma is nemzeti ünnep az USA –ban (július 4.)

A Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazói: Benjamin Franklin és az USA későbbi két elnöke: John Adams, Thomas Jefferson (rajtuk kívül még: Robert R. Livingston és Roger Sherman). Alapító atyák: a Függetlenségi Nyilatkozat megírói és az első amerikai elnökök.

A Második Kontinentális Kongresszuson (1775 májusában) megszavazták az Anglia elleni háborút, és azt, hogy az amerikai seregeket George Washington vezesse. (Virginiai földbirtokos, a hadvezetésben legtapasztaltabb magasrangú volt katona) A Függetlenségi háborúban sokáig az angolok győztek (Charles Cornvallis tábornok vezetésével), de idővel az amerikaiak taktikát váltottak és rengeteg lesből támadással felőrölték a briteket. Két nagy amerikai győzelem: Saratoga mellett (1777) majd a döntő csata, melyben a franciák is segítették az amerikaiakat: Yorktown –nál (1781). Békekötés: Versaillesben (1783)

Az USA megalakulása: 1783 -ban Párizsban Anglia elismerte az USA függetlenségét! A 13 gyarmatból önálló ország született. A főváros kezdetben Philadephia volt, majd Washington lett. Első elnök: George Washington.

usa_kialakulasa_1.jpg

Az amerikai alkotmány elvei:

Az USA létrehozta alkotmányát, mely történelmi jelentőségű, hiszen hivatalos dokumentumként először rögzítette a Felvilágosodás eszméit! Az amerikai alkotmány leírta az ország irányítószerveit: (kétkamarás parlament, elnöki hivatal) és főbb elveit, mint a polgári szabadságjogok biztosítása, így a szólásszabadság, vallásszabadság és sajtószabadság. Az első elnökök munkája benne volt. Ők voltak az alapító atyák: John Adams, Thomas Jefferson, James Madison, James Monroe.

Az USA hatalmi rendszere:

Hatalmi ágak megosztása (Montesquieu alapján). A kongresszus az elnök és az igazságszolgáltatás egymástól független és egymást ellenőrzi. Akár maga az elnök is leváltható. (1974-ben a kongresszus leváltja majd Nixon amerikai elnököt.)

A központi hatáskörök és a tagállami hatáskörök elkülönítése jellemzi Szövetségi hatáskör lett a hadsereg vezetése, a külpolitika, a bankjegy gyártás és a posta, de az egyes tagállamok külön-külön is hozhatnak rendelkezéseket (Pl. államonként más a büntetőjog)

A létrejövő USA hatalmi szervei: szenátus (vagy felsőház), benne minden állam két küldöttje, képviselőház (vagy alsóház), ahová minden államból lakosságszám arányosan érkeznek a képviselők. Együttes nevük: kongresszus. Az USA prezidenciális (elnöki) köztársaságként jött létre.

D O L G O Z A T

április 13 (csütörtök)

A bejegyzés trackback címe:

https://toriora2.blog.hu/api/trackback/id/tr6417977578

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása