A nagy francia forradalom előzményei:
- Franciaországra egy teljesen igazságtalan berendezkedés a jellemző, hiszen a legfelső 5% (nemesség és papság) kezében van a javak, földek 90%-a.
- A két uralkodó rend (ordó) a nemesség és papság rendje mellett jogokat kezd követelni a harmadik rend is, a köznép. Szószólóik: LaFayette márki, Mirabeau gróf és Sieyes abbé.
- A királyi udvar pazarló életet él, miközben a nép éhezik.
- Szociális válság alakul ki 1788/89-re, a rossz termés, az éhínség, a nyomor és a magas adók miatt.
- A királyok nem hívták össze a rendi gyűléseket, helyette önkényesen uralkodtak abszolutista módon (elnyomással)!
A harmadik rend (polgárság és parasztság) változásokat követelt és a rendi gyűlés haladéktalan összehívását. A király: XVI. Lajos kénytelen volt összehívni a rendeket.
A forradalom első eseményei:
Labdaházi eskü: 1789 június 20. Az alkotmányt követelő képviselők esküje volt, ami előtt a király kénytelen volt meghajolni. Alkotmány = A király hatalmát korlátozó alaptörvény
Basille ostroma: 1789 július 14-én párizsi tömeg megrohamozza a Bastille várbörtönt, mely az elnyomó királyi berendezkedés szimbóluma.
Az alkotmány jellemzői:
- Szabadságjogok biztosítása
- A király jogainak korlátozása
- A választójog kiszélesítése
A király sorsa: Perbe fogják a forradalmi nép ellen behívja az osztrák-porosz hadsereget. A perben halálra ítélik és 1793 január 21-én kivégzik XVI. Lajost. A kivégzőeszköz guillotine (nyaktiló).
Háború és forradalmi terror
Poroszország és a Habsburg Birodalom már 1792-ben megtámadták Franciaországot, hogy elfojtsák forradalmukat. Féltek attól ugyanis, hogy ez átterjed országaikra. Hamarosan az angolok is harcba léptek a franciák ellen.
Forradalmi terror: A jakobinus párt Maximilien Robespierre vezetésével 1793 június 2-án vette át a hatalmat. Diktatúrát vezettek be és kivégeztek mindenkit aki nem osztotta nézeteiket. Közben azonban sikeresen visszaverték a minden irányból támadó ellenséget is: poroszokat, osztrákokat, angolokat.
A jakobinusokat végül a konvent, azaz a forradalmi nemzetgyűlés buktatta meg. Jött a nagypolgárság uralma, majd a hatalom csúcsára kapaszkodott egy tábornok: Bonaparte Napóleon.
Napóleon uralma
Korzika szigetén született 1769-ben egy kisnemesi elszegényedett családba. A forradalom háborúi alatt sikeres hadvezér lett belőle. Önerőből, tehetsége révén. Katonái segítségével 1799-ban ragadta magához a hatalmat. Először konzul lett majd 1804-ben császár. Összesen 11 éven keresztül, 1804-1815 uralta Franciaországot és Európát. [Napóleon film]
Napóleon hatalmának jellemzői: []
- Új polgári törvénykövet adott ki: Code Napóleon
- A feudalizmus felszámolását segítette elő. Feudalizmus: A középkorra jellemző berendezkedés, melynek alapja a földalapú értékrend és a jobbágyi szolgáltatások (mint a 9-ed, 10-ed, robot). (Feudum = föld)
- Fejlesztette az oktatást Francaiországban
- Háborúkban győzte le Európa államait
Napóleon hadjáratai és csatái:
A 4 legfőbb ellenfele: Anglia, Ausztria, Poroszország és Oroszország volt. Ezek az országok összesen 6-szor fogtak össze ellene, vagyis 16 év alatt, 1799 és 1815 közt, sikertelenül.
- Austrerlitzi csata (1805. dec.2.) a Habsburgok legyőzése
- Friedlandi csata poroszok legyőzése
- Oroszország elleni hadjárat: 1812-ben sikertelen
- Lipcsei csata 1813 október 16-19. Legyőzi az utolsó összefogás. Száműzik Elba szigetére, de vissztér
- Watelooi csata: 1815 június 18. Végső veresége. Végső száműzése: Szent Ilona szigete.
