1.)Kapuadó: A jobbágy fizette a királynak, évente 1 aranyforint volt (Károly Róbert idején, aki bevezette a kapuadót), azért kapuadó a neve, mert csak nagyobb kapuval rendelkező tehát nagyobb méretű telkek után kellett fizetni. (Ha egy szénásszekér átfért a jobbágytelek kapuján).
2.)Úriszék: Földesúri bíróság, melyben maga a földesúr itélkezett saját jobbágyai felett. Az ítélet lehetett elzárás, megfenyítés vagy akár kivégzés is (de ehhez kellett a pallósjog is, amit a király külön adományozott)
3.)Jobbágy: A jobbágynak két fontos jellemzője van:
- Nincs földtulajdona csak használja a földesúr földjét, melynek fejében feudális szolgáltatásokat nyújt felé pl: kilenced, robot.
- Személyi függésben áll, vagyis a földesúr bármikor ítélkezhet felette.
4.)Nemes: Olyan kiváltságos személy, aki a királytól nemesi birtokot kap és nemesi oklevelet illetve megilleti az úgynevezett nemesi kiváltságok sora:
- fegyverviselés joga
- adómentesség joga (1222-től)
- jobbágytartás joga
- királyhoz fordulás joga
- az ország és megye ügyeibe való beleszólás joga
5.)A nemesek 3 rétege:
- kisnemes vagy bocskoros nemes (a legkisebb birtokkal rendelkezők)
- köznemes (közepes méretű birtokrendszer tulajdonosai)
- arisztokrata vagy főnemes, akiknek neve előtt ott áll a méltóságuk is, pl báró, gróf, herceg. Ők rendelkeztek a legjelentősebb birtokállománnyal.
6.)A földesúri birtok részei: jobbágytelkek, majorság vagy allódium, közös használatban lévő föld
7.)Jobbágytelek: Az a néhány hold alapterületű föld, melynek bár tulajdonosa a földesúr, a jobbágy gazdálkodik rajta, melynek fejében feudális szolgáltatásokat nyújt földesurának.
8.)Majorság vagy allódium: A földesúr földjének, az uradalomnak azon része, mely a földesúr személyes földje és ahol nem élnek jobbágyok, de ahol le kell dolgozniuk robot kötelezettségüket.
9.)Abszolutizmus: Amikor a király a nemesek összehívása nélkül uralkodhat, önkényesen, abszolut hatalommal.
10)Rendiség vagy rendi dualizmus: Amikor a királynak össze KELL hívnia a nemességet fontos döntések meghozatalok (adókivetés, háború eldöntése).
11.) Alkotmányos monarchia: A későbbi korokban (elsőként Angliában [1688]) megjelenő államforma, amikor a király hatalma csak jelképes és a valódi hatalom a parlament illetve kormány kezében van.
