1.)Jobbágy: A jobbágy a középkori feudalizmus legnagyobb társadalmi rétege volt. A jobbágyság két jellemzője:

• Nincs földtulajdona csak használja a földesúr földjét, melynek fejében feudális jobbágyszolgáltatásokat nyújt felé.
• Személyi függésben áll, vagyis a földesúr bármikor ítélkezhet felette.

2.)Jobbágyszolgáltatások: A jobbágy terményjáradékban, pénzjáradékban és munkajáradékban teljesítette szolgáltatásait a földhasználatért. Ezeket a királynak, a földesurának és az egyháznak kellet teljesítenie. Terményjáradék volt a 9-ed és a 10-ed (előbbi a földesúrnak, utóbbi az egyháznak), munkajáradék volt a robot (ingyen-munka a földesúri allódiumon) és pénzjáradék volt a kapudaó (későbbi nevén füstpénz)

Kapuadó: A jobbágy fizette a királynak, évente 1 aranyforint volt (Károly Róbert idején, aki bevezette a kapuadót), azért kapuadó a neve, mert csak nagyobb kapuval rendelkező tehát nagyobb méretű telkek után kellett fizetni. (Ha egy szénásszekér átfért a jobbágytelek kapuján).

3.)Úriszék: Földesúri bíróság, melyben maga a földesúr itélkezett saját jobbágyai felett. Az ítélet lehetett elzárás, megfenyítés vagy akár kivégzés is (de ehhez kellett a pallósjog is, amit a király külön adományozott)

4.)Nemes: Olyan kiváltságos személy, aki a királytól nemesi birtokot kap és nemesi oklevelet illetve megilleti az úgynevezett nemesi kiváltságok sora:

• saját, örökíthető földdel rendelkezés joga
• fegyverviselés joga
• adómentesség joga (1222-től)
• jobbágytartás joga
• királyhoz fordulás joga
• az ország és a vármegye ügyeibe való beleszólás joga

5.)Hűbériség: A középkorban a nemesek és a király között kialakuló kapcsolat mely gyakran a különböző nemesek között is létrejött és a fegyveres hűségen alapult. A hűbéres fegyveresen szolgálta urát, amiért tőle bűbér-birtokot kapott. Ez volt a beneficium.

6.)A nemesek 3 rétege:

• kisnemes vagy bocskoros nemes vagy hétszilvafás nemes: a legkisebb birtokkal rendelkező nemesek
• köznemes aki közepes méretű birtokrendszer tulajdonosa
• arisztokrata vagy főnemes, akiknek neve előtt ott áll a méltóságuk mint báró, gróf, herceg. Ők rendelkeztek a legjelentősebb birtokállománnyal és a legjobb kapcsolatokkal a királyi udvarral 

7.)Polgárság: Olyan társadalmi réteg, mely nem gazdálkodásból élt. A polgárság tagjai nem tartoztak a kiváltságos rétegek közé mint a papság és a nemesség de a jobbágyság közé sem voltak sorolhatóak. Tagjai többnyire városlalkók voltak, kereskedők, iparosok, céhmesterek később értelmiségiek.

8.)Jobbágytelek: A földesúri uradalom egyik részét a jobbágytelkek képezték. A jobbágytelek az a néhány hold alapterületű föld, melynek bár tulajdonosa a földesúr, a jobbágy gazdálkodik rajta, melynek fejében feudális szolgáltatásokat nyújt földesurának.

9.)Majorság vagy allódium: A földesúri uradalom második része, az a terület amely a földesúr személyes földje és ahol nem élnek jobbágyok, de ahol le kell dolgozniuk robot kötelezettségüket. (Az uradalom 3.része a közös használatú terület, melyet nem műveltek meg de a jobbágyok is és a földesúr is használhatta, előbbi pl fát gyűjtött rajta, utóbbi vadászott ott.)

10.)Abszolutizmus: Amikor a király a nemesek összehívása nélkül uralkodhat, önkényesen, abszolut hatalommal, rendeletekkel.

11)Rendiség vagy rendi dualizmus: Amikor a királynak össze KELL hívnia a nemességet fontos döntések meghozatalok (adókivetés, háború eldöntése). 

12.) Alkotmányos monarchia: A későbbi korokban (elsőként Angliában [1688]) megjelenő államforma, amikor a király hatalma csak jelképes és a valódi hatalom a parlament illetve kormány kezében van.