A XIX. századi Angliából kiinduló ugrásszerű változást, mely életre hívta a gyáripart és mélyreható gazdasági-társadalmi folyamatokat indított el az egész világon, ipari forradalomnak nevezzük. A folyamat azért épp Angliában indult meg, mert az egész Földön egyedül itt alakult ki ehhez a megfelelő feltételek: mint a parlament valódi hatalma és az abszolutizmus felszámolása. 

A gőzgépet 1769-ben James Watt találta fel, Skóciában, a glasgow-i egyetem műhelyében. Innentől a gőz erejét kezdték alkalmazni a pamutgyártásban.

Így az első gőzzel hajtott gép a gőz-szövőszék lett, melyet Edmund Cartwright talált fel 1785-ben. A gőzzel működő szövőgépek sokkal több textíliát tudtak előállítani, így lényegesen több ruha készült, amit viszont a régi közlekedési eszközökkel (lovaskocsikkal) már nem győztek elszállítani. Szükség lett tehát hatékonyabb, gyorsabb, gőzzel hajtott kölekedési eszközökre.

• Gőzhajó (1807) Robert Fulton
• Gőzmozdony (1814) George Stephenson Első vasútvonal: 1825

Az ipari forradalom terjedése

Ipari területek szerint: Textilipar => Közlekedés => Vasútipar => Szerszámgépgyártás => Vaskohászat. Az ipari forradalom terjedése földrajzilag: Anglia => USA => Franciaország => Nyugat Európa többi része => Kelet Európa. Fontos érdekesség, hogy Angliából nem a közeli Franciországba tevődött, hanem a sokkal messzebre fekvő USA-ba.

Az ipari forradalom szakaszai:

Az ipari forradalomnak két szakasza volt: az első a gőzgép feltalálása utáni időszakban, a második pedig az egyéb energia-hordozók megjelenése, pl elektromosság, robbanómotor. Innentól, hogy gépek kezdtek el gépeket készíteni (a mozdonyok alkatrészeit esztergagépekkel gyártják). Ez a pont Angliában már az 1850-es években elérkezett. Innentől tehát már az ipari forradalom második szakaszáról, vagy egy második ipari forradalomról beszélünk. 

Társadalmi következmények:

• Kialakul a munkásság mint társadalmi réteg
• Városiasodás kezdődik (Urbanizáció) A vidéki parasztság városokba áramlik.
• A munkásság gazdasági körülményeinek és politikai jogainak kibővítését kezdi követelni.
• Megalakulnak az első munkás szakszervezetek, létrejönnek az első munkástörvények
• A munkásság politikai jogokat kezd magának követelni. Kialakul a Chartizmus (1884-től megjelenik az általános választójog, a cenzus megszűnésével. Így a munkások választójogot kapnak Angliában.)
• Megjelenik a munkások hatalmára épülő kommunizmus eszméje (Karl Marx: Kommunista Kiáltvány, 1848) Kommunizmus alaptétele: a hatalmat azoknak kell adni, akár erőszakkal is, akik a javakat előállítják (így a munkásoknak és parasztoknak).

Gazdasági következmények:

• Kialakul a gyáripar a manufaktúrák helyett
• Beindul a hitelezés
• Óriáscégek jönnek létre => trösztök, kartellek megjelenése, vadkapitalizmus (XX.századig) Vadkapitalizmus: amikor kialakul már a versenyre épülő piacgazdaság de ez szabályzatlanul és a munkásság kihasználásával zajlik.
• Hatalmas fejlődésnek indul az ipar, szerte Európában és az USA -ban

Az Ausztria területén 1278-óta uralkodó (morvamezei csata óta jelenlévő) Habsburg család a mohácsi csatától kezdődően majdnem 4 évszázadon keresztül foglalta el a magyar trónt: 1526 és 1918 között. Ebben az időszakban összesen 17 Habsburg uralkodó váltotta egymást a magyar trónon.

Egyszerre igazgatták Ausztriát, Magyarországot és mindazon területeket, melyek birodalmulat alkották. Uradalmukat úgy is hívták, hogy Habsburg Birodalom. Óriási kiterjedéssel bírt:

A fontosabb Habsburg uralkodók:

• I. Ferdinánd: 1526-1564
• Mária Terézia: 1740-1780
• I. Ferenc: 1792-1835
• V. Ferdinánd: 1835-1848
• I. Ferenc József: 1848-1916

A magyarok viszonya a Habsburgokkal állandóan változott: kezdetben le akartuk rázni uralmukat a Rákóczi-szabadságharcban, majd egy békés időszak következett Mária Terézia uralkodásának nagyobbik részében később pedig a magyarok újra fellázadtak ellenük 1848-ban. Ennek a lázadásnak a neve: 1848/49-es forradalom és szabadságharc volt. Előzményét pedig reformkornak nevezzük: 1830-1848.

Folytatás: ipari forradalom

Ókori demokráciák: Athén és az ókori Róma. Athénban minden helyi polgár (aki polgárjoggal rendelkezett) tagja lehetett a népgyűlésnek, ahol elmondhatta véleményét. Periklész korában teljesedett ki. Rómában már volt szenátus is, a legelőkelőbb patríciusokból

Középkori rendszerek: abszolutizmus és rendiség volt a jellemző. Az abszolutizmusban a király hatalma korlátlan, nem kell a nemeseket összehívnia döntéseihez. A rendiség vagy rendi dualizmus már előírja a király számára, hogy a nemesek összehívása nélkül nem hozhat fontos kérdésekben törvényeket. (pl: háború, adókivetés)

Újkori parlamentarizmus: Az újkor kezdetén, a XVI. századtól kezdtek megjelenni először Nyugat-Európában a mai modern parlamentek elődei. Legelőször Angliában és Hollandiában. Ezekben a parlamentekben már nem csak nemesek vehettek részt, hanem a polgárság küldöttei is.

Később a nagy francia forradalom (1789-ben) kiharcolta hogy mind a három nagy társadalmi rend képviseletet kapjon a törvényhozásban: nemesség, papság, polgárság. 

A mai idők parlamentjei: Képviseleti rendszerek. Mindenkit képvisel valaki az országházban.

A parlamentben pártok szerint foglalnak helyet a képviselők, a legnagyobb párt tagjaiból kerülnek a kormány miniszterei és a miniszterelnök is. [VIDEO- Törvényhozás 7 perc]

Törvény-alkotás folyamata:

Törvényjavaslatot 4 személy vagy csoport tehet az alkotmány szerint Magyarországon:

• a köztársasági elnök
• a kormány valamely tagja (vagy elnöke)
• valamely képviselő
• egy bizottság

A javaslat megtárgyalásra, megvitatásra kerül és végül az úgynevezett plenáris ülés szavazza meg, amikor a 200 magyar képviselő közös tanácskozása voksol róla. A törvényt később megvizsgálja az alkotmánybíróság és a köztársasági elnök is, akik megvétózhatják. Ha megfelelőnek találják és az alkotmánnyal összeegyeztethetőnek, akkor megszületik a törvény, majd hatályossá válik és megjelenik a Magyar Közlönyben.

Köztársasági elnöki hivatal: Sándor palota.

A Habsbug - magyar együttélés:

A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc után Ausztria és Magyarország hosszú időre összekapcsolódott. Egyetlen birodalmat alkottak, a Habsburg uralkodók irányítása alatt.

A szoros kapcsolatban a magyarság (és a magyar nemesség) jogokat vívott ki magának:

1. Nemesi adómentességet élveztek a magyar nemesek (1222 óta és most megújítva)
2. Működhetett Pozsonyban a magyar rendi gyűlés
3. A magyar nemesség újonc megajánlási jogot nyert => Megegyezés tárgyává teszik, hogy mennyi parasztkatonát adunk Ausztriának a háborúihoz
4. A magyar nemesség adómegajánlási jogot nyert => Megegyezés lehet arról is, hogy a háborús kiadásokhoz mennyi adóval járulnak hozzá a magyar nemesek
5. A magyaroknak saját kormányszerveink lehettek: helytartótanács (elnöke a nádor), Magyar Kamara (pénzügyek vezetése), Magyar Kancellária (a királyhoz benyújtott ügyek kezelése)
6. A nemesi vármegyék vezetése közigazgatási és bíráskodási jogkörrel rendelkezhetett. A vármegyéket főispánok és alispánok vezették a megyegyűlésekkel együttműködve. A főispánok a király kinevezettjei voltak. az alispánokat a megyei nemesség választotta. A megyegyűléseken minden nemesi jogállású felnőtt férfi részt vehetett. Követeket választhattak (megyénként kettőt), akik a pozsonyi diétákon képviselték a vármegyét.

Ausztria irányító szerepe: A Birodalmi Államtanács vezette az egész birodalmat (Mária Terézia korától) és benne Magyarországot is. Erdély és a Határőrvidék maradt közvetlen Bécs irányítása alatt. (A magyar országgyűlés nem irányíthatta ezeket.)

Országgyűlések: A felsorolt fontos döntések részben az 1712-es, részben pedig az 1722/23-as országgyűléseken születtek. A létrejövő törvények egészen az 1848-as eseményekig alapjaiban határozták az osztrák-magyar együttélést. 

Mária Terézia: 1740-1780

Mária Terézia hatalomra jutása: Mivel édesapjának III. Károlynak nem született fia, így Mária Terézia örökölte a trónt. Ám Európa egy része nem fogadta el hogy egy nő uralkodjon a Habsburg Birodalomban. Háborúk kezdődtek hatalma megdöntésére:

• Osztrák örökösödési háború
• Hétéves háború

Ezekben ugyan vesztettek a Habsburgok, és Poroszország elvette Sziléziát, Mária Terézia megtarthatta trónját.

A Habsburgok saját tartományaikban elfogadtatták a nőági örökösödést, ez volt a Pragmatica Sanctio (1723). (Ezt még Mária Terézia apja, III. Károly kezdeményezte.)

Mária Terézia legfontosabb rendeletei:

• 1.) Kettős védvám-rendszer bevezetése (1754) A rendelet célja: vámokkal elérni, hogy a magyar mezőgazdasági cikkek Ausztriába, az osztrák ipari cikkek meg Magyarországra kerüljenek eladásra.
• 2.) URBÁRIUM (1767) A rendelet szabályozta a jobbágyi szolgáltatásokat, hogy a földesurak ne tudják kizsigerelni, végzetesen kihasználni a jobbágyságot.
• 3.) Az oktatás átalakítása: Ratio Educationis (1777) Az iskolák fenntartása megmarad egyházi kézben de az oktatott tananyagba beleszól innentől az állam. (A tankötelezettséget még nem írja elő. Erre csak 1868-ban kerül majd sor.

Mária Terézia viszonya a magyarsággal:

Uralkodása felénél áttér a rendeleti kormányzásra vagyis döntéseibe nem vonja be a nemességek, nem hív össze rendi gyűléseket. 1764-től rendeletekkel uralkodik.

Ugyanakkor megalapítja a Theresiánumot (1746) bécsi nevelőintézetet magyar nemes-ifjaknak. Megalapítja a magyar testőrséget és a Szent Jobbot Magyarországra hozatja.

D O L G O Z A T

Trianon hatásai

A Magyar Királyság területe 282 ezer km2 -ről 93 ezer km2 -re csökkent, lakossága pedig 18,2 millióról 7,6 millióra! Elcsatolták a történelmi Magyarország 2/3-át, csupán egyharmadot hagytak meg nekünk.

1. Határainkon kívülre került 3,2 millió magyar.
2. Elvesztettünk természeti kincseink, fa, só vasérc területeink legtöbbjét.
3. Elvesztettük tengeri kijáratunkat
4. Átalakult és torzult lett közlekedési hálózatunk.
5. Lelki sérüléseket szenvedett a magyarság, mely talán soha nem gyógyul be.

Revízionizmus: Egy 1920-tól egészen a II.világháborúig meglévő törekvés, vágy majd kormányzati akarat a történelmi Nagy-Magyarország visszaállítására.

A magyarság sértett és sebzett módon vette tudomásul a békediktátumot, 1920 június 4 gyásznap lett hazánkban. A korszak jelmondata így hangzott: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország" A trianoni béke aláírásától kezdve 24 éven keresztül (Horthy-korszak) minden megtett a magyar állam a revízióért, azaz a diktátum megváltoztatásáért. Ez a törekvés sodorta hazánkat a 30-as években Hitler oldalára.

A békeszerződés megváltoztatására tett kísérlet:

Az Ausztriának átadandó Burgenland esetében Prónay Pál vezetésével a szabadcsapatok  (Héjjas Iván, Friedrich István, illetve Ostenburg-Moravek Gyula különítményei) megakadályozták Sopron elcsatolását! A kormányzat hallgatólagos jóváhagyásával feltartóztatták a terület átvételére készülő osztrák csendőrséget. 1921 október 4 –én Prónay Pál Felsőőrött „alkotmányozó nemzetgyűlést” rendezett, amely Nyugat-Magyarországot Lajtabánság néven önálló tartománnyá kiáltotta ki. Az antantbizottságok felügyelete mellett 1921 december 14-16 –án megtartott népszavazáson Sopron lakosságának 72,8% -a Sopron környéki lakosságának pedig 45,6% -a, tehát a megkérdezetteknek együttesen mintegy kétharmada a Magyarországhoz tartozás mellett szavazott. A város és környéke így – az enyhe német többség ellenére – továbbra is magyar terület maradt. A nemzetgyűlés ezért a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront.

A trianoni békeküldöttség sorsa:

Az Apponyi Albert, Bethlen István és Teleki Pál vezette békeküldöttség megtagadta a diktátum aláírását és lemondott 1920 május 19-én. Helyettük az aláírók 1920 június 4-én: Drasche-Lázár Alfréd (rendkívüli követ) és Benárd Ágost (munkaügyi miniszter) lettek.  

A török kiűzése után az osztrák hadsereg megszállva tartotta az országot és erős elnyomás vette kezdetét. Sérelmeink: Magas adók, vallási korlátozások jellemezték a helyzetet, miközben elszakították Erdélyt. Az elégedetlen magyar parasztok a Lengyelországban élő Rákóczi Ferencet kérték fel arra, hogy élükre állva kiűzze az osztrákokat. [3]

II. Rákóczi Ferenc:  

Rákóczi az ország legnagyobb és leggazdagabb birtokosa volt a Rákóczi, Zrínyi és Thököly birtokok örököseként. [4] A szabadságharc 1703-ban a brezáni kiáltvánnyal vette kezdetét (1703 május 12), ebben szólította fegyverbe a magyarokat Rákóczi. [5] A szabadságharc első két évében a kurucok kiűzték a labancokat (osztrákokat) Magyarország keleti részeiről. [6]

Rendeleteiben tiltotta a nemesi házak kifosztását és a harcot vállaló jobbágyokat mentesítette a földesúri adók alól. [7] Két fontos országgyűlést is összehívott [8]

• Szécsényben tartott országgyűlés (1705): fejedelemmé választják Rákóczit, saját pénz gyártását írják elő, mely rézből készült (Libertas) és vallásszabadságot hirdettek. [9]
• Ónodi országgyűlés (1707): kimondták a Habsburgok trónfosztását [10]

A szabadságharc vége

A szabadságharc második szakaszában, 1709-től több válság is felütötte fejét, melyek a kuruc-sereg összeomlását hozták:

• átállások
• pestis-járvány
• rosszabb felszereltség

A kurucok vereségének fontos oka volt még az is, hogy Rákóczi nem tudott szövetségeseket találni serege mellé.

A szabadságharc 1703 és 1711 között zajlik, fontos hadvezérek: Rákóczi mellett Károlyi Sándor illetve Bercsényi Miklós. Velük szemben osztrákok oldalán: Pálffy János, aki I. József hadvezére.

A harcok vége: 1711 április 30 majtényi zászlóletétel. Szatmári békekötés: méltányos a magyarokkal, nem kapunk súlyos büntetéseket.

Folytatás: Mária Terézia 

Zrínyi Miklós költő és hadvezér

Zrínyi Miklós: A szigetvári hős dédunokája, horvát bán, főúr a török-ellenes harc legfőbb alakja, költő. Terve a török kiűzésére: Habsburg segítség nélkül a II. Rákóczi György vezette Erdéllyel összefogva kiűzni a törököket. Terve azonban nem sikerül, mert II. Rákóczi György meghal váradon 1660-ban.

Jan Thomas flamand festő képe (1660-ban festette meg)

Harcok: A híres téli hadjáratban (1664 január 21 - február 15) Zrínyi betört a Hódoltságba és felégette Eszéknél a drávai fahidat. Hatalmas károkat okoz ezzel a törököknek, mert itt vezetett át legfőbb útvonaluk Magyarországra.(A híd felégetése: 1664 február 2)

A törökök közben a Rába folyóig törnek és a szentgotthárdi csatában 1664 augusztus 1-én az új fővezér, Raimundo Montecuccoli győz a török felett. Alig 10 nappal később, 1664 augusztus 10-én Ausztria érthetetlen módon megköti a vasvári békét. A magyarok felháborodnak. Ausztria indoka a békére: a Franciaország felől érkező veszély (XIV. Lajos).

Zrínyi Miklós 3 hónappal a békekötés után, 1664 november 18-án birtokain hunyt el vadászbalesetben [vadkan sebzi halálra]. Örököse öccse: Zrínyi Péter lesz.

A török kiűzése

Előzmények: A felesleges vasvári békéért a magyar főurak a Habsburgokat okolták. Két lázadás is megkezdődött ellenük:

• Wesselényi nádor összeesküvése, melyben Zríniy Péter és Nádasdy Ferenc országbíró is részt vett, ám hamar kiderült és az összeesküvőket kivégezték
• Thököly Imre kurucmozgalmak a Felvidéken ,mely átmeneti sikert aratott és elszakíotta a Felvidéket, kiűzve onnan az osztrákokat.

A törökök támadása Bécs ellen (1668):

A szultán, IV. Mehmed (1648-1687) úgy gondolja, hogy a Török Birodalom képes egy sikeres Ausztria elleni hadjáratra. A 120 ezres oszmán sereg 1683 július 19-én fogott Bécs ostromához. Szeptember 2-án elesett a külváros ekkor azonban megérkezett a császárral szövetséges Sobieski János, lengyel uralkodó 30 ezres hada, mely felszabadította Bécset! 

A törökök kiűzése 16 évig tartott (1683-1699). Ennek első szakaszában XI. Ince pápa erős keresztény szövetséget szervezett a török ellen. Ez volt a Szent Liga (1684). Tagjai: Ausztria, Lengyelország, Velence és egyes német tartományok (Bajor, szász). A pápa rászorította XIV. Lajost egy 20 éves fegyverszünet megkötésére a Habsburgokkal, így Ausztria koncentrálhatott a török elleni harcra.

Buda 78 napos ostrom után, 1686 szeptember 2 -án került újra keresztény kézre. Összesen 145 éven keresztül volt török kézen. 

A török időket az 1699-es Karlócai béke zárta le.

Élet a török időkben

Hódoltság:

A török által 1541-ben megszállt majd folyamatosan kiszélesített terület a Hódoltság nevet viselte és az ország középső részét jelentette. Felnyúlt egészen Budáig. Ezt a hatalmas részt úgynevezett vilayetekre tagolták, melyek élén pasák álltak. A pasákat maga a szultán nevezte ki, feladatuk volt a terület igazgatása és ha kellett hadjáratok vezetése. 

Fontosabb szultánok:

• Nagy Szulejmán: 1520-1566
• II. Szelim: 1566-1574
• IV.Mehmed: 1648-1687

Adószedés, bíráskodás:

A Hódoltságban élő magyar parasztoknak adót kellett fizetniük a törököknek, de régi uraiknak a magyar földesuraknak is. Ez volt a kettős adózás rendszere. A törökök bíráskodtak is a lakosság felett.

A végek (Házi feladat december 19-re):

A török időkben a várak láncolata alkotta az úgynevezett végek vilàgát. A várakban a várparancsnok döntött mindenben. A királyi végvárak élén mindig a Habsburg uralkodók által kinevezett főkapitány állt, ilyen volt például Hunyadi János vagy később Zrínyi Miklós. 

Élet a várban: ha épp nem volt ostrom vagy harc, akkor végvári viadalokat rendeztek, bajvívásokkal. Ostrom idején mindenkit a környékről a várba menekítettek és felvonták a vár-hidat.

A török idők magyar hősei:

• Hunyadi János (a nándorfehérvári diadal hőse)
• Tomori Pál (kalocsai érsek, a mohácsi csatáben vezette a magyar sereget)
• Dobó István (Eger védelmezője, az egri vár főkapitánya)
• Pálffy Miklós (magyar hadvezér)
• Zrínyi Miklós (horvát bán, hadvezér)
• A Habsburgok ellen lázadó magyar vezérek: Thököly Imre, Wesselényi Ferenc, Bocskai István

VIDEO - Török kiűzése

T É M A Z Á R Ó  D O L G O Z A T

 TANKÖNYV

[megoldás]

Az USA világhatalommá válása

Az Egyesült Államok a századfordulón Theodore Roosevelt elnöksége idején (1901-1909) lett mindenki által elismert nagyhatalom. Ekkor már legyőzte 1898-ra a Spanyol Birodalmat egy gyors háborúban és terjeszkedésbe kezdve megkaparintott értékes területeket: Kuba, Puerto Rico, Fülöp szigetek, Hawaii, Panamai szoros. 

Az I. világháború idején: Az USA elnöke 1913-ban lett Woodrow Wilson, aki egy iparilag egyre erősebb hatalmas országot kapott kézbe. Wilson idején az USA az európai eseményektől és háborús konfliktusoktól való elhatárolódás mellett foglalt állást. Változást hoz majd az a tény, hogy az Angliát elszigetelni akaró német flotta tengeralattjárói sorra támadják a szigetországba tartó amerikai hajókat. Az USA feszültségben állt a délen létrejött Mexikó állammal Texas miatt, melyre igény tartott a spanyol ajkú állam is. Katonai nagyhatalom lesz az USA

A II. világháborúban: Az USA Franklin Delano Roosevelt vezetése alatt (1933-1945) lépett be a II. világháborúban, miután 1941 augusztus 14-én az Atlanti Charta aláírásával összefogott Angliával és a Szovjetunióval. Közösen angol - amerikai - szovjet összefogásban győzik le a hitleri Németországot. Szuperhatalom lesz az USA, mert atombombával rendelkezik.

A hidegháború idején: A háború után alakult ki a kétpólusú világrend, a két nagy győztes USA és Szovjetunió illetve szövetségi rendszereik révén. Dátum: 1947 - 1989 (Truman doktrina - Berlini fal lebontása) Mind Amerika mind a Szovjetunió atomhatalommá váltak. Elnökök: 

• Dwight Eisenhower: 1953-1961
• John Fitzgerald Kennedy: 1961-1963
• Lyndon B Johnson: 1963-1969
• Richard M Nixon: 1969-1974
• Gerald Ford: 1974-1977
• Jimmy Carter: 1977-1981
• Ronald Reagan: 1981-1989
• George Bush: 1989-1993

D O L G O Z A T 

Az iparosodó Európa

Az második ipari forradalom hatásai: 1850 és 1900 közt:

1. Óriási fejlődésnek indul a vas és acélgyártás, új kohászati eljárásokkal (1855-Bessemer technológia)
2. Új energiahordozók jelennek meg, pl: elektromosság, benzin (robbanómotorok), vegyipar
3. Forradalmi újítások jelennek meg a mezőgazdaságban
4. A haditechnika önálló ágazattá válik, kialakul a hadiipar, új fejlesztésekkel
5. Megkezdődött az ipari és banktőke összeolvadása és koncentrációja, az úgynevezett monopóliumok kialakulása.

Új energiahordozók - szállítás - hírközlés:

• Elektromosság-hírközlés: Thomas Alva Edison amerikai tudós 1879-ben alkotta meg a világ első szénszálas izzóját. (Később jelent meg a wolfram szálas izzó.) Budapesten 1909 -től lett utcai közvilágítás (elektromos árammal) Megjelentek az elektromos motorok, melyek kisebb gépekbe lettek szerelhetőek (fúró, csiszoló). Nagyot fejlődött a hírközlés is: Alexander Graham Bell 1876-ban feltalálta a telefont, Marconi pedig a drót nélküli távírót! Napjainkban is tart az ipari forradalom, jelenleg az űrkutatás korszakában jár: LINK (Sárneczky Krisztián csillagász)
• Robbanómotorok: 1860-ban Étienne Lenoir, majd 1876-ban Nikolaus Otto (1832-1891) építette meg az első belső égésű (robbanó-) motort. A századfordulón világszerte megkezdődött az autógyártás. Megjelentek a benzinmotoros repülők is (1903-ban Wright testvérek révén)
• Hadiipar: Alfred Nobel svéd fizikus 1867-ben találta fel a dinamitot. Richard Gatling 1861-ben találta fel az első géppuskát, majd Stevens Maxim 1884-ben tovább fejlesztette.Megjelentek az első csatahajók.
• Pénzügyi rendszerek kialakulása: Az ipari és banktőke összeolvadása a századfordulón kezdődött. Számos cég olvadt össze, óriás vállalatokká alakulva, így egy-egy területen monopóliumok jöttek létre. Kialakult a monopolkapitalizmus. Formái:
• kartellek: egy-egy kartell részét képező vállalatok önállóak maradnak, de felosztják egymás közt a piacot, összehangolják áraikat
• szindikátusok: közös irányítás alatt állnak a vállalatok
• trösztök: egy-egy iparterületen teljesen összealvadt vállalatok
• konszern: szindikátusszerű, de egy-egy gazdasági ágazatra jellemzőek

Nemzetközi folyamatok: A második ipari forradalom hatására óriásira növekedett az Európából Amerikába vándorlás: angolok, írek, németek, olaszok, lengyelek és magyarok áramlottak az USA -ba. (50 millió fő 1850-1900 közt.)

A városiasodás

Az ipari forradalom egyik hatása lett, hogy a fejlett országokban a vidéki lakossága a váosokba kezdett települni a jobb munbkalehetőségek miatt. Ez volt  avárosiasodás vagy urbanizáció folyamata.

London és Párizs mellett 1850 és 1900 közt egyre több európai településből lett nagyváros. Ezekben megjelent a tömegközlekedés, buszhálózat, majd Londonban 1863-től metró is. (Pesten: 1896 -tól van metró). Az utakon 1900-ra megjelentek az autók. A városok a fejlődés kiindulópontjai lettek. Amerikában 1900-tól kezdtek megjelenni az első 30 emeletes házak. (1900-ban 3 ilyen volt csak. Később: Empire State Building: 1931-re épült meg: 448 méteres, 102 emeletből áll.)

A lakásokban megjelentek a fürdőszobák, vízöblítéses WC -k, és a középosztály bővülésével két új tevékenység is terjedni kezdett a sport és a mozi. Első mozgóképes mozi: New Orleans (1896). Első újkori olimpia: 1896, Athén. Sportágak megjelenése:

• Foci játékszabályainak megalkotása: 1848 (Cambridgei Egyetem, Anglia)
• Tenisz feltalálása: 1874 (Walter Wingfield őrnagy)
• Kosárlabda: 1891 (James Naismith, USA)

Városrendezési tervek születtek azért, hogy a nagyvárosokban ne legyen akkora zsúfoltság, és szabályozzák a házépítéseket.

Társadalmi változások

• Előretört a polgárság az 1800-as évek közepére Nyugat-Európában a földesurak a nagyvállalkozók, a jobbágyok pedig a munkások és földbérlők közé olvadtak be.
• Megerősödött a burzsuázia, a gazdag nagypolgárság, akik a vállalatok, gyárak, bankok tulajdonosai voltak. A bankárokat fináncoligarcháknak is nevezték, mert óriási befolyásuk lett a politikára is.
• Megnőtt a munkásság száma, sőt képesek lettek közösen kiállni jogaikért (pl. chartista mozgalom, szakszervezetek) Az egyes országok kommunista csoportjainak közös fellépését jelentte az I. és II. Internacinálé
• Szinte minden Nyugat-európai országban kiszélesedett a választójog, sok országban általánossá vált a választójog gyakorlása (eltűnt a cenzus)
• Megjelentek a tröszt ellenes törvények, hogy tiszta legyen a gazdasági élet.
• Nőkérdés: Megjelent a női emancipáció, feminizmus, mely ugyanolyan jogokat követelt a nőknek, mint ami a férfiaknak adott volt. (Választójog, keresetek)

Gondolkodók, művészek a változó világban

Charles Darwin munkássága: Darwin angol természettudós volt, aki az 1830-as években beutazta a világot, majd 1859-ben publikálta élete főművét, melynek címe: "A fajok eredete". Ebben fejtette ki evolúcióelméletét. Új felfogása szembe helyezkedett az addig uralkodó teremtés elmélettel, mely azt állította, hogy a Földet, az állatokat és az embert mind Isten teremtette. Ezzel szemben Darwin azt fejtegette, hogy az élőlények mind az életért való küzdelemben, folyamatos alkalmazkodás és fejlődés révén alakultak ki. Később 1871-ben újabb művet írt: "Az ember származása" melyben azt írta le, hogy az ember az állatvilágból fejlődött ki. Wikipédia

Tiltakozások: az egyházak és a hívő emberek hevesen tiltakoztak az evolúció elmélet ellen. Közben megszületett a szocialdarwinizmus is: a történelemben a sikeres és erős népek maradtak fenn.

Filozófiai irányzatok, művészetek a 19. század második felében:

• A pozitivizmus:
• Az irracionalizmus:
• A korszak híres filozófusai: Friedrich Nietzsche, Sigmund Freud
• A művészetek: A technika fejlődésével új művészeti ágak jelentek meg, mint a fényképészet és a film.
• A korszak nagy írói: Emile Zola (1840-1902), Dosztojevszkij (1821-1881), Marcel Proust (1871-1922)

Az imperializmus és a nagyhatalmak 

Imperializmus: Az imperializmus gazdasági és gyarmati világuralom (impérium) létrehozását célzó, birodalomépítő politika, mely a XIX. század végén több országban is megjelent. Anglia, Franciaország, Olaszország, Németország egyaránt gyarmatbirodalmak kiépítésére törekedtek. (Csak úgy mint az oroszok, japánok és amerikaiak.) Ezekben az országokban megjelent a nacionalizmus, azaz saját népeik hagyományainak, múltjának, érdemeinek felértékelése.

Gyarmatosító országok: 

• Régi gyarmatosító nagyhatalmak: Anglia, Franciaország, Oroszország. Óriási területeket szereztek meg szerte a világban.
• Új gyarmatosítók és gazdasági nagyhatalmak: Németország, Olaszország, Japán. 

A Föld újrafelosztása: Az új gazdasági nagyhatalmak - melyek késve tudták megteremteni egységes országaikat (Németország, Olaszország), lemaradtak a gyarmatszerzésekről. A századfordulóra a Föld értékesebb területeit már gyarmattosította Anglia, Franciaország, Oroszország (és néhány más hatalom). Az új gyarmatosítóknak nem maradt megszerezhető terület, így a Föld újrafelosztását kezdték követelni.

F O G A L M A K

1. Gyarmatosítás: Az első nagy gyarmatosítások a nagy földrajzi felfedezések után zajlottak  a 16. században. Ekkor még csak főleg Spanyolország és Portugália terjeszkedett. Később újabb államok is gyarmatokat szereztek. A gyarmatokkal egy-egy ország jelentős bányakincsekhez juthatott, mezőgazdasági termékeket szerezhetett és eladhatta ott az őslakosoknak saját késztermékeit. A gyarmatok gazdaggá tehették anyaországaikat.
2. Brit gyarmatbirodalom: A legnagyobb gyarmatrendszer az angolok kezén volt a századfordulóra (30 M km2), főbb részei: Ausztrália, Kanada, India, Nigéria.
3. Francia gyarmatbirodalom: A második leghatalmasabb gyarmatrendszer lett 1900-ra. Főbb részei: Észak-Afrika (Szahara vidéke) Algéria, Szenegál, illetve Indokína, Madagaszkár, Karibi szigetek.
4. Latin-Amerika a 19. században: Az USA déli határaitól egészen az Antarktiszig terjedően az Amerikai kontinest Latin-Amerikának nevezzük. Az 1500-as évektől 300 éven keresztül spanyol-portugál gyarmati terület volt, majd az 1800-as évek kezdetén felszabadító mozgalmak önálló államokat teremtettek. (Pl.: Brazilia, Argentína, Mexikó) Később a kontinens az USA befolyása alá került.
5. Az ipari forradalom 2. szakasza: Az 1850-es évek és az első világháború (1914) közti időszakot, melyben új energiahordozók és találmányok jelentek meg (pl: benzin, robbanómotor, elektromosság, telefon) második ipari forradalomnak nevezzük.
6. Thomas Alva Edison: 1879, szénszálas izzó feltalálója
7. Alexander Graham Bell: 1876, telefon feltalálója
8. Marconi: drótnélküli távíró feltalálója
9. Étienne Lenoir és Nikolaus Otto: robbanómotor feltalálói (1860, 1876)
10. Alfred Nobel: dinamit feltalálója
11. Monopolkapitalizmus: A kapitalizmus azon formája, mikor nem biztosított a szabad-verseny és egy-egy piaci szereplő, vagy összefogás, (pl. tröszt, kartell, konszern, szindikátus) teljes elsőbbséget élvez (monopol helyzetben van).
12. Urbanizáció: Városiasodás, amikor a vidéki lakosság tömegesen vándorol a nagyvárosokba a jobb megélhetés reményében.
13. Társadalmi változások a 19. század közepén: Burzsuázia, azaz tőkés nagypolgárság, a munkásság és a polgári rétegek száma növekszik jelentősen. Megjelenik az általános választójog (több országban) és eltűnnek a jobbágyok, földesurak.
14. Charles Darwin: angol természettudós volt, aki 1859-ben a "Fajok eredete" és 1871-ben az "Ember származása" című műveiben megfogalmazta az evolúció elméletet, mely óriási vitákat váltott ki a 19. században.
15. Teremetés és evolúció elmélet: A teremtés elmélet egy vallásos felfogás arról, hogy a világot és az embert Isten teremtette, az evolúció elmélet pedig Darwin megfogalmazásában arról szól, hogy az ember az állatvilágból származik.
16. Imperializmus: Az imperializmus gazdasági és gyarmati világuralom (impérium) létrehozását célzó, birodalomépítő politika, mely a XIX. század végén több országban is megjelent. Anglia, Franciaország, Olaszország, Németország egyaránt gyarmatbirodalmak kiépítésére törekedtek. (Csak úgy mint az oroszok, japánok és amerikaiak.)
17. A Föld újrafelosztása: Az új gazdasági nagyhatalmak - melyek késve tudták megteremteni egységes országaikat (Németország, Olaszország), lemaradtak a gyarmatszerzésekről. A századfordulóra a Föld értékesebb területeit már gyarmattosította Anglia, Franciaország, Oroszország (és néhány más hatalom). Az új gyarmatosítóknak nem maradt megszerezhető terület, így a Föld újrafelosztását kezdték követelni.
18. Nagyhatalmak jellemzői: Anglia törekvése az volt, hogy megtartsa hatalmas gyarmabirodalmát, Franciaország revensot (visszavágót) akart venni az 1870-es vereségéért a németektől, és új gyarmatokat póbált szerezni (pl: Indokínában), Németország késve ugyan de megkezdte a gyarmatosításait, miközben Európa legerősebb gazdaságát is létrehozta, Oroszországban cárizmus elleni mozgalmak alakultak ki (narodnyikok) és megjkelent a marxizmus, az USA pedig Theodore Roosevelt alatt a századfordulóra gazdasági világhatalommá változott!

​

Uralkodók a korszakban, a nagy háború küszöbén:

Anglia: V. György: 1910-1936 Miniszterelnökök: Herbert Henry Asquit: 1908-1916, David Lloyd George: 1916-1922

Franciaország: III. Napóleon: 1852-1870, Köztársasági elnök: Raymond Poincaré: 1913-1920, Miniszterelnökök: Georges Clemenceau: 1906-1909 / 1917-1920, Aristide Briand: 1915-1917

Németország: II. Vilmos: 1888-1918

Oroszország: II. Miklós cár: 1894-1917

Európai feszültségek:

• A legerősebb ellentét Francaiosrzág és Németország között alakult ki a revans-helyzet miatt, illetve a marokkói válság kapcsán.
• Anglia és Németország között a flottaversengés okozott válságoz
• Monarchia - Szerbia között Bosznia kérdése és Aisztria által megtörtént bekebelezése okozott konfliktust
• Németország - Oroszország között a berlini kongresszus (1878) vitája mérgezte a kapcsolatokat

Erőviszonyok:

• Franciaország és Németország szinte minden területen azonos erőt képviselt: ipar, lakosságszám, haderő.
• Oroszország ugyan hatalmas volt és látszólag erős, ám a belső szétrobbanás határán állt
• Anglia hatalmas gyarmatbirodalma miatt ekkor nagyhatalomnak számított
• A Monarchia bár nagy területeket birtokolt gazdaságilag gyengébb volt a többi nagyhatalomnál
• Az USA erejéről ekkoriban keveset tudtak Európában