Hazánk történelmének fontos eseménysora, amely az 1989-es évehez köthető leginkább és amely a korábbi évtizedek szocialista egypártrendszerét vértelen módon, békés eszközökkel változtatta többpártrendszerré és valódi demokráciává.

A Kádár-korszak utolsó évtizede:

• A 70 -es évek közepétől az ország lakossága még ugyan teljes mértékben élvezte a szociális biztonság előnyeit, ám a teljes foglalkoztatás fenntartása érdekében megkezdődött a hitelek folyamatos felvétele, az ország titokban tartott eladósítása. Közben megindult az ellenzék megszerveződése is: titkos kiadványok (úgynevezett szamizdat irodalom) kezdett terjedni, például: Demokrata, a Figyelő és a Hírmondó, mégpedig Bibó István, Kiss Kános, Csoóri Sándor, Illyés Gyula írásaival. 
• Később, 1985-re aztán a kommunista rendszer is "puhulni kezdett", amikor a Szovjetunió élére a reformer Mihail Gorbacsov került. Az új orosz vezető egyszerre kezdett a Szovjetunió átalakításához és a hidegháború tárgyalásos lezárásához.

A rendszerváltás első eseményei:

• Előbb 1985 júniusában Monoron, majd 1987 szeptemberében Lakitelken, Lezsák Sándor házában találkoztak a hazai ellenzék népi és urbánus vezetői, értelmiségi alakjai. A lakitelki találkozón született meg a Magyar Demokrata Fórum (MDF) is 1987-ben
• Az utolsó egypárti, de már némileg reform körülmények között megtartott parlamenti választásokra 1985 júniusában került sor. Ennek során már 40 ellenzéki képviselő is mandátumhoz juthatott. Ez a parlament alkotta meg később, 1988/89 során  a rendszerváltás törvényeit, 58 jogszabályát.
• Az 1988-as esztendőben sorra alakultak Magyarországon a pártok, így például a FIDESZ (1988.03.30), az SZDSZ, a Független Kisgazda Párt, majd 1989-ben a KDNP és végül az állampártból az MSZP (1989.10.09.)

Kádár félreállítása, a reformkomunisták előretörése:

• ​Az állampártban (MSZMP) 1988 -ra a reformkommunisták kerültek többségbe. Legjelentősebb képviselőik: Németh Miklós, Pozsgay Imre, Nyers Rezső voltak. Kádárt mégis egy törtető régi-kommunista állította félre 1988 május 22-én, mégpedig Grósz Károly. Kádárnak a pártelnöki pozíciót kínálta fel és ezzel valójában kivette kezéből az irányítást. (Kádár egy évvel később meghalt, 1989 július 6-án.)
• Grósz csak fél évre tudta megkaparintani hatalmat, mert 1989 novemberében egy tehetséges reformernek kellett átadnia  a vezetés, ő volt Németh Miklós. Az ország élén 1989 november 24 és 1990 május 23 közt miniszterelnöként állva Németh Miklós törvényesítette a rendszerváltás rendelkezéseit.

A rendszerváltás megvalósítása és törvényei:

• Az ország átalakításának, vagyis a piacgazdaság létrehozásának, a többpárt rendszer megteremtésének és egy új alkotmány megírásának feladatát az úgynevezett Ellenzéki Kerekasztal készítette elő, 1989 tavaszán. Ennek az új formációnak az ellenzéki pártok vezetői alkották a gerincét. Például: Szabad György, Antall József, Pető Iván. Néhány hónappal később az EK tárgyalásokat kezdett az MSZMP és a szakszervezetek vezetőivel. Ezzel létrejött a Nemzeti Kerekasztal (1989 június 13.).
• Az ellenzék és a régi vezetés együttműködése alatt született meg a rendszerváltást lehetővé tevő két első fontos törvény, a Társasági törvény (1988 október 10.) és az Egyesülési törvény (1989 január). Ezek révén lehetővé vált a vállakozások szabad alapítása és pártok létrehozása. Vagyis a magyar gazdaság és politikai élet plurálissá vált. (Vége lett az egypárt-rendszer és tervgazdálkodás korának.)

A rendszerváltás két fontos eseménye:

• Nagy Imre újratemetése: Az 1956-os forradalom hősének Nagy Imrének az újratemetésével (1989 június 16.) egyértelművé vált: Magyarország felszámolta a kommunista diktatúrát és rehabilitálta Nagy Imrét. Orbán Viktor beszéde
• Páneurópai piknik: A Németh kormány külügyminisztere, Horn Gyula 1989 augusztus 19-én az osztrák vezetőkkel (Alois Mock osztrák külügyminiszterrel) közösen megnyitotta a vasfüggönyt Sopronnál és lehetővé tette 23 ezer keletnémet állampolgár nyugatra "menekülését". Ezzel a világ számára is megüzente hazánk: új korszakba lépett Magyarország.

​

A harmadik köztársaság kikiáltása és az első szabad választások:

• A magyar parlament 1989 őszén sorra fogadta el és öntötte törvényi formába a Nemzeti Kereskasztal javaslatait, többek közt Magyarország új alkotmányát is (Az 1949 évi XX. törvényt, módosította az 1989 évi XXXI. törvény). Ennek nyomán Magyarország népköztársaságból újra köztársaság lett. A köztársaságot 1989 október 23-án kiáltotta ki Szűrös Mátyás, a parlament elnöke.
• Az első szabad választásokat 1947 után 43 évvel, 1990 március 25-én tartották meg. A győztes az MDF lett, így hazánk rendszerváltás utáni első miniszterelnöke Antall József lett. Az új alkotmány szerint köztársasági elnököt is választani kellett, ez azonban már a parlament feladata lett a négyigenes népszavazás döntése alapján. 1990-ben az első köztársasági elnök Göncz Árpád lett. Négyigesen népszavazás: 1989 november 26-án négy kérdésre várt igen válaszokat azoktól, akik ámogatták a rendszerváltást. A 4 kérdés a köztársasági elnök megválasztására, a munkásőrség feloszlatására, az állampárt pénzügyi elszámoltatására és a munkahelyeken való pártműködésre vonatkozott.

Az 1990 utáni új magyar állam szervezeti felépítése:

• Az állam legfőbb méltósága a parlament által 5 évre választott köztársasági elnök (államfő)
• Az állam legfőbb irányító szerve a parlament, mely 4 évente megtartott választások eredményeként jön létre, és 200 tagú (2012 előtt 386 tagú volt.)
• Választásokon csak az országos listát állítani tudó pártok indulhatnak és csak 5% eredmény elérése után juthatnak a parlamentbe.
• A választási rendszer vegyes, vagyis pártlistára és egyéni jelöltekre is szavazhatunk (így a képviselők egy része a pártlistákról, másik része pedig egyéni választókerületekben győzve juthat az országgyűlésbe)
• Az állam végrehajtó hatalmát a választásokon győztes párt(ok) által létrehozott kormány és miniszterelnök lépezi.

​A rendszerváltás révén Magyarország egy új korszakba lépve lezárta az egypárti kommunista diktatúra 43 éves időszakát (1947-1990) és a piacgazdaság, illetve többpártrendszer fenntartásával szabad, szuverén országként Európa teljes jogú államává vált. 

Bár az 1970-es években jelentős fegyverzetkorlátozási egyezmények születtek a szuperhatalmak között és a Helsinki értekezleten is közeledés történt kelet és nyugat között (1975-ben), a 80-as évek kezdetére mégis újra fagyos lett a viszony. Ez volt az úgynevezett "kis hidegháború" 1979-1985 között.

Jellemzői:

1.) Amerikai rakétákat telepített Nyugat-Európába (1979/80)

2.) A Szovjetunió afganisztáni háborúja (1979-1989) LINK A Szovjetunió 1979 végén megszállta a szomszédos Afganisztánt és 10 évig próbálta stabilizálni. 

3.) Olimpiák ügye: Az 1980-as moszkvai olimpiát a nyugat bojkottálta (az afganisztáni támadás miatt) válaszul az 1984-es Los-Angelesi olimpiát meg a keleti tömb bojkottálta.

4.) Űrfegyverkezési verseny indult Ronald Reagan - Brezsnyev idején, 1981 -től. Az első ember az űrben 1961-ben szovjet volt (Jurij Gagarin) viszont az első Holdra lépő, amerikai lett, 1969-ben, Neil Armstrong. A legköltségesebb versengért szintén Amerika nyerte a 80-as évek végére.

A kelet-európai szocialista országok válsága:

Az 1980-as évekre a keleti országok (Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarorzság .. stb) válságba kerültek. Az áremelkedések, eladósodás és életszínvonal csökkenés miatt mindenhol tiltakozások, kezdődtek. Mindegyik ország szabadulni akart a szocializmusból.

A nagyhatalmak közeledése és békéje: [VIDEO]

Gorbacsov és Reagan 1986 (Rejkjavik)

A Szovjetunió élére 1985-ben került Mihail Gorbacsov, az USA elnöke pedig 1981 és 1989 között Ronald Reagan lett. A két vezető tárgyalásokba kezdett egymással a hidegháború lezárásáról. A berlini fal 1989 november 9-én történt lebontásával végetért a hidegháború.

A Szovjetunió szétesése: Gorbacsov azt hitte egyben-tarthatja úgy is a Szovjetuniót, hogy közben engedi átalakulását egy demokratikus rendszerré. Ám a szétesés bekövetkezett 1991-ben. Borisz Jelcin már csak Oroszország elnöke lett.

 ***

Tudományos vívmányok a 16-17. században:

Nikolausz Kopernikusz (1473-1543): [1] Megalkotja a heliocentrikus világképet a geocentrikus helyett. A környező bolygók a Nap körül keringenek és nem a Föld a világmindenség középpontja. [2]

Galileo Galilei (1564-1642): A Föld forog a tengelye körül és kering a Nap körül Híres jelmondata: "És mégis mozog a Föld" - Eppur si muove. [3] Az egyház elítélte Galileit, aki háziőrizetbe került. [4]

Isaac Newton (1642-1727): Tömegvonzás törvényének megalkotója. A Földnek van gravitációja. [5]

Felvilágosodás

Egy eszmei mozgalom volt a 17. századi Angliából és Franciaországból kiindulva és az egyház illetve hit központú gondolkodást cserélte le eg tudományos és megismerés-alapú gondlkodásra. [6]

A felvilágosodás a művészetek mellett megjelent az államelméletekben és politikai mozgalmakban is. [7] Megszülettek az emberi jogokat követelő mozgalmak, melyek nyomán az angol forradalom létrehozta az első alkotmányos királyságot Európában. [8]

Alkotmányos királyság: A király hatalmát alkotmány korlátozza, a valódi hatalom a kormány és a parlament kezébe kerül. [9]

Francia felvilágosodás

Montesquieu (1689-1755): Jogi végzettségű nemes. Fő műve: "A törvények szelleméről" (1748), lényege a hatalommegosztás elve. A zsarnokság, az egyeduralom elkerülésének alapvető feltételét a hatalmi ágak - törvényhozó, végrehajtó, bírói hatalom - megosztásában látta. Ehhez szerinte alkotmányos királyság a megfelelő államforma a cenzusos választási rendszer. 

Voltaire (1694-1778): Jogi végzettségű volt és egy középosztálybeli polgárcsalád sarjaként született. Főleg filozófiai elbeszélései, az ironikus fejtegetései miatt lettek népszerűek írásai. A fejlődést gátló hagyományokat, a dogmákat ostorozta. Elsősorban az egyházat támadta. „Tiporjátok el a gyalázatost!” – jelentette ki, bár Isten létét nem tagadta. Szerinte az egyház a vakbuzgóság szimbóluma és az álszentség illetve népbutítás eszköze.

Rousseau (1712-1778): Polgári származású zeneszerző, író. Elvetette a képviseleti rendszert, mivel az nem teszi lehetővé a néphatalom és népszuverenitás érvényesülését. Felfogása szerint a népnek közvetlenül kel részt vennie a döntésekben. Azt vallotta, hogy a többségi akaratnak – amit a közjóval azonosított – az egyén szabadságát is alá kell rendelni. Főműve: A társadalmi szerződést (1778). Közvetlen demokrácia és közvetett demokrácia létezik. Előbbinél az állampolgárok maguk dönthetnek egy-egy ügyben (Pl ókori Athén népgyűlése vagy napjainkban a népszavazásokon). A közvetettnél képvisel valaki bennünket a parlamentben (ő a képviselő [szenátor]). 

Enciklopédia: 

A felvilágosodás eszméit, gondolatait tartalmazó több kötetes mű. Több tudós közreműködésében készült el, Denis Diderot szerkesztésében.

Függetlenségi Nyilatkozat: 

Az Anglia gyarmataként létrejövő Észak-amerikai államok 1777-ben összefogva egy háborúban vívták ki függetenségüket. Megszületett az USA, melynek függetlenségi nyilatkozata és alkotmánya a felvilágoodás szellemében íródott. 

A tőkés gazdálkodás kialakulása: A 16. századra Európa népessége növekedésnek indult és kibővült a világkereskedelem is, hiszen már az amerikai kontinens is bekapcsolódott az áruforgalomba [1.] Az európai céhek nem győzték a termelést így hatékonyabb termelési forma jelent meg, a manufaktúra. [2.] Az emberek egy része ezekbe fektette pénzét a haszon reményében, így kialakult egy haladóbb gazdasági-társadalmi rendszer a kapitalizmus. [3.] Azt aki a pénzét manufaktúrákba fektette tőkésnek nevezzük, a befektetett pénz pedig a tőke. [4.]

A manufaktúrák: 

A céhektől eltérően a manufaktúrákban a munkát kisebb műveletekre bontották, így a termelés gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb lett, miközben a minőség viszont csökkent [5.]

A manufaktúrákban bérmunkások dolgoztak nem céhlegények és a munka már kezdetleges gépekkel zajlott. [6.]

A világkereskedelem kialakulása: 

Átalakul a világkereskedelem, a korábbi Selymút helyett már az Atlanti óceánon bonyolódó Amerika - Európa - Afrika közt létrejövő kereskedelm lesz az elsődleges.

Polgárosodó társadalom:

Kialakulnak a tőzsdék és bankok. Emellett megerődösik a polgárság rétege. Ide tartoztak a kereskedők, iparosok és városlakók (vagyis mindenki aki nem jobbágy vagy nemes). A folyamat leginkább Angliában indult meg vagyis Anglia lesz az első polgárosodásnak induló ország.

***

Magyarország kommunista korszakának fogalmai (50 db) osztály: 12A

• 1.)Trojka = Az 1950-es évek elején a három legnagyobb hatalmú kommunista vezető: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály
• 2.)Malenkij robot = Kis munka, a megszállló szovjet csapatok kényszermunkára.
• 3.) Kliment Vorosilov = A Magyarországra 1945-ben bevonuló szovjet hadsereg parancsnoka, a SZEB elnnöke (Sövetséges Ellenőrző Bitottság) 1945-1947.
• 4.)Kulcsminisztériumok = Hadügy, Belügy (rendőrséggel) és Gazdaságirányítás, mely tárcákat azonnal megkaparintják a kommunisták, annak ellenére is, hogy nem nyerik meg 45-ös választásokat.
• 5.)Szalámitaktika = A kommunistákkal rivális kisgazdák felszeletelése, a kisgazda politikusok megfélemlítésével, letartóztatásával, koholt vádakkal, az 1946 évi I. törvénykönyvre hivatkozva.
• 6.)Kékcédulás választás = 1947 augusztus 31-én a kommunisták által elcsalt választás.
• 7.)Függetlenségi népfront = Rákosi által létrehozott szervezet, melybe belekényszíretette a pártokat 1949 elején (február 1)
• 8.)Magyar Dolgozók Pártja = 1948-ban jött létre, amikor a kommunisták pártja magába olvasztja a Magyar Szociáldemokrata Pártot. 1948-tól 1956-ig létezett, utódja a Magyar Szocialista Munkáspárt.
• 9.)Szakasits Árpád = A Magyar Szociáldemokrata Párt utolsó elnöke, a beolvasztásuk után kommunista vezető különböző posztokon.
• 10)ÁVH = Államvédelmi Hatóság, politikai rendőrség volt mely a Rákosi-rendszert szolgálta. Az elégedetlenkedőket, lázongókat tartóztatta le vagy azokat akik a Szabad Európa Rádiót hallgatták.
• 11)Személyi kultusz = A Rákosi-rendszer jellemzője, melyben kötelező volt rajongani a diktátorért.
• 12)Tervgazdálkodás = A kommunista pártvezetés minden 5 évre előre meghatározta, hogy a magyar iparnak és mezőgazdaságnak, ezeken belül az egyes üzemeknek miből mennyit kell termelniük.
• 13)Kollektivizálás, tagosítás, tészesítés = A magánföldek állami tulajdonba vétele állagi gazdaságok vagy TSZ-ek (termelőszövetkezetek) alakításával.
• 14)Kulákok = Azok a módos gazdák, akik nem voltak hajlandóak önként beadni földjeiket állami tualjdonba.
• 15)Mindszenty József = Esztergomi érsek, aki bírálta a Rákos Rendszert így letartóztatták 1948-ban.
• 16)Rákosi Mátyás = A háború után 1945-től 1956-ig Magyarország kommunista diktátora.
• 17)Gerő Ernő = Rákosi jobb keze, majd utóda 1956-ban rövid időre. Utána Kádár lesz, aki 1956 október 31-én átveszi tőle a pártfőtitkári feladatokat. 
• 18)Joszij Sztálin = A Szovjetunió vezetője (pártfőtitkára) 1924 és 1953 között
• 19)Nyikita Hruscsov = A Szovjetunió vezetője (pártfőtitkára) 1953 és 1964 között.
• 20)Nagy Imre = kommunista miniszter Rákosi alatt, majd miniszterelnök, végül 1956-ban a forradalmárok vezetője lesz. A szovjetek 1958-ban végeztetik ki.
• 21)Rajk László = kommunista miniszter Rákosi alatt, de Rákosi kémkedés vádjával ártatlanul kivégezteti 1949-ben. Később az 56-os forradalom küszöbén újratemetése a forradalom közvetlen előzménye.
• 22)MEFESZ = Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége. Egy nem kommunista diákszervezet, mely az 1956-os forradalom egyik közvetlen előzményeként 16 pontban fogalmazza meg a felkelők követeléseit.
• 23)Maléter Pál = A magyar hadsereg ezredese, aki 1956 október 26-án a Kilián laktanya ostrománál átáll a forradalmárok oldalára. Később Nagy Imre hadügyminisztere. Együtt végezik ki vele 1958-ban.
• 24)Kádár János = Kommunista vezető, majd 1956 október 31-től Gerő Ernő után a párt elsőtitkára. A forradalom alatt átáll a szovjetekhez, így 56 után ő rendteremtő és egészen 1988-ig az ország vezetője.
• 25)Barikádok = Az 1956-os forradalomban olyan úttorlaszok, ahol a felkelők a leghevesebb ellenállást fejtették ki a szovjetek ellen. A legfonosabbak: Corvin-köz, Széna tér, Baross tér, Tűzoltó utca.
• 26)Véres csütörtök = A forradalom 3.napján, 1956 október 25-én a parlament előtti békés tömeg lövetése, 70-80 áldozattal.
• 27)Molotov-koktél = Az 56-os forradalmárok fegyvere, benzinnel félig megtöltött üveg egy ronggyal. A harckocsikra dobták, hogy annak személyzete előmásszon és lelőhető legyen. 
• 28)Ivan Konyev = A szovjet hadsereg főparancsnoka és az 1956-os forradalmat leverő szovjet csapatok vezetője.
• 29)Forgószél hadművelet = Az 1956-os magyar forradalmat leverő szovjet hadművelet neve.
• 30)Amnesztia rendelet = Kádár 1956-ban szabadon engedte az 1956-os forradalmárokat a börtönökből.
• 31)Az 1956-os forradalom jelképe = A közepén lyukas magyar zászló, melyből eltávolítják a kommunista címert.
• 32)Legvidámabb barakk = Annak kifejezése, hogy bár az összes Kelet-európai ország egy-egy barakkhoz hasonlóan nyögte a szovjet megszállás és elnyomás diktatúráját, a leginkább élhető a magyar rendszer volt
• 33)A három "T" = Tűrt, tiltott, támogatott dolgok rendszere a Kádár-korban. Volt amit támogattak volt amit tiltottak, de akadt olyan is ami eltérően a többi Kelet-európai diktatúrától eltűrtek Magyarországon.
• 34)KISZ = Kommunista Ifjúsági Szövetség, az MSZMP ifjúságis szervezete, ahová kötelezően ebléptették a fiatalokat a középiskola végén.
• 35)Úttörőmozgalom = Az MSZMP ifjúsági szervezete, mely az általános iskolákban működött a felső tagozatban és kötelezően fogta össze a 11-14 éves tanulókat kommunista pártszellemben.
• 36)Kettős országvezetés = A Kádár-rendszerre jellemző berendezkedés, melyben a demokratikus országokra jellemző hagyományos szervek (mint parlament, kormány) működtek a pártszervek is (mint Politikai Bizottság, Központi Bizottság) és valójában ezek hozták meg a fontos döntéseket. 
• 37)Teljes foglalkoztatás = A Kádár-rendszer célkitűzése volt annak bizonytására, hogy a Kádári berendezkedésben mindenkinek van munkája, bár valójában ezeknek a munkáknak egy része teljesen felesleges állás volt.
• 38)Szociális háló = A Kádár-rendszer hálót biztosított a leszakadozóknak, akik így nem tudtak lezuhanni a teljes nincstelenségbe. 
• 39)Panelprogram = Olcsó lakások építési programja volt az 1960-as években a munkásosztály számára.
• 40)Reformkommunisták = Reformokat, demokratikusabb berendezkedést és fékapitalizmust akaró kommunisták a 80-as évek második felében a kommunista párton belül. Például: Németh Miklós, Pozsgay Imre, Nyers Rezső, Fock Jenő.
• 41)Keményvonalas kommunisták = Azok az MSZMP tagok akik meg akartak maradni a kommunista úton ás a brezsnyevi modelt támogatták ellenezve a reformokat. 
• 42)1968-as reformcsomag = A reform-kommunisták gazdasági reformcsomagja volt 1968-1972 között, Kádár engedélyével. Hármas eleme: háztájik engedélyezése, tervgazdálkodás szüneteltetése, vállalatoknak nagyobb szabadságfok. 
• 43)Bős-Nagymarosi tüntetés = A lakosság első tüntetése a Kádár-rendszere ellen 56 óta. A lakosság tiltakozása és tüntetése 1988 május 27-én a Dunakanyarba tervezett vízlépcső megépítése ellen.
• 44)Szamizdat irodalom = Illegálisan nyomtatott kiadványok, melyek a kommunista berendezkedést és a Kádár-rendszert kritizálták. Demokrata, a Figyelő és a Hírmondó, mégpedig Bibó István, Kiss Kános, Csoóri Sándor, Illyés Gyula írásaival
• 45)Bibó István = Személye az 56-os generációt kötötte össze a rendszerváltókkal. Jogász, egyetemi tanár az utolsó Nagy Imre kormány álllamminisztere, a demokratizálódás élharcosa. 1957-től 1963-ig börtönben van, szabadulása után mellőzték (KSH-náé dolgozik, nem taníthat).
• 46)Grósz Károly = A Kádárt 1988-ban félreállító MSZMP politikus.
• 47)Szocreál = Kulturális és építészeti irányzat mely megfelelt a kommunista elveknek és amelyhez kötelező volt igazodni a Kádár korban.
• 48)A III/3-as csoportfőnökség = A belügyminisztérium alá tartozó ügyosztály, mely a Kádár korban a társadalom politikai megfigyelésével foglalkozott, besúgók alkalmazásával.
• 49)Munkásőrség = Az esetleges felkelések, forradalmak leverésére 1957-ben létrehozott fegyveres szervezet, melyhez önkéntesen, más munkahely mellett lehetett csatlakozni (előnyökért)
• 50)Az 1973-as olajválság = Az 1973-as Közel-keleti, arab - izraeli háború nyomán kialakuló olajár emelkedés okozta válság világszerte, mely elindította Mo eladósodását.

Reformáció fogalma: A reformáció egy olyan 16. századi vallási megújulási folyamat volt, mely a katolikus egyház szakadását idézte elő, Luther Márton fellépése nyomán. [1.]

A reformáció elindítója: Luther Márton egy Ágoston rendi szerzetes, aki a wittenbergi egyetemen tanított teológiát. [2.] Luthert 1517-ben felháborította, hogy X. Leó pápa engedélyével búcsúcédulákat árusítanak a papok. [3.] Ezek pénzért adott feloldozást tartalmazó cédulák voltak. [4.] Luther 1517 október 31-én 95 pontba foglalta az egyházzal szembeni kifogásait [5.] A legfőbb pontok:

• A pap előtti gyónás elvetése, mert szerinte a bűnbocsánathoz elég közvetlenül Istenhez fordulnunk. [6.]
• A pápa nem tévedhetetlen és nincs világi hatalma [7.]
• A 7 szentség közül csak kettő negtartása fontos: keresztségé és az úrvacsoráé [8.]

A pápa és a császár válaszul elrendelték Luther kiközösítését és fogságba vetését, ám Szászország ura, Bölcs Frigyes védelmébe vette [8.] A reformációnak ágai alakultak ki:

• kálvinizmus
• anabaptizmus
• később: metodisták, adventisták, anglikánok

Ellenreformáció

Lényege: A katolikus egyház megpróbálta visszahódítani híveit és meggátolni a további áttéréseket. Ezért az 1545 és 1563 közti Tridenti zsinaton ellenreformációt hirdetett. Ennek lebonyolítására az újonnan létrejövő Jezsuita rendet választották. Vezetője: Loyolai Szent Ignác volt. A jezsuiták megjelentek a királyi udvarokban, és főrendi házaknál, diplomáciai és házitanítói munkát vállalva. Közben szolgálva az ellenreformációt.

Az ellenreformáció két ága: békés ellenreformáció és erőszakos ellenreformáció. A békés lényege: Búcsúcédulák tiltása, megfelelő papnevelő intézetek létrehozása, korszerű katolikus iskolák alapítása, szent kultuszok felélesztése, a könyvnyomtatás felhasználása. Erőszakos ellenreformáció: bizonyos könyvek betiltása, és az inkvizíció felélesztése.

A magyar ellenreformáció nagy alakja volt Pázmány Péter esztergomi érsek, aki a Felvidéken 1635-ben megalapította hazánk első olyan egyetemét mely tartósan is működni tudott! (Nagyszombati Egyetem) Pázmány Péter a békés és pozitív ellenreformációra példa. Ezt az irányzatot "katolikus megújulásnak" is nevezzük.

A polgárosodó társadalom 

Azt a berendezkedést, melyben egyidejűleg létezik egymás mellett az új, polgáriasodó, nyugati típusú társadalom-szerkezet és a régi, feudális, középkort idéző, hagyományos társadalom, torlódó társadalomnak nevezzük.

Fontosabb társadalmi rétegek:

• Nagybirtokos arisztokrácia: A leggazdagabb 2000 birtokos-család tartozott ide. Bárók, grófok, akik sok ezer holddal rendelkeztek és befektetésekkel az ipari-kereskedelmi nagyvállalatokban. Ők nyerték el állami vezető pozíciókat (miniszterek, államtitkárok, polgármesterek)
• Nagypolgárság: Pénzügyi és kereskedelmi üzletekből meggazdagodott, módos, vagyonos üzletemberek tartoztak ide. Zömében zsidó polgárok, Bankárok, kereskedők, pénzemberek, gyárosok rétege tartozott a nagypolgárságba.
• Középosztály: Két részre tagolódott: a történelmi középosztályra és az úri középosztályra. A történelmi középosztályt jelentős birtokokkal rendelkező (több száz holdas) földesúri réteg alkotta (7-8 ezer család). Az úri középosztályt a dzsentrik alkották. Ők voltak azok a nemesek, akik bár elszegényedtek és földjeiket vesztették, azért társadalmi rangjukat meg akarták őrizni és ezért fontos hivatalokat vállaltak el, vagy katonatisztek lettek. Úrias életet próbáltak élni. Az úri középosztályt alkották még a tisztviselők, orvosok, ügyvédek, tanárok, nagy részben bevándorló zsidó, német polgárok. A középosztály a dualizmus idején 17% -ra növekedett.
• Kispolgárság: Egy millió lakos tartozott ide: saját bolttal, műhellyel rendelkező kisvállalkozók, jól fizetett kisiparosok (víz-, gáz-, villanyszerelők), vasúti, postai alkalmazottak, csendőrök.
• Parasztság: Hét milliós óriási réteget alkotott a századfordulón. Voltak gazdag-parasztok (50-200 holdas gazdák), akik zselléreket, szummásokat alkalmaztak, középparasztok (11-40 hold), akik nem tudtak senkit alkalmazni, és szegényparasztok (10 hold alatt), akik nyomorogtak. A földtelen parasztok munkaerejüket adták el, ők voltak a szummások, zsellérek, cselédek.
• Munkásság: Számuk 1914-re éri el az egymilliót. A szakmunkások akár ötszörösét keresték a képzetlen munkások bérének.

***

Gazdaság a dualizmus korában

Gazdasági felzárkózás:

1. Folyóinkat hajózhatóvá tették, gátrendszer épült az áradások ellen.
2. A magyar mezőgazdaság modernizálódott: megjelentek a cséplőgépek, az istállózó állattartás, az intenzív állatfajták tenyésztése (pl Holstein fríz marhák, Fésűsmerino juhok) és a kertészeti gazdálkodás. A gabonatermelés mellett új növényfajok tömegtermesztése is elkezdődött, pl. burgonya, cukorrépa, dohány ... stb
3. Kialakultak a "sikerágazatok": malomipar, cukorgyártás, konzervipar, és nagy fejlődésnek indult az acél- és gépgyártás.
4. Nagyarányú vasútépítések kezdődtek, 1868-ben létrejött a MÁV (Magyar ÁllamvasutaK)
5. Magyar találmányok: Kandó Kálmán (villanymozdony), Ganz Ábrahám (kéregöntésű vonatkerék).
6. Kialakult a hitelszervezet, megkezdődött az osztrák - francia - német tőke beáramlása. Létrejött a Magyar Általános Hitelbank (1867)
7. Jelentős kórház és iskola építési programok zajlottak

Problémák: Gabonakonjunktúra (fellendülés) egészen 1873 -ig éreztette hatását, majd egy átmeneti pénzügyi válság következett a bécsi tőzsde összeomlása miatt.

Gazdasági problémák, válságok:

• 1884-ben jött egy rövid válság, amikor az olcsó amerikai gabona és ausztrál gyapjú lenyomta az árakat.
• A filoxéra nevű rovar-kártevő 1875 és 1885 között tönkretette a magyar szőlő-ültetvények 40%-át.

A nemzeti parkok főleg természeti kincseink, kultúrális értékeink védelmét szolgáló, földrajzi területek hazánkban. Fontosabb és jelentősebb nemzeti parkjaink:

• Hortobágyi Nemzeti Park - 1973
• Kiskunsági Nemzeti Park - 1975
• Bükki Nemzeti Park - 1977
• Aggteleki Nemzeti Park - 1985
• Duna-Dráva Nemzeti Park (Gemenc) - 1996

A világ legelső nemzeti parkja: USA, Kalifornia: Yosemite Nemzeti Park 1890-ben let alapítva és majdnem akkora területű mint Csongrád vármegye.

Hagyományaink (Tk 16.oldal)

Hárim tárgykészítő játék lemásolása

Fogalmak (9F)

A dolgozatban ezek a fogalmak fordulhatnak elő. Mindegyik megtalálható a tananyagban. Kimelten fontosak, így a dolgozat utolsó kérdésében ezekből lesz majd 6-7 db feltéve!

• 1.)-Kik a sumérok?
• 2.)-Mi az Akkád Birodalom?
• 3.)-Hol van Fönícia?
• 4.)-Mi az a Mezopotámia?
• 5.)-Kik a papkirályok?
• 6.)-Mi a despotizmus?
• 7.)-Mi a templomgazdaság?
• 8.)-Mi a monoteizmus?
• 9.)-Mi a politeizmus?
• 10)-Ki volt Hammurapi?
• 11)-Kik a fáraók?
• 12)-Kik az egyiptomi istenek: Ré, Ozirisz, Ízisz?
• 13)-Mi a mumifikálás?
• 14)-Mi a hieroglifa?
• 15)-Mi a polisz?
• 16)-Melyek a görög törzsek: akhájok, dórok, iónok, aiolok?
• 17)-Melyek az Athént irányító testületek, tistviselők: népgyűlés, arkhónok, areioszpagosz, bulé, esküdtbíróság, sztratégoszok (mindegyikről 1-1 mondat van a tananyagban)
• 18)-Mely a Spártát irányító 4 hatalmi pólus? (Két király, felügyelők, népgyűlés, vének tanácsa)
• 19)-Kik az arhkhonok?
• 20)-Kik az arisztokraták?
• 21)-Mi a démosz?
• 22)-Mi a mitológia?
• 23)-Mi a timokrácia?
• 24)-Ki a türannosz?
• 25)-Mi a cserépszavazás?
• 26)-Mi a hoplita?
• 27)-Mi a falanx?
• 28)-Mi a krüpteia?
• 29)-Ki a helóta?
• 30)-Mi az areioszpagosz vagy Árész dombi tanács?
• 31)-Mia bulé?
• 32)-Mi a sztratégosz?
• 33)-Mi a fülé (phülé)?
• 34)-Kik az 5 tanult athéni államférfi: Drakón, Szolón, Peiszisztrátosz, Kleiszthenész, Perikész?
• 35)-Mi a zikkurat?

***