Tudományos vívmányok a 16-17. században:

Nikolausz Kopernikusz (1473-1543): [1] Megalkotja a heliocentrikus világképet a geocentrikus helyett. A környező bolygók a Nap körül keringenek és nem a Föld a világmindenség középpontja. [2]

Galileo Galilei (1564-1642): A Föld forog a tengelye körül és kering a Nap körül Híres jelmondata: "És mégis mozog a Föld" - Eppur si muove. [3] Az egyház elítélte Galileit, aki háziőrizetbe került. [4]

Isaac Newton (1642-1727): Tömegvonzás törvényének megalkotója. A Földnek van gravitációja. [5]

Felvilágosodás

Egy eszmei mozgalom volt a 17. századi Angliából és Franciaországból kiindulva és az egyház illetve hit központú gondolkodást cserélte le eg tudományos és megismerés-alapú gondlkodásra. [6]

A felvilágosodás a művészetek mellett megjelent az államelméletekben és politikai mozgalmakban is. [7] Megszülettek az emberi jogokat követelő mozgalmak, melyek nyomán az angol forradalom létrehozta az első alkotmányos királyságot Európában. [8]

Alkotmányos királyság: A király hatalmát alkotmány korlátozza, a valódi hatalom a kormány és a parlament kezébe kerül. [9]

Francia felvilágosodás

Montesquieu (1689-1755): Jogi végzettségű nemes. Fő műve: "A törvények szelleméről" (1748), lényege a hatalommegosztás elve. A zsarnokság, az egyeduralom elkerülésének alapvető feltételét a hatalmi ágak - törvényhozó, végrehajtó, bírói hatalom - megosztásában látta. Ehhez szerinte alkotmányos királyság a megfelelő államforma a cenzusos választási rendszer. 

Voltaire (1694-1778): Jogi végzettségű volt és egy középosztálybeli polgárcsalád sarjaként született. Főleg filozófiai elbeszélései, az ironikus fejtegetései miatt lettek népszerűek írásai. A fejlődést gátló hagyományokat, a dogmákat ostorozta. Elsősorban az egyházat támadta. „Tiporjátok el a gyalázatost!” – jelentette ki, bár Isten létét nem tagadta. Szerinte az egyház a vakbuzgóság szimbóluma és az álszentség illetve népbutítás eszköze.

Rousseau (1712-1778): Polgári származású zeneszerző, író. Elvetette a képviseleti rendszert, mivel az nem teszi lehetővé a néphatalom és népszuverenitás érvényesülését. Felfogása szerint a népnek közvetlenül kel részt vennie a döntésekben. Azt vallotta, hogy a többségi akaratnak – amit a közjóval azonosított – az egyén szabadságát is alá kell rendelni. Főműve: A társadalmi szerződést (1778). Közvetlen demokrácia és közvetett demokrácia létezik. Előbbinél az állampolgárok maguk dönthetnek egy-egy ügyben (Pl ókori Athén népgyűlése vagy napjainkban a népszavazásokon). A közvetettnél képvisel valaki bennünket a parlamentben (ő a képviselő [szenátor]). 

Enciklopédia: 

A felvilágosodás eszméit, gondolatait tartalmazó több kötetes mű. Több tudós közreműködésében készült el, Denis Diderot szerkesztésében.

Függetlenségi Nyilatkozat: 

Az Anglia gyarmataként létrejövő Észak-amerikai államok 1777-ben összefogva egy háborúban vívták ki függetenségüket. Megszületett az USA, melynek függetlenségi nyilatkozata és alkotmánya a felvilágoodás szellemében íródott.