A Habsbug - magyar együttélés:
A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc után Ausztria és Magyarország hosszú időre összekapcsolódott. Egyetlen birodalmat alkottak, a Habsburg uralkodók irányítása alatt.
A szoros kapcsolatban a magyarság (és a magyar nemesség) jogokat vívott ki magának:
- Nemesi adómentességet élveztek a magyar nemesek (1222 óta és most megújítva)
- Működhetett Pozsonyban a magyar rendi gyűlés
- A magyar nemesség újonc megajánlási jogot nyert => Megegyezés tárgyává teszik, hogy mennyi parasztkatonát adunk Ausztriának a háborúihoz
- A magyar nemesség adómegajánlási jogot nyert => Megegyezés lehet arról is, hogy a háborús kiadásokhoz mennyi adóval járulnak hozzá a magyar nemesek
- A magyaroknak saját kormányszerveink lehettek: helytartótanács (elnöke a nádor), Magyar Kamara (pénzügyek vezetése), Magyar Kancellária (a királyhoz benyújtott ügyek kezelése)
- A nemesi vármegyék vezetése közigazgatási és bíráskodási jogkörrel rendelkezhetett. A vármegyéket főispánok és alispánok vezették a megyegyűlésekkel együttműködve. A főispánok a király kinevezettjei voltak. az alispánokat a megyei nemesség választotta. A megyegyűléseken minden nemesi jogállású felnőtt férfi részt vehetett. Követeket választhattak (megyénként kettőt), akik a pozsonyi diétákon képviselték a vármegyét.
Ausztria irányító szerepe: A Birodalmi Államtanács vezette az egész birodalmat (Mária Terézia korától) és benne Magyarországot is. Erdély és a Határőrvidék maradt közvetlen Bécs irányítása alatt. (A magyar országgyűlés nem irányíthatta ezeket.)
Országgyűlések: A felsorolt fontos döntések részben az 1712-es, részben pedig az 1722/23-as országgyűléseken születtek. A létrejövő törvények egészen az 1848-as eseményekig alapjaiban határozták az osztrák-magyar együttélést.
