A török kiűzése után az osztrák hadsereg megszállva tartotta az országot és erős elnyomás vette kezdetét. Magas adók, vallási korlátozások jellemezték a helyzetet, miközben elszakították Erdélyt. Az elégedetlen magyar parasztok a Lengyelországban élő Rákóczi Ferencet kérték fel arra, hogy élükre állva kiűzze az osztrákokat. [3]

II. Rákóczi Ferenc:  

Rákóczi az ország legnagyobb és leggazdagabb birtokosa volt a Rákóczi, Zrínyi és Thököly birtokok örököseként. [4] A szabadságharc 1703-ban a brezáni kiáltvánnyal vette kezdetét (1703 május 12), ebben szólította fegyverbe a magyarokat Rákóczi. [5] A szabadságharc első két évében a kurucok kiűzték a labancokat (osztrákokat) Magyarország keleti részeiről. [6]

Rendeleteiben tiltotta a nemesi házak kifosztását és a harcot vállaló jobbágyokat mentesítette a földesúri adók alól. [7] Két fontos országgyűlést is összehívott [8]

• Szécsényben tartott országgyűlés (1705): fejedelemmé választják Rákóczit, saját pénz gyártását írják elő, mely rézből készült (Libertas) és vallásszabadságot hirdettek. [9]
• Ónodi országgyűlés (1707): kimondták a Habsburgok trónfosztását [10]

A szabadságharc vége

A szabadságharc második szakaszában, 1709-től több válság is felütötte fejét, melyek a kuruc-sereg összeomlását hozták:

• átállások
• pestis-járvány
• rosszabb felszereltség