Erdély a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén található történelmi terület, mely már az Árpád korban a Magyar Királyság fontos tartománya és határvédő övezete volt. Később, a XVI. században Erdéylből fejedelemség lett és virágkorában a XVI-XVII. században a törökökkel és osztrákokkal folyó harcban a magyarság fennmaradásának záloga volt. Híres erdélyi fejedelmek a XVII. században: Báthory István, Bocskai István, Bethlen Gábor. 

Három nemzet élt itt: székely, magyar és szász, illetve később még a román. A történelmi Erdély a Kárpátok hegyei között található, tőle nyugatra a Partium fekszik. Az első világháborút lezáró trinaoni békediktátum mindkettőt elvette Magyarországtól 1920-ban. Azóta Románia része.

Tájegységek és népek: Gyimes, Székelyföld, Torockó, Mezőség, Kalotaszeg, Máramaros, Szilágyság, Bánság.

Székelyek:

Már a honfoglalás korában határvédő, katonáskodó népesség volt, akiknek ősei a honfoglalás előtt hozzánk csatlakozó kabarok vagy avarok lehettek. Átvették a magyar nyelvet, szokásokat és Erdélyben letelepedve évszázadokon keresztül oltalmazták a Magyar Királyságot a keletről érkező támadásokkal szemben.

A trianoni diktátumot követően Románia területén kényszerültek boldogulni. Napjainkban is őrzik magyarságtudatukat és autonómiát szeretnének kiharcolni Székelyföldnek. Ez azt jelenti hogy önmagukat több területen igazgathatnák.

Életmód

A régi , falusi életmódot a munkák és az ünnepek határozták meg. A munka elsősorban a földhöz és a jószágokhoz kapcsolódott. A földön végzett munkálatok közül az első a szántás volt, amikor a földbe barázdát húztak ekével, másodikként következett a vetés amikor magokat szórtak  a barázdákba, hogy azokból haszonnövény - például búza, rozs, zab, árpa - fejlődjön. A búza volt a legfontosabb mert abból készült a kenyér. Végül jött az aratás, a megérett növények betakaraítása.

A vetést végző személy, a vállán lévő batyuból szórta a szemeket egyenletesen a barázdába. Fontos volt az egyenletes haladás és mozdulatsor.

Boronálás: magvak betakarása (fogas borona, tövis borona, fa henger). Április 25-én Szent Márk napján búzaszentelés: körmenetek a földeken a pappal. Szent János napján, június 24-én a gabonaszemek vizsgálata, majd Péter - Pál napján, június 29-én következett a búzaaratás. 

Aratás pirkadat előtt kezdődött, nagyon korán sarlókkal, később kaszákkal történt. Kévékbe rakták a levágott növényszárakat.

Dédszüleink korában még jellemző volt a nagycsaládi forma, amelyben 3-4 nemzedék élt együtt: nagyszülők, szülők, gyerekek és unokák. Közösen gazdálkodtak egy telken és egy házban laktak. Mindenkinek megvolt a maga feladata.

A nagycsalád feje a gazda a legtapasztaltabb, legidősebb férfi volt, aki mindig kiosztotta a munkát:

• munka-eszközök javítása
• állatok etetése, almozása
• szárnyasok gondozása
• mezőre kihajtás, beterelés
• tehénfejés, többnyire késő délután a beterelést követően
• kerti munkák a ház körül
• főzés, kenyérsütés, tejfeldolgozás
• mosás, takarítás

A mindennapi teendők mellett voltak időszakos, ritkábban végzett közösségi feladatok is: vetés, aratás, szőlőszüret, szilvalekvár főzés.

Életkor szerinti munkamegosztás volt a jellemző. Eladó lányok: mezei munkák, virágoskert gondozás. Kislányok: boltba menesztés, libák őrzése, vízhordás a kútról. Fital fiúk: diszkók, tehenek őrzése a mezőn. Asszonyok: konyhai munkák, takarítás. Férfial: nehezebb munkák a földeken.

Dolgozattémák: 2025 október 22

• Folyóink
• Családfa
• Régi paraszti házak, háztartás
• Szoba és konyha

A paraszti konyha

A régi, falusi és tanyasi házakban az emberek maguk állítottak elő minden élelmiszert, saját készítésű alapanyagokból. (Tankönyvben: 24-25. oldal)

A gazdasszony legfontosabb feladata a kenyérsütés volt, melyet hetente egyszer végzett, 15-16 órás munkában.

Konyhai eszközök: 

hurkatöltő, dagasztó teknő, szita, krumplitöltő, köpülő, sütőlapát, mozsár, túrózacskó

Állampolgári jogok és kötelességek

Állampolgári jogok:

Minden magyar állampolgárt megilletnek bizonyos jogok:

• élethez, munkához, tulajdonhoz való jog
• politikai jog: ilyen a szavazati jog, a gyülekezési (tüntetési) jog
• szabadságjogok: pl vallásszabadság joga, sajtószabadság joga
• munkához kapcsolódó jogok: munkavédelmi eszközök, fizetés, szabadságra menetel joga
• tanuláshoz való jog

A jogokat a törvények biztosítják, melyek mindenkire vonatkoznak.

Állampolgári kötelességek:

• Kötelező adófizetés az állam felé.
• Törvények, rendeletek betartásának kötelezettsége
• Honvédelmi kötelezettség
• A szülőkről való gondoskodás kötelezettsége
• Az épített és természeti környezet védelme

A bírói szervezet, az ügyészség és a rendvédelmi szervek (rendőrség, büntetés-végrehajtás, katasztrófavédelem, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) feladata, hogy gondoskodjanak az állampolgárok jogainak védelméről, védjék az alkotmányos rendet, és fellépjenek a bűncselekmények elkövetői ellen.

Állampolgári jogok és kötelességek

Régi, paraszti házak, berendezéseik

A hagyományos parasztházak általában hármas tagolásúak voltak, a helyiségek egymás mögött helyezkedtek el. Az utcára nézett az első szoba, majd a konyha, hátsó szoba, kamra, istálló, présház, pince, pajta és a kocsiszín következett, legtöbbször egy fedél alatt, néha két épületben. 

A régi, falusi szoba

Az utca felé eső első helyiség általában a tiszta-szoba volt, amely a család legfontosabb élettere és a vendégek fogadásának helyszíne volt. Fontos szoba-elemek: kemence, munka-sarok, rarok-asztal, szentsarok, ágyak, székek, tárolóbútorok, láda 

Berendezési tárgyak: 

sifon (sifonár): ruhaneműs szekrény, sublót: fiókos szekrény, falitéka: falra akasztható díszes és kis méretű szekrényke imakönyvek, italok, orvosságok tárolására, festett-díszes láda. 

A modernizálódó Magyarország jellemzői (Tankönyv: 30.)

• A XIX. század második felében gazdasági fellendülés kezdődött Magyarországon.
• A mezőgazdaságban új találmányok jelentek meg. Például: cséplőgép, gőz meghajtással, illetve a malomiparban hengerszék feltalálása.
• Az iparban több területen lettünk világelsők

Budapest fejlődése

Budapest óriási fejlődésnek indult 1867 és 1914 között a kiegyezés és az első világháború kirobannása között.

1. Város-egyesülés: Budapest három város egyesüléséből született 1873-ban, amikor összeolvadt Pest, Buda és Óbuda.
2. Népessége a kiegyezéskor, 1867-ben még csak 300 ezer volt, a századfordulóra (1900) elérte a 733 ezret, majd a dulaizmus végére a 900 ezret.
3. Jelentős volt az elmagyarosodás: míg 1850-ben a város több mint fele (56%) német ajkú volt, a korszak végére a fővárosiak 86% -a magyarnak vallotta magát.
4. Hidak épültek a korszakban: a szabadságharc végén még csak a Lánchíd állt, majd később megépült még három híd: Margit híd: 1876, Ferenc József híd: 1896, Erzsébet híd: 1903.
5. Felépült az Országház 1904-re épült fel Steindl Imre tervei alapján neogótikus stílusban.
6. Fejlesztések metro (1896), elektromos-hálózat vagyis áramszolgáltatás (1893), és víz-csatorna hálózat is Budapesten.

A fejlődés egyéb jelei:

• Megjelenek az utakon az első autók, buszok
• Megnyilnak az első színházak, mozik

D O L G O Z A T (pénteken)

Nemzeti eszme: A nemzet fogalma korábban csak a nemességre terjedt ki, a jobbágyságot és a polgárságot csak a XIX. század első felétől kezdték odatartozónak tekinteni. Megjelentek a nemzeti mozgalmak, a sok-nemzetiségű birodalmak helyett nemzetállamok kezdtek kialakulni.

Nemzetállamok kialakulása:

1. Egységes olasz állam, Olasz Királyság jön létre: 1861.
2. Egységes német állam, Német Császárság jön létre: 1871.

Az olasz egység egy folyamat volt, melynek során az Itáliát korábban alkotó kis államokból megszületett 1861-ben az Olasz Királyság. Az egységet az egyik tartomány, a Szárd-Piemonti Királyság teremtette meg.

A német egység szintén egy folyamatként fogható fel, melynek során a sok kis önálló német állam egységes császársággá alakult 1871-ben. Német Szövetségből létrejött a Német Birodalom (vagy Német Császárság). A folyamatot Poroszország és annak két vezetője irányította: I. Vilmos és Otto von Bismarck kancellár.

A kiegyezés (1867)

Ausztria és a Magyar Királyság egy közös államot hoztak létre melynek neve: Osztrák-Magyar Monarchia. Ebben az új államban Magyarország saját kormánnyal rendelkezhetett és önállóságot élvezett szinte minden területen, csupán a külügyek, a hadügyek és a pénzügyek terén kellett Ausztriával egyeztetnia. Az új állam 51 éven keresztül, 1867 és 1918 között létezett mint alkotmányos királyság.

A kiegyezés jellemzői:

Közös ügyekről szóló rész: a hadügy, külügy, pénzügy a két országot összekötő közös ügy lett. Ezeket Magyarország csak Ausztriával együtt intézhette

Közös szervekről szóló rész: az említett három terület miniszterei közösek lettek, és ha összeültek, akkor közös minisztertanácsot alkottak. Rajtuk kívül közös szervként működött még a két ország parlamentje által választott 60-60 fős delegációk évenkénti közös tanácskozása (hol Bécsben, hol Pesten). A tanácskozások többnyire a közös ügyek költségvetéseiről hoztak döntéseket.

Ausztria és Magyarország egységéről szóló rész: Létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, mely két-központú, azaz dualista és alkotmányos királyságként működött. Dualizmus kora: 1867-1918

Uralkodói jogok: Külön minisztertanácsi határozat kapcsolódott a kiegyezési törvényekhez, melyben három dologban a királynak különleges jogokat adott: a hadsereg vezetése, a magyar diéta feloszlatása, és a törvények előszentesítése terén. (Előszentesítés: amikor a királynak előzetesen jóvá kell hagynia, hogy a magyar parlament miről tanácskozhat és hozhat törvényt.)

Gazdasági kiegyezésről szóló rész (1867/16. törvénycikk): Ennek három fő része volt, mégpedig az első kimondta, hogy Ausztria és Magyarország a közös terhekeiket együtt fizeti (pl. államadósság és közös ügyek költségei) mégpedig 70 / 30 arányban. A második rész arról szólt, hogy a két ország vámközösséget alkot, vagyis együtt dönt az adókról, vámokról és közös pénzt használ. A harmadik rész pedig rögzítette, hogy a két ország parlamentjei 10 évente újratárgyalja, hogy meghosszabbítják e a gazdasági kiegyezést. 

​Kossuth véleménye:

Cassandra levél (1867 május 28): Kossuth óva intette Deákot a kiegyezés megkötésétől. Cikke: 1867 május 28-án jelent meg a Magyarország című lapban (LINK) Kossuth május 22-én íta és legelőször május 26-án jlent meg hazánkban a Magyar Újság című lapban. Nem vették figyelembe, másnap, május 29-én az Országgylés megszavazta a kiegyezési törvényeket. A levelet Cassandra, trójai hercegnőről nevezte el az utókor, mert miként a híres ókori előkelőség, úgy Kossuth is a jövőt vízionálta. Egyikükre sem hallgattak: Priamosz trójai király lánya azt javasolta égessék el a görögök falovát, de kinevették, Kossuth is katasztrófát ósolt, mely valóban be is következett 53 évvel később (Trianonban).