Törióra 2 - Kiegészítő blogoldal az érettségire készülőknek

Törióra 2

A Rákóczi szabadságharc

2022. november 17. - Töritanár_

A Rákóczi-szabadságharc

 

A magyar lakosság sérelmei:

A török kiűzése után az osztrák hadsereg megszállva tartotta az országot és erős elnyomás vette kezdetét. Hazánkat fegyverrel meghódított gyarmatként kezelték. A nemesek és a parasztok is "nyögtek" az osztrák uralom alatt, főleg az adók, beszállásolások és a vallási elnyomás okozott tömeges elégedetlenséget. Mindezt súlyosbította két további sérelem is: részint az úgynevezett "jus armorum" (fegyverváltság), amit azoktól a magyar nemesektől követeltek, akik a török hódoltság területén fekvő birtokaikat akarták visszakapni (nekik a birtokuk 10%-át kellett befizetniük az udvarnak), a másik az ország területi egységének megcsonkítása volt. Erdélyt és a déli határvidéket ugyanis elszakították tőlünk és közvetlen bécsi irányítás alá helyezték.

A sok sérelem miatt először 1697-ben Hegyalján történt lázadás I. Lipót uralma ellen, amelyen még úrrá tudott lenni az udvar. Később azonban a kezdődő spanyol örökösödési háborúba toborzott magyar parasztok kezdtek felkelő mozgalomba, Rákóczi Ferenc birtokain, Esze Tamás jobbágy vezetésével.

II. Rákóczi Ferenc életútja a szabadságharc előtt:

rakoczi_ferenc.jpgRákóczi az ország legnagyobb és leggazdagabb birtokosa volt 1703-ban a Rákóczi, Zrínyi és Thököly birtokok örököseként. Bercsényi Miklós felvidéki főnemessel titkos levelezésbe kezdett arról, hogy francia segítséggel rázzák le az országról az osztrák uralmat. A levelek azonban Bécs kezébe kerültek, így az Udvar letartóztatta Rákóczit, aki hamar megszökött és Lengyelországba menekült. Itt kereste meg Brezán várában a magyar parasztok egyik küldöttsége, Esze Tamás vezetésével azzal a kéréssel, hogy térjen haza és álljon egy Ausztria ellenes felkelés élére. A felkérést Rákóczi elfogadta és 1703 május 12-én kiadta a Brezani kiáltványát melyben általános harcra hívta az egész országot! 

A szabadságharc első szakasza (1703-1707):

A szabadságharc 1703-ban a brezáni kiáltvánnyal vette kezdetét (1703 május 12). Ekkor még a magyar nemesek többsége csak parasztlázadásnak tartotta a felkelést. Így Károlyi Sándor megyei alispán (később Rákóczi fő hadvezére) szétverte az első felkelő csoportokat. Rákóczi 1703 május 15-én egyesítette lenygel földön hadait és másnap átlépte a magyar határt. Később két rendelettel egységet teremtett a parasztok és nemesek közt:

  • Parasztok megnyerése: Vetési pátens => a csatlakozó parasztok és családjaik mentesülnek a harc idejére a földesúri szolgáltatások alól.
  • Nemesek megnyerése: Gyulai pátens => Tilos a nemesek kastélyainak fosztogatása.

Az első hadi-sikerek (1703-1705): Elsőként a Felvidék, majd a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze került a magyar kuruc-seregek kezére. A Dunántúl és Erdély csak időlegesen lett a felkelőké. A gyors győzelmek hátterében az állt, hogy Ausztria Nyugat-Európában is harcolt, a Spanyol örökösödési háborúban a franciák ellen, így serege egy része ott volt lekötve.

rakoczi.jpg

Fordulópont: 1704 nyarán Ausztria nagy győzelmet aratott a felkelésünket támogató francia hadseregen Höchstadt mellett. Innentől Bécs egyre több katonát tudott Magyarországra küldeni.

Országgyűlések: A szabadságharc 8 éve alatt két fontos országgyűlés is volt:

Szécsényi országgyűlés (1705): Itt választották vezérlő fejedelemmé Rákóczit, majd a rendek szövetséget (konföderációt) kötöttek és egy 24 tagú szenátust választottak a fejedelem mellé. Létrejött egy kancellária, egy Gazdasági Tanács (feladata: hadsereg ellátása) és döntés született saját pénz gyártásáról. Ez volt a Libertas, a rézpénz! Mindezeken túl vallásszabadságot hirdettek a 3 legnagyobb felekezetnek (katolikus, evangélikus, református)

Ónodi országgyűlés (1707): Itt már a nemesség elégedetlenkedett, ám Rákóczi emberei megfélemlítették őket. Kimondták a Habsburg-ház trónfosztását és kétmillió forint adót vetettek ki az országra, melyet a nemeseknek is fizetniük kellett (jövedelmük után)

A szabadságharc második szakasza (1708-1711):

A szabadságharc 1708 és 1711 közt már osztrák győzelmeket hozott. Trencsénnél 1708-ban a kuruc főerőket szétverték a császári hadak, melyek élén Pálffy János tábornok állt. Vele szemben Károlyi Sándor és Bottyán János tábornokok, illetve Esze Tamás (korábbi jobbágy) vezették a kurucokat. Az 1708-1711 közti években egyre szaporodtak az átállások, például Ocskay László brigadéros is átállt (amiért később ki is végezték a kurucok). Súlyosbította a helyzetet a sok járvány, például 1709-ben egy országos pestisjárvány, mely Vak Bottyánt is elvitte.

Utolsó kuruc sikerek: az 1708-as sárospataki országgyűlésen még egyszer sikerült feltüzelni a kurucokat, mikor Rákóczi hajdúszabadságot ígért, és ennek hatására 1710-re még fellángoltak a harcok. Romhánynál megállították az osztrákokat és Északkelet-Magyarországra húzódtak vissza, a végső ellenállásra.

Az utolsó szövetség-keresések:

  • Franciaország (XIV. Lajos) csak kezdetben segített, aztán elmaradt a francia támogatás
  • Oroszországgal, I. (Nagy) Péter cárral csak későn született meg a szövetség

Rákóczi 1707 -től mindent elkövetett azért, hogy külső szövetségeseket találjon, hiszen Franciaország vesztésre állt és egyre kevéssé tudta támogatni a magyarokat. Ám csak I. Péter orosz cárral tudott konkrét szerződést aláírni de az az egyezmény is későn született meg. 

A szatmári béke:

Pálffy János császári főparancsnok - Rákóczi távollétében (aki épp I. Péternél járt) - Károlyi Sándor kuruc generálissal kezdett fegyverszüneti tárgyalásokat. A végső egyezséget a szatmári gyűlésen hagyták jóvá a magyar nemesek, majd 1711 április 30-án a majtényi síkon 12 ezer kuruc felkelő ünnepélyes zászlóletételen jelent meg. Békepontok:

  • Teljes amnesztia és büntetlenség minden magyar katonának
  • alkotmány visszaállítása
  • szabad vallásgyakorlat
  • országgyűlések jogköreinek visszaállítása

A béke kifejezetten enyhe volt a magyarokra nézve. Ennek oka: Ausztriának szüksége volt a magyarok támogatására, segítő jóindulatára az európai háborúihoz (mint az ekkor még zajló spanyol örökösödési háború Franciaországgal). Rákóczi Törökországban telepedett le, soha nem tért vissza Magyarországra. Rodostóban halt meg 1735-ben.

A bukás okai:

  • A magyar felkelők nem találtak külső szövetséges hatalmakat, akik segítették volna harcunkat az osztrákok ellen.
  • A magyar seregek felszereltsége képzettsége, harci tapasztalata alatta volt az osztrákokénak.
  • A kuruc állam gazdasági és pénzügyi gondokkal küzdött, melyeken soha nem tudott igazán úrrá lenni.
  • Járványok, átállások.

***

A bejegyzés trackback címe:

https://toriora2.blog.hu/api/trackback/id/tr1417980732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása