Társadalom

Főbb társadalmi rétegek:

• Arisztokrácia: azok a nemesek, akiket az uralkodó grófi, bárói vagy hercegi címmel és főnemesi státusszal ruház fel. Tagjai a főrendi háznak (később: felsőház) Pl: gróf Széchenyi István, báró Wesselényi Miklós, herceg Grassalkovich Antal
• Köznemesség: A legtöbb nemes ide tartozott, ők alkották a vármegyék legfőbb tisztviselői rétegét Pl: Kossuth Lajos, Deák Ferenc
• Bocskoros vagy hétszilvafás nemesség: Azok a kisbirtokosok tartoztak ide, akik minimális méretű kisbirtokokkal rendelkeztek csupán.
• A török időkre jellemző réteg: végvári vitézek rétege. Vitézlő rend. Szabad jogállású harcosok, akik a várnagy alá tartoznak..
• Polgárság rétege: A török időkben csekély létszámú. Ide tartoznak: iparosok (céhmesterek, bodnár, tímár, varga, molnár), kereskedők, értelmiségi (orvos).
• Jobbágyság rétege: A legnagyobb lélekszámú réteg, személyi függésben, a földesuraknak kiszolgáltatva.

Népesedési viszonyok:

Demográfia = népesség összeírás (demos = nép). A török időkben háborúk, járványok, felkelések miatt csökken vagy stagnál a népesség Magyarországon.

Háborúk - felkelések - járványok:

• 15 éves háború (1591-1606)
• Habsburg-török háború (1663-1664)
• Török kiűzése (1683-1699)
• Felkelések: Bocskai szabadságharc (1604-1606), Rákóczi-szabadságharc (1703-1711)
• Járványok: például pestis-járvány 1709-1710. 

Egymást követték az éhínségek, járványok, így mindezen tényezők együttesen jelentősen megváltoztatták Magyarország demográfiai arculatát, nagy mértékben csökkentve  a népességszámot! 

Válságtényezők:

• Tönkremennek a termőföldek, mocsarasodás
• Nincs földet művelő népesség
• Óriási a pusztulás az alföldi területeken

A lakosságcsökkenés hatásai legerősebben a Hódoltságban és Erdélyben jelentkeztek, de érezhetőek voltak a Királyi Magyarország területén is. (Erdélyben súlyosbította a helyzetet, hogy az 1663-1664-es Habsburg-török háborút megelőzően a II. Rákóczi György ellen felvonuló oszmánok tatár segéderőkkel 1658-ban végigpusztították az egész tartományt, olyan mérhetetlen pusztítást végezve, melyet Erdély korábban soha nem élt meg.)

Nemzetiségek: 

A nagyarányú népességpusztulás hatására komoly változások, mozgások indultak el Magyarország demográfiájában, melyeknek három formája alakult ki: a népesség belső mozgása, a népesség kintről történő bevándorlása (öntevékeny betelepülés) és a tudatos, szervezett betelepítés. 

A nemzetiségek jellemzői

A nemzetiség egy adott állam területén az államalkotó nemzethez képest kisebbségben élő, de történelmi  alapon ott tartózkodó etnikai csoport.

Csonka társadalom: Amikor egy nemzetiségnél hiányzik valamely meghatározó társadalmi réteg, jellemzően a nemesség és/vagy a polgárság. Ilyen csonka társadalmat alkottak a románok és a szerbek, melyeknél a parasztság ugyan létezett mint réteg, ám saját nemességgel egyáltalán nem-, polgársággal pedig csak részben rendelkeztek.

Teljes társadalom: A magyarság mint történelmi nemzet minden társadalmi réteggel rendelkezett, de a XIX. század második feléig (kiegyezés és ipari forradalom kora) a jobbágyság hatalmas számbeli túlsúlyt képezett és csak minimális volt a polgárság aránya.