Magyarország elköteleződése (1936-1939)

Gömbös Gyula után, a második világháború kirobbanásáig, (1936 - 1939 közt) három kormány váltotta egymást, melyek fokozatosan elkötelezték hazánkat Hitler oldalán és Németország fő szövetségesévé tettek bennünket! [kép]

1. Darányi Kálmán kormánya (1936-1938) a Győri Program 1 milliárd pengős ipar-, és haderőfejlesztést indított el. Ennek révén megerősödött iparunk és hadseregünk is. Konjunktúra = fejlődés hazánkban.
2. Imrédy Béla kormánya (1938-1939): Hitlerhez közeledése nyomán bevezette az első zsidótörvényt (1938), majd a parlamentet mellőző diktatúrára törekedett (felhatalmazási tv) Parlamenten kívüli mozgalmat hirdetett (Magyar Élet Mozgalma) ezt Horthy nem tűrhette így lemondatta. (Ürügy: dédapja zsidó)
3. Teleki Pál kormánya (1939-1941): Németországgal szemben tartózkodóbb politikába kezdett, de nem tudta meggátolni végső elköteleződésünket Hitler oldalán. VIDEO (Horthy Miklós élete)

Elköteleződés Hitler oldalán: Ez 4 lépcsőben történt: ahogyan sorra bevezettük a Hitler által elvárt rendelkezéseket, cserébe a németek sorra visszaadták nekünk, Trianonban elvesztett területeink egy részét.

1. Csatlakozás a kommunista ellenes Antikomintern Paktumhoz (1939.02.24.) - Imrédy alatt
2. Kilépés a nyugati hatalmak által támogatott Népszövetségből (1939.04.11)
3. Zsidótörvények bevezetése (1938.05.29 majd 1939.05.05)
4. Csatlakozás a nácik vezette Háromhatalmi Egyezményhez (1940.11.20.)

A Hitler számára kedvező említett rendelkezések fejében, Németország támogatta revíziónkat:

1. Első Bécsi döntés (1938.11.02) miénk lesz újra a Felvidék egy része
2. Kárpátalja nekünk adása (1939.03.15) miénk a Felvidék keleti része
3. Második Bécsi döntés (1940.08.30.) miénk lesz Észak-Erdély
4. Délvidék megszerzése (1941.04.11) miénk lesz a Délvidék egy része

Zsidótörvények: (6 jogszabály 1938 és 1944 között)

• Első zsidótörvény (1938 május 29.) Még vallási alapon határozta meg, hogy ki minősül zsidónak. Előírta, hogy az értelmiségi pályákon pl. orvos, tanár, ügyvéd, mérnök, újságíró, csak 20% lehet a zsidók aránya.
• Második zsidótörvény (1939 május 5.) Származási alapon határozta meg, hogy ki zsidó. Előírta, hogy az értelmiségi és gazdasági pályákon csak 6-12% lehet a zsidók aránya.
• Harmadik zsidótv (1941 augusztus 8) Tiltotta a keresztények és zsidók közti szexuális és házassági kapcsolatot
• Negyedik zsidótv (1942 szeptember 6) Tiltotta a zsidók föld- és ingatlan vásárlását
• Munkaszolgálat előírás zsidóknak: 1942/XIV.tc, kiegészítése: 69059/1942 számú honvédelmi miniszteri rendelet. Előírta 18 és 48 év közt kötelező a munkaszolgálat.
• Kötelező Dávid-csillag viselés elrendelése: 1240/1944 -es miniszterelnöki rendelet (1944.04.05.)

 Hazánk hadbalépése

A jugoszláv válság:

Teleki 1941 márciusában óriási válságba került, ugyanis Hitler, mint szövetségese felszólította Magyarországot a Jugoszlávia elleni harcban való részvételre, ugyanakkor Teleki 3 hónappal korábban (1940 december 12-én) örökbarátsági szerződést írt alá velük. Végül Teleki az öngyilkosságba menekült: 1941 április 3-án főbe lőtte magát.

Megalakult a Bárdossy László vezette új kormány (1941 április - 1942 március) mely elrendelte Jugoszlávia megtámadását (a németekkel szövetségben). Bárdossy kijelentette: a Teleki által kötött szerződés azért érvénytelen, mert maga Jugoszlávia is felbomlott. A magyar csapatok a Bácska-Bánát háromszöget foglalták el, és a 12 ezer négyzetkilométeres területet hazánkhoz csatolták. (Újvidéki vérengzés: 1942 elején zajlott, amikor nyilas tisztek parancsára több ezer, zsidónak vagy partizánnak tartott újvidéki szerbet öltek meg.)

A hadbalépés

Amikor Németország a Barbarosa-terv keretében 1941 június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, vita alakult ki a magyar parlamentben arról, hogy hazánk részt vállaljon e a harcokban. A a háborús párt kérte, hogy a magyar hadsereg is vegyen részt a hadműveletekben, a parlament másik fele viszont fegyveres semlegességet javasolt.

Ürügy és valódi ok a magyar hadba lépésre:

Valódi ok: mivel a románok nagy erőket küldtek Hitlernek, nem akartunk lemaradni tőlük, hiszen bizonyítanunk kellett, hogy vagyunk olyan hasznos szövetségesek, mint a románok. Még Dél-Erdélyt vissza akartuk kapni Hitlertől. Ha nem veszünk részt a harcban, a románok meg igen, akkor Erdély kérdésében az ő javukra dönt (visszaveszi tőlünk Észak-Erdély, vagy soha nem adja meg a dél-erdélyi területeket).

Ürügy a hadbalépésre: 1941 június 26-án ismeretlen gépek bombázták Kassát. A Bárdossy-kormány úgy ítélte meg, hogy ezek szovjet gépek voltak, mert ez szolgálta azt az érdeket, hogy erre hivatkozva hadat üzenhessünk a Szovjetuniónak.

Magyarország 1941 június 27-én lépett hivatalosan a II. világháborúba és hadat üzent a Szovjetuniónak.

A Horthy-korszak Magyarországon

Az első Teleki-kormány (1920 július 19 - 1921 április 14.): 

Az első világháború illetve a forradalmak után, gróf Teleki Pál 1920 nyarán kezdődő rövid miniszterelnöksége hozta el a konszolidációt. (Konszolidáció = gazdasági, politikai megszilárdulás és rend kialakulása) Magyarországon kialakult a Horthy-korszak stabilitása, melynek 24 éven keresztül 

A Teleki kormány működése során (1920 júli 19 - 1921 ápril 14) 5 fontos intézkedést hozott:

• 1.) Fehér terror felszámolása: Elrendelte a fehérterror tiszti különítményeinek feloszlatását. (Teljesen nem valósul meg csak 1922 -re)
• 2.) Beiktatta a Numerus Clausust (1920/XXV. tc.). Numerus clausus = zárt szám. Lényege: Az első antiszemita törvényként azt rögzítette, hogy a magyar egyetemeken minden etnikum olyan arányban tanulhat tovább, amilyen arányban a lakosságot alkotja. Zsidó ellenes volt, mert egyedül a zsidók képviselték magukat nagyobb arányban az egyetemeken. Miközben a lakosságnak csak 5-6% -a volt zsidó, addig az egyetemeken 10-11% -ban tanultak és a lakosság diplomásainak 22% -a tartozott az izraeliták közé.
• 3.) Rend törvény megalkotása: törvényen kívül helyezte a kommunistákat és pártjukat (1921/III. tc.)
• 4.) A Vitézi Rend létrehozása. [LINK] A Horthyt korábban fegyveresen is támogatók körét vették fel kezdetben. Vitézzé avatták őket, használhatták nevük előtt a "vitéz" kifejezést és kaptak vitézi birtokot is. A Vitézi Rend megalakulását 1920 augusztus 10-én egy miniszterelnöki rendelet tette hivatalossá
• 5.) Földreform törvény (1920/XXXVI.) Nagyatádi Szabó István kisgazda pártvezér dolgozta ki. Összesen 0,4 millió paraszt kapott földet (1,2 millió holdat osztottak szét) Célja a hatalmas paraszti réteg lecsendesítése és Horthy mellé állítása volt.

A Bethleni konszolidáció (1921-1931)

Konszolidáció = rendteremtés, a korábbi anarchikus állapotok felszámolása, megszüntetése vagy helyreállítása.

Bethlen miniszterelnöksége (1921-1931): Bethlen István kormányfő legfőbb célja: megerősíteni az országot, visszaszorítani a baloldali törekvéseket. Baloldal: olyan eszmék összessége, melyek demokratikus néphatalmat és a régi rendszer megváltoztatását célozzák. Ide tartozik a kommunizmus, szocializmus, szociáldemokratizmus.

A Bethleni konszolidáció három eleme:

1. Politikai konszolidáció: a konzervatív-nemzeti-keresztény erők, gazdag birtokos rétegek hatalmának megszilárdítása, a baloldali erők visszaszorítása
2. Gazdasági konszolidáció: az ország gazdaságának megerősítése, konszolidálása
3. Külpolitikai konszolidáció: kitörni a nemzetközi elszigeteltségből és előkészíteni a revíziót.

Politikai konszolidáció: 

• Sztrájkok leállítása: Az ország működőképessége érdekében Bethlen megakadályozta a további sztrájkokat. Kiegyezett a asztrájkokat szervező szociáldemokratákkal: engedélyezi működésüket, vagyis nem lesznek betiltva mint a kommunisták, ha ennek fejében nem sztrájkolnak és tüntetnek. Ez volt a Bethlen-Peyer paktum (1921 dec.22)
• Új, erős kormánypárt szervezése: Bethlen erős, leszavazhatatlan kormánypártot akart, így megszerezte megának a Nagyatádi Szabó István vezette, rivális Kisgazda Pártot. Belépett közéjük, majd híveit is erre biztatta és egyesítette korábbi pártjával (KNEP). Az új párt neve: Egységes Párt lett, vezetője. Bethlen.
• Új választási rendszer: Az új, 1922-ben teremtett választójogi rendszer egészen 1938-ig érvényben maradt. Visszaállította az 1918 előtti kétkamarás parlamentet, ahol van felsőház is, mely jóváhagyja vagy elutasítja az alsóház törvény-javaslatait. Tagjai a Horthy-kor támaszai: főrendek, egyházi vezetők, a kormányzó kinevezettjei. Az új választójogi törvény (1925/XXVI.) műveltségi és nemzetiségi cenzust írt elő, amivel kiszűrte a legszegényebbeket és a nemzetiségeket. (csak az szavazhatott, aki 10 éve magyar állampolgár). Amellett bevezette a választókörzetek 80% -ánál a nyílt szavazást. (választási törvények: ITT)

Gazdasági konszolidáció: Lényege: megerősíteni Magyarország gazdasági-pénzügyi helyzetét.

• Népszövetségi kölcsön felvétele (1923). Összege 307 millió aranykora, 20 évre. 
• Létrehozták a Magyar Nemzeti Bankot (1924), mely a korona helyett 1927-ben bevezette a pengőt!
• Jelentős iparfejlesztés zajlik 1926 és 1929 közt, melynek eredményeképp húzóágazat lesz a konzervipar, gépgyártás és textilipar.
• A fellendülés lehetővé tette, hogy sziociális törvények is szülessenek: például kaialkul a betegbiztosítás rendszere.

Külpolitikai konszolidáció: 

• Magyarország felvétele a Népszövetségbe: 1922. Ezzel az első világháborúbeli vereségünk után újra a nemzetközi fórum tagjai lettünk.
• 1924-es olasz-magyar örökbarátsági szerződés
• Erős reviziós politika kezdetben olasz támogatással. Megalakul a Magyar Revíziós Liga (Herczeg Ferenc)

Bethlen bukása (1931)

• Bethlen Nem tudta megoldani a világválság okozta problémákat: a hatalmas munkanélküliséget, inflációt és az eladhatatlanul felszaporodott óriási gabona-készleteket.
• Óriási tüntetések kezdődtek. A legnagyobb: 1930 szeptemberében az SZDP szervezésében zajlott (150 ezer résztvevővel)
• Végül Bethlen 1931 augusztusában lemondott. Helyette egy évre Károlyi Gyula lett a miniszterelnök

Gömbös Gyula miniszterelnöksége (1932-1936)

Gömbös Gyula fiatalom katonatiszt volt, majd Horthy egyik legfőbb segítőj lett, végül 1929-től Bethlen hadügyminisztere. Gömbös négy éven keresztül vezette hazánkat miniszterelnökként.

Időszakát négy tényező jellemezte:

1. 95 pontos Nemzeti Munkatervet dolgozott ki. Ebben rögzítette, hogy kibővíti az állam jogkörét és a kormánynak rendeli alá a munkaadók és munkavállalók szervezeteit. (Korporatív állam, Mussolinit másolva)
2. Megpróbálta kiszorítani a hatalomból a régi, konzervatív arisztokratákat, ezért átalakította a kormánypártot (új neve: Nemzeti Egység Pártja) és egypárti diktatúrára törekedett.
3. Gömbös kimenekítette hazánkat a gazdasági válságból, mégpedig a Római Jegyzőkönyvek (1934) megkötésével. Ezekben Ausztriával és Olaszországgal szoros kereskedelmi kapcsolatokat kötött, majd Németországgal áruforgalmi szerződéseket írt alá. Ausztria, Németország, Olaszország felvásárolták termékfeleslegeinket.
4. Gömbös elsőként látogatta meg, a választásokon győztes Hitlert. A Führer megígérte: támogatja Magyarország igényeit Csehszlovákiában (Felvidéken). Sikerei dacára, Horthy megelégelte vezéri ambícióit. Mielőtt leváltotta volna, Gömbös meghalt (vesebajban)

Nyilas mozgalom: Szálasi Ferenc katonatiszt, 1935-ben hozta létre a Nemzeti Akarat Pártját, melyből később 1939-ben létrejött a Nyilaskeresztes Párt. Ideológiája a hungarizmus lett. Hungarizmus: a magyar nácik zsidógyűlölő pártja volt, mely a magyarság uralkodó és vezető jellegét hirdette. Az 1939-es választásokon 20% -ot értek el (bekerültek a parlamentbe). Horthy próbálta visszaszorítani a nyilasokat, Szálasit egy időre börtönbe is vetette. A nyilasok a háború végén kerülnek majd hatalomra, Horthy bukását követően 1944 októberében.

***

A nemzetiszocialista Németország (Tk.9.fejezet)

I. Németország az I. vh után:

• -- Forradalom űzi el a császárt, II. Vilmost (1918 november 9.) létrejött a Weimari Köztársaság
• -- A versaillesi béke megalázó hatású a németségre: elvesznek területek, gyarmatok + jóvátétel fizetésére kötelezik Németországot.
• -- Francia megszállás a Ruhr-vidéken (1923 január - 1925 augusztus)
• -- Munkanélküliség, nyomor egész Németországban.
• -- Megerősödnek a politikai szélsőségek, kommunisták és szélsőjobboldaliak. Tüntetések, hatalomátvételi kísérletek.

II. A nemzetiszocializmus:

• -- Szélsőjobboldali ideológia, mely a fajelméletre az élettér elméletre és az antiszemitizmusra épül, vagyis arra a gondolatra, hogy az emberiség felsőbbrendű és alsóbbrendű fajokra tagolódik. Minden tudományosságot nélkülöző elmélet. Antiszemitizmus = zsidógyűlölet
• -- Pártvezető: Adolf Hitler, a nemzetiszocialisták vezére (Führer), önéletrajza: Mein Kampf (1923), mely zavaros politikai mű a nácizmus céljairól.
• -- Első hatalomátvételi kísérlete: müncheni sörpuccs a bajor kormány ellen. (Bővebben: link)
• -- Hitler programja: parlamentarizmus helyett erős kezű hatalom-gyakorlás, "rendteremtés", a nagytőke megszüntetése és a válságot okozó zsidóság gazdasági - politikai befolyásának megszüntetése.

III. A nemzetiszocilaizmus külsőségei, szimbólumai:

• -- Katonai (militáns) jelleg
• -- Horogkereszt (szvasztika)
• -- Karlendítés

IV. Képek megtekintése: Linkek: Hitler ifjusága, Németo,terkep, 

Hitler hatalomra jutása és terjeszkedő politikája

Adolf Hitler állama:

• Hitler választási győzelme 1932 július 31-én, kancellári kinevezése 1933 január 30-án történt
• Diktatúra: nincsenek pártok, választások, valódi parlament
• Erőszakszervezetek: GESTAPO, SS
• Antisztemitizmus, nürnbergi törvények 1935

Terjeszkedő politika:

• Megszegve a versaillesi békét általános hadkötelezettséggel 7 milliós hadsereg
• Összefogás Olaszországgal Japánnal: Berlin-Róma tengely (1936), Háromhatalmi egyezmény (1940)
• Első terjeszkedések: Ausztria bekebelezése (1938 március), Csehszlovákia feldarabolása (1938 szeptember)

A terjeszkedések sikere:

• Ausztriába a helyi nácik hívják a németeket (Anschluss = csatlakozás)
• Csehszlovákiát az ott élő németek állítólagos elnyomására hivatkozva az angolok és franciák jóváhagyásával a Müncheni Konferencia osztja fel. Jelentős része a Német Birodalom része lesz.

***

Az esszé-írás történelem érettségin

Az esszéírás 10 szempontja:

1. Mindig egész mondatokat írjunk és lehetőleg ne tőmondatokat.
2. Legyen bevezetés, tárgyalás, befejezés
3. Legyenek utalások a megadott forrásokra
4. Mindig adjuk meg az esszében a helyet és időt (erre pontot kell adjon a javító-tanár)
5. Használjuk a téma szakkifejezéseit
6. Menjünk végig az adott téma tartalmán
7. Ne térjünk el a tárgytól mert a "feladatmegértés" értékelésénél pontot veszthetünk
8. Készítsünk az esszé megírása előtt egy rövid kis vázlatot a piszkozati lapra.
9. Figyeljünk az időre. Egy esszére nincs több időnk kb 40 percnél és kettőt kell megírnunk. (Az egész érettségi 180 perc)
10. Ügyeljünk a helyesírásunkra.

Történelem tantárgyból a középszintű érettségin kettő [] az emelt érettségin pedig három esszét kell elkészíteni. Az érettségik pontozásáról az alábbi ábra nyújt némi segítséget:

A középszintet részletezve a következőket kell tudni:

• A rövid esszé 12-16 soros csupán és világtörténelem témájú, a hosszú esszé pedig 26-32 soros és mindig a magyar történelemből vett
• A rövid esszéért 17 pont, a hosszúért 33 pont jár, így együttesen a két esszére 50 pont szerezhető. Ez társul a szintén 50 pontos rövid-válaszos részhez. Így a történelem írásbeli érettségi éppen 100 pontos.
• Lehet választani 2-2 témából, a feladatlap fel is kínálja, a lehetőségeket.
• Nagyon fontos, hogy írjunk évszámot (tájékozódás időben), legyen térben elhelyezve a fogalmazás (tájékozódás térben), használjunk szakszavakat (szaknyelv alkalmazása) és helyezzük el esszénkben a megadott forrásokból levont következtetéseinket (források használata).
  

A tavalyi esszé feladatok ilyen módon szerepeltek az érettségi feladatlapon:

***

A javítókulcs szerint a javító-tanár a következő szempontok alapján KELL hogy kijavítsa a dolgozatokat:

***

A munka világa

A munka világa az a közeg, ahol iskoláink elvégzésétől egészen nyugdíjba vonulásunkig dolgozunk. Itt "találkozik" a munkaadók és munkavállalók köre.

• Munkaadók - munkavállalók. Munkaadók: olyan vállalkozások, melyek gazdasági tevékenységükhöz alkalmazottakat vesznek fel. Más néven gazdasági társaságoknak is hívjuk ezeket. Ilyen például az Rt (Részvénytársaság), a KFT (Korlátolt Felelősségű Társaság), Bt (Betéti Társaság) és egyéni vállalkozónak is lehet alkalmazottja. Munkavállalók: akik alkalmazottakként bérért-fizetésért dolgoznak a vállalkozásoknál.
• Közszféra - versenyszféra: Vannak munkahelyek, melyek nem vállalkozások, mert az állam tartja fenn őket. Ez az úgynevezett közszféra. Ide tartoznak például a rendőrségek, laktanyák, tűzoltóságok, kórházak, iskolák, vagy állami vállalalatok, mint a vasút (azaz MÁV = Magyar Állami Vasutak) A munkahelyek nagyobb része azonban vállallkozás, ezek halmaza a versenyszféra.Hazánkban 4,3 millió munkavállaló van, ebből 1 millió dolgozik a közszférában és 3,2 millió a versenyszférában.
• Munkavállalói jogok - kötelességek: A dolgozónak vagy munkavállalónak joga van fizetést kapni, illetve például fizetett szabadságra menni. Ám az egy évre jutó szabadságának felénél a munkaadó döntheti el, hogy mikor veszi ki. 25 éves korig évi 20 nap szabadság jár, majd 3 évente ez nő. (25 évesen már 21 nap, 28 évesen: 22 nap, végül 45 évesen már 30 nap. Ez a maximum.) A munkavállalónak jogában áll munkavédelmi eszközöket használni. Kötelességek: pontosan megjelenni a munkakezdéskor, betartani a munkaidőt, munkaképesnek lenni, betartani a munkaadó utasításait.
• A munkakeresés: Az újságokban megjelenő hirdetések és internetes álláskereső portálok révén legeredményesebb a munkakeresés. Álláskereső portálok:
  • profession.hu
  • workania.hu
  • Jobline.hu
• Menete: életrajz készítés, elküldés, állásinterjún való megjelenés

***

Társadalmi problémák, piac

Feszültségek törésvonalak Magyarországon a rendszerváltás után:

• Vagyoni szélsőségek közti feszültség. Legszegényebbek és leggazdagabbak közti vagyoni különbség egyre nő.
• A régi rendszer vezetőinek elszámoltatása elmaradt. Ebből adódott feszültség. Egyetlen per: Biszku Béla volt belügyminiszter 1957-1961 közt. Két év 3 hónap felfüggesztett volt a büntetése.
• Etnikai feszültség: cigányság és a nem cigányok közt
• Törésvonal érezhető a kiszolgáltatottak, segélyekre szorulók és a dolgozói rétegek között is. Például: munkanélküliek, rokkantak, hajléktalanok és a jobb-modú rétegek közt.

Közvetett és közvetlen demokrácia, civil szervezetek

• Közvetlen demokráciáról beszélhetünk, ha a közügyek intézésében (pl. a mindenkire vonatkozó törvények megalkotásában) egy közösség vagy ország minden tagja részt vehet.Része a népgyűlés (ahol mindenki megjelenhet) és ezsköze lehet a népszavazás is. Magyarországon 1989 óta 7 népszavazás volt. Például a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, a NATO és EU csatlakozásinkról.
• Közvetett vagy képviseleti demokrácia: amikor a közügyek kérdéseiben választott képviselők hozzák meg a döntéseket.
• Civilszervezetek: azok a társadalmi szervezetek, melyek a kormányzattól és pártoktól függetlenül, önkéntes alapot nonprofit módon (haszonszerzés nélkül) működnek a közjó érdekében. Pédául környezetet védő, természetjáró szervezetek, szegényeket segítő szervezetek stb.

Pénzügyi ismeretek

A költségvetés: A központi és a helyi kormányzat bevételeit és kiadásait előre megtervező dokumentáció, mely egy-egy ország esetében meghatározza az államháztartást. Ábra

• A költségvetés bevételi oldala: az ország lakossága által befizetett adók, vámok, illetékek összege.
• A költségvetés kiadási olda: Minden ország fordít a védelmére (hadsereg), államadósságának törlesztésére illetve állami alkalmazottainak fizetéseire és az állami beruházásokra. Állami beruházás például az útépítés, állami fizetést kapnak például a tanárok, rendőrök, kórházi orvosok, katonák ... stb.

Otthoni költségvetés: Amikor egy-egy család számba veszi bevételeit, a szülők havi keresetét és ez alapján megtervezi, hogy adott hónapban, mire és mennyit költ. Legnagyobb kiadás: élelem és a rezsi.

Közgazgatási alapfogalmak: LINK

• 1.) Infláció: a pénz elértéktelenedése, vásárlóerejének csökkenése, az árszínvonal tartós növekedése.
• 2.) Kamat: a kölcsönadott pénz haszn díja, egy meghat nagyságú pénzösszeg. Betéti kamat: a bankban elhelyezett összeg után járó összeg, hitelkamat: a kölcsönadott pénzért kért pénz.
• 3.) Hitel egy olyan pénzügyi művelet, amelynek során a hitelező lemond az áru, szolgáltatás azonnali kifizetéséről, vagy közvetlenül pénzt ad az adósnak, aki a hitelszerződésben foglalt határidőre kifizeti a megállapodott összeget, azaz a tartozását.
• 4.) Futamidő: az a kölcsönszerződésben rögzített időtartam, ami az első ügyleti év kezdetétől a hitel megszűnéséig (visszafizetéséig) tart.
• 5.) Adó: a közfunkciók ellátásához szükséges pénzügyi forrás, amelyet az állam – általában a tv-ekben meghatározott módon - kényszer útján szed be a polgároktól, vállalatoktól.
• 6.) Bruttó és nettó bér: Nettó bér az a pénzösszeg, amelyet a munkavállaló a (bruttó) munkabéréből a különböző levonások (pl.: személyi jövedelemadó, tb ... stb) után a kezéhez kap, vagy a számlájára utalnak.
• 7.) Minimálbér: munkabér, melyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt. Összege 2015 január 1-től: 105 ezer Ft (nettó: 69 ezer)
• 8.) THM = teljes hiteldíj mutató: egy olyan egységes, minden hitelező által kötelezően használt mutató, amelyből kiderül, hogy az adott hitel felvétele után az adósnak egy év alatt a tőkén túl mekkora összeget kell visszafizetnie.
• 9.) Tőke: Tőkén jelenleg a hosszabb időre befektethető pénzt, anyagi és szellemi javakat értjük.
• 10.) Bankszámla: A bankszámla a bank által ügyfelei részére, a bankkal lebonyolított pénzügyi műveletről számlaszerűen vezetett elszámolás.

Hitel vagy kölcsön felvétel feltételei:

• Nagykorúság
• Legalább fél éve meglévő munkaviszony
• Határozatlan idejű munkaszerződés vagy jelzálog hitelnél ingatlan tulajdonjog
• BAR listán NEM szereplés
• Gondnokság alatt NEM áll

II. József uralkodása és a felvilágosult abszolutizmus

A felvilágosult abszolutizmus Európában:

A felvilágosult abszolutizmus lényege, hogy az uralkodók abszolutisztikus eszközökkel - vagyis a rendi gyűlések összehívása nélkül - rendeletekkel uralkodtak, melynek során a felvilágosodás jegyeit magukon viselő, modernizációt szolgáló, és a fejlettebb nyugati hatalmak gazdaságának utolérését célzó reformokat vezettek be országaikban. Európában a következő uralkodók képviselték leginkább ezt a fajta kormányzati modellt:

• II. Frigyes (1740-1786) Poroszországban
• II. Katalin (1762-1796) Oroszországban
• Mária Terézia és II. József a Habsburg Birodalomban

II. József uralkodása (1780-1790) 

Hatalomra kerülése: Már 1765-ben társuralkodó lett anyja mellett, de Mária Terézia 15 éven keresztül soha nem engedte beleszólni az állami ügyekbe. Ezért sértett, mellőzött ember lett belőle. Persze azért készült az uralkodásra és rengeteg terve volt. Közben álnéven (Falkenstein grófként) beutazta Európát, hogy mire trónra kerül, ismerje a kontinens problémáit. Végül csak közel 40 évesen foglalhatta el a trónt, 1780-ban. Azonnal neki kezdett nagyszabású tervei megvalósításának, és alig 10 év alatt 6 ezer rendeletet adott ki. (Ezek túlnyomó többsége nem került végrehajtásra)

Viszonya a magyarokkal: Felvilágosult terveinek egy részét támogatta a magyar nemesek kis csoportja, ők voltak a jozefinisták.(Néhány arisztokrata tartozott ide: Hajnóczy József, Kazinczy Ferenc, Széchenyi Ferenc), de ők is ellene fordultak uralma végére. A magyar nemesség 90%-a gyűlölte II. Józsefet, mégpedig két okból:

• 1.) Rendeleti úton kormányzott, vagyis semmilyen téren nem egyeztetett a magyar nemesekkel. Soha nem hívta össze a rendi gyűlést. Sőt, trónra lépésekor meg sem koronáztatta magát a magyarokkal, mert nem akarta letenni a szokásos koronázási esküt, melyben ígéretet kellett volna tenni a sarkalatos törvények megtartására (mint például a nemesi adómentesség tiszteletben tartása). Amiért nem került korona a fejére, a magyarok "kalapos királynak" csúfolták!
  
• 2.) Megszegte a magyar nemesség számára legfontosabb 3 dolgot: a vármegyerendszer tiszteletben tartását, a magyar nyelv tiszteletét és a nemesi adómentesség szokását.

II. József legfőbb rendeletei

A kalapos király 10 éves uralkodása alatt több ezer rendeletet adott ki, ám csak 6 bírt komoly jelentőséggel:

• 1.) Türelmi rendelet (1781)
• 2.) Placetum regium - tetszvényjog (1767)
• 3.) Jobbágyrendelet (1785)
• 4.) Nyelvrendelet (1784)
• 5.) Közigazgatási reform (1785)
• 6.) Adóreform (1785)

II. József legfontosabb rendeletei:

Egyházi reformok:

Szerzetességek: Alapgondolat: Az egyház az állam irányítása alatt kell, hogy álljon, a papok állami alkalmazottak valójában. Feloszlatta az állam szempontjából nem "hasznos" szerzetesrendeket (melyek nem végeztek például betegápolást, vagy oktatást)

Türelmi rendelet (1781): Szabadabb vallásgyakorlat biztosítása a három legnagyobb nem katolikus egyháznak: a kálvinistáknak (reformátusok), a luteránusoknak (evangélikusok) és a görög-keteletieknek (ortodoxok). Ellentéte volt a Carolina resolutio (1731) III. Károly rendelete arról, hogy csak katolikusok tölthetnek be állami hivatalokat.

Placetum regium (1767): A pápai rendeletek (bullák) kihirdetését és életbe léptetését királyi ellenőrzés alá helyezte. Oka: nehogy bármilyen egyházi döntés az állam befolyását csökkentse, vagy ellent mondjon az állami céloknak. Következmény: fordított Canossa járás (VI. Piusz pápa könyörgése, hogy vonja vissza (1782).

Jobbágyrendelet (1785):

Megelőzte az erdélyi román parasztfelkelés, mely jelezte: Kelet-Magyarországon még mindig túl kiszolgáltatottak a jobbágyok. (A felkelés vezetői: Horea-Closca-Crisan) A hadsereg leverte, de csak a három vezetőt végezték ki.

A jobbágyrendelet megszüntette a "jobbágy" elnevezést, megszüntette a röghöz kötést (szabadon költözhettek a parasztok), megengedte, hogy a jobbágyok mesterségeket tanuljanak, és örökíthessék javaikat, és megtiltotta, hogy a földesurak törvényes ok nélkül elűzzék bármelyik jobbágyukat is. Cél: adóalap védelme, hiszen a paraszt az állam alapköve.

II. József uralkodásának vége

Nyelvrendelet (1784):

Az egyik legnagyobb ellenállás övezte, ugyanis a latin helyett a németet akarta hivatalos nyelvvé tenni az egész Habsburg Birodalomban, így Magyarországon is. A rendelet ellen tiltakozott az ország, divat let a nemzeti viselet, a magyar nyelv ápolása.

Közigazgatási és adóreform (1784-1785): 

Mindkettő óriási felháborodást keltett, a magyar nemesek lázadásra készültek. Ugyanis a közigazgatási rendelet megszüntette a 800 éves vármegyerendszert, az adórendelet meg a nemesség megadóztatását vezette be. A magyar nemesek a porosz királyi udvartól váltak segítséget és arra készültek, hogy trónjukra hívják a porosz uralkodót.

Az ellenállás és II. József halála: 

1790-ben a délvidékre utazott a király, a török háború megtekintésére. A katonák körében vérhas terjedt akkoriban, a rossz élelmezés miatt (hiszen a magyar vármegyék nem adtak élelmet az osztrák katonaságnak). A fertőzést elkapja II. József is a katonáktól. Bécsbe visszatérve megbetegszik és 1790 február 20-án meghal. Halálos ágyán visszavonta rendeleteit a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével.

A birodalom sorsa 1790 után:

1. Magyarokkal rendezni kellett a viszonyt
2. Le kellett zárni a török háborút
3. El kellett engedni Belgiumot (elszakadt a Habsburg Birodalomtól)
4. Poroszországgal konszolidálni kellett viszonyT

Mindez a feladat II. József testvérére, II. Lipótra maradt! Ő került a trónra a kalapos király után.

Uralkodók a korszakban:

• IV. Ferdinánd 1647-1654
• I. Lipót 1657-1705
• I. József 1705-1711
• III. Károly 1711-1740
• Mária Terézia 1740-1780
• II. József 1780-1790
• II. Lipót 1790-1792

D O L G O Z A T

Mária Terézia uralkodása (1740-1780) 

Mária Terézia a Habsburg Birodalom és benne a Magyar Királyság uralkodója volt 1740 és 1780 között, 40 éven át:

Konfliktusok:

1. A Német-római császári cím kérdése
2. A Habsburg császári cím kérdése => a Habsburg Birodalom egyben maradása
3. A magyar - osztrák viszony kérdése

Megoldások:

1. Nem lehet Mária Terézia a Német-római császár csak férje Lotaringiai Ferenc (I. Ferenc) 1745-től. Innentől lesz a dinasztia neve: Habsburg-Lotaringiai ház.
2. Magyar viszony: 1741 szeptember 11 diéta: Mária Terézia a magyar nemesek segítségét kéri.
3. Habsburg császár cím: a magyarok segítségével megtartja, de a poroszok és franciák ezt is vitatják és támadást indítanak a Habsburg Birodalom ellen. Kirobban előbb az Osztrák Örökösödési háború, majd a Hétéves háború.

Háborúk: 

Osztrák Örökösödési háború (1740-1748). Elsőként a porosz II. Frigyes támad Ausztriára, elsősorban azért, hogy elfoglalják a gazdag Sziléziát. Sikerei láttán a bajorok és a franciák is megindultak, hogy egy-egy "falatot" kicsípjenek a Habsburgok Birodalmából. 

A magyar rendek azonban kitartottak Mária Terézia mellett, és 80 ezer parasztkatonát, 16 ezres nemesi erőt illetve anyagi támogatást szavaztak meg Mária Terézia megsegítésére. Az uralkodónő 1741 szeptember 11-én a pozsonyi országgyűlésen elhangzott híres beszédéből:

" ... Veszélyben ezen ország koronája., veszélyben saját személyünk és kedves gyermekeink. És elhagyatva mindenektől, a magyaroknak ősi vitézségéhöz és hűségéhöz folyamodunk, hűségökre bízzuk magunkat és gyermekeinket, erősen bízva, hogy e veszélyekben tanácsukat és segélyöket tőlünk meg nem vonandják.”

Az összegyűlt magyar nemesek meghatódtak a segítségért esengő, gyermekét kezében tartó királynő látványától és életüket - vérüket ajánlották fel, "vitam et sanguinem" felkiáltással.

A Habsburgok melletti magyar kiállásnak két oka volt:

• 1.) Rendi kiváltságok, pl. nemesi adómentesség, adó és újoncmegajánlási jog biztosítása. A rendi kiváltságok, sarkalatos törvények, alkotmányos jogok biztosítása. Ezek közül az 5 legfontosabb: nemesi adómentességég, nádorválasztás, kormányszervek, vármegyék szabad működése, rendi gyűlések.
• 2.) A nagy riválisokkal szembeni (II. Frigyes porosz király és Károly Albert bajor uralkodó) bizalmatlanság

Az osztrák örökösödési háború vége kompromisszum:

elveszik Szilézia, de maradhat Mária Terézia a trónon. A Hétéves háborúban (1756-1763) sem sikerül visszaszerezni Sziléziát, Wenzel von Kaunitz kancellár mesterkedései dacára sem. Átalakítja a szövetségi rendszereket: Ausztria oldalára állítja Franciaországot és Oroszországot a porosz - angol összefogás ellen. Végeredmény: szétesik Kaunitz porosz-ellenes szövetsége, Szilézia marad porosz kézen, Anglia pedig visszaszorítja a franciákat Amerikában és Indiában. (II. Katalin trónra lépve nem harcol a poroszok ellen, mert maga is német származású, férje révén lesz orosz uralkodó.)

Poroszország felemelkedése: magister blog

Felvilágosult abszolutizmus: Felvilágosult abszolutizmus,

Olyan berendezkedés, melyben az uralkodók abszolutisztikus eszközökkel - vagyis a rendi gyűlések összehívása nélkül - rendeletekkel uralkodnak, DE a felvilágosodás jegyeit magukon viselő, modernizációt szolgáló intézkedéseket hoznak.

Európában II. Frigyes (1740-1786) és II. Katalin (1762-1796) egyaránt ezt az utat választotta, csakúgy mint Mária Terézia (1740-1780) és II. József (1780-1790).

A felvilágosult abszolutizmus jellemzői mindenhol:

• az uralkodók fejlesztik az oktatást
• fejlesztik egészségügyet
• fejlesztik az ipart és a kereskedelmet (merkantilizmus - fiziokratizmus)
• védik a jobbágyokat attól, hogy földesuraik kizsákmányolják őket
• elfogadják a katolicizmustól eltérő vallások gyakorlását (vallási türelem, vagy tolerancia).
• fejlesztik hadseregeiket és terjeszkedő háborúkat vívnak

Mária Terézia reformjai

Rendeletek:

• 1.) A birodalmi (német, cseh) nemesség megadóztatása
• 2.) Kettős védvám-rendszer bevezetése (1754)
• 3.) URBÁRIUM (1767)
• 4.) Az oktatás átalakítása: Ratio Educationis (1777) Születik 1806-ban egy második Ratio Educationis, a harmadik pedig a kiegyezéskor (tankötelezettség)
• 5.) Szegényházak, bábaképzők létrehozása
• 6.) Államtanács felállítása
• 7.) Nagyarányú hadseregfejlesztés

Kettős védvám-rendszer (1754):

A birodalom körül alakul ki az egyik vámvonal, és Ausztria - Magyarország között jön létre a másik. A cél a két vámvonalon bevezetett vámtarifákkal: arra ösztönözni a magyar gazdákat, hogy Ausztriába vigyék agrár termékeiket és arra motiválni az osztrák iparosokat, hogy Magyarországon értékesítsék gyártmányaikat. 

Ezzel Magyarország valójában Ausztria éléskamrája lesz. Nyersanyagtermelő és ipari felvásárló. Ennek hatása kettős: részint biztosította a magyar mezőgazdaság működését, ugyanakkor megrekesztette a magyar iparfejlődést.

Vámokkal elérni, hogy a magyar mezőgazdasági cikkek Ausztriába, az osztrák ipari cikkek meg Magyarországra kerüljenek eladásra.

Urbárium (1767) 

Úrbéri rendelet: szabályozta (maximálta) a jobbágyi szolgáltatásokat, hogy a földesurak ne tudják kizsigerelni és az uralkodónak fizetendő adók csökkentésére felhasználni a parasztságot. Ok: a nemesség áttért a nagyarányú árutermelésre, mert a birodalom felvásárolta a gabonát a hadsereg számára. Így a földesurak minden talpalatnyi földjükön gabonatermesztésbe kezdtek. Leginkább a császári adófizetés alá nem eső majorsági földeken folytattak árutermelést, ahol parasztjaikat fokozott ingyenmunkára (robotra) kényszerítették. Ezzel károsult az udvar, az adójövedelmek kiesése miatt.

• Jobbágytelek nagysága 22-62 hold (arany-korona értéktől függően)
• Robot mértéke (hetente maximum 1 igás, vagy 2 gyalogrobot)
• Fuvar mértéke (maximum évente egyszer, 2 napi távolságra)
• Földesúri pénzadó nem lehet több évi 1 forintnál
• Kilenced szabályozása (nem emelhető a kilenced, maximum a termény 10% -a lehet) 

Oktatási reformok:

• A nagyszombati egyetem fejlesztése, Budára költöztetése, orvosi, mérnöki karok létrehozása
•  Ratio Educationis (1777): Az iskolák fenntartása megmarad egyházi kézben de az oktatott tananyagba beleszól innentől az állam. Tankerületek létrehozása. Gyakorlati ismereteket oktattak, a népiskolákban anyanyelvű lett az oktatás. Anyagi fedezet: feloszlatott (1773) Jezsuita rend vagyona. 

Mária Terézia viszonya a magyarsághoz:

Kettős volt. Részint rendeleti kormányzást valósított meg, ugyanakkor segítette a magyarságtudat megmaradását.

Rendeleti kormányzás: 1764-től jellemezte Mária Teréziát. Oka: a magyar országgyűlés, nem kívánt megfelelő mértékben hozzájárulni a hadsereg fenntartásához és fejlesztéséhez. Így 1764 után nem is hívta többé össze a magyar rendeket, hanem rendeleti úton kormányzott. Pl.: Theresiánum alapítása (1746) bécsi nevelőintézet magyar nemes-ifjaknak. Magyar testőrség, Szent Jobb Magyarországra hozása Ragúzából.

Magyar felvilágosodás (1772):

Bessenyei főművétől "Ágis tragédiája". A magyar felvilágosodás szépirodalmi művekben jelentkezett., Célja: a magyar nyelv fejlesztése.

***

Magyarország népei, gazdasága, társadalma

Népességi helyzet (demográfia) 1711-ben: A 15. század végétől a magyar történelem háborúkkal és járványokkal volt terhes. A törökök megtámadták hazánkat (mohácsi csata - 1526), majd meghódították az ország legnagyobb részét (1541-1566). A népességfogyás okai:

• Török elleni harcok: várháborúk 1526-1566 közt, 15 éves háború (1591-1606, a törökök kiűzésének harcai, 
• Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) 
• Járványok, éhinségek

Demográfiai mélypont: 1711-re alig haladta meg a népesség az 1490-es szintet. Ám ekkor fordulat következett be, hiszen békén korszak következett. 1711 és 1790 közt több mint kétszeresére növekedett Magyarországon a népesség.

A népességnövekedések okai:

• 1.) Népszaporulat emelkedett 1711 után, mert végre nem voltak háborúk és járványok
• 2.) Az uralkodók szervezett betelepítésekbe kezdtek, mégpedig külföldről. Több paraszt = nagyobb adóalap és több katona. III. Károly (1711-1740) és lánya Mária Terézia (1740-1780) telepítette be a legtöbb embert. A kormányzat leginkább katolikusok betelepítését szorgalmazta, hiszen a császári udvar is katolikus volt. (svábok = katolikus német parasztok). Törvény született 1723-ban: a betelepülőknek 6 évig nem kell állami adót fizetnie.
• 3.) A földesurak kedvezményekkel csalogatták külföldről a parasztokat, mert a török uralom alatt elnéptelenedett földjeiken szükség volt a dolgos kezekre. 
• 4.) Belső migráció indult meg: azon területekről, ahol a harcok kevésbé voltak jellemzőek (pl. északi hegyvidék) olyan területek felé vándoroltak az emberek, ahol nagyobb volt a pusztulás (pl. Alföld)

Érkező etnikumok: 

• Tótok  -- szlovákok - Felvidék - evangélikusok, katolikusok
• Oláhok -- románok -- Erdély -- görög-keletiek
• Rácok - szerbek -- Délvidék (Dunától keletre) - görög-keletiek
• Horvátok - horvátok - Délvidék (Dunától nyugatra) - katolukusok
• Székelyek - székelyek - Erdélyben - katolikusok
• Svábok - svábok - Alföldön -- katolikusok
• Egyéb nemzetiségek: ruszinok, böszörmények (muszlimok), iszmaeliták (zsidók)

Az itt következő térképen a Magyar Királyság nemzetiségei láthatóak, elhelyezkedésük szerint a magyarság körül:

Következmények: A Magyar Királyságon belül a magyarság aránya csökkenni kezdett. A 15. századi 80% -ról 42% -ra zuhant. Magyarország kevert nemzetiségű ország lett. Később, 1900 körül változik majd újra jelentősen a magyarok aránya: megint 75% körüli lesz, amikor a nemzetiségek magas számban vándorolnak Amerikába.

Csonka társadalom: Amikor egy nemzetiségnél hiányzik valamely meghatározó társadalmi réteg, jellemzően a nemesség és/vagy a polgárság. Ilyen csonka társadalmat alkottak a románok és a szerbek, melyeknél a parasztság ugyan létezett mint réteg, ám saját nemességgel egyáltalán nem-, polgársággal pedig csak részben rendelkeztek.

Teljes társadalom: A magyarság mint történelmi nemzet minden társadalmi réteggel rendelkezett, de a XIX. század második feléig (kiegyezés és ipari forradalom kora) a jobbágyság hatalmas számbeli túlsúlyt képezett és csak minimális volt a polgárság aránya.

Gazdaság és társadalom

A magyar társadalom rétegei:

• Nemesség: Az ország élén az alig 5%-ot alkotó nemesség állt. Azon belül is, az arisztokrata családok (grófok, bárók) kezében volt a legtöbb hatalom. Alig 150 család birtokolta a legmagasabb tisztségeket a helytartótanácsban, a kamarában és a vármegyék élén főispánokként. Sokan Bécsbe költözve éltek vagy legalábbis fenntartottak ott házat. Az udvarhű főnemességet aulikus nemességnek hívták. Ilyen arisztokrata család volt a Széchenyi, Zichy, Eszterházy, Dessewfy. A közép és kisbirtokosok sokkal kisebb földeken gazdálkodtak. Jellemzőjük: aktívan politizáltak a vármegyékben. Ők adták az alispánokat. A legkisebb birtokokkal a hétszilvafás, armalis, vagy bocskoros nemesek rendelkeztek. Sokuknak nem is volt birtoka, csak nemesi címmel rendelkeztek.
• Parasztság: A magyarság zömét a parasztság tette ki: a népesség 80%-át alkotta. A röghöz kötés hol törvénybe volt foglalva, hol csak részben valósult meg. (Röghöz kötés = a jobbágy nem költözhet el más földesúr földjére.) Részleges röghöz kötés = csak az év bizonyos napján vagy napjain lehetett elköltözni. Voltak gazdagparasztok és földtelen jobbágyok, ők voltak a zsellérek.
• Polgárság: A polgárság kis réteget alkotott a 19. századig (reformkorig) és csak a nagyobb városokat jellemezte. Alig 9% volt az arányuk. Pl: Kassa, Buda, Pozsony, Kanizsa. A polgárság zöme Magyarországon németajkú volt, de sok városlakó került ki a szlovákok, rácok, görögök, örmények és zsidók közül is.
• Értelmiség: Orvosok, tanítók, mérnökök, alig 03% -át alkották a népességnek. Felemelkedési lehetőség volt az értelmiségi pálya a birtoktalan nemeseknek, városlakóknak, gazdag-parasztoknak.
  

Etnikumok: Csonka társadalmak. Azokat a nemzetiségi társadalmakat nevezzünk csonkának, melyeknél a középkorra jellemző paraszti, polgári, nemesi rétegek közül egy vagy kettő hiányzik és így nem tekinthetőek teljes társadalmaknak. Ilyen csonka társadalmat alkottak például a románok (mert csak parasztsággal rendelkeztek), a szerbek és a szlovákok is. Teljes társadalma csak a magyarságnak és a horvátoknak volt.

Gazdaság:

1. A hódoltsági területek lepusztultsága: A törökök által 150 éven keresztül uralt területeken a táj lepusztult. Városok tűntek el (lakosságuk elmenekült, vagy meghalt), az erdőket kiirtották a fa-szükséglet miatt (a fa a várakhoz és a hadseregnek kellett), a talajt senki nem művelte, így elgazosodott és mindenütt megjelent a futóhomok.
2. A mezőgazdaság: Fejlődésnek indul: megjelennek Magyarországon a kapásnövények, vagyis megindul a kukorica, burgonya és dohánytermesztés. Illetve egyre több a szőlőművelés, a két és háromnyomásos gazdálkodás, korszerűbb állatfajták behozatala.

III. Ipar és kereskedelem: Az iparosok száma növekedésnek indul a 18. század során. Míg 1700 körül csak 5-6 ezer a kézművesek száma hazánkban, addig 1800-ra számuk eléri a 150 ezret.

Egyéb: úthálóza bővül, városiasodás kezdődik, javul az életminőség

Iskolák a XVIII. századi Magyarországon

A XVIII század első felében:

Alsófokú oktatás: faluhelyen iskolamesterek oktattak, akik egy-egy faluban a legtanultabb emberek közül kerültek ki. Összesen 4 dolgot tanultak a diákok: írni, olvasni számolni és katekizmust (hittant). Az elemi iskolákban csak 4 évig kellett tanulni, 10 évesen végeztek a diákok és mentek dolgozni a szüleik mellé. 

Alsófokú oktatás a városokban: az írás, olvasás, számolás és katekizmus mellett itt már volt matematika, és mértan tanítás is. Ezekben az iskolákban nemesek és gazdag polgárok gyermekei tanultak. A leggazdagabbak gyermekei mellé házitanító volt fogadva (egy pap rendszerint).

Középfokú oktatás:  Hat éven keresztül tartott 10-16 éves kor között. A tananyag latin volt. Ez jelentette a TRIVIUM -ot: grammatika (nyelvtan), dialektika (érveléstan) és retorika (szónoklattan), Előkészítette az egyetemi tanulmányokat, a quadriviumot.

Felsőfokú oktatás: Ez az egyetemeket jelentette. Itt 5-6 évig tanultak. Ennek első 3 éve volt a quadrivium (számtan, mértan, csillagászat, muzsika) és néha kiegészült etikával és logikával is. Majd újabb 3 év jött, ami lehetett teológiai, orvosi vagy jogi képzés. Híres egyetem volt Magyarországon az 1635-ben alapított nagyszombati egyetem, mely 1784-ben költözött Budára (ELTE elődje lett).

Változások Mária Terézia és II. József után:

• - Kilakul a tanítóképzés
• - Az állam meghatározta a tananyagot
• - Az egyetemeken megjelent a mérnök-, orvos és közgazdász képzés.
• - A legfőbb változást Mária Terézia Ratio Educationisa hozta el.

A II. világháború 2. szakasza (1942-1945)

[Előzmények]

Fordulópontok a háborúban:

1.) Midway -i tengeri csata a Csendes-Óceánon (1942 júniusa) A támadó japán anyahajókat elsüllyesztik az amerikaiak. Innentől a japánok fokozatosan szorulnak vissza. Az amerikaik előre tudtak a japán támadásról, mert egy bizonyos Joseph J. Rochefort kapitány megfejtette a japán rejtjelezést.

2.) El-Alameini csata Afrikában (1942 október) Erwin Rommel német tábornagy (sivatagi róka) sikeresen támadta Egyiptomot 1941-ben. Ám 1942 októberének végén Montgomery tábornok El-Alameinnél legyőzte Rommelt, majd pár nappal később az amerikaiak Algériában is partraszálltak. Ez volt a Fáklya (Torch) hadművelet. Ezzel két tűz közé szorították a németeket. A Wehrmacht 1943 májusára teljesen kiszorult Afrikából és a közeli olasz partokra húzódott át.

3.) Sztálingrádi csata [a csatáról] (1942 vége)

Hitler 1942 nyarán fontos döntést hoz: nem támad az egész keleti fronton, csak annak déli szakaszán. A cél kettős: Sztálingrád elfoglalása és a Kaukázus elfoglalása, az olajmezőkkel. A Kék hadművelet mindkét célra kiterjedt. (A lenti térképen a narancs színnel jelzett területet akarták elfoglalni.)

A támadáshoz 230 hadosztály kellett, de a németeknek erre a célra csak 178 állt rendelkezésre. Így a hiányzó 52 hadosztályt szövetségeseitől kérte. Magyarország, Románia, Olaszország is adott tehát jelentős erőket.

A magyarok feladata a Don folyó elérése volt és egy folyószakasz (200 km) biztosítása. Ugyanilyen feladatokat kaptak az olaszok és románok is, tőlünk délre. Közben maguk a németek Sztálingrádba hatoltak be. Ez volt a Friedrich Paulus tábornok vezette 6. német hadsereg.

Utcai harcokra és nagyon hosszú harcra lehetett számítani, mert a szovjetek mindent el akartak követni Sztálingrád megvédéséért.

Városi harc Sztálingrádban

A német hadsereg 1942 nyarára érte el Sztálingrádot. A város jelentősége hármas:

• az ázsiai területek felé kiindulópont
• az olajban gazdag Kaukázus őrzője (északról)
• pszichológiai jelentősége van, hiszen Sztálin nevét viselte.

Német stratégia: 6. német hadsereg elfoglalja a várost, a szárnyakat pedig gyengébben felszerelt román, olasz, magyar egységek biztosítják. A 6. német hadsereg vezetője Friedrich Paulus tábornok, ellenfele Vaszilij Csujkov tábornok. A harc fél évig tartott a városban: 1942 augusztusa és 1943 februárja között. A harc a városban házról házra folyt, egész Sztálingrád romhalmazzá vált.

Végül az oroszok bekerítették a németeket az Uránusz hadművelet során, kihasználva, hogy a szárnyakon gyengébb erők voltak. A városban és környékén rekedt 300 ezer német katona utánpótlás nélkül maradt egy katlanban. Paulus 1943 február 2-án adta meg magát (ez tekinthető a sztálingrádi csata végének). Szovjet ellentámadás indult. Ekkor semmisült meg a 2. magyar hadsereg a Don-kanyarban. A németek-magyarok-olaszok-románok teljes vesztesége: 850 ezer fő lett.

Németország veresége keleten és Afrikában: [poszt]

A sztálingrádi fordulat után, 1943 tavaszától a német hadsereg visszavonulásra kényszerült. 1944 végére a Szovjetunió túlnyomó részéről kiűzték a németeket.

Afrikai és olasz összeomlás [Térkép8]

A német Afrika Hadtest feladja Afrikát, Dél-Olaszországba tevődik át a harc: 1943 május 13. Olaszország viszont kiugrást kísérel meg: az olasz király leváltja Mussolinit és megkezdődik az olaszok átállási kísérlete 1943 július 25-én. A németek azonban időben közbelépnek és megszállják Olaszországot. Az olasz katonákat lefegyverzik, Mussolini pedig báb-vezető lesz. Olaszországban a front folyamatosan tolódik északra, ahogyan az amerikaiak törnek előre. Rómába (harcok nélkül) 1944 június 4-én vonulnak be az amerikaiak.

A meghiúsult olasz átállási (kiugrási) kísérlet ráirányítja Hitler figyelmét többi szövetségesére is. A magyaroknak is "körmére néznek" és ekkor derül ki Hitler számára, hogy a magyarok is kiugrásra készülnek (Kállay-hintapolitika). Ezt is sikeresen megakadályozza, amikor elrendeli Magyarország német megszállását (1944 március 19). 

Összeomlás Kelet-Európában

(Sztálingrádtól Berlinig) [Térkép9]

Sztálingrád után csak néhány német ellentámadás történt például a kurszki tankcsata során 1943 nyarán. Itt zajlik a háború legnagyobb tankcsatája. Szovjet stratégiai győzelem születik (bár veszteségeik nagyobbak). Innentől lengyel földön folynak a harcok 1944 nyarától 1945 márciusáig. 

Varsó: A szovjet front közeledésével Varsóban felkelés kezdődik a németek ellen, de mivel nem kommunisták vezetik, így Sztálin visszafogja csapatait. Hagyja, hogy a németek 1944 októberére leverjék a felkelést és csak 1945 januárjában vonul be Varsóba. 1945 áprilisára felszabadul Lengyelország és a szovjetek elérik a német harárokat. A szovjet vörös hadsereg parancsnoka: Georgij Zsukov tábornok

Normandiai partraszállás [Normandia-kép]

Az amerikaiak hadba-lépésük után (1941 december 8.) megkezdik az előkészületeket arra, hogy katonákat küldjenek Európába. Főleg a teheráni konferenciát követően zajlik a felkészülés (hiszen hivatalosan ott döntenek arról, hogy lesz nyugat-európai új front. A partraszállás előtt az USA 2 millió katonát szállít át Angliába.

Az amerikaiak és angolok partraszállása Franciaországban a normandiai területen zajlott, ez volt a híres "D-day". Az első napon 1944 június 6-án 170 ezer szövetséges katona szállt partra (az elesettek szám: 10 500). Később a további 80 nap alatt összesen 3 millió szövetséges katona érkezett Franciaországba a normandiai partokon. [Normandia-poszt] [A partraszállásról youtube videók: 1-es video, 2-es video, 3-as video, 4-es video]

A nyugati szövetséges front főparancsnoka Dwight D. Eisenhower, amerikai tábornok lesz (később majd 1953-ban az USA 34.elnöke). A legfőbb tábornokai: Montgomery angol tábornok és Patton amerikai tábornok. A szövetségesek 1944 végére felszabadítják Franciaországot. Párizst egy német tábornok harc nélkül adja fel: 1944 augusztus 25-én.

Észak-Franciaország felszabadítása után a szövetségesek egy elhamarkodott ejtőernyős támadásra vállalkoztak Hollandiában 1944 szeptemberében (Market-Garden hadművelet). A cél a hidak gyors megszerzése volt, de a hadművelet kudarcot vallott és Arnhemben 10 ezer, a többi területen 6-7 ezer főt vesztettek.

Nyugat-Európa felszabadítása Normandiából kiindulva történt:

Németország veresége nyugaton

Hitler utolsó ellentámadási kísérlete a nyugati fronton az ardenneki offenzíva (támadás) volt 1944 karácsonyán. A Belgium térségében meginduló német harckocsikat azonban megállítják az angolok és amerikaiak. 1945 márciusában a szövetségesek áttörnek a Rajnán és innentől német földön folyik a harc.

Térképek a frontok változásiról: 1943 // 1944 szept // 1944 dec // 1945 ápr //

A fasiszta hatalmak összeomlása

A német vereség előjelei: Három előjele mutatkozott a közelgő német vereségnek:

1.) Merénylet-kísérlet Hitler ellen, a német tábornokok elpártolását jelzi. A Führer túléli a Rastenburgban berendezett főhadiszállásán elhelyezett táskabomba felrobbanását 1944 július 20-án és Heinrich Himmler (SS-vezető) révén iszonyú megtorlást rendel el. Kivégzik a bombát elhelyező Stauffenberg ezredest is.

2.) Partizánok: Az összeomlás egyik jele az is, hogy Európa partizánmozgalmai egyre sikeresebbek. A németek által megszállt Európa több pontján jelentős ellenálló csoportok, úgynevezett partizán mozgalmak harcoltak a németek ellen. A három legjelentősebb partizán-hadsereg: Jugoszláviában (Josip Broz Tito vezetésével), a Szovjetunióban és Franciaországban (makizárdok) működött. Robbantásokkal, merényletekkel, és a német laktanyák, menetoszlopok elleni váratlan akciókkal, merényletekkel gyengítették a németeket!

3.) A Holokauszt kitudódása: A Holokauszt az 1933 és 1945 közötti időszak megnevezése, a zsidó származású lakosság elleni népirtás (6 millió áldozat) 

A Holokauszt [Link]

A  holokauszt vagyis az európai zsidók kiirtására tett törekvés már Hitler hatalomra jutásával megkezdődött. (A Holokauszt szó jelentése: égő áldozat.) Hitler az egyik legkorábbi kritikusát, Fritz Gerlichet már 1933-ban Dachauba viteti. Később, 1935-től megjelennek sorra a nürrnbergi zsidótörvények. 

A Holokauszt fontos lépései:

• Hitler hatalomra emelkedése (1933)
• Nürnbergi faji törvények (1935) => megfosztják állampolgársági jogaiktól a zsidókat
• Wannseei konferencia (1942)

A zsidók fizikai megsemmisítéséről (Endlösung) a hirhedt wannseei konferencia dönt, Berlinben, 1942 január 20-án. Ezen főleg SS vezetők vesznek részt. Döntést hoznak arról, hogy Himmler és Heydrich vezetésével elpusztítják a 11 milliós európai zsidóságot. Formái: haláltáborok (konzentrationslager), munkatárborok, Szovjetunióban pedig Eisnsatzgruppék.

Létrejönnek az úgynevezett haláltáborok (koncentrációs táborok), melyek közül a két legpusztítóbb, ahol szervezetten gázosítottak el embereket:

• Auschwitz-Birkenau haláltábor, Krakkó közelében: 1,1 millió zsidó, cigány és egyéb üldözött személy halál-helye
• Treblinkai haláltábor, Varsó mellett, ahol 870 ezer embert öltek meg.
• Egyéb haláltáborok: Mathausen, Belzec, Dachau, Buchenwald

Auschwitzban gázkamrák működtek és krematóriumok a holttestek elégetésére. A gázkamrákat tusolóknak álcázták, de valójában ciángázt vezettek be oda a beterelt emberekre.

A Holokauszt végül a 11 milliós európai zsidóság felét semmisíti meg: 5,5-6 millió embert. A Holokauszt legfőbb felelősei: Adolf Hitler, Heinrich Himmler, Reynhard Heydrich, Adolf Eichmann és Rudölf Höss (Auschwitz parancsnoka). Auschwitz-Birkenau csak 1945 január 27-én szabadul fel. 

A háború utolsó napjai és fegyverszünetei

Miután 1945 áprilisára már német földön folynak a harcok és a németek keletről és nyugatról közrefogják a szövetségesek, Hitler úgy dönt, hogy öngyilkos lesz feleségével, Eva Braunnal együtt.

Hitler öngyilkossága: A berlini kancellária alatti bunkerben történt 1945 április 30-án, Eva Braunnal (akit előtte 2 nappal vett feleségül) noha 1932 óta 13 éve éltek már együtt. Berlin eleste: 1945 május 2.

Japán veresége:

• Midway után: Leyte-öböli csata (1944 október), Ivo Dzsima (1945 feb-márc), Okinava (1945 ápr-jún), mind amerikai győzelmek Ázsiában. Békaugrás hadművelet, Nimitz tengernagy, MacArthur tábornok
  
• Atombombák ledobása: Hirosima, Nagaszaki (1945 augusztus 6 és 9.) Manhattan terv hozza létre az atombombát, melyen Robert Oppenheimer amerikai fizikus és tudós csapata dolgozott az Új-mexikói Los Alamosban. Az atombombák teljesen új fegyverek voltak, tömegpusztítást okoztak. Ledobásuk kettős célt szolgált: tudományos kísérlet és Japán végső térdre kényszerítése. Mindkettő teljesült: kiderült hogy ez az új fegyver (mely a maghasadásra épül) százezreket tud megölni, Japán pedig valóban feladta a harcot és fegyverszünetet kért a bombák ledobása után 3 héttel. 
  

Fegyverszünetek:

• Nyugaton: Reimsi fegyverszünet (1945 május 7.)
• Keleten: Berlin (1945 május 8.)
• Ázsiában: Tokio (1945 szeptember 2.)

Nürnbergi per [link]: A győztesek 1945 október 18 és 1946 október 1 között 22 magas rangú náci vezető ügyében ítélkeztek, végül 10 nácit fel is akasztottak. Ők: Ribbentrop, Keitel, Kaltenbrunner, Rosenberg, Hans Frank, Frick, Streicher, Sauckel, Jodl, Seyss-Inquart. A lengyelek pedig saját táborában akasztották fel Auschwitz parancsnokát Rudolf Hösst. Adolf Eichmannt 15 évvel később fogták el Argentinában. Nagy per után végezték ki Izraelben 1962-ben.

Megtanulandó személyek

1. Adolf Hitler => Németország náci diktátora 1933-1945 közt és a II. vháború fő felelőse
2. Joszif V. Sztálin => A Szovjetunió kommunista diktárora 1924-1953 közt
3. Benito Mussolini => Olaszország fasiszta diktátora 1922-1943 közt
4. Franklin D. Roosevelt => Az USA elnöke 1933-1945 közt
5. Neville Chamberlain - Edouard Daladier => Angol-Francia elnökök a II. vháborút megelőző években, a hitleri terjeszkedéshez asszisztáló vezetők
6. Winston Churchill => Anglia miniszterelnöke 1940-1945 közt, a háború alatt
7. Joachim Ribbentrop => Németország külügyminisztere a II.vháború alatt
8. Wilhelm Keitel => A német hadsereg főparancsnokságának vezetője
9. Erwin Rommel => Hitler tehetséges tábornoka Afrikában
10. Dwight D. Eisenhower => A nyugati front parancsnoka a normandiai partraszállástól
11. Montgomery => Az angol csapatok parancsnoka a II.vháború idején
12. Erwin Rommel => az afrikai hadszintér német parancsnoka. Afrika Korps vezetője
13. Josefph Goebbels (Göbbels) => Hitler propaganda minisztere
14. Hermann Goering (Göring) => Hitler helyettese és a Luftwaffe vezetője
15. Heinrich Himmler => Az SS első embere és belügyminiszter
16. Adolf Eichmann => A holokauszt egyik legfőbb felelőse a zsidó deportálások főszervezője
17. Friedrich Paulus => A Sztálingrádnál bekerített német erők parancsnoka
18. Georgij Zsukov => a szovjt vörös-hadsereg főparancsnoka
19. Charles De Gaulle => A francia ellenállás vezetője a II.vh.végén Francaiország elnöke
20. Pétain marsall => Hitlernek behódoló francia vezető, a Vichy kormány feje, a Dél-Francia fasiszta bábállam első embere