Habsburg uralom 1699 után

• Bizonyos területeket Ausztria elvett Magyarországtól és közvetlen Bécs alá rendelt. Ilyen volt Erdély és a Határőrvidék is. A határőrvidéken szerbek éltek, és 1698-1705 közt autonómiát élveztek, kiváltságokkal. Ők őrizték a déli határokat. Erdélynek saját országgyűlése lett (Gyulafehérváron) és Bécsből irányították területét.
• Bécs fegyverrel meghódított területként kezelte Magyarországot. Az Udvari Kamara irányította a felszabadított területeket.
• A magyar nemesek csak úgy kaphatták vissza a török alól felszabadult birtokaikat, ha földjeik értékének 10% -át fegyverváltság címén kifizetik a kincstárnak. (jus armorum)
• A lakosságra nagy terhek nehezedtek: új adóemelések, és az osztrák katonák kötelező beszállásolása, kiteleltetése
• Az Udvar hitelezői, hadvezérei hatalmas birtokokat kaptak Magyarországon
• Bécs szélnek eresztette a magyar végvári katonákat.

***

Németország a háború végén []

[Németország a két világháború között]

A Német Birodalom lakói számára az 1918 -as esztendő rengeteg szenvedést hozott: a nyugati front az év nyarán még óriási harcokat tartogatott és csak az ősz sugallta a háború közelgő végét. Az elesett száma német részről elérte az 1,7 milliót, miközben odahaza hihetetlen nyomor, éhínség és munkanélküliség sújtotta a családokat. A lakosság hangulata 1918 november 9 -én II. Vilmos császár ellen fordult, akit az értelmetlen háború legfőbb felelősének tartottak. A gyors forradalom - mely még október utolsó napjaiban a kieli matrózfelkeléssel kezdődött - elűzte az 59 éves Hohenzollern-házi uralkodót, aki Hollandiába menekült. Eközben Németország köztársasággá alakult Weimarban. A versaillesi béke jelentős területeket vett el Németországtól:

A békekötés (1919)

1919 június 28 -án került sor, a versailles -i kastélyban az antant és Németország közötti béke aláírására. Lényege:

• Németország a békediktátum értelmében elvesztette minden gyarmatát és törzsterületeinek 13% -át, 70 ezer négyzetkilométert.
• Elcsatolták tőle a 40 éve megszerzett Elzász-Lotaringiát (Franciaországnak kellett visszaadnia), Észak-Schleswiget (ezt Dánia kapta), Nyugat-Poroszországot és Sziléziát (ezen övezeteket Lengyelország vehette birtokba).
• A Saar-vidék 15 évre került nemzetközi felügyelet alá
• Demilitarizált övezet lett a Rajna-vidék.
• A Német Birodalomnak 33 millió dollár jóvátételt kellett fizetnie a győztes antant hatalmak számára és egészen
• minimálisra kellett zsugorítania haderejét is (csak 100 ezer fő szolgálhatott a Reichswehr állományában). 

Belső válságok Németországban:

• Megalázottság érzése és a hihetetlen nyomor Németország-szerte.
• A lakosság egy része a kommunisták felé fordult: előbb 1919 januárjában a Spartakus-szövetség, majd 1919 tavaszán a Bajor Tanácsköztársaság végül 1920 -ban a Ruhr-vidéki munkásfelkelés forgatta fel az országot.
• Megjelenik a másik politikai szélsőség is: a soviniszta-nacionalisták (a nácik elődei)
• Erősödik az antiszemitizmus, mely a nagy világválság után lesz nagyon jelentős

A Weimari Köztársaság

A császár elűzése után, 1919 januárjában választások zajlottak Németországban, melyet a Szociáldemokrata Párt nyert meg. A győztes politikai erő adta tehát mind a köztársasági elnököt, mind a kancellárt (bár maga a kormány inkább koalíciós formában jött létre). Az ország vezetője 1925 -ig Friedrich Ebert lett (köztársasági elnök), a kormányt pedig Philipp Scheidemann vezette (mindketten szociáldemokraták). Később, 1925 -töl lett államfő Németország nemzeti hőse, Paul von Hindenburg tábornok. Az új állam 1919 -ben a köztársaság kikiáltásának helyéről kapta nevét, mely a történelmi Weimar városa volt. A település színházterme adott helyet a történelmi aktusnak. Ugyanakkor a korabeli idők köznyelve továbbra is a "Német Birodalom" elnevezést használta, mig a "Weimari Köztársaság" terminus megmaradt a történészeknek.

További válságok:

Ruhr-vidék francia megszállása: 1923

A németek akadozva fizették a jóvátételt a franciáknak. A helyzet 1923 január 11 -re odáig fajult, hogy a francia hadsereg bevonult a Ruhr-vidékre. Céljuk a német szén és acél önkényes elvétele lett azon az alapon, hogy ha Németország nem fizeti kötelezettségeit, majd elveszik maguknak, ami jár.  Ezzel a német politikai - gazdasági és erkölcsi válság mélypontjára zuhant. A Ruhr-vidéken a franciák tonnaszám termelték ki maguknak a szenet, miközben a német családok nem tudtak mivel fűteni.

A Stresemann - időszak

A fordulat azonban így is elérkezett: 1923 augusztus 13 -án egy tehetséges és ravasz német politikus foglalhatta el a kancellári széket: Gustav Stresemann. Bár a végrehajtó hatalmat csak néhány hónapig gyakorolta, külügyminiszterként 6 éven keresztül (1929 -ig) szolgálta Németországot. Ez volt a Stresemann-korszak, mely egyértelmű javulást hozott a Weimari Köztársaság számára. Stresemannak volt köszönhető, hogy a Weimari Köztársaság 1926 -ra végül kilábalt a nemzetközi elszigeteltségből: ő hozta tető alá

• 1922-ben a Rapallo-egyezményt (a szovjetekkel való megegyezést)
• 1925 -ben a Locarno szerződést is, ami angol és olasz garanciavállalás mellett kiparancsolta a franciákat a Ruhr-vidékről.

Egy évvel később pedig Németország felvételt nyert a Népszövetségbe is.

Jóvátételi csapda

Németország jóvátételt fizetett a nyugati országok felé (Angliának, Franciaországnak) melyek ebből fizették kölcsöneiket az USA felé (melyeket a háború alatt vetek fel). Ám a német gazdaság kimerült és akadozott a fizetés. Az USA ráébredt arra, hogy segítenie kell a német gazdaságot annak érdekében, hogy a pénzek vissza-csordogáljanak hozzá. 

Az 1924 -es Dawes-terv révén az USA 800 millió márkás tőkeinjekciót adott Németországnak. Ezzel a németek fizetni tudtak a franciáknak és angoloknak, akik meg így Amerika felé tudták törleszteni korábbi hiteleiket. Később, 1929 -ben jött a Young-terv, majd 1932 -ben a Lausanne -i Konferencia, mely a világválságra való tekintettel felfüggesztette a német jóvátétel fizetési kötelezettségét.

A nácizmus felbukkanása

A sok pozitív fejleményt 1929 -ben megtörte egy újabb gazdasági krízis: a nagy gazdasági világválság. Az USA területein kibontakozó túltermelési probléma hamar eljutott a Weimari Köztársaságba is, ahol a már éppen javulásnak induló körülményeket végzetesen lerontotta. Megint jött a nyomor, az infláció és a hatalmas munkanélküliség. A németek ezúttal azonban a válság elől nem a kommunisták felé fordultak, hanem a másik politikai szélsőséget, a nácizmust választották. Kérdés azonban: hogyan lett 1920 és 1933 közt egyre népszerűbb a nácizmus?

Az 1920-as évek jellemzői Amerikában: 

1. Az USA az 1920-as években a világgazdaság legfontosabb szereplője lett. Itt áították elő a világ ipari termelésének 42% -át.
2. Megjelent több országban a tömegtermelés, futószalag gyártás, húzóágazat lett az autógyártás.
3. 1925 után lassulni kezdett a világgazdaság, kialakult az infláció egyre több országban, és nőtt a munkanélküliség.
4. Jóvátételi csapda: Az első vh. végén a franciák és az angolok nehezen tudták törleszteni kölcsöneiket az USA felé. Fő oka: nekik meg a németek ne tudtak fizetni jóvátételt. A franciák 1923-ban megszállták Németország ipari szívét a Ruhr-vidéket. Nem oldotta meg azonban a problémát. A végső megoldást az jelentette, hogy az USA támogatásokat kezdett nyújtani Németországnak pl. Dawes terv, 1924-ben.
5. Népességrobbanás, migráció: A 20-as években népességrobbanás történt amit óriási migráció követett. Európából az USA -ba 15-20 millió ember vándorolt 1900-190 között.

A nagy világválság:

1929 októberében összeomlott a New-yorki tőzsde, és egy négyéves válság-időszak következett. Oka: Az amerikai farmerek túltermelése. Az USA gazdálkodói a nagyobb haszon reményében túl sok földet műveltek meg, így túl sok terménnyel árasztották el a lakosságot. A nagy mennyiségre nem volt szükség, így leestek a terményárak és tönkrementek a gazdák. A farmerek magukkal rántották a nekik szállító ipari vállalkozásokat is, így egy láncreakció következet be. A csődbe ment cégek elbocsátották alkalmazottaikat, megugrott a munkanélküliség. Mivel az emberek kivették pénzüket a bankokból, a bankok is csődbe jutottak. A válság 1931-1932 körül érte el mélypontját és tovább terjedt Európára, azon belül többek közt Magyarországra is. Nálunk Bethlen István bukását okozta 1931-ben!

New Deal program: A válságot Rooesevelt New Deal nevű programja oldotta meg, John M. Keynes brit közgazdász elképzelése alapján. Ennek 4 eleme: bevethető földek maximalizálása, munkahelyteremtés állami munkalehetőségekkel (pl.: folyószabályozás), bankok ellenőrzése, értékpapír felügyelettel, lakosság megnyerése az amerikai termékek vásárlására.

/NRA = National Recovery Administration/

Kandalló előtti beszélgetések és a "kék sas" akció azt jelentették, hogy Roosevelt a rádióban közvetlen hangú beszélgetésekben győzte meg az amerikai lakosságot arról, hogy amerikai termékeket vásároljanak és pénzeiket az amerikai bankokban helyezzék el. Ez a két lépés fontos volt ugyanis a válság megszüntetésében. A lakosság innentől főleg olyan termékeket vásárolt, melyen a kék sas logó szerepelt (lásd fenti képet) mert tudtzák, hogy ezzel hazájukat szolgálják. Csak azokon a termékeken szerepelhetett ez az ábra, melyeket valóban amerikai gyáralban készítettek. Így fellendülésnek indult az amerikai ipar és a bankok is újra működni tudtak. Emellett 5 ezer dollárig Rooesevelt garantálta a benkbetéteket. A válság így 1933-ban gyakorlatilag végetért.

Az első világháborút követően az USA zokon vette mellőzöttségét a harcokat lezáró békekötések során. Woodrow Wilson 1918 és 1921 között az izolacionizmus politikáját kezdte meg, mely politika egészen Rooseveltig, 1941-ig megmaradt (Harding, Coolidge és Hoover alatt is). Amerika az1920-as években gazdaságilag előtört.

Franklin Delano Rooesevelt (LINK)

• Roosevelt 1932-ben nyert az elnökválasztáson a régi, republikánus elnökkel, Herbert Hooverrel szemben, majd még 3 szor újraválasztották, így egészen 1945-ig volt elnök. (Máig az egyetlen USA elnök, aki 4 választást nyert.)
• Elnöki ciklusa kezdetén megoldotta a világválságot New Deal programjával. Ennek 4 eleme: bevethető földek maximalizálása, munkahelyteremtés állami munkalehetőségekkel (pl.: folyószabályozás), bankok ellenőrzése, értékpapír felügyelettel, lakosság megnyerése az amerikai termékek vásárlására.
• 1935 után a munkavállalók jogait védő és szociális törvényeket hozatott. (Pl.: nyugdíj, munkanélküli ellátás)
• Külpolitika Roosevelt előtt: az USA a századfordulóra gyarmattartó ország lett. 1898-ban háborúban vette el Spanyolországtól a Fülöp-szigeteket, Puerto Ricot és Kubát. Később megnyitotta a Panama-csatornát Közép-merikában, hogy keleti és nyugati partjai közt gyorsabb legyen az áruforgalom.  Viszont az első világháború után Európától elzárkózott. Ez volt az izolációs külpolitika.
• Külpolitika Roosevelt idején: Közép-, és Dél-Amerika az USA "hátsó udvara" lett. Csapataival vagy pénzével rendszeresen avatkozott az ottani országok életébe. Bár Roosevelt demokrata elnökként mindenhol a békére törekedett. 

Sztálin diktatúrája

A sztálini fordulat korszaka:

• 1922 december 30-án létrejött a Szovjetunió. Legfőbb szerve a pártkongresszus lett, de a valódi irányítás a Lenin vezette, 10-15 fős Politikai Iroda vagy Politikia Bizottság kezében összpontosult. Lgfelül a pártfőtitkár (mint Sztálin, majd Hruscsov)
• A Szovjetunió 15 Szocialista Köztársaságból állt, melyek csak látszólag lehettek önállóak. 
• Amikor Lenin 1924 januárjában meghalt, a párt főtitkára Joszif Sztálin vette kezébe az irányítást és száműzette riválisát Lev Trockijt.

Gazdaságirányítás három típusa a kommunizmus kezdetén:

• 1) Hadikkomunizmus (1918-1921) a parasztoktól egyszerűen elkobozták a terményfelesleget
• 2) Új gazdaságpolitika (NEP): 1921-1927 megengedő rendszer volt, félig már szinte piacgazdaság
• 3) Tervgazdálkodás (1928-1995) - előre meghatározott célokat írt elő minden gazdasági szereplőnek, vállalatnak, termelőszövetkezetnek. Jellemzői: a nehézipar erőltetett fejlesztése és kötelezően termelőszövetkezetek alakítása a parasztoktól elvett földekből. Sztahanovisták = akik rendszeresen túlteljesítik a terveket (kitüntették őket)

Joszif Sztálin 

Joszif Sztálin grúz származású kommunista diktátor 1924 és 1953 közt (Dzsugasvili), majdnem 30 évig vezette a Szovjetuniót. Ezen időszakban uralma 4 fontos tényezőn nyugodott:

1.) Kommunista gazdaságirányítás. Két eleme: a tervgazdálkodás és a kollektivizálás.

1. a) A tervgazdálkodás lényege, hogy a kommunista párt vezetése minden 5 évre előre meghatározta, hogy az egyes gazdasági területeken milyen menniységi célokat kell elérnie az ország gyárainak és mezőgazdasági szövetkezeteinek. Az 1929-ben kezdődő első 5 éve terv sok száz nehézipari gyár, kohó építését írta elő, miközben nem törődött az emberek szükségleteivel. 
2. b) A kollektivizálás azt jelentette, hogy 1929-1930 -ban az összes parasztot kolhozokba, vagyis termelőszövetkezetekbe és szovhozokba, vagyis állami gazdaságokba kényszerítettek. Aki önként nem adta be földjét egy-egy ilyen szervezetbe, azt áttelepítették Szibériába. 

2.) Kommunista diktatúra: A sztálini Szovjetunióban nem voltak pártok és nem működött a parlament sem. Mindent a kommunista párt legfelső vezetése és Sztálin irányított, mégpedig a politikai rendőrségre és besúgóhálózatra támaszkodva. (A politikai rendőrség neve: Cseka, majd GPU, NKVD, végül MVD volt.) A diktatúra 3 eleme:

1. a) Személyi kultusz: 1929-től mindenkire nézve kötelező volt Sztálin istenítése, imádata, megtapsolása.
2. b) Állami terror: Sztálin először 1928-ban, majd később 1934-ben sorra kivégeztette mindazokat, akik korábban Lenin harcostársai voltak és így veszélyesek lehettek volna hatalmára. Lev Trockijjal kezdte, aki Lenin jobbkeze volt. Száműzette az országból. Később jött Zinovjev és Kamenyev, majd  1934-ben Szergej Kirov, Leningrádi pártvezér akit szintén meggyilkoltatott. Végül a hadsereg szinte minden tábornokát megölette (321 tisztet). A szovjet hadsereg a háború kezdetén sorozatos vereségeket szenvedett, mert sokáig nem voltak tapasztalt tisztjeik, hiszen Sztálin minden megölette.
3. c) GULAG rendszer = kényszermunkatáborok, melyekbe 1930 és 1960 közt több millió embert vittek, olyanokat, akik bírálták Sztálint (és utódját, Hruscsovot). Sok ilyen tábor Szibériában működött.

3.) Propaganda: A sajtó korlátozása, kommunista szellemű cikkek megjelentetése és a kommunista szellemű oktatás tartozott ide. A pártvezetés átalakította a művészeteket a "szocialista realizmus" szellemében lehetett csak alkotni (szobrokat, épületeket, bármit). Üldözték a vallást, az egyházakat. Az emberek elé kommunista példaképeket állítottak, például a sztahanovistákat, akik élmunkásokként a tervek 150% -át teljesítették a gyárakban. Közben azonban a pártvezetők dőzsöltek, kiváltságokat kaptak.

4.) Szovjet külpolitika: Sztálin későn ismerte fel, hogy a német nácizmus veszélyes lehet országára. Későn kezdett összefogást kezdeményezni a nyugati államokkal, melyek eleve bizalmatlanok voltak vele. Sztálin végül időnyerés céljából kénytelen volt megállapodást kötni Hitlerrel a háború küszöbén, hogy megerősíthesse hadseregét és szöveségre léphessen az angolokkal, franciákkal és amerikaiakkal. A Szovjetunió 1926 és 1939 közt megerősödött, megnőtt a városiak száma, talpra állt a gazdasága.

Luxemburg Zsigmond (1387-1437)

A magyar történelem egyik fontos alakja Luxemburgi Zsigmond volt, aki magyar-német-csah királyi címe után 4 évre a német-római császári címet is megszerezte: 

Zsigmond címei:

• Magyar király: 1387 - 1437
• Német király: 1411 -1437
• Cseh király: 1419 - 1437
• Német-római császár: 1433 május 31-től  

Bárói ligák harca: Nagy Lajos halála után egyik lánya (Hedvig) a lengyel trónra, másik lánya Mária pedig a magyar trónra került. Ezt követően a magyar főurak bárói ligákba tömörülve egymással harcoltak azért, hogy saját jelöltjük legyen Mária férje és így a leendő magyar király. A Horvátiak jelöltjét Anjou Kis Károlyt megkoronázták ugyan 1385-ben, de a Garai-Cillei liga megölte 1386 elején. Végül a Garai nádor által támogatott Luxemburg Zsigmond császár lett Mária férje és Magyarország királya 1387-ben.

Zsigmond uralma kezdetén a Garai liga foglya lett és csak azon az áron szabadulhatott, hogy feleségül veszi Cillei Borbálát, illetve a ligával együttműködve kormányoz.

Zsigmond rendelkezései:

1.) Sárkány rend létrehozása: azoknak a nemeseknek, akik elfogadták és támogatták Zsigmond politikáját a Sárkány rendbe való belépés támogatást jelentett.

2.) Zsigmond bevezette a telekkatonaság rendszerét, azaz előírta, hogy akinek 20 jobbágyteleknél nagyobb birtoka van, az katonát adjon a királynak.

3.) Tetszvényjog bevezetése: a pápa csak a király engedélyével hirdethet ki bullákat és nevezhet ki főpapokat.

4.) Város törvények 1405-ben: Zsigmond városokat támogató, kereskedelmet élénkítő jogszabályai tartoztak ide. A király főleg azért támogatta a városokat, hogy segítsék őt a nemesek visszaszorításában.

5.) Zsigmond parasztpolitikája: 1437-ben Budai Nagy Antal vezetésével parasztfelkelés kezdődött Erdélyben. Ennek során született meg a parasztok számára engedményeket biztosító Kolozsmonostori egyezmény, melyet a felkelés leverése után visszavontak. Ekkor született meg a Kápolnai Unió, mely Erdély legfőbb nemzetiségeivé a magyarokat, szászokat és székelyeket tette.

Zsigmond külpolitikája

1.) A törökökkel szemben ütközőállamokat hozott létre, vagyis szövetségre lépett azokkal a fejedelemségekkel, melyek a déli határainknál feküdtek (Pl.: Szerbia, Havasalföld, Bosznia) plusz határmenti bánságokat hoztak létre, pl jajcai bánság.

2.) A déli végvári vonal kiépítése: Szörény - Orsova - Galambóc - Szendrő - Szabács - Jajca. A végvári vonal hosszú időre meggátolta a török betöréseket a magyar területekre.

3.) A mongol támadás adta időnyerés Magyarországnak. A Török Birodalomra váratlanul rátámadt Ázsia felöl a Timur Lenk vezette új Mongol Birodalom. Az 1402-es támadás visszavetette a törököket és így M.o. több évtizednyi haladékot nyert felkészülni a törökök inváziójára. A támadása alőtt Nikápoly mellett 1396-ban Zsigmond vezetésével a magyar-német hadak vereséget szenvedtek az oszmánoktól. Ám az említett mongol offenzíva miatt az oszmánok nem tudtak Magyarországra támadni.

Zsigmond mint császár

Luxemburgi Zsigmond magyarországi uralkodása alatt elnyerte a Német-Római császári címet is, mégpedig 1433 -ban, halála előtt 4 évvel. Nevéhez fűződik a nyugati egyházszakadás felszámolása a konstanzi zsinaton (1418). Elérte, hogy a korábbi évtizedektől eltérően újra egyetlen pápa irányítsa az egyházat.

Emellett máglyahalálra ítélte Husz Jánost és eltiporta a huszitizmust. Ezzel egy újabb teljes évszázadra biztosította a katolicizmus elsőbbségét Európában. 

Huszitizmus: Husz János cseh vándorprédikátor nevéhez fűződik. A tanok lényege 3 kulcs-elem: pápa kérdése, vagyis, hogy a pápa nem tévedhetetlen, másodrészt: anyanyelvi misék legyenek mindenhol (ne latin), harmadrészt: két szín alatt lehessen mindenkinek áldozni vagyis az úrvacsora terjedjen ki az ostya mellet a miseborra is (Krisztus teste és vére).

D O L G O Z A T

Kiegészítő anyag 

A török elleni harcok folytatása:

• Ozorai Pipo (1368-1426) firenzei olasz harcos, aki Zsigmond szolgálatában lett magyar főúr. (Eredeti neve: Filippo Scolari, felesége: Ozorai Borbála). Később szörényi bán, országos főkincstartó (1408-1426). Sikeres hadjáratokat vezet Szerbiába, megerősítette a végvári rendszert és kitanította Hunyadi Jánost a hadviselésre.
• Hunyadi János harcai: hosszú hadjárat (1444) és Nándorfehérvár megvédése (1456)
• Hunyadi Mátyás harcai a török ellen: Kenyérmezei csata (1479), Jajca és Szabács visszavétele, majd békekötés: 1483
• II. Ulászló: a béke felmondása 1520-ban
• II. Ulászló és II. Lajos korának harcai:1521-es török hadjárat: elesik Szabács és Nándorfehérvár, az 152324-es harcok: Tomori Pál győzelme Szávaszentdemeternél (1523), majd Szörényvár eleste (1524)
  
• Mohácsi csatához vezető török hadjárat: 1526 április 23-án indul a szultáni had Isztambulból.

A magyar városfejlődés

A magyar városok jellemzői:

1.) A legelső hazai városok királyi és egyházi várak közelében jöttek létre

2.) A 12. századtól megjelentek Mo-on a német telepesek, más néven hospesek. A német bevándorlók főleg Erdélyben telepedtek le, ahol kiváltságokat kaptak és a későbbiekben szászokként emlegették őket.

3.) IV. Béla idején megszaporodtak a kővárak, az Anjouk alatt pedig a városok nagy része kiváltságokat kapott

4.) Városi kiváltságok: vásártartás joga, árumegállító jog, szabad bíróválasztás, vámmentesség.

5.) Várostípusok: 1.) Szabad királyi város nincs földesuruk, hanem közvetlenül a király alá tartoznak és jelentős kiváltságokkal rendelkeznek (a legnagyobb városok tartoztak ide, pl: Buda, Kassa, Győr) 2.) Bányavárosok: fontos bányaértékük miatt szintén a király alá tartoztak. 3.) Mezővárosok: valamely földesúr rendelkezett felettük, ő bíráskodott a paraszti lakosságuk felett. A mezőváros lakói többnyire egy összegben fizethették meg adójukat és vásárvámjukat uruknak, aki egyedül dönthetett arról, hogy milyen kiváltságokat ad nekik.

6.) Várospártoló királyok: Zsigmond, Nagy Lajos, Mátyás.

Károly Róbert és Nagy Lajos

 Az Anjou (Anzsu) család

A francia uralkodó-család, a Capet-dinasztia oldalágát alkották az Anjouk, akik 1264-ben megszerezték a pápától a Nápolyi Királyságot. Az Anjou család egyik tagja, Károly beházasodik az Árpád-házba és elveszi feleségül V. István lányát. Később, 1301-ben erre a frigyre hivatkozva követeli a magyar trónt Károly Róbert.

Károly Róbert (1301-1342)

Az Árpád-ház utolsó szakaszának anarchikus viszonyait Károly Róbert stabilizálta. Történelmi szerepe jelentős, mert őt tekintjük a középkori magyar állam legfőbb konszolidálójának. Trónra kerülése előtti években a Magyar Királyság tartományúri területekre oszlott, melyek élén a kiskirályok szinte korlátlan hatalommal bírtak. Legerősebbek a Csákok, Kőszegiek és Abák voltak. Teljes országrészeket uraltak:

1.) Az Árpád-ház kihalása után olyan külföldi trónkövetelők jöttek Magyarországra, akik valamilyen módon mind az Árpádok leszármazottai voltak. Pl: Premysl Vencel, Wittelsbach Ottó, Anjou Károly Róbert. Közülük végül Károly Róbert kaparintotta meg a trónt, aki V. Istvánnak dédunokája volt.

2.) Első feladata Károly Róbertnek a kiskirályokkal való leszámolás lett. Az 1312-es Rozgonyi csata során Károly Róbert Kassa városával összefogva győzi le az egyik legnagyobb kiskirályt az Aba családot.

3.) Károly Róbert 1301 és 1321 közt nagyrészt leszámol az összes kiskirállyal, így a Borsa, a Kőszegi, és a Kán családokkal. (Csák Máté 1321-ben természetes halált.)

Károly Róbert reformjai:

1.) Királyi földek és várak visszavétele. Az Árpád-korban a királyok rengeteg uralkodói földet adományoztak a nemeseknek a trónharcok miatt. Ezek egy részét visszavette a király, majd szolgálati honor birtokként a hozzá hűséges nemeseknek adta tovább. Így egy jelentős, királyhű réteget nyert akik a főbb tisztségeket is megkaphatták. Míg uralma kezdetén az ország 300 várából csak 60 volt királyi kézen, addig uralma végére ez elérte a 160-at! 

2.) URBURA = bányák után fizetendő illeték a királynak, bányabér. Ha egy földesúr aranyat vagy ezüstöt talált a birtokán akkor korábban azt be kellett szolgáltatni a királynak. Károly Róbert bányareformja bevezette, hogy a megtalált nemesfémeknek csak kétharmadát kellett átadni, egyharmad pedig maradhatott a földesúrnál. Ezzel a reformmal a nemesek végre érdekeltek lettek abban feltárják birtokaikon az aranylelő helyeket. Károly Róbert aranypénzt is veretett.

3.) Harmincadvám: a határon át behozott termékek egyharmincada a királyt illette.

4.) Kapuadó: parasztok által a királynak fizetett állami adó

5.) Reformjai révén megtelt a királyi kincstár, megnőtt a királyi földek és királyi várak száma, és ezzel újra megerősödött a királyi hatalom illetve tekintély. A Magyar Királyság visszanyerte erejét!

Károly Róbert külpolitikája:

1. Visegrádi királytalálkozó (1335): a lengyel-cseh és magyar uralkodók szövetsége, kereskedelmi összefogása.
2. Károly Róbert idején jön létre a független Havasalföldi Fejedelemség
3. Károly Róbert lengyel feleséget szerzett Lokietek Erzsébet személyében. Gyermekeik közül Lajos a lengyel-magyar trónt, Endre pedig a nápolyi trónt kapta.
   

Nagy Lajos (1342-1382)

Az Anjou-család sarjaként a francia uralkodócsalád oldalági leszármazottja, Károly Róbert fia. Hazánkat 4 évtizeden keresztül uralta.

1.) Nápolyi hadjáratok: Uralma kezdetén saját családjának nápolyi ága ellen kellet hadat viselnie, mert testvérét megölték egy trónharcban. Bár győzött ezekben a hadjáratokban, Nápolyt nem tudta megtartani. Maradt lengyel-magyar király. Ez volt a perszonálunió rendszere, melyben csak a király személy köti össze a két államot!

2.) Hódítások: Dalmácia, Galícia (Velencétől és Litvániától)

3.) Az 1351-es törvények és ősiség: Az ősiség törvény (aviticitas) lényege annak kimondása, hogy a nemesi birtok elidegeníthetetlen (nem eladható). Apáról fiúra vagy lányra száll és csak a család kihalása után száll vissza a királyra. A kis-, és köznemesek kérték a törvény kimondását, mert így elejét vehették annak az elharapódzó rendszernek, hogy a főnemesek arra kényszerítik őket, hogy eladják számukra földjeiket! Az 1351-es törvények többi része az egységes 9-ed (nona) szedésről és az úriszékek rendszerének (illetve a pallósjognak) a becikkelyezéséről szólt. Emellett újra megerősítette az Aranybullát és annak fő részét a nemesi adómentességet.

4.) Várostámogató politika, céhek: Nagy Lajos fokozottan támogatta a városfejlesztéseket. Az ő idején erősödnek meg a céhek. A céhek egy-egy városban, adott szakmák érdekvédelmi szervezetei voltak, melyek közösen határozták meg az árakat, béreket, a gyártás módjait és a mestervizsgák végeredményeit.

***

Mária Terézia: 1740-1780

II. József: 1780-1790

***

***

***

A rendszerváltás követően az MDF kormány alatt jellemző kormányzati törekvés a kommunista korszakban állami tulajdonba került javak visszamagánosítására.

Wiki

A rendszerváltás nyertesei és vesztesei

• A rendszerváltás időszakában, 1990 körül hazánk gazdasági válságot élt át: magas volt az infláció és a munkanélküliség.
• Óriásiak voltak a jövedelmi különbségek: a privatizáció után meggazdagodott vállalkozók jómódban éltek, ugyanakkor a kisnyugdíjasok, sokgyerekes családok, cigányok és a tartósan munkanélküliek jelentős része nyomorgott. Privatizáció: az állami tulajdonba vett eszközök újra magánkézbe adása. A privatizáció annak a folyamatnak volt az ellentéte, mely 1919-ben és 1945 után a földek, vállalatok, bányák, iskolák, boltok állami kézbe vételét jelentette.
• Jelentősek voltak a regionális különbségek is: Észak-Dunántúl és Budapest jól élt, míg az ország Észak-keleti szegletében óriási volt a nyomor.
• A privatizáció a 90-es években sokszor visszaélésekkel, korrupcióval zajlott.
• Életmód és kultúra változása: fogyasztói társadalom lettünk, jelentős lett a médiafüggés, elterjedt az internet és mobil használat.

***

A nemzetiségeinkkel való viszony jelentős változásokon ment keresztül a Kádár-rendszer időszakát követően.

Határon túliak

• Határon túliak: azok a magyarok, akiknek ősei az 1920-as trianoni békeszerződés révén kerültek a mai országhatárokon kívülre.
• Határon túliak: a rendszerváltás időszakához képest javult helyzetük, megerősödtek pártjaik.
• Legfőbb határon túliak: romániai magyarság (1,3 millió fő), szlovákiai magyarság (0,5 millió fő), szerbiai magyarság (0,25 millió fő), ukrajnai-kárpátaljai magyarság (0,13 millió fő), horvátországi magyarság (14 ezer fő), egyéb: szlovéniai magyarság, ausztriai magyarság.

A határontúliak céljai és a cigányság helyzete

A határontúliak céljai:

• Saját pártjaik (magyar pártok) szereplései a választások bejutást hozzon a parlamentekbe
• Autonómia törekvések. Autonómia = egy-egy terület önrendelkezési joga az adott országon belül. Például székely autonómia

A cigányság helyzete:

A cigányság integrációja lassú. A legtöbben segélyekből élnek, alulképzettek és sok velük szemben az előítélet. Az integráció beilleszkedést jelent. Ennek ellentéte a szegregáció, amikor a roma származásúakat elkülönítik a nem romáktól (iksolai szegregáció esetén külön osztályokban, iskolákban oktatják őket.)

***

Az első Teleki-kormány (1920-1921):

Az első világháború illetve a forradalmak után, gróf Teleki Pál 1920 nyarán kezdődő rövid miniszterelnöksége hozta el a konszolidációt. (Konszolidáció = gazdasági, politikai megszilárdulás és rend kialakulása) Magyarországon kialakult a Horthy-korszak stabilitása, melynek 24 éven keresztül 

A Teleki kormány működése során (1920 júli 19 - 1921 ápril 14) 5 fontos intézkedést hozott:

• 1.) Fehér terror felszámolása: Elrendelte a fehérterror tiszti különítményeinek feloszlatását. (Teljesen nem valósul meg csak 1922 -re)
• 2.) Beiktatta a Numerus Clausust (1920/XXV. tc.). Numerus clausus = zárt szám. Lényege: Az első antiszemita törvényként azt rögzítette, hogy a magyar egyetemeken minden etnikum olyan arányban tanulhat tovább, amilyen arányban a lakosságot alkotja. Zsidó ellenes volt, mert egyedül a zsidók képviselték magukat nagyobb arányban az egyetemeken. Miközben a lakosságnak csak 5-6% -a volt zsidó, addig az egyetemeken 10-11% -ban tanultak és a lakosság diplomásainak 22% -a tartozott az izraeliták közé.
• 3.) Rend törvény megalkotása: törvényen kívül helyezte a kommunistákat és pártjukat (1921/III. tc.)
• 4.) A Vitézi Rend létrehozása. A Horthyt korábban fegyveresen is támogatók körét vették fel kezdetben. Vitézzé avatták őket, használhatták nevük előtt a "vitéz" kifejezést és kaptak vitézi birtokot is. A Vitézi Rend megalakulását 1920 augusztus 10-én egy miniszterelnöki rendelet tette hivatalossá
• 5.) Földreform törvény (1920/XXXVI.) Nagyatádi Szabó István kisgazda pártvezér dolgozta ki. Összesen 0,4 millió paraszt kapott földet (1,2 millió holdat osztottak szét) Célja a hatalmas paraszti réteg lecsendesítése és Horthy mellé állítása volt.

Királypuccsok

Magyarországon 1919 és 1921 közt még megosztott volt a lakosság abban, hogy ki legyen hazánk új uralkodója. Két párt létezett ezen a téren: legitimisták, akik szerint IV. Károlynak kell visszatérnie a trónra és a szabad királyválasztók, akik más országból hívtak volna uralkodót, vagy nemzeti királyt akartak keresni! Teleki inkább legitimista volt. IV. Károly látva, hogy sokan támogatják, elhatározta, hogy visszatér Magyarországra és ő lesz az ország uralkodója újra. Kétszer próbálkozott a hatalomra kerüléssel:

királypuccs: 1921 márciusában IV. Károly Budapestre utazott, ám miután a környező országok és az antant tiltakozni kezdtek, Horthy elutasította hatalomátvételi szándékát

A 2. királypuccs

1921 októberében a király Ausztriából Sopronba repült, majd ott híveiből ellenkormányt nevezett ki, majd néhány száz emberével vonattal megindult Pestre. Horthy azonban katonákat mozgósított és a budaörsi csatában legyőzte.

A királypuccsok következményei: megalakul a Kisantant (1921 június), és a magyar országgyűlés kimondja a Habsburg-ház trónfosztását (1921 végén)!

IV. Károly sorsa:

Elfogják => Tihanyi fogság => Baja => Dunán felhajóznak érte => Számüzetés Madeira => spanyolnáthában meghal