Habsburg berendezkedés Magyarországon (1711-1740)
A Habsburg-magyar viszony fejezetei:
1.) A török kiűzés után, az 1699-es karlócai békét követően egészen a Rákóczi szabadságharcig hazánkat gyarmatként kezelte Ausztria, elnyomva a magyarság jogait. I. Lipót (1657-1705) abszolutizmussal uralkodott felettük.
2.) A Rákóczi-szabadságharc változtatott az osztrák-magyar viszonyon: bár veszítettünk a harcban, Ausztriának szüksége lett a későbbiekben támogatásunkra (európai háborúi miatt). Jogokat nyertünk.
3.) Az 1722/23-as diéta rögzítette az együttélés szabályait egészen 1848-ig. I. József (1705-1711), majd III. Károly (1711-1740) a harcok után lefektette egy új osztrák - magyar együttélés szabályait. Már nem gyarmatként kezeltek bennünket, biztosították alkotmányos jogainkat. Minderről az 1722/23-as országgyűlés határozott. Az új berendezkedés neve: rendi dualizmus.
A magyar nemesség kivívott jogai 1722/23 után:
- Nemesi adómentességet élveztek a magyar nemesek (1222 óta meglévő jog, az Aranybulla alapján)
- Működhetett Pozsonyban a rendi gyűlés
- A magyar nemesség újonc megajánlási jogot nyert => Megegyezés tárgyává teszik, hogy mennyi parasztkatonát adunk Ausztriának a háborúihoz
- Adómegajánlási jog => Megegyezés lehet arról is, hogy a háborús kiadásokhoz mennyi adóval járulnak hozzá a magyar nemesek
- A magyaroknak saját kormányszerveink lehettek: helytartótanács (elnöke a nádor), Magyar Kamara (pénzügyek vezetése), Magyar Kancellária (a királyhoz benyújtott ügyek kezelése)
- A nemesi vármegyék vezetése közigazgatási és bíráskodási jogkörrel rendelkezhetett. A vármegyéket főispánok és alispánok vezették a megyegyűlésekkel együttműködve. A főispánok a király kinevezettjei voltak. az alispánokat a megyei nemesség választotta. A megyegyűléseken minden nemesi jogállású felnőtt férfi részt vehetett. Követeket választhattak (megyénként kettőt), akik a pozsonyi diétákon képviselték a vármegyét.
Ausztria irányító szerepe: A Birodalmi Államtanács vezette az egész birodalmat (Mária Terézia korától) és benne Magyarországot is. Erdély és a Határőrvidék maradt közvetlen Bécs irányítása alatt. (A magyar országgyűlés nem irányíthatta ezeket.)
Országgyűlések: A felsorolt fontos döntések részben az 1712-es, részben pedig az 1722/23-as országgyűléseken születtek. A létrejövő törvények egészen az 1848-as eseményekig alapjaiban határozták az osztrák-magyar együttélést.
A korszak három legfontosabb uralkodója:
- III. Károly: 1711-1740
- Mária Terézia: 1740-1780
- II. József: 1780-1790
Pragmatica Sanctio - gyakorlati rendezés (1723)
III. Károly (1711-1740) utódlási problémái:
- 1.) Nem született fiú utódja, csak két lánya: Mária Terézia és Mária Anna
- 2.) III. Károlynak még halála előtt gondoskodnia kellett arról, hogy idősebbik lánya trónra kerülését elfogadják a rivális nagyhatalmak. Így megszületik a Pragmatica Sanctio külföldnek szánt változata.
- 3.) Poroszország és Franciaország látszólag elfogadják Mária Terézia uralmát
- 4.) Kérdéses a Habsburg birodalmi trón biztosítása mellett a Német-római császári cím is (Ezt korábban soha nem töltötte be nő.) Ezt majd nem töltheti be Mária Terézia, csak a férje: Lotaringiai Ferenc (I. Ferenc). Új dinasztia név innentől: Habsburg-Lotaringiai Ház
- 5.) A Habsburg Birodalmon belül minden tartománynak (Csehországnak, Magyarországnak, Erdélynek) külön-külön is törvényt kellett alkotnia arról, hogy női ágon öröklődhessen az uralkodói cím.
A magyar Pragmatica Sanctio:
Magyarázat a magyar elfogadásra:
A magyar nemesség legfőbb félelme ekkoriban kettős volt: egyrészt a törökök visszatérésétől féltek, másrészt attól, hogy elvesznek nemesi kiváltságaik (pl adómentességi jog). Mivel a Pragmatica Sanctio mindkettőt garantálta, a magyar nemesség azonnal belement az aláírásába
Magyarország és a Habsburg Birodalom elválaszthatatlanul és föloszthatatlanul össze van kapcsolva és egymásnak kölcsönös védelemmel tartozik. Azért mentek bele a magyarok, mert féltek a törökök visszatérésétől és hitték: Ausztria megvédi az országot. /Pragmatica Sancti elfogadása: 1722 június 30., 1723/1-2 tc./ Másik ok: III. Károly a nőági örökösödés elfogadásáért cserébe: megígérte, hogy hazánkat saját törvényei szerint fogja kormányozni.
D O L G O Z A T
- Nevek (Au elleni mozgalmak + török kiűzés)
- Rákóczi szabadságharc
- A magyar nemesség kivívott jogai
