A reformkor 

Az 1830 és 1848 közti időszakot, melyben a haladó, liberális magyar nemesség reformokkal próbálta meg modernizálni a feudalizmusból kivezetni illetve az Osztrák Birodalmon belül önállósítani Magyarországot, reformkornak nevezzük.

Kezdete: gróf Széchenyi Istvánhoz köthető, aki 1830-ban megírta Hitel című művét, felsorolva benne mindazokat a tényezőket, melyek szükségesek a változásokhoz.

A reformkor fogalomrendszere []

1.) Közteherviselés: Nemesi adómentesség helyett mindenkire nézve egyformán kötelező adófizetés bevezetése. Az állami terhekből való közös részvállalás. 

2.) Jobbágyfelszabadítás: Célja, hogy a feudális jobbágyterhek (9-ed, 10-ed, robot) alól mentesülni tudjon a paraszt. Formái: önkéntes úrbéri örökváltság, kötelező úrbéri örökváltság, kötelező - állami kárpótlású úrbéri örökváltság. A jobbágyterhek helyett a parasztot fejlesztésekre ösztönző bérlői rendszer előre viszi az országot. Jobbágy státus: személyi függés (ítélkezik felett a földesúr) + feudális .szolgáltatások

3.) Ősiség eltörlése: Az ősiség törvényt 1351-ben Nagy Lajos király vezette be, és lényege a nemesi föld eladhatóságának tilalma volt. Vagyis arról szólt, hogy a magyar nemesek nem adhatták el, csak örökít hitték földjeiket. Ez a törvény az 1800-as évekre a fejlődés gátját jelentette, hiszen miatta a magyar nemesek nem vehettek fel kölcsönt. A bankok nem fogadhatták el fedezetként a földet. Kölcsön nélkül pedig nem lehetett fejlesztéseket csinálni.

4.) Felelős nemzeti kormány: Olyan kormány, mely a magyar országgyűlésnek, nem pedig az osztrák uralkodónak tartozik felelősséggel. A reformerek olyan kormányt akartak, melynek nem közvetlenül a császár diktál, hanem a választott magyar parlament. Ez bizonyos önállóságot jelentett volna. A Magyar Királyságnak korábban még nem volt saját kormánya a legelső megalakítása mérföldkő lehet.

5.) Unió Erdéllyel: A török időket és a Rákóczi-szabadságharcot követően az osztrákok elszakították Magyarországtól Erdélyt, és közvetlenül bécsi irányítás alá helyezték. A reformkor egyik nagy törekvése volt, hogy Erdélyt újra a magyar országgyűlés alá helyezzék.

6.) Sajtószabadság: Lényege, hogy a reformkorban követelték a cenzúra eltörlését, vagyis annak megszüntetését, hogy az újságokban megjelenő cikkeket ellenőrzik Bécsből és nem engedik megjelenni a kritikus írásokat. Politikai tartalmak, a HATALOM irányába megfogalmazott kritikák, bírálatok illetve a reformkövetelések tiltása.

7.) A városoknak külön szavazati jog: Ne közösen legyen egyetlen szavazatuk, hanem minden szabad királyi város rendelkezzen saját szavazattal a pozsonyi diétákon. Ezzel a városlakó polgárság jut politikai jogokhoz.

8.) Az országgyűlések népképviseletivé tétele: A korábbi rendi gyűléseket váltsák fel a népképviseleti országgyűlések évente Pesten, cenzusos választójoggal megtartott rendszeres választások után (nem rendi gyűlések rendszere. 

A reformkor nagyjai

A reformkor 18 éve alatt (1830-1848 között) összesen 4 diéta zajlott: 1832-1836, 1839/40, 1843/44, 1847/48. Ezeken a liberális reformer-ellenzéket 4 köznemes vezette: Kossuth, Kölcsey, Wesselényi és Deák. Rajtuk kívül Széchenyi szerepe volt kimagasló, aki céljaikat tekintve támogatta őket.

• Széchenyi István => Főnemes, a Hitel című 1830-as művével elindította a reformkort, melyben később is jelentős szerepet játszott gazdasági programjával. A legnagyobb magyarnak nevezte Kossuth.
• Kossuth Lajos => a liberális nemesi ellenzék vezére, országgyűlési képviselő, a Pesti Hírlap főszerkesztője, a reformkor vívmányainak legfőbb kiharcolója. A szabadságharc vezetője, 1849 tavaszától kormányzó.
• Deák Ferenc => "A haza bölcse" országgyűlési képviselő, a Batthyány kormány igazságügy minisztere, Kossuth legfőbb segítője.
• Kölcsey Ferenc => országgyűlési képviselő, költő, a Himnusz megírója, 1835-ös lemondásáig Kossuth fontos harcostársa
• Wesselényi Miklós => erdélyi birtokos, Széchenyi ifjúkori barátja, 1835-ös letartóztatásáig a diéta egyik legnagyobb szónoka. Árvizi hajósnak is nevezték, mert az 1835-ös nagy pesti árvíz idején sok embert megmentett.

Folytatás: Széchenyi és Kossuth élete