Széchenyi István életútja

1.) Származása, családja: A Széchenyiek Magyarország második leggazdagabb családját alkották. Széchenyi Istvánnak 90 ezer hold földje volt, több kastélya és falva. Széchenyi István katonai pályára került és egészen 34 éves koráig huszártiszt volt. Századosi rendfokozatig jut, a lipcsei népek csatájában (1813) futárként fontos szerepet játszik Napóleon legyőzésében. (Pour le Merite) Katonai karrierje azonban 1825-re megfeneklett. Életében fordulópont volt az 1825/27-es diéta, amelyen felajánlotta birtokainak egy éves jövedelmét egy tudományos akadémia felállítására.

2.) Reformkor kezdete: Két előzménye van a Hitel megírásának, amit a reformkor kezdetének tartunk. Az egyik előzmény: Széchenyi és Wesselényi európai körutazása (1822) amikor eljutnak Angliába. Hazatérve Széchenyi elhatározza, hogy mintagazdaságot csinál birtokain az ipari forradalom vívmányai felhasználásával. Így a második előzmény: hitelért folyamodik egy bécsi bankhoz. Elutasítása után megírja 1830-ban a Hitelt. Ebben leírja hogymilyen törvényekre lenne szükség Magyarország átalakításához. Ez tekinthető a reformkor kezdetének.

3.) A Hitel lényege: Az érvényben lévő feudális törvények pl. ősiség akadályát képezik az ország modernizálásának, mivel az ősiség miatt a nemesek nem tudnak hitelt felvenni, birtokaikat nem tudják fejleszteni. A jobbágyok a robot, a kereskedők pedig a vámok miatt nem érdekeltek a fejlődésben.

4.) Széchenyi további művei: Világ és Stádium. A Hitel megjelenése után több támadás is érte Széchenyit az arisztokrácia részéről. Így Széchenyi pontosította elképzeléseit a Világban (világosság - 1831), majd pontokba szedte, programszerűen a Stádiumban (1833).

5.) Széchenyi és Kossuth véleménykülönbségei: Egyetértettek abban, hogy az országnak reformokra van szüksége, így fontos például az úrbéri örökváltság, a közteherviselés és az ősiség eltörlése, de három dologban eltért a véleményük: Egyrészt Széchenyi a főnemesek, míg Kossuth a köznemesek vezetésével képzelte el az átalakulást, másrészt Széchenyi előbb a gazdaság átalakításával kezdte volna a reformokat, (míg Kossuth a társadalmi átalakulást helyezte előre), harmadrészt pedig Széchenyi az Udvarral megegyezve míg Kossuth a császárral szembeszállva tervezte elindítani a változásokat!  Mindezek dacára Kossuth a legnagyobb magyarnak nevezte. Negyedrészt: nemzetiségekkel valóviszony: Széchenyi megegyezett volna velük, Kossuth viszont elzárkózott a követeléseiktől.

6.) Széchenyi gazdasági tevékenysége:

• Nemzeti Kaszinó alapítása (társadalmi életnek színtér)
• Dunai és balatoni hajózás fejlesztése
• Kereskedelmi Bank egyik alapítója
• Tisza szabályozása - 1840 -es években
• Lánchíd építésében kulcsszerepe volt. Ez volt az ország első állandó hídja. Előtte csak hajóhíd létezett Pest és Buda közt (Probléma: jégzajlás + ha hajók haladnak át) Építése: 1842-1849

Az 1848-as Batthyány-kormányban közlekedési miniszter. De 1848 őszén beteg lett (ideg-összeroppanás) Döblingbe került, 1860-ban halt meg.

***