A közvetlen előzmények: A Molotov-Ribbentrop paktum: 1939 augusztus 23. Szovjet - német megnemtámadási egyezmény volt. Az egyik része nyilvános volt (a megnemtámadási rész) melyben elkötelezték magukat arra, hogy nem fognak egymással háborút kezdeni. A titkos rész felosztotta Kelet-Európa egy részét (a finnországi Karália, Kelet-Lengyelország és Besszarábia szovjet övezet lett).
Az aláírás indokai: Sztálin időt akart nyerni, hogy fejleszteni tudja hadseregét. Hitler szintén időt akart nyerni, hogy amíg lerohanja Európát, addig biztosítva legyen keleti határa. (Ne kelljen egyszerre háborúznia keleten és nyugaton.)
A háború kezdete: 1939 szeptember 1, a német hadsereg megtámadja Lengyelországot. Alig 4 hét alatt győz a háromszoros erőfölénye miatt. Anglia és Franciaország hadat üzen Hitlernek, hiszen Lengyelország a szövetségesük. Ezzel kitör a II. világháború (1939 szeptember 1.)
Tankönyv: 140. oldal
A háború első szakasza (1939-1941)
1.) Lengyelország lerohanása: 1939 szeptember 1-én. A német hadsereg háromszoros erőfölénye miatt alig 4 hét alatt legyőzi Lengyelországot.
2.) A "Furcsa háború" => Franciaország és Anglia hadüzenetet küld Hitlernek Lengyelország lerohanása miatt ám valódi harc nem bontakozik ki, csupán felvonulnak a seregek a határokra. (1940) A két szövetséges hatalom élén új vezetők lesznek: Angliában: 1940 május 10-től Winston Churchill (Chamberlain helyett) és 1940 március 20-tól Paul Reynaud (Daladier helyett).
3.) Skandinávia lerohanása: Hitler harmadik nagy hadművelete a háborúban Skandinávia német lerohanása volt, amikor 1940 áprilisában Dániát majd Norvégia szállta meg. Norvégiában a helyi nácik bábkormányt alakítanak Vidkun Quisling vezetésével.
4.) Nyugat-Európa lerohanása: Franciaország, Hollandia, Belgium megtámadása 1940 május 10-én vette kezdetét (Fall Gelb). Alig másfél hónap alatt Németország megszerzi az említett országokat. Villámháború volt ez a Maginot-vonal megkerülésével harckocsik és ejtőernyősök bevetése segítségével. [Térkép3] [Térkép4] [Térkép5-Fr.o.] A németek 1940 június 14-én vonulnak be Párizsba. Franciaország két részre szakad: észak és az egész atlanti partvonal német megszállás alá kerül. A francia vezetés Charles de Gaulle tábornok vezetésével Londonban menekült. Dél-Franciaországban Henry Pétain tábornok megalapítja a német-barát vichy bábkormányt.
5.) Angliai csata (1940 nyara és ősze). Hitler az angliai partraszállás előtt ki akarja iktatni az angol légierőt és reptereket. A Luftwaffe (német légierő) feje Hermann Göring biztosítja Hitlert: legyőzi a brit légierőt. De ez nem sikerül, mert az angol Spitfire gépek jobban manővereznek a német Messerschmitt gépeknél. Elhalasztják az Oroszlánfóka (Seelöwe) hadműveletet. Hitler kénytelen ideiglenesen lemondani Anglia végső legyőzéséről. Az angol sikerekben szerepet játszik az angoloknál a radar alkalmazása.
6.) A balkáni és Afrikai hadjárat (1941) [Térkép6] Mussolini megirigyelte Hitler sikereit és ő is támadásba kezdett, de mind Görögországban, mind Afrikában (Egyiptomban) vesztett. Így Hitler segítette ki, mindkét helyen mémet támadásokat indítva 1941-ben.
