Forradalmak Európában
Forradalmi mozgalmak az 1820-as években:
- Az 1820-as években Európa több pontján jöttek létre forradalmi csoportok, melyek a francia forradalom mintájára át akarták alakítani Európát. Ám a Bécsi Kongresszus nagyhatalmai sorra eltiporták ezen mozgalmakat.
- A mozgalmaknak három fajtája volt: mérsékelt liberálisok, radikális demokraták, szocialisták
- A mérsékelt libeálisok alkotmányos monarchiává akarták alakítani országaikat. Ide tartozott például hazánkban a reformkor liberális nemessége, Kossuthék köre. A radikális demokraták köztársaságokká akarták alakítani hazájukat, a szocialisták pedig a munkásságra alapozva forradalomra vágytak, új berendezkedést teremtve.
Alkotmányos monarchia = Olyan királyság, melyben az uralkodó jogai korlátozottak és a valódi hatalom a parlament illetve kormány kezében van.
Forradalmak és felkelések 1820-1830 közt:
- Olasz carbonarik, vagy szénégetők mozgalma: 1820-as évek
- Orosz dekabristák forradalma 1825 decemberében (Puskin is részese volt)
- Spanyolországi felkelés új alkotmányért 1820
- Görög szabadságharc, a török megszállók ellen. Sikeres volt, így 1829-re létrejön Görögország
- Lengyel felkelés: 1830-1831 az orsoz megszállókkal szemben
- Belgium megalakulása, elszakadása Hollandiától. Sikeres 1830-ban. Alkotmányos monarchia lesz
- Az 1830-as párizsi forradalom X. Károly ellen. Győz, új uralkodó: Lajos Fülöp
Népek tavasza: 1848 soán Európa nagy részén újabb forradalmi hullám söpört végig, mely mindenütt a konzervatív, feudális, régi berendezkedést támadta és mindenütt néhány hónapon belül elfojtotta a hatalom. Legtovább Magyarországon tartott, ahol szabadságharccá változott és csak 1849 nyarán, több nagyhatalom összefogása tudta leverni.
- Itáliai forradalmak: 1848 januárjában
- Párizsi forradalom: 1848 február. Lajos Fülöp király és miniszterelnöke Guizot (Gízó) ellen fellázadt Párizs népe. A király elmenekülni kényszerült. A forradalom átmeneti győzelmet aratott. Az új kormányban helyet kaptak a munkásság képviselői is. és bevezették az általános választójogot. Nemzeti műhelyeket hoztak létre a munkanélküliség megoldására. Néhány hónap után a forradalom mérséklődött, választások után új kormány alakult mely bezáratta a nemzeti munkahelyeket. Válaszul fellázadt a párizsi munkásság (1848 június), ám véresen leverte a polgári kormány.
- Bécsi forradalmak: 1848 március 13-án, majd május 15-én, végül október 6-án.
- pesti forradalom: 1848 március 15-én
A forradalmak bukása: Az 1848-as forradalmak mindegyike elbukott. Ennek egyik oka: a forradalmi erők nem tudtak több társadalmi réteget tartósan együtt tartani, másrészt a nemzetközi helyzet nem kedvezett a forradalmaknak, Francaiország és Anglia nem támogatta azokat. Eredmények: a liberalizmus helyett az önkényuralom maradt, csupán részleges javulás volt, a több helyen megvalósult jobbágyfelszabadítás révén.