Tanagyag

Ókori istenek

***

***

A történelmi források mindazok a régi időkből megmaradt tárgyak, melyek segítik a múlt megismerését. A források 3 csoportja:

• tárgyi emlékek, például ősi pénzek, edénye, eszközök, fegyverek, sírok
  
• írott források, például sok-sok éve született leírások
  
• mesék, dalok, hagyományok, szokások

Régészet: A tárgyi emlékek felkutatását, előtárását és elemzését végző tudományterület

***

Ókori Egyiptom, piramisok

***

A Habsburg Birodalom felépítése

Az Ausztria által vezetett állam elnevezése: Habsburg Birodalom (csak a kiegyezés után [1867] lesz Osztrák-Magyar Monarchia).

Főbb részei, tartományai:

• Örökös tartományok: 7 terület: Alsó Ausztria, Felső Ausztria, Karintia, Krajna, Stàjerország, Tirol, Vorarlberg. Ezek 1278-ban (Morvamezei csata) a Habsburg család kezébe kerülnek több mint 6 évszázadra (1918-ig). I.Rudolf német uralkodó adományozza fiainak. Előtte a Babenbeg családé volt a terület.
• Csehország - Morvaország
• Galícia: Lengyelország első felosztásakor (1772) kerül a Habsburg Birodalomhoz, Lemberg központtal.
• Erdély: a törökök kiűzése után a Habsburgoké, akik külön tartományként kezelik, nem tekintve Magyarország részének. Diploma Leopoldinum (1691). I. Lipót adja ki (1657-1705).
• Határőrvidék: a török határsáv mely közvetlen bécsi irányítás alá tartozott
• Horvátország: a pozsonyi országgyűlés alá rendelték, de a reformkor alatt inkább Bécshez húz (Jelasics horvát bán idején).

Sajátosságok: Erdélyt közvetlenül Bécsből irányították a törökök kiűzésétől kezdődően, külön országgyűlése volt Gyulafehérváron. Ugyanakkor Horvátország a pozsonyi diéta alá tartozott

 A magyar vármegyerendszer

Az 50 reformkor vármegye alkotta a közigazgatás alapját. Másik elnevezése: MUNICIPIÁLIS rendszer. Minden egyes vármegyében volt vármegye-gyűlés. Mindegyik ilyen gyűlés hozhatott rendeleteket volt adókivetési joga, saját bevétele és saját hivatalon-rendszere.

A főváros Pozsony, ahol a Magyar Kamara épületében zajlottak az országgyűlések vagy diéták.

A törvények születésének folyamata

Az országgyűlés működése

Helyszíne: Pozsony, a Magyar Kamara épülete, Pesten először majd 1848 júliusában lesz országgyűlés és utána a kiegyezés időszakától folyamatosan.

Alsóházi képviselők: Minden vármegye két képviselőt küldhetett a diétára, így összesen 100 vármegyei követ gyűlt mindig össze az 50 vármegyéből. 

Egyéb tagok: az alsóházban jelen lehettek egyházi követek, városok követei és felszólalási illetve szavazati jog nélküli ablegátusok.  

***

Nemzeti egységmozgalmak

Európában két területen csak a XIX. századik második felére kezdődik meg a nemzetállami átalakulás, mely egységes országot teremt. Ez a két terület: az olaszok lakta Itália és a németek lakta Német Szövetség.

Olaszország születése

Itália széttagoltsága: Itália az 1800-as évek közepén négy részre tagolódott:

• észak-keleten egy jelentős Habsburg terület létezett (ide tartozott pl: Milánó, Velence)
• észak-nyugaton egy erős és jelentős önálló állam volt: Szárd-Piemonti Királyság
• délen a Nápolyi-Szicíliai Kettős-királyság élén Bourbonok álltak
• középen a Pápai Állam feküdt

Az egységes Olaszországért harcolók: Két személynek volt köszönhető az egységes Olaszország megszületése, egyrészt Camillo Cavournak, a Szárd Királyság (Piemont) miniszterelnökének, másrészt Giusppe Garbibaldinak, aki ezer fős sereggel szállt partra Sziciliában és tört előre Nápolyig. 

A francia - piemonti - osztrák háború (1859): Cavour 1859-re megszerezte III. Napóleon támogatását, ugyanis Nizzát és Savoyát ígérte számára, ha támogatja országát egy Ausztria elleni háborúban. A szövetség létrejött és1859 tavaszán a franciák és piemontiak támadást indítottak az osztrákok ellen. Az első csata Magentánál, a második pedig Solferinonál zajlott és mindkettő francia győzelmet hozott. Ferenc József kénytelen volt békét kötni, és beletörődni Lombardia elvesztésébe. Franciaország pedig megkapta Nizzát és Savoyát.

Itália egy kézbe kerülése: Garibaldi Sziciliából Dél-Itálián keresztül egészen Nápolyig tört előre vörösingeseivel, akikhez a helyi lakosság is csatlakozott. A francia helyőrségek kiszorultak és Nápolynál Garibaldi serege egyesült a piemontiakkal. Garibaldi ezt követően behódolt és Dél-Itália csatlakozott Piemonthoz.

Az egységes Itália megszületése: Itália nagy része 1860-ra elismerte királyának Viktor Emánuel piemnonti uralkodót, így 1861-ben létrejött az Olasz Királyság. Ám Róma és Velence ekkor még idegen kézen volt. Végül az 1866-os porosz-osztrák háború után Velence, majd az 1870-es porosz-francia háború után Róma is olasz kézre került.

Magyar vonatkozások: Az 1859-es francia-osztrák háborúba a Torinóban élő Kossuth is bekapcsolódott, amikor Telekivel és Klapkával Nemzeti Igazgatóságot alakított. Ha a francia csapatok az osztrák határig jutottak volna (amire végül nem került sor) Kossuth felkelésre hívta volna a magyarokat. Végül ebből semmi nem lett, de a Genovában megalakuló Magyar Légió katonái Garibaldit segítették Dél-Itáliában.

A német egység létrejötte Link

A német gazdaság:

• A Német Szövetség államai 1848 után sorra megszüntették a feudális kötöttségeket (jobbágyfelszabadítás)
• Vasútépítések zajlottak, fellendült a bányászat és a vasipar
• A három legjelentősebb ipari központ: Ruhr vidék, Szilézia, Berlin porosz területen voltak, így Poroszország fejlődött leginkább.
• A német államok 1834-ben vámszövetséget alkottak, ez volt a Zollverein. Ausztria nélkül, Poroszország vezetésével.

A porosz - osztrák versengés: A német államokban két elképzelés terjedt el arról, hogy hogyan lehetne egységes német állam:

• Kisnémet koncepció => A német államok egységes országot hoznak létre Ausztria nélkül Porosz vezetéssel
• Nagynémet koncepció => A németek egységes országot teremtenek Ausztriával együtt, osztrák vezetéssel

A két elképzelés miatt Ausztria és Poroszország versengeni kezdtek egymással és közben Poroszország uralkodója I. Vilmos (1861-1888) miniszterelnöke pedig Ottó von Bismarck (1862-1890) lett.

Európa élenjárójává tették a porosz ipart (Siemens gyár és Krupp művek)

Megerősítették a hadsereget => hadkötelezettség (3 év szolgálat) + modernizáció (hátultöltős puskák)

Jó kapcsolatokat építettek ki 3 nagyhatalommal: Angliát meggyőzték arról, hogy támogassa őket, mert csak egy erős Poroszország ellensúlyozhatja az oroszokat; Oroszországot barátjukká tették azzal, hogy támogatták a lengyel felkelés leverését; Olaszországot pedig szövetségesükké tették Ausztria ellen. Két ellenfelük maradt: Franciaország és Ausztria.

A porosz - osztrák háború (1866): A háború Poroszország és Ausztria közt nem várt módon gyors porosz győzelmet hozott! A Königgratzi csatában (1866 július 3.) az osztrákok megalázó vereséget szenvedtek. Bismarck mégsem kötött velük szigorú békét, mert már előre arra gondolt, hogy a franciák elleni háborúban jó lenne, ha Ausztria semleges maradna. A porosz - osztrák háborút lezáró Prágai béke Velencét vette el Ausztriától és létrehozta az Észak-Német Szövetséget.

A porosz - francia háború: Ausztria legyőzése után egyetlen komoly riválisa maradt a poroszoknak, mégpedig Franciaország, mely mindig is ellenezte a német egységet. A háborút Bismarck provokálta ki, így a franciák támadást indítottak. Ekkor azonban Helmut Moltke porosz tábornok győzelmeket aratott Patrice MacMahon felett. A döntő csata Sedannál zajlott 1870 szeptember 1-én. A poroszok bekerítették és legyőzték a franciákat. A porosz sereg bevonult Párizsba.

A versaillesi palotában német császárrá kiáltották ki a porosz uralkodót, I. Vilmost 1871 január 18-án.

Létrejött a Német Császárság, mely megkapta a vesztes Franciaországtól Elzász-Lotaringiát is.

Bordeaux -ban (Bordó városában) a franciák trónfosztottá nyilvánították III. Napóleont (aki Angliába menekült) és Franciaországot köztársasággá nyilvánították. Első köztársasági elnök Adolphe Thiers aláírta a békekötést a németekkel.

A párizsi kommün: Párizsban 1871 márciusában forradalom tört ki és a kispolgárság illetve a munkások kommünt hoztak létre. Az üzemeket állami kézbe próbálták venni. A kommün leverése 2 hónappal később történt meg: a németek által szabadon bocsátott francia katonák segítségével.

INAKTIVÁLT

LINK

A DOLGOZAT IDEJÉRE

***

A kiegyezés (1867) []

Előzmények: A szabadságharc leverése után 1 évre megtorlás következett. Ennek során Julius Jacob von Haynau táborszernagy ezreket büntetett meg.

A megtorlás után önkényuralom korszaka jött, ez volt a Bach-rendszer 1851-1859. Ezen időszakban a magyar nemesség minden jogát megvonták a vármegyék és rendi gyűlések szabad működését illetően.

Az önkénnyel szemben Deák Ferenc vezetésével passzív ellenállás kezdődött, melynek során a magyar nemesek szándékosan akadályozták az állam működését. Adófizetés megtagadása, választásoktól távolmaradás, hivatali munkáktól távolmaradás.

Végül 15 év után 1865-re Deák belátta, hogy ki kell egyeznie Ausztriával. Híres húsvéti cikkében leírta, hogy a két állam céljai össze-egyeztethetőek. 

A kiegyezés tartalma

Kiegyezés megkötése: A magyarok küldöttséget menesztettek Bécsbe a kiegyezési tárgyalásokra. Vezetőjük gróf Andrássy Gyula lett. 1867-ben Ausztria és Magyarország megegyeztek egy dualista kettős állam létrehozásáról, melyben csak a külügy, hadügy és pénzügy lett közös.

A kiegyezés 3 fontos eseménye:

• Magyar kormány alakult: 1867 február 17-én magyar miniszterelnökké nevezték ki Andrássy Gyulát
• Kiegyezési törvények: 1867 május 29-én a diéta elfogadta a kiegyezési törvényeket: 1867/12,14,15,16.
• Királlyá koronázás: 1867 június 8-án magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet 

A kiegyezéssel létrejön az Osztrák-Magyar Monarchia. Igazgatási ábráját az alábbiakban láthatjuk:

Füzetbe lerajzolni az ábrát!

Az Osztrák-Magyar Monarchia

1.) Az Osztrák- Magyar Monarchia az 1867-es kiegyezéssel jön létre és 51 éven keresztül áll fenn, egészen 1918 októberéig.

2.) A Monarchia fennállása alatt két Habsburg uralkodó vezette a birodalmat: Ferenc József: 1848-1916 és IV. Károly 1916 - 1918.

3.) A Monarchia teljes területén közös pénzt használtak, Koronát, mely német és magyar nyelvű volt. 

4.) Az 1867 - 1918 közötti időszak, melyet dualizmusnak is hívnak, gazdasági és ipari fellendülést hozott Magyarország számára.

A dualizmus nagy alakjai

Deák Ferenc mellett Andrássy Gyula gróf játszott szerepet a kiegyezés utáni években

Az 1875 és 1890 közötti időszakban Tisza Kálmán vezette az országot.

A századforduló (1900) után egészen az első világháborúig Tisza István volt az ország legfontosabb vezetője (különböző tisztségekben, kétszer miniszterelnökként, de olykor házelnökként és végig a kormánypárt elnökeként)

Fogalmak a kiegyezés témakörében

• Arisztokrácia: A legelőkelőbb grófi, bárói családok tagjai tartoztak az arisztokrácia körébe
• Dualizmus: Amikor két állam összefogásban, közös uralkodó alatt, de jelentős önállósággal működik. Például Ausztria - Magyarország 1867 és 1918 között
• Monarchia: A szó királyságot, egyeduralmat jelent, de nagy kezdő-betűvel írva a kiegyezés utáni államot is jelenti.
• A monarchia pénzneme: ezüst alapú forint (1892-ig) és Aranykorona (1892-től), majd később, 1927-től Pengő (de az már a Monarchia után).

DOLGOZAT: június 1 csütörtök

Reformkor kezdete dolgozat (május 12., péntek) 10A

Főbb témakörök:

• 1.) II. Lipót uralkodása és a magyarokkal való viszony rendezése
• 2.) A magyar jakobinus mozgalom
• 3.) Magyarország és Ausztria viszonya a napóleoni háborúk alatt
• 4.) I. Ferenc uralkodása és az 1825-ös országgyűlés
• 5.) A politikai táborok a reformkor alatt 
• 6.) A reformkor 8 politikai célkitűzése, fogalomrendszere
• 7.) A reformkor 5 nagy alakjának rövid jellemzése
• 8.) Széchenyi éltútjának 6 fontos eleme (származás, reformkor elindítása, a Hitel lényege, Művei, véleménykülönbségei Kossuth-Széchenyi viták, gazdasági tevékenysége)

Mind a 8-ból lehetnek kérdések!

***