A király szökése:
XVI. Lajos már a forradalom első szakaszában ráébred arra, hogy a felkelők tartós hatalmon maradása az uralkodó jogok teljes megszüntetéséhez vezethet. Ezért dönt arról, hogy megszökik Párizsból a közeli Belgium (Flandria) területére a híveihez (royalisták). Álruhában (átlagos főnemesnek öltözve) testvérével indul meg (hintókon) a határra, ahol a legenda szerint egy pénz érméről felismeri egy postamester. Bejelentést tesz a forradalmi kormánynak, akik elfogják a szökésben lévő királyt.
A szökés ellenszenvessé tette XVI. Lajost a nép szemében. Két hónappal később pedig tetőzött a király elleni hangulat, amikor vétóival meggátolta a vidéki nemzetőrök Párizsba rendelését. A párizsi tömeg Danton vezetésével elfoglalta a királyi palotát (1792 augusztus 10.) és őrizetbe vette a királyt. A forradalom új szakaszába lépett, ugyanis a nemzetgyűlés feloszlott és a választások után a girond párti képviselők alkották az új nemzetgyűlés (más nevén konvent) többségét. A királyt perbe-fogták. A köztársaság kikiáltása: 1792 szeptember 21.
Konvent = forradalmi nemzetgyűlés
A girondi szakasz
Háborúk megindulása Ausztriával és Poroszországgal: II. Lipót osztrák II. Frigyes Vilmos porosz uralkodók megfenyegették a francia konventet: vagy elengedik a királyt és visszaállítják jogait, vagy megtámadják Franciaországot. Ez volt pillnitzi nyilatkozat 1791 augusztus 27. A konvent nemet mondott így a két ország támadásra készült.
A háború: Mivel a Konvent nem teljesítette a Pillnitzi Nyilatkozatot, megindult a porosz-osztrák támadás (1791 augusztus 27.). Eleinte győzelmeket arattak Párizs felé közeledve (Longwy csata, Verduni csata), ám Valmynál 1792 szeptember 20-án győztek a franciák Kellerman és Dumouriez tábornokok vezetésével! Az idegen hadseregek kivonultak Franciaországból. Az alkotmányos monarchia (királyság) korszaka véget ért.
Pártviszonyok a girondi szakaszban:
- Girondiak => gazdag polgárok képviselői, nevüket Gironde megyéről kapták
- Jakobinusok => városi szegények képviselői, nevüket Szent Jakab kolostorról kapták, ahol üléseztek
- Mocsár => bizonytalanok, hol ide, hol oda szavaznak, 60%
A király pere és kivégzése: A király elleni per 5 hónapon keresztül folyt. A fő vád ellene: saját népe ellen hívta be Franciaországba az osztrák és porosz hadseregeket. Vagyis hazaárulással vádolták. Végül a konvent halálra ítélte XVI. Lajost és a párizsi Concorde téren 1793 január 21 -én lefejezték egy giotinnal. (Guillotine = lefejező gép)
A girondiak bukásának okai:
- Az erőszakos újoncozások, a parasztkatonák összegyűjtése és a rekvirálások miatt a forradalom ellen parasztlázodások kezdődtek. A legjelentősebb Vendee megyében indult.
- Párizsban éhinség és nyomor tombolt.
- Európa országai összefogtak a forradalmi Franciaország ellen. Eleinte Dumouriez tábornok még győzni tudott (Jemappes-1792 november), ellenük, ám 5 hónappal később a francia ellenes koalíció előretört. A poroszok-osztrákok, visszafoglalták Belgiumot és Dumouriez átállt az ellenséghez. A koalíció tagjai: Ausztria, Poroszország, Anglia, Hollandia, Spanyolország, Portugália.
- A katonai vereségek, a nyomor és Dumouriez átállása miatt a nép a jakobinusok - Robespierre, Saint-Just, Danton - vezetésével 1793 június 2-án körbevették a Konvent épületét és a jakobinusok átvették a hatalmat.
