A francia forradalom előzményei

A nagy francia forradalmat megelőző 150 év abszolutista időszakát nevezzük Ancien Regime -nek (jelentése: régi rendszer). Ezt a korszakot három francia uralkodó: 14., 15., és 16. Lajos jellemezte.  Évszám szerint: 1643-1789 közti 146 évről beszélünk. (Az utolsó rendi gyűlést még XIII. Lajos hívta össze 1614-ben.)

A forradalom előtti évek jellemzői:

1. Franciaországra egy teljesen igazságtalan berendezkedés a jellemző, hiszen a legfelső 5% (nemesség és papság) kezében van a javak, földek 90%-a.
2. A két uralkodó rend (ordó) a nemesség és papság rendje mellett jogokat kezd követelni a harmadik rend is, a köznép. Szószólóik: LaFayette márki, Mirabeau gróf és Sieyes abbé.
3. A királyi udvar pazarló életet él, miközben a nép éhezik.
4. Szociális válság alakul ki 1788/89-re, a rossz termés, az éhínség, a nyomor és a magas adók miatt.
5. A költséges háborúk miatt (pl részvétel az amerikai függetlenségi háborúban) kiürül a királyi kincstár
6. A királyok nem hívták össze a rendi gyűléseket, helyette önkényesen uralkodtak abszolutista módon! 

Megoldási kísérletek:

A király pénzügyi vezetői: Robert Turgot vagy Jacques Necker próbáltak takarékossági intézkedéseket bevezetni és a nemesektől több vámot szedni, de nem sikerült javulást elérniük. 

A harmadik rend megerősödése:

A francia forradalom előtti évtizedek jellemzője a francia felvilágosodás volt. Három nagy gondolkodó írt fontos munkákat az abszolut rendszer és az egyházi uralom ellen: Montesquieu (1748 - A hatalmi ágak felosztásáról, címe: "A törvények szelleméről"), Voltaire (1734 - az egyház kritikájáról, címe: "Filozófiai levelek") és Rosseau (1762 - A közvetlen demokráciáról, a címe: "A társadalmi szerződés")