Honfoglalás (Tk. 111)
A honfoglaló magyar törzsek, Árpád vezetésével tucatnyi hágón át érkeztek, egyidejűleg a keleti és a déli (erdélyi) Kárpátokon átkelve, például a következő hágókon keresztül: Vereckei-hágó, Uzsoki-hágó, Tatár-hágó, Radnai-hágó, Borgói-hágó, Békás-szoros, Ojtozi-szoros, Bodzai-szoros. []
A Kárpát-medence jellemzői:
Épp megfelelő volt minden adottsága: dús legelők, sok folyó, jó termőterületek és körben oltalmazó hegyek. A honfoglaló magyar törzsek jól ismerték már az etelközi tartózkodásuk alatt is. A Dunántúli rész a frankok kezében volt, a Marostól délre eső részt a bolgárok birtokolták, a fennmaradó részeken szlávok, avarok éltek elszórtan.
A honfoglalás két szakasza:
Az első szakaszban 895-ben a szlávok, avarok lakta Tiszántúl és Duna- Tisza közt foglaltuk el, békésen. Később 900-ban harcok árán lett a magyaroké a Dunántúl és a Felvidék.
Honfoglaló őseink harcmodora:
- Könnyűlovas harcmodor
- Tettetett megfutamodás, hátrafelé nyilazás
- Visszacsapó ij, kard és kopja használata
Eszközeink: fibulák, tarsolyok, tegezek, kopják, szablyák, íjak, fokosok, nyergek
Székelyek:
Határvédő, katonáskodó népesség volt, akiknek ősei a honfoglalás előtt hozzánk csatlakozó kabarok lehettek vagy avarok. Átvették a magyar nyelvet, szokásokat és Erdélyben letelepedve évszázadokon keresztül oltalmazták a Magyar Királyságot a keletről érkező támadásokkal szemben.
A kalandozások (Tk 115)
A honfoglalást követően, 895 és 970 között a magyar törzsek kalandozó hadjáratokra indultak szerte Nyugat-Európában.
A kalandozások kettős célja:
- Fizetség idegen uralkodóktól, akik felbérelték a magyar seregeket ellenségeik legyőzésére
- Zsákmány-szerzés és foglyok ejtése, akiket aztán eladtak rabszolgákként (többnyire Bizáncnak)
A zsákmány: arany és ezüst tárgyak, kelmék, szerszámok, fegyverek.
Európa válaszcsapása: 907-ben Európa válaszcsapásra készült IV. Lajos Keleti-Frank király vezetésével. Ám a pozsonyi csatában a magyarok fényes győzelmet arattak a német sereg felett.
VIDEO - kalandozasok (youtube) 7 perces
A kalandozások vége
A kalandozó hadjáratok 933-ban és 955-ben már kudarcokkal végződnek. A magyarok csatákat veszítenek Merseburgnál és Augsburgnál is.
A magyarok elleni harc vezetője: I. (Nagy) Ottó, aki 962-ben hozza létre a Német-római Birodalmat.
Végül 970-ben befejeződnek a kalandozások, majd 972-ben Géza fejedelem elhatározza: a népével felveteti a kereszténységet és a magyarság beilleszkedik Európába.
Kopja és lándzsa különbsége:
