István király és az államalapítás (117. oldal)

Azt a történelmi folyamatot és korszakot szoktuk államalapításnak nevezni, melyben Szent István királyunk Európával és a pápasággal együttműködve, a keresztény egyházi illetve világi közigazgatás kialakításával megteremtette az önálló Magyar Királyságot az első ezredfordulón.

Az államalapítás három lépése:

• Az egyházi közigazgatás, vagyis püspökségek (10 db) létrehozása egy érseki központtal (Esztergom)
• A világi közigazgatás, vagyis vármegyék (30 db) megalapítása
• Törvényekkel a magyar lakosság rászorítása a keresztény hitre és letelepedett életmódra.

 Az esztergomi érsek lett a magyar egyház legfőbb vezetője (utána következett a kalocsai érsek). Püspöki központok: Veszprém, Győr, Pécs, Eger, Gyulafehérvár, Csanád, Várad, Vác. Létrejött a pannonhalmi bencés apátság is .

Szent István küzdelmei és törvényei

István uralmát kezdetben nem ismerték el a törzsi vezetők. Ám mindannyiukat legyőzte: Koppányt legelőször (997-ben). Hogy többi ellenségét is elrettentse, Koppány testét négyfelé vágatta, és kitűzette a négy legfontosabb vár kapujára. Később legyőzte Ajtonyt, Gyulát és Keánt is.

Szent István törvényei

A lakosság keresztényi, letelepedett életmódját igyekeztek kötelezővé tenni István törvénykönyvei (2 db) Ide tartozott a

• 10 falunkénti templomépítések elrendelése,
• a kötelező misékre járás bevezetése,
• az egyházi tized (decima) fizetésének törvénybe iktatása és a kóborló életmód - pogány rítusok - megtiltása.

Trónutódlás

Szent Istvánnak egyetlen fia volt Imre herceg. István őt készítette fel az uralkodásra az intelmek című művében. Imre azonban fiatalon (1031-ben) meghalt (egy vadászaton). Halála után felvetődött, hogy ki örökölje a trónt: István nagybátyja Mihály és annak fia Vazul, vagy valaki más? István nem akarta Mihályékat, mert félt attól, hogy nem tartják majd fenn a kereszténységet Magyarországon. Végül leánytestvérének fiát, a Velencében nevelkedett Orseolo Pétert jelölte utódjául.

Támadás az ország ellen

Amikor új uralkodói család kerül a Német-Római Birodalom élére (Liudolf-ház helyett Száli-ház). akik már nem rokonai Istvánnak, megtámadják a Magyar Királyságot.

II. Konrád császár 1030-ban indítja a támadást, ám István seregei a "felperzselt föld" taktikáját alkalmazzák. Ennek lényege: a hátráló sereg minden élelmet elvisz a támadók útvonaláról, így azok nem tudnak zsákmányolni a vidékről ellátmányt. Az éhezés feladást okoz a támadóknál.