Törióra 2 - Kiegészítő blogoldal az érettségire készülőknek

Törióra 2

Ötödik osztály: források

2023. augusztus 28. - Töritanár_

A történelmi források mindazok a régi időkből megmaradt tárgyak, melyek segítik a múlt megismerését. A források 3 csoportja:

  • tárgyi emlékek, például ősi pénzek, edénye, eszközök, fegyverek, sírok
  • írott források, például sok-sok éve született leírások
  • mesék, dalok, hagyományok, szokások

Régészet: A tárgyi emlékek felkutatását, előtárását és elemzését végző tudományterület

regeszet.jpg

***

A magyar vármegye rendszer és államigazgatás

A Habsburg Birodalom felépítése

habsburg_birodalom.jpg

Az Ausztria által vezetett állam elnevezése: Habsburg Birodalom (csak a kiegyezés után [1867] lesz Osztrák-Magyar Monarchia).

Főbb részei, tartományai:

  • Örökös tartományok: 7 terület: Alsó Ausztria, Felső Ausztria, Karintia, Krajna, Stàjerország, Tirol, Vorarlberg. Ezek 1278-ban (Morvamezei csata) a Habsburg család kezébe kerülnek több mint 6 évszázadra (1918-ig). I.Rudolf német uralkodó adományozza fiainak. Előtte a Babenbeg családé volt a terület.
  • Csehország - Morvaország
  • Galícia: Lengyelország első felosztásakor (1772) kerül a Habsburg Birodalomhoz, Lemberg központtal.
  • Erdély: a törökök kiűzése után a Habsburgoké, akik külön tartományként kezelik, nem tekintve Magyarország részének. Diploma Leopoldinum (1691). I. Lipót adja ki (1657-1705).
  • Határőrvidék: a török határsáv mely közvetlen bécsi irányítás alá tartozott
  • Horvátország: a pozsonyi országgyűlés alá rendelték, de a reformkor alatt inkább Bécshez húz (Jelasics horvát bán idején).

Sajátosságok: Erdélyt közvetlenül Bécsből irányították a törökök kiűzésétől kezdődően, külön országgyűlése volt Gyulafehérváron. Ugyanakkor Horvátország a pozsonyi diéta alá tartozott

 A magyar vármegyerendszer

varmegye_rendszer.jpg

Az 50 reformkor vármegye alkotta a közigazgatás alapját. Másik elnevezése: MUNICIPIÁLIS rendszer. Minden egyes vármegyében volt vármegye-gyűlés. Mindegyik ilyen gyűlés hozhatott rendeleteket volt adókivetési joga, saját bevétele és saját hivatalon-rendszere.

A főváros Pozsony, ahol a Magyar Kamara épületében zajlottak az országgyűlések vagy diéták.

A törvények születésének folyamata

varmegyek.jpg

Az országgyűlés működése

Helyszíne: Pozsony, a Magyar Kamara épülete, Pesten először majd 1848 júliusában lesz országgyűlés és utána a kiegyezés időszakától folyamatosan.

Alsóházi képviselők: Minden vármegye két képviselőt küldhetett a diétára, így összesen 100 vármegyei követ gyűlt mindig össze az 50 vármegyéből. 

Egyéb tagok: az alsóházban jelen lehettek egyházi követek, városok követei és felszólalási illetve szavazati jog nélküli ablegátusok.  

***

Kossuth életútja

Kossuth Lajos életútja

kossuth.jpg

Széchenyivel ellentétben nem volt arisztokrata és az osztrákokhoz (császárhoz) való viszonya is egészen más volt. 

Kossuth származása és ifjú-kora

  • Kossuth köznemesi család sarjaként született Monokon (Felvidéken) 1802 szept.19-én
  • 1823-ban, 21 évesen lett jogász, de csak rövid ideig dolgozott ügyvédként, utána a sátoraljaújhelyi (zempléni) megyeházán vállalat állást
  • Első feladata volt a felvidéki kolera-felkelés lecsendesítése Zemplénben.
  • Az első reform-országgyűlésen (1832/36) szavazati és felszólalási jog nélküli követ.
  • Felkérésre Országgyűlési Tudósításokat írt, szellemes, érdekes formában, így a diéta végére százak olvasták írásait. Megbízói helyi főnemesek, például Lónyay Gábor.
  • Amikor az 1832/36-os diéta véget ért Kossuth a megye-gyűlésekről tudósított. Ezek voltak a Törvényhatósági Tudósítások.
  • A bécsi Udvar felfigyel tevékenységére, megvádolják azzal, hogy kijátssza a cenzúrát. Letartóztatják, 3 évet tölt börtönben 1837-1840 között.

Kossuth újságírói tevékenysége:

Metternich dilemmája: A börtönből kiszabaduló Kossuthot engedni írni vagy üldözni? Végül megengedi, hogy a Pesti Hírlapnál dolgozzon, de cenzúráztatja írásait. A kiadónak (Landerer) meg kellett ígérnie: kirúgja Kossuthot ha túl messzire menne.

Kossuth cikkei: 3,5 éven keresztül írja vezércikkeit, melyekből az ország végre megismeri a reformkor célkitűzéseit (a 8 tanult cél, mint a közteherviselés, jobbágyfelszabadítás).

Családalapítás: Ebben a korszakában alapít családot Kossuth, elveszi Meszlényi Teréziát. Két fia születik: 1841-ben Ferenc, 1844-ben Lajos. (Egyikük képviselő, másikuk mérnök lesz.)

A legnagyobb magyar: 1840 július 9-én a pestmegyei közgyűlésen nevezi Kossuth a legnagyobb magyarnak Széchenyit. Közben Metternich kirúgatja Kossuthot a Pesti Hírlaptól (megelégeli cikkeit), így Kossuth innentől az Iparegyesület hetilapjában ír. 

Kossuth 1847/48-ban:

Az utolsó reform-diéta előtt az Országos Védegylet ügyével foglalkozik, ennek célja a magyar ipar védelme és a Mária Terézia korában született vámpolitika eltörlése. (Ez nem engedte fejlődni a magyar ipart.)

Az utolsó reform-országgyűlés 1847 novemberében vette kezdetét. Kossuth innentől a parlamenti munkára fordította a figyelmét.

A magyar diéta működése:

Vármegyei gyűlések => követek kiválasztása, követutasítás => Alsóházi megvitatások, szavazások => Felsőházi megvitatás => Államtanácsi megvitatás és szentesítés.

Kossuth titulusai:

Jogász => vármegyei jegyző => ablegátus => újságíró => képviselő => miniszter => OHB elnök => kormányzó

***

Nemzeti egységmozgalmak (11E)

Nemzeti egységmozgalmak

Európában két területen csak a XIX. századik második felére kezdődik meg a nemzetállami átalakulás, mely egységes országot teremt. Ez a két terület: az olaszok lakta Itália és a németek lakta Német Szövetség.

olasz_nemet_egyseg.jpg

Olaszország születése

Itália széttagoltsága: Itália az 1800-as évek közepén négy részre tagolódott:

  • észak-keleten egy jelentős Habsburg terület létezett (ide tartozott pl: Milánó, Velence)
  • észak-nyugaton egy erős és jelentős önálló állam volt: Szárd-Piemonti Királyság
  • délen a Nápolyi-Szicíliai Kettős-királyság élén Bourbonok álltak
  • középen a Pápai Állam feküdt

Az egységes Olaszországért harcolók: Két személynek volt köszönhető az egységes Olaszország megszületése, egyrészt Camillo Cavournak, a Szárd Királyság (Piemont) miniszterelnökének, másrészt Giusppe Garbibaldinak, aki ezer fős sereggel szállt partra Sziciliában és tört előre Nápolyig. 

A francia - piemonti - osztrák háború (1859): Cavour 1859-re megszerezte III. Napóleon támogatását, ugyanis Nizzát és Savoyát ígérte számára, ha támogatja országát egy Ausztria elleni háborúban. A szövetség létrejött és1859 tavaszán a franciák és piemontiak támadást indítottak az osztrákok ellen. Az első csata Magentánál, a második pedig Solferinonál zajlott és mindkettő francia győzelmet hozott. Ferenc József kénytelen volt békét kötni, és beletörődni Lombardia elvesztésébe. Franciaország pedig megkapta Nizzát és Savoyát.

Itália egy kézbe kerülése: Garibaldi Sziciliából Dél-Itálián keresztül egészen Nápolyig tört előre vörösingeseivel, akikhez a helyi lakosság is csatlakozott. A francia helyőrségek kiszorultak és Nápolynál Garibaldi serege egyesült a piemontiakkal. Garibaldi ezt követően behódolt és Dél-Itália csatlakozott Piemonthoz.

Az egységes Itália megszületése: Itália nagy része 1860-ra elismerte királyának Viktor Emánuel piemnonti uralkodót, így 1861-ben létrejött az Olasz Királyság. Ám Róma és Velence ekkor még idegen kézen volt. Végül az 1866-os porosz-osztrák háború után Velence, majd az 1870-es porosz-francia háború után Róma is olasz kézre került.

Magyar vonatkozások: Az 1859-es francia-osztrák háborúba a Torinóban élő Kossuth is bekapcsolódott, amikor Telekivel és Klapkával Nemzeti Igazgatóságot alakított. Ha a francia csapatok az osztrák határig jutottak volna (amire végül nem került sor) Kossuth felkelésre hívta volna a magyarokat. Végül ebből semmi nem lett, de a Genovában megalakuló Magyar Légió katonái Garibaldit segítették Dél-Itáliában.

olasz_nemetegyseg_terkep.jpg

A német egység létrejötte Link

A német gazdaság:

  • A Német Szövetség államai 1848 után sorra megszüntették a feudális kötöttségeket (jobbágyfelszabadítás)
  • Vasútépítések zajlottak, fellendült a bányászat és a vasipar
  • A három legjelentősebb ipari központ: Ruhr vidék, Szilézia, Berlin porosz területen voltak, így Poroszország fejlődött leginkább.
  • A német államok 1834-ben vámszövetséget alkottak, ez volt a Zollverein. Ausztria nélkül, Poroszország vezetésével.

A porosz - osztrák versengés: A német államokban két elképzelés terjedt el arról, hogy hogyan lehetne egységes német állam:

  • Kisnémet koncepció => A német államok egységes országot hoznak létre Ausztria nélkül Porosz vezetéssel
  • Nagynémet koncepció => A németek egységes országot teremtenek Ausztriával együtt, osztrák vezetéssel

A két elképzelés miatt Ausztria és Poroszország versengeni kezdtek egymással és közben Poroszország uralkodója I. Vilmos (1861-1888) miniszterelnöke pedig Ottó von Bismarck (1862-1890) lett.

Európa élenjárójává tették a porosz ipart (Siemens gyár és Krupp művek)

Megerősítették a hadsereget => hadkötelezettség (3 év szolgálat) + modernizáció (hátultöltős puskák)

Jó kapcsolatokat építettek ki 3 nagyhatalommal: Angliát meggyőzték arról, hogy támogassa őket, mert csak egy erős Poroszország ellensúlyozhatja az oroszokat; Oroszországot barátjukká tették azzal, hogy támogatták a lengyel felkelés leverését; Olaszországot pedig szövetségesükké tették Ausztria ellen. Két ellenfelük maradt: Franciaország és Ausztria.

A porosz - osztrák háború (1866): A háború Poroszország és Ausztria közt nem várt módon gyors porosz győzelmet hozott! A Königgratzi csatában (1866 július 3.) az osztrákok megalázó vereséget szenvedtek. Bismarck mégsem kötött velük szigorú békét, mert már előre arra gondolt, hogy a franciák elleni háborúban jó lenne, ha Ausztria semleges maradna. A porosz - osztrák háborút lezáró Prágai béke Velencét vette el Ausztriától és létrehozta az Észak-Német Szövetséget.

A porosz - francia háború: Ausztria legyőzése után egyetlen komoly riválisa maradt a poroszoknak, mégpedig Franciaország, mely mindig is ellenezte a német egységet. A háborút Bismarck provokálta ki, így a franciák támadást indítottak. Ekkor azonban Helmut Moltke porosz tábornok győzelmeket aratott Patrice MacMahon felett. A döntő csata Sedannál zajlott 1870 szeptember 1-én. A poroszok bekerítették és legyőzték a franciákat. A porosz sereg bevonult Párizsba.

A versaillesi palotában német császárrá kiáltották ki a porosz uralkodót, I. Vilmost 1871 január 18-án.

Létrejött a Német Császárság, mely megkapta a vesztes Franciaországtól Elzász-Lotaringiát is.

Bordeaux -ban (Bordó városában) a franciák trónfosztottá nyilvánították III. Napóleont (aki Angliába menekült) és Franciaországot köztársasággá nyilvánították. Első köztársasági elnök Adolphe Thiers aláírta a békekötést a németekkel.

A párizsi kommün: Párizsban 1871 márciusában forradalom tört ki és a kispolgárság illetve a munkások kommünt hoztak létre. Az üzemeket állami kézbe próbálták venni. A kommün leverése 2 hónappal később történt meg: a németek által szabadon bocsátott francia katonák segítségével.

A kiegyezés (6. osztály)

A kiegyezés (1867) []

 

Előzmények: A szabadságharc leverése után 1 évre megtorlás következett. Ennek során Julius Jacob von Haynau táborszernagy ezreket büntetett meg.

A megtorlás után önkényuralom korszaka jött, ez volt a Bach-rendszer 1851-1859. Ezen időszakban a magyar nemesség minden jogát megvonták a vármegyék és rendi gyűlések szabad működését illetően.

Az önkénnyel szemben Deák Ferenc vezetésével passzív ellenállás kezdődött, melynek során a magyar nemesek szándékosan akadályozták az állam működését. Adófizetés megtagadása, választásoktól távolmaradás, hivatali munkáktól távolmaradás.

Végül 15 év után 1865-re Deák belátta, hogy ki kell egyeznie Ausztriával. Híres húsvéti cikkében leírta, hogy a két állam céljai össze-egyeztethetőek. 

A kiegyezés tartalma

 

Kiegyezés megkötése: A magyarok küldöttséget menesztettek Bécsbe a kiegyezési tárgyalásokra. Vezetőjük gróf Andrássy Gyula lett. 1867-ben Ausztria és Magyarország megegyeztek egy dualista kettős állam létrehozásáról, melyben csak a külügy, hadügy és pénzügy lett közös.

A kiegyezés 3 fontos eseménye:

  • Magyar kormány alakult: 1867 február 17-én magyar miniszterelnökké nevezték ki Andrássy Gyulát
  • Kiegyezési törvények: 1867 május 29-én a diéta elfogadta a kiegyezési törvényeket: 1867/12,14,15,16.
  • Királlyá koronázás: 1867 június 8-án magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet 

A kiegyezéssel létrejön az Osztrák-Magyar Monarchia. Igazgatási ábráját az alábbiakban láthatjuk:

kiegyezes_1.jpg

Füzetbe lerajzolni az ábrát!

Az Osztrák-Magyar Monarchia

1.) Az Osztrák- Magyar Monarchia az 1867-es kiegyezéssel jön létre és 51 éven keresztül áll fenn, egészen 1918 októberéig.

2.) A Monarchia fennállása alatt két Habsburg uralkodó vezette a birodalmat: Ferenc József: 1848-1916 és IV. Károly 1916 - 1918.

3.) A Monarchia teljes területén közös pénzt használtak, Koronát, mely német és magyar nyelvű volt. 

4.) Az 1867 - 1918 közötti időszak, melyet dualizmusnak is hívnak, gazdasági és ipari fellendülést hozott Magyarország számára.

A dualizmus nagy alakjai

Deák Ferenc mellett Andrássy Gyula gróf játszott szerepet a kiegyezés utáni években

Az 1875 és 1890 közötti időszakban Tisza Kálmán vezette az országot.

A századforduló (1900) után egészen az első világháborúig Tisza István volt az ország legfontosabb vezetője (különböző tisztségekben, kétszer miniszterelnökként, de olykor házelnökként és végig a kormánypárt elnökeként)

Fogalmak a kiegyezés témakörében

  • Arisztokrácia: A legelőkelőbb grófi, bárói családok tagjai tartoztak az arisztokrácia körébe
  • Dualizmus: Amikor két állam összefogásban, közös uralkodó alatt, de jelentős önállósággal működik. Például Ausztria - Magyarország 1867 és 1918 között
  • Monarchia: A szó királyságot, egyeduralmat jelent, de nagy kezdő-betűvel írva a kiegyezés utáni államot is jelenti.
  • A monarchia pénzneme: ezüst alapú forint (1892-ig) és Aranykorona (1892-től), majd később, 1927-től Pengő (de az már a Monarchia után).

DOLGOZAT: június 1 csütörtök

 

Reformkor kezdete dolgozat (10A)

Reformkor kezdete dolgozat (május 12., péntek) 10A

 

Főbb témakörök:

  • 1.) II. Lipót uralkodása és a magyarokkal való viszony rendezése
  • 2.) A magyar jakobinus mozgalom
  • 3.) Magyarország és Ausztria viszonya a napóleoni háborúk alatt
  • 4.) I. Ferenc uralkodása és az 1825-ös országgyűlés
  • 5.) A politikai táborok a reformkor alatt 
  • 6.) A reformkor 8 politikai célkitűzése, fogalomrendszere
  • 7.) A reformkor 5 nagy alakjának rövid jellemzése
  • 8.) Széchenyi éltútjának 6 fontos eleme (származás, reformkor elindítása, a Hitel lényege, Művei, véleménykülönbségei Kossuth-Széchenyi viták, gazdasági tevékenysége)

Mind a 8-ból lehetnek kérdések!

***

A harminc éves háború (1618-1648)

Harminc éves háború []

A 30 éves háború okai:​ 1618-1648

  • Vallási ellentétek a katolikus Habsburg császár és a protestáns német fejedelmek között
  • Az önállóságukat féltő német fejedelmek ellentéte a központosító császári hatalommal szemben.
  • Hatalmi viszályok az európai országok és Ausztria közt.

Szakaszai aszerint változtak, hogy mely országok avatkoztak a harcokba. Így a háború 5 szakasza:

  • cseh szakasz: 1618-1620
  • német szakasz: 1620-1625
  • dán szakasz: 1625-1629
  • svéd szakasz: 1630-1635
  • francia szakasz: 1635-1647

Ezekből az első négy főleg vallási ellentéteken alapult, hiszen a belépők a Protestáns Uniót támogatták. Ám az utolsó szakaszban a katolikus Franciaország szállt szembe a császár vezette Katolikus Ligával. Ez tehát már inkább hatalmi harcnak tekinthető.

30eves_haboru_1.jpg

A háború kezdetén a cseh szakasz úgy veszi kezdetét, hogy a prágai várnegyed (Hradzsin) egyik helyiségének ablakán kidobták a császár követeit. Ez volt a defenesztráció. Válaszul a császári csapatok (II. Ferdinánd erői) megindultak és 1620-ban a fehérhegyi csatában vereséget mértek a cseh nemességre. Megkezdődött a csehországi rendiség megtörése és az erőszakos katolizáció.

A német szakaszban a protestáns fejedelmek összefognak, de kiderül, hogy a Katolikus Liga (császári erő) legyőzheti őket, ha nem kapnak külső segítséget. A dán szakaszban a segítséget IV. Keresztély király adja meg. Ám ezúttal is a császáriak győznek. A háború negyedik szakaszában a svéd II. Gusztáv Adolf kezdte támogatni a protestánsokat. Az 1632-es lützeni csatában ugyan győznek a svédek, de elesik királyuk, aki legfőbb hadvezérük is. Az 1634-es nördlingeni vereséget követően kiszállnak a háborúból. A 30 éves háború utolsó szakaszában a katolikus Franciaország áll a protestánsok mellé és hatalmas erővel csapnak le a császáriakra. A háború a Habsburgok vereségével zárul.

A harminc éves háború következményei:  

  • A német területeken óriási népességpusztulást hozott a háború (1618-1648)
  • Az első nagyobb háború volt, melyben zsoldos-seregek harcoltak egymással.
  • A háború végére a Német-Római Birodalom széttagoltsága állandósult. Az egyes fejedelmek teljes önállóságot nyertek.
  • A háborút lezáró Vesztfáliai béke (1648) jelentős területeket adott a győzteseknek. Így sokat gyarapodott: Svédország, Poroszország és Franciaország is. 
  • A Habsburgok miután vereséget szenvedtek, figyelmük a német területek helyett Magyarország felé fordult. 

nemetromai_birod.jpg

***

Honismeret tantárgy

6F Honismeret

[Tanulói kiselőadások] [Verseny]

honismeret.jpg

Tanulói kiselőadások, a tartalomjegyzékben feltüntetett témákból választva

Földrajzi blokk:

Témakörök:

Honismeret második félév

[Honismereti verseny - 2024.04.12]

Tanulói kiselőadások, PPT-k készítése, bemutatása:

  1. Buzder-Lantos Csanád - A diákélet a múltban a falusi iskolák Február 8
  2. Csepregi László - Február 8 - A kurszki tankcsata (1943)
  3. Dani Dávid - Partium és Erdély - Február 15
  4. Dávid Lilla - A karácsonyi ünnepkör - Február 15
  5. Dávid Martin - Életmód - Február 22 (Május 2)
  6. Deák Dávid - Az Alföld - Február 22
  7. Forgó Gergely - Az ifjúkor és a házasságkötés szokásai - Február 29
  8. Forgó Réka - A gyermek születéséhez kapcsolódó szokások - Február 29 (Május 16.)
  9. Giricz Benjamin - Az autók története - Március 7
  10. Gyovai Balázs - Népi kalendárium - Március 7
  11. György Gergő - Március 14. Természeti és épített örökségünk
  12. Hekkel Zoltán - A középkori Buda - Március 14
  13. Holp Etelka Kincső - Március 21
  14. Hornok Nimród - Március 21
  15. Kallai Gergő - A Kárpátokon kívüli terület: Bukovina, Moldva - Március 28
  16. Kis Botond - A Dunántúl - Március 28
  17. Kódor Gergő - A népi játékok - Április 4
  18. Koscsó Lilla - Április 4
  19. László Zalán - A földművelés - Április 11
  20. Madarász Iván - Az egri vár - Április 11
  21. Márté Lora - Dramatikus népszokások - Április 18
  22. Ormos-Gonda Hanga - Munkamegosztás a családban - Április 18
  23. Őze Zselyke - A lovas állattartás - Április 25
  24. Pusztai Petra - Gyermekjátékok - Április 25
  25. Simon Zsolt  - Hazánkban élő nemzetiségek - Május 2 (Február 22)
  26. Szatmári Bálint - A magyar tudomány és kultúra eredményei és alkotói - Május 2
  27. Szin Olivér - Rokonság szomszédság - Május 9
  28. Szűcs Máté - A húsvéti ünnepkör - Május 9
  29. Taricska Mira - Híres egyetemek - Május 16 (Február 29.) Lovasíjászat
  30. Tassel Hanna - A népi építészet - Május 16
  31. Timár Lilli - A farsangi szokások -Május 23
  32. Tóth Zita - Diákélet a múltban -Május 23
  33. Ujszászi János - A gazdálékodók öltözete - Május 30
  34. Ürmös Noel - A városi életforma érdekességei - Május 30
  35. Vidovics Bence - Hagyományaink - Május 30

 

 

 

 

honismeret_etkezes.jpg

 

 Magyarország tájai, folyói és a térképek

honismeret_folyok_terkepek.jpg

A térkép a Föld felszínének, vagy a felszínre vonatkoztatott természeti és társadalmi típusú tárgyaknak és jelenségeknek síkba vetítettméretarányosan és adott grafikai jelrendszerrel bemutatott felülnézeti ábrázolása.

Folyóink:

Duna: Németországban ered, majd Ausztriába tér és onnan érkezik hazánkba. A magyar főváros, Budapest a Duna két partján fekszik. A Duna a legbővízűbb magyar folyó, több fontos mellékfolyóval. A Dunába ömlik a Rába és a Dráva is például.

 

süti beállítások módosítása