A történelmi források mindazok a régi időkből megmaradt tárgyak, melyek segítik a múlt megismerését. A források 3 csoportja:
Régészet: A tárgyi emlékek felkutatását, előtárását és elemzését végző tudományterület
***
***
Az Ausztria által vezetett állam elnevezése: Habsburg Birodalom (csak a kiegyezés után [1867] lesz Osztrák-Magyar Monarchia).
Főbb részei, tartományai:
Sajátosságok: Erdélyt közvetlenül Bécsből irányították a törökök kiűzésétől kezdődően, külön országgyűlése volt Gyulafehérváron. Ugyanakkor Horvátország a pozsonyi diéta alá tartozott
Az 50 reformkor vármegye alkotta a közigazgatás alapját. Másik elnevezése: MUNICIPIÁLIS rendszer. Minden egyes vármegyében volt vármegye-gyűlés. Mindegyik ilyen gyűlés hozhatott rendeleteket volt adókivetési joga, saját bevétele és saját hivatalon-rendszere.
A főváros Pozsony, ahol a Magyar Kamara épületében zajlottak az országgyűlések vagy diéták.
Helyszíne: Pozsony, a Magyar Kamara épülete, Pesten először majd 1848 júliusában lesz országgyűlés és utána a kiegyezés időszakától folyamatosan.
Alsóházi képviselők: Minden vármegye két képviselőt küldhetett a diétára, így összesen 100 vármegyei követ gyűlt mindig össze az 50 vármegyéből.
Egyéb tagok: az alsóházban jelen lehettek egyházi követek, városok követei és felszólalási illetve szavazati jog nélküli ablegátusok.
***
Széchenyivel ellentétben nem volt arisztokrata és az osztrákokhoz (császárhoz) való viszonya is egészen más volt.
Kossuth származása és ifjú-kora:
Kossuth újságírói tevékenysége:
Metternich dilemmája: A börtönből kiszabaduló Kossuthot engedni írni vagy üldözni? Végül megengedi, hogy a Pesti Hírlapnál dolgozzon, de cenzúráztatja írásait. A kiadónak (Landerer) meg kellett ígérnie: kirúgja Kossuthot ha túl messzire menne.
Kossuth cikkei: 3,5 éven keresztül írja vezércikkeit, melyekből az ország végre megismeri a reformkor célkitűzéseit (a 8 tanult cél, mint a közteherviselés, jobbágyfelszabadítás).
Családalapítás: Ebben a korszakában alapít családot Kossuth, elveszi Meszlényi Teréziát. Két fia születik: 1841-ben Ferenc, 1844-ben Lajos. (Egyikük képviselő, másikuk mérnök lesz.)
A legnagyobb magyar: 1840 július 9-én a pestmegyei közgyűlésen nevezi Kossuth a legnagyobb magyarnak Széchenyit. Közben Metternich kirúgatja Kossuthot a Pesti Hírlaptól (megelégeli cikkeit), így Kossuth innentől az Iparegyesület hetilapjában ír.
Kossuth 1847/48-ban:
Az utolsó reform-diéta előtt az Országos Védegylet ügyével foglalkozik, ennek célja a magyar ipar védelme és a Mária Terézia korában született vámpolitika eltörlése. (Ez nem engedte fejlődni a magyar ipart.)
Az utolsó reform-országgyűlés 1847 novemberében vette kezdetét. Kossuth innentől a parlamenti munkára fordította a figyelmét.
A magyar diéta működése:
Vármegyei gyűlések => követek kiválasztása, követutasítás => Alsóházi megvitatások, szavazások => Felsőházi megvitatás => Államtanácsi megvitatás és szentesítés.
Kossuth titulusai:
Jogász => vármegyei jegyző => ablegátus => újságíró => képviselő => miniszter => OHB elnök => kormányzó
Európában két területen csak a XIX. századik második felére kezdődik meg a nemzetállami átalakulás, mely egységes országot teremt. Ez a két terület: az olaszok lakta Itália és a németek lakta Német Szövetség.
Olaszország születése
Itália széttagoltsága: Itália az 1800-as évek közepén négy részre tagolódott:
Az egységes Olaszországért harcolók: Két személynek volt köszönhető az egységes Olaszország megszületése, egyrészt Camillo Cavournak, a Szárd Királyság (Piemont) miniszterelnökének, másrészt Giusppe Garbibaldinak, aki ezer fős sereggel szállt partra Sziciliában és tört előre Nápolyig.
A francia - piemonti - osztrák háború (1859): Cavour 1859-re megszerezte III. Napóleon támogatását, ugyanis Nizzát és Savoyát ígérte számára, ha támogatja országát egy Ausztria elleni háborúban. A szövetség létrejött és1859 tavaszán a franciák és piemontiak támadást indítottak az osztrákok ellen. Az első csata Magentánál, a második pedig Solferinonál zajlott és mindkettő francia győzelmet hozott. Ferenc József kénytelen volt békét kötni, és beletörődni Lombardia elvesztésébe. Franciaország pedig megkapta Nizzát és Savoyát.
Itália egy kézbe kerülése: Garibaldi Sziciliából Dél-Itálián keresztül egészen Nápolyig tört előre vörösingeseivel, akikhez a helyi lakosság is csatlakozott. A francia helyőrségek kiszorultak és Nápolynál Garibaldi serege egyesült a piemontiakkal. Garibaldi ezt követően behódolt és Dél-Itália csatlakozott Piemonthoz.
Az egységes Itália megszületése: Itália nagy része 1860-ra elismerte királyának Viktor Emánuel piemnonti uralkodót, így 1861-ben létrejött az Olasz Királyság. Ám Róma és Velence ekkor még idegen kézen volt. Végül az 1866-os porosz-osztrák háború után Velence, majd az 1870-es porosz-francia háború után Róma is olasz kézre került.
Magyar vonatkozások: Az 1859-es francia-osztrák háborúba a Torinóban élő Kossuth is bekapcsolódott, amikor Telekivel és Klapkával Nemzeti Igazgatóságot alakított. Ha a francia csapatok az osztrák határig jutottak volna (amire végül nem került sor) Kossuth felkelésre hívta volna a magyarokat. Végül ebből semmi nem lett, de a Genovában megalakuló Magyar Légió katonái Garibaldit segítették Dél-Itáliában.
A német gazdaság:
A porosz - osztrák versengés: A német államokban két elképzelés terjedt el arról, hogy hogyan lehetne egységes német állam:
A két elképzelés miatt Ausztria és Poroszország versengeni kezdtek egymással és közben Poroszország uralkodója I. Vilmos (1861-1888) miniszterelnöke pedig Ottó von Bismarck (1862-1890) lett.
Európa élenjárójává tették a porosz ipart (Siemens gyár és Krupp művek)
Megerősítették a hadsereget => hadkötelezettség (3 év szolgálat) + modernizáció (hátultöltős puskák)
Jó kapcsolatokat építettek ki 3 nagyhatalommal: Angliát meggyőzték arról, hogy támogassa őket, mert csak egy erős Poroszország ellensúlyozhatja az oroszokat; Oroszországot barátjukká tették azzal, hogy támogatták a lengyel felkelés leverését; Olaszországot pedig szövetségesükké tették Ausztria ellen. Két ellenfelük maradt: Franciaország és Ausztria.
A porosz - osztrák háború (1866): A háború Poroszország és Ausztria közt nem várt módon gyors porosz győzelmet hozott! A Königgratzi csatában (1866 július 3.) az osztrákok megalázó vereséget szenvedtek. Bismarck mégsem kötött velük szigorú békét, mert már előre arra gondolt, hogy a franciák elleni háborúban jó lenne, ha Ausztria semleges maradna. A porosz - osztrák háborút lezáró Prágai béke Velencét vette el Ausztriától és létrehozta az Észak-Német Szövetséget.
A porosz - francia háború: Ausztria legyőzése után egyetlen komoly riválisa maradt a poroszoknak, mégpedig Franciaország, mely mindig is ellenezte a német egységet. A háborút Bismarck provokálta ki, így a franciák támadást indítottak. Ekkor azonban Helmut Moltke porosz tábornok győzelmeket aratott Patrice MacMahon felett. A döntő csata Sedannál zajlott 1870 szeptember 1-én. A poroszok bekerítették és legyőzték a franciákat. A porosz sereg bevonult Párizsba.
A versaillesi palotában német császárrá kiáltották ki a porosz uralkodót, I. Vilmost 1871 január 18-án.
Létrejött a Német Császárság, mely megkapta a vesztes Franciaországtól Elzász-Lotaringiát is.
Bordeaux -ban (Bordó városában) a franciák trónfosztottá nyilvánították III. Napóleont (aki Angliába menekült) és Franciaországot köztársasággá nyilvánították. Első köztársasági elnök Adolphe Thiers aláírta a békekötést a németekkel.
A párizsi kommün: Párizsban 1871 márciusában forradalom tört ki és a kispolgárság illetve a munkások kommünt hoztak létre. Az üzemeket állami kézbe próbálták venni. A kommün leverése 2 hónappal később történt meg: a németek által szabadon bocsátott francia katonák segítségével.
***
Előzmények: A szabadságharc leverése után 1 évre megtorlás következett. Ennek során Julius Jacob von Haynau táborszernagy ezreket büntetett meg.
A megtorlás után önkényuralom korszaka jött, ez volt a Bach-rendszer 1851-1859. Ezen időszakban a magyar nemesség minden jogát megvonták a vármegyék és rendi gyűlések szabad működését illetően.
Az önkénnyel szemben Deák Ferenc vezetésével passzív ellenállás kezdődött, melynek során a magyar nemesek szándékosan akadályozták az állam működését. Adófizetés megtagadása, választásoktól távolmaradás, hivatali munkáktól távolmaradás.
Végül 15 év után 1865-re Deák belátta, hogy ki kell egyeznie Ausztriával. Híres húsvéti cikkében leírta, hogy a két állam céljai össze-egyeztethetőek.
Kiegyezés megkötése: A magyarok küldöttséget menesztettek Bécsbe a kiegyezési tárgyalásokra. Vezetőjük gróf Andrássy Gyula lett. 1867-ben Ausztria és Magyarország megegyeztek egy dualista kettős állam létrehozásáról, melyben csak a külügy, hadügy és pénzügy lett közös.
A kiegyezés 3 fontos eseménye:
A kiegyezéssel létrejön az Osztrák-Magyar Monarchia. Igazgatási ábráját az alábbiakban láthatjuk:
Füzetbe lerajzolni az ábrát!
1.) Az Osztrák- Magyar Monarchia az 1867-es kiegyezéssel jön létre és 51 éven keresztül áll fenn, egészen 1918 októberéig.
2.) A Monarchia fennállása alatt két Habsburg uralkodó vezette a birodalmat: Ferenc József: 1848-1916 és IV. Károly 1916 - 1918.
3.) A Monarchia teljes területén közös pénzt használtak, Koronát, mely német és magyar nyelvű volt.
4.) Az 1867 - 1918 közötti időszak, melyet dualizmusnak is hívnak, gazdasági és ipari fellendülést hozott Magyarország számára.
Deák Ferenc mellett Andrássy Gyula gróf játszott szerepet a kiegyezés utáni években
Az 1875 és 1890 közötti időszakban Tisza Kálmán vezette az országot.
A századforduló (1900) után egészen az első világháborúig Tisza István volt az ország legfontosabb vezetője (különböző tisztségekben, kétszer miniszterelnökként, de olykor házelnökként és végig a kormánypárt elnökeként)
Főbb témakörök:
***
A 30 éves háború okai: 1618-1648
Szakaszai aszerint változtak, hogy mely országok avatkoztak a harcokba. Így a háború 5 szakasza:
Ezekből az első négy főleg vallási ellentéteken alapult, hiszen a belépők a Protestáns Uniót támogatták. Ám az utolsó szakaszban a katolikus Franciaország szállt szembe a császár vezette Katolikus Ligával. Ez tehát már inkább hatalmi harcnak tekinthető.
A háború kezdetén a cseh szakasz úgy veszi kezdetét, hogy a prágai várnegyed (Hradzsin) egyik helyiségének ablakán kidobták a császár követeit. Ez volt a defenesztráció. Válaszul a császári csapatok (II. Ferdinánd erői) megindultak és 1620-ban a fehérhegyi csatában vereséget mértek a cseh nemességre. Megkezdődött a csehországi rendiség megtörése és az erőszakos katolizáció.
A német szakaszban a protestáns fejedelmek összefognak, de kiderül, hogy a Katolikus Liga (császári erő) legyőzheti őket, ha nem kapnak külső segítséget. A dán szakaszban a segítséget IV. Keresztély király adja meg. Ám ezúttal is a császáriak győznek. A háború negyedik szakaszában a svéd II. Gusztáv Adolf kezdte támogatni a protestánsokat. Az 1632-es lützeni csatában ugyan győznek a svédek, de elesik királyuk, aki legfőbb hadvezérük is. Az 1634-es nördlingeni vereséget követően kiszállnak a háborúból. A 30 éves háború utolsó szakaszában a katolikus Franciaország áll a protestánsok mellé és hatalmas erővel csapnak le a császáriakra. A háború a Habsburgok vereségével zárul.
A harminc éves háború következményei:
***
[Tanulói kiselőadások] [Verseny]
Tanulói kiselőadások, a tartalomjegyzékben feltüntetett témákból választva
Földrajzi blokk:
Témakörök:
[Honismereti verseny - 2024.04.12]
Tanulói kiselőadások, PPT-k készítése, bemutatása:
A térkép a Föld felszínének, vagy a felszínre vonatkoztatott természeti és társadalmi típusú tárgyaknak és jelenségeknek síkba vetített, méretarányosan és adott grafikai jelrendszerrel bemutatott felülnézeti ábrázolása.
Folyóink:
Duna: Németországban ered, majd Ausztriába tér és onnan érkezik hazánkba. A magyar főváros, Budapest a Duna két partján fekszik. A Duna a legbővízűbb magyar folyó, több fontos mellékfolyóval. A Dunába ömlik a Rába és a Dráva is például.