A Habsburg Birodalom felépítése
Az Ausztria által vezetett állam elnevezése: Habsburg Birodalom (csak a kiegyezés után [1867] lesz Osztrák-Magyar Monarchia).
Főbb részei, tartományai:
- Örökös tartományok: 7 terület: Alsó Ausztria, Felső Ausztria, Karintia, Krajna, Stàjerország, Tirol, Vorarlberg. Ezek 1278-ban (Morvamezei csata) a Habsburg család kezébe kerülnek több mint 6 évszázadra (1918-ig). I.Rudolf német uralkodó adományozza fiainak. Előtte a Babenbeg családé volt a terület.
- Csehország - Morvaország
- Galícia: Lengyelország első felosztásakor (1772) kerül a Habsburg Birodalomhoz, Lemberg központtal.
- Erdély: a törökök kiűzése után a Habsburgoké, akik külön tartományként kezelik, nem tekintve Magyarország részének. Diploma Leopoldinum (1691). I. Lipót adja ki (1657-1705).
- Határőrvidék: a török határsáv mely közvetlen bécsi irányítás alá tartozott
- Horvátország: a pozsonyi országgyűlés alá rendelték, de a reformkor alatt inkább Bécshez húz (Jelasics horvát bán idején).
Sajátosságok: Erdélyt közvetlenül Bécsből irányították a törökök kiűzésétől kezdődően, külön országgyűlése volt Gyulafehérváron. Ugyanakkor Horvátország a pozsonyi diéta alá tartozott
A magyar vármegyerendszer
Az 50 reformkor vármegye alkotta a közigazgatás alapját. Másik elnevezése: MUNICIPIÁLIS rendszer. Minden egyes vármegyében volt vármegye-gyűlés. Mindegyik ilyen gyűlés hozhatott rendeleteket volt adókivetési joga, saját bevétele és saját hivatalon-rendszere.
A főváros Pozsony, ahol a Magyar Kamara épületében zajlottak az országgyűlések vagy diéták.
A törvények születésének folyamata
Az országgyűlés működése
Helyszíne: Pozsony, a Magyar Kamara épülete, Pesten először majd 1848 júliusában lesz országgyűlés és utána a kiegyezés időszakától folyamatosan.
Alsóházi képviselők: Minden vármegye két képviselőt küldhetett a diétára, így összesen 100 vármegyei követ gyűlt mindig össze az 50 vármegyéből.
Egyéb tagok: az alsóházban jelen lehettek egyházi követek, városok követei és felszólalási illetve szavazati jog nélküli ablegátusok.
***
