5.1.2 Címerek és zászlók

Zászlók

Az 1848/49-es szabadságharc

A szabadságharc szakaszai:

1. Felkészülés mindkét fél részéről
2. A horvát támadás
3. Az osztrák támadás
4. A magyar ellentámadás, tavaszi hadjárat
5. A szabadságharc leverése

1. Felkészülés a harcokra:

• A nemzetiségeket Ausztria a magyarok ellen lázítja: pl szerb felkelés (1848 nyara)
• A magyarok összehívják az első népképviseleti országgyűlést (1848 július) ahol Kossuth a közelgő harcokhoz pénzt és katonát kér a képviselőktől. Megszavazzák.
• Megkezdődik a magyar honvéd zászlóaljak felállítása
• Ausztria helytartót küld Magyarországra, Lamberg Ferencet (1848 szeptember 25.) de a pesti tömeg megöli

2. A horvát támadás:

A magyar-ellenes Josip Jellasics horvát bán, osztrák ösztönzésre 1848 szeptember 11-én átlépi seregével a határt. Pákozdi csata (1848 szeptember 29.) magyar győzelem. Móga János- Görgey Artúr vezetik seregeinket Ám utána osztrák győzelem Scwechat városa mellett. Győz Alfred Windischgraetz herceg.

3. Osztrák támadás: 

Osztrák intervenció: Ferenc József trónra lép (1848 dec.2) és megbizza Alfred zu Windischgratz herceget a magyar szabadságmozgalom leverésével. Elesik Pest, de Görgey Artúr északra indulva, maga után vonja az osztrák fősereget.

Felvidéki hadjárat és a kápolnai vereség: Görgey a Felvidéken át jut el a Felső-Tisza vidékére, de a hadjárat végén leváltja Kossuth, utódja pedig, Dembinszky veszít a Kápolnai csatában (1849 február 27.)

4. Tavaszi hadjárat:

• 1849 április 2 és május 21 között a magyar sereg Görgey vezetésével kiűzi Magyarországról az osztrákokat. Győztes csaták: hatvani, tápióbicskei, isaszegi
• A tavaszi hadjárat alatt 1849 április 19-én kerül sor a debreceni nagytemplomban a Habsburgok trónfosztására és a magyar függetlenség kimondására. Új kormány alakul: ez Szemere-kormány, Kossuthból kormányzó lesz.
• Erdélyben Bem József (Petőfi verseiben: Bem apó) győz szintén és szintén kiűzi az osztrákokat.
• Május 21-én magyar kézre kerül a budai vár is.
  

5. A szabadságharc leverése:

•  Ferenc József katonai segítséget kér I. Miklós orosz cártól. Hivatkozás: Szent Szövetség 1815.
• 1849 június 15-én 200 ezer orosz és 66 ezer osztrák katona indul a magyar szabadságharc leverésére. A támadás vezetői: Julius Jacob von Haynau táborszernagy és Ivan Paszkevics. A fölény háromszoros
• Görgey és Dembinszky más-más haditervet javasolnak. Végül Kossuth rosszabbik tervet fogadja el.
• Kossuth utolsó reménye: abban bízott, ha elég sokáig kitartanak, akkor a nyugati hatalmak (Anglia, Franciaország) beavatkoznak majd és nem tűrik az orosz előretörést!
• Utolsó csaták helyszíne a Délvidék: szőregi csata, nagycsűri csata, legutolsó: temesvári csata (1849 augusztus 9.)
• Kossuth elmenekül török területre, Görgey leteszi a fegyvert Arad mellett, Világosnál (1849 aug 13), a tábornokaink egy részét azonnal kivégzik.

Aradi vértanúk

Kiss Ernő, Dessewffy Arisztid, Schweidel József, Lázár Vilmos, Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knézich Károly, Nagysándor József, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly és Leiningen-Westerburg Károly.

***

Ötödikes történelem bevezető

• Bemutatkozás
• Követelmények

Az ötödikes tanórák menete: A történelem órák mindig három részből állnak majd. A legelső 10-15 perc a számonkérés és ismétlés időszaka, majd jön az új tananyag megismerése, végül az órák utolsó részében valamilyen önálló, vagy csoportos munkát fognak végezni.

Az idő fogalma és a korszakok

A történelem 3 legfontosabb kérdése: mikor, mi, miért? Vagyis mikor történt egy bizonyos dolog, mi volt az az esemény és miért történt. A háromból tehát az egyik az idő. Az emberiség története 5 korszakra tagolódik:

• őskor: az első emberféléktől az írás megjelenéséig
• ókor: az írás megjelenésétől a Nyugat-Római Birodalom felbomlásáig
• középkor: a birodalom felbomlásától Amerika felfedezéséig
• újkor: Amerika felfedezésétől a XX. század kezdetéig
• jelenkor: a XX. század kezdetétől napjainkig

A keresztény, modern, globális időszámítás Jézushoz igazítja a datálást. (A hőmérsékletet a víz fagyáspontjához, hiszen az a nulla fok).

Következő óra: címerek és zászlók

Művészettörténet [történelemcikkek]

• Középkor művészettörténete: román építészet, gótika, skolasztika
• Kora-újkor művészettörténete: humanizmus és reneszánsz
• Reformáció - katolikus megújulás művészettörténete: barokk
• Újkor művészettörténete: felvilágosodás

A Barokk:

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa. Kb. 1575-től kb. 1770-ig tartott. Folytatódó, kései ága a rokokó. A barokkot a klasszicizmus követte.

A szó eredete a francia baroque vagyis „excentrikus”, „bizarr”, ami a bőséges túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal. A barokk eszmei háttere egyértelműen a sok támadást és kritikát átélt katolikus egyház által indított ellenreformáció (az egyház hivatalos szóhasználatában a katolikus megújulás) volt. A római katolikus egyház fő célja a barokk alatt a reformáció következtében elvesztett hívek visszaszerzése, illetve a hívek hitükben való megerősítése volt. A barokk építészet legfőbb alkotásai egyértelműen a templomok: ezek a monumentális építmények rendkívüli díszítettségükkel, aranyozásaikkal, márványdíszeikkel az egyszerű hívőket voltak hivatottak elkápráztatni és ráébreszteni a római katolikus Anyaszentegyház hatalmára és nagyságára.

***

A Magyar Királyság a Habsburg Birodalomban 

I. Magyarország helyzete a birodalomban: A törökök kiűzése után (1699-re) hazánk teljes mértékben osztrák uralom alá került. A törökök elleni harcok közepette a magyaroknak el kellett fogadniuk 1687-ben (pozsonyi országgyűlésen) a Habsburgok örökös jogát a magyar trónra. (Lemondtunk szabad királyválasztó jogunkról.)

II. A magyar nemesség kivívott jogai 1712 után:

• - nemesi adómentességet élveztek a magyar nemesek (1222 óta meglévő jog)
• - újonc megajánlási jog => a magyar nemesek dönthettek arról, hogy mennyi parasztkatonát adnak Ausztriának a háborúihoz
• - adómegajánlási jog => a háborús kiadásokhoz való hozzájárulásról szabadon dönthettek a magyar nemesek
• - saját kormányszerveink lehettek: helytartótanács (elnöke a nádor), Magyar Kamara (pénzügyek vezetése), Magyar Kancellária (a királyhoz benyújtott ügyek kezelése)
• - a nemesi vármegyék vezetése közigazgatási és bíráskodási jogkörrel rendelkezett. A vármegyéket főispánok és alispánok vezették a megyegyűlésekkel együttműködve. A főispánok a király kinevezettjei voltak. az alispánokat a megyei nemesség választotta. A megyegyűléseken minden nemesi jogállású felnőtt férfi részt vehetett. Követeket választhattak (megyénként kettőt), akik a pozsonyi diétákon képviselték a vármegyét.

III. Ausztria irányító szerepe: A Birodalmi Államtanács vezette az egész birodalmat és benne Magyarországot is. Erdély és a Határőrvidék közvetlen Bécs irányítása alá került. (A magyar országgyűlés nem irányíthatta ezeket.)

Pragmatica Sanctio - gyakorlati rendezés (1723) []

III. Károly adta ki ezt a jogszabályt, mely két fontos részből állt:

• a) A Habsburgok nőági örökösödésének elfogadása. Mivel a királynak nem volt fia, szerette volna ha a magyarok elfogadják, hogy idősebbik leánya, Mária Terézia kövesse majd a trónon. (Korábban, 1687-ben csak a fiúági örökösödést fogadtuk el. Ez lett kibővítve.)
• b) Magyarország és a Habsburg Birodalom elválaszthatatlanul és föloszthatatlanul össze van kapcsolva és egymásnak kölcsönös védelemmel tartozik. Azért mentek bele a magyarok, mert féltek a törökök visszatérésétől és hitték: Ausztria megvédi az országot. /Pragmatica Sanctio elfogadása: 1722 június 30., 1723/1-2 tc./ Másik ok: III. Károly a nőági örökösödés elfogadásáért cserébe: megígérte, hogy hazánkat saját törvényei szerint fogja kormányozni.

Mária Terézia uralkodása (1740-1780) []

Háborúk: Rögtön trónra lépése után első gondja: hatalmának elismertetése Európában. Nem sikerül, ezért robban ki az Osztrák Örökösödési háború (1740-1756). A magyar rendek azonban kitartottak Mária Terézia mellett, és 80 ezer parasztkatonát, 16 ezres nemesi erőt illetve anyagi támogatást szavaztak meg Mária Terézia megsegítésére. Az összegyűlt magyar nemesek meghatódtak a segítségért esengő, gyermekét kezében tartó királynő látványától és életüket - vérüket ajánlották fel, "vitam et sanguinem" felkiáltással. Az osztrák örökösödési háborúban végül Mária Terézi megtarthatta hatalmát ( a német-római császári címet férje, Lotaringiai Károly viselte). Ám elveszett Szilézia. Később Ausztria a Hétéves háborúban megpróbálta visszaszerezni, ám kudarcot vallott. Szilézia örökre elveszett Ausztria számára.

Rendeleti kormányzás: Mária Terézia 40 éves uralmának első felét, 1740-től 1764-ig a nemesekkel közös uralkodás jellemezte. Ám 1764-től áttért a rendeleti kormányzásra és többé nem hívta össze a nemeseket. Oka: a magyar országgyűlés, nem kívánt megfelelő mértékben hozzájárulni a hadsereg fenntartásához és fejlesztéséhez. Emiatt a királynő megharagudott a magyarokra és innentől a felvilágosult abszolutizmus szerint kizárólag rendeletekkel uralkodott. 

Mária Terézia főbb rendeletei:

1. A birodalmi (német, cseh) nemesség megadóztatása
2. Kettős védvám-rendszer bevezetése (1754)
3. URBÁRIUM (1767)
4. Ratio Educationis Az oktatás átalakítása (1777)
5. Szegényházak, bábaképzők létrehozása
6. Államtanács felállítása
7. Nagyarányú hadseregfejlesztés

Kettős védvám-rendszer: Kettős feladata volt, egyrészt védeni Európától a birodalom gazdaságát, másrészt arra ösztönözni Magyarországot, hogy nyersanyagtermelő és ipari felvásárló legyen. Ennek hatása is kettős: részint biztosította a magyar mezőgazdaság működését, ugyanakkor megrekesztette a magyar iparfejlődést.

Urbárium (1767): más néven: Úrbéri rendelet: szabályozta (maximálta) a jobbágyi szolgáltatásokat, hogy a földesurak ne tudják kizsigerelni és az uralkodónak fizetendő adók csökkentésére felhasználni a parasztságot. Ok: a nemesség áttért a nagyarányú árutermelésre, mert a birodalom felvásárolta a gabonát a hadsereg számára. Így a földesurak minden talpalatnyi földjükön gabonatermesztésbe kezdtek. Leginkább a császári adófizetés alá nem eső majorsági földeken folytattak árutermelést, ahol parasztjaikat fokozott ingyenmunkára (robotra) kényszerítették. Ezzel károsult az udvar, az adójövedelmek kiesése miatt.

• Jobbágytelek nagysága 22-62 hold (arany-korona értéktől függően)
• Robot mértéke (hetente maximum 1 igás, vagy 2 gyalogrobot)
• Fuvar mértéke (maximum évente egyszer, 2 napi távolságra)
• Földesúri pénzadó nem lehet több évi 1 forintnál
• Kilenced szabályozása (nem emelhető a kilenced, maximum a termény 10% -a lehet)

Oktatási reformok:

A nagyszombati egyetem fejlesztése, Budára költöztetése, orvosi, mérnöki karok létrehozása

 Ratio Educationis (1777): az iskolarendszer állami irányításúvá tétele, tankerületek létrehozása, tananyag előírása. Forrás: a feloszlatott (1773) Jezsuita rend vagyona. Gyakorlati ismereteket oktattak, a népiskolákban anyanyelvű lett az oktatás.

Mária Terézia viszonya a magyarsághoz:

Kettős volt. Részint rendeleti kormányzást valósított meg, ugyanakkor segítette a magyarságtudat megmaradását. Pl.: Theresiánum alapítása (1746) bécsi nevelőintézet magyar nemes-ifjaknak. Magyar testőrség, Szent Jobb Magyarországra hozása Ragúzából.

II. József uralkodása (1780-1790) []

Viszonya a magyarokkal: Felvilágosult terveinek egy részét támogatta a magyar nemesek kis csoportja, ők voltak a jozefinisták.(Néhány arisztokrata tartozott ide: Hajnóczy József, Kazinczy Ferenc, Széchenyi Ferenc), de ők is ellene fordultak uralma végére. A magyar nemesség 90%-a gyűlölte II. Józsefet, mégpedig két okból:

1.) Rendeleti úton kormányzott, vagyis semmilyen téren nem egyeztetett a magyar nemesekkel. Soha nem hívta össze a rendi gyűlést. Sőt, trónra lépésekor meg sem koronáztatta magát a magyarokkal, mert nem akarta letenni a szokásos koronázási esküt, melyben ígéretet kellett volna tenni a sarkalatos törvények megtartására (mint például a nemesi adómentesség tiszteletben tartása). Amiért nem került korona a fejére, a magyarok "kalapos királynak" csúfolták!

2.) Megszegte a magyar nemesség számára legfontosabb 3 dolgot: a vármegyerendszer tiszteletben tartását, a magyar nyelv tiszteletét és a nemesi adómentesség szokását.

II. József legfőbb rendeletei:

1. Egyházi reformok: Türelmi rendelet (1781)
2. Placetum regium - tetszvényjog (1767)
3. Jobbágyrendelet (1785)
4. Nyelvrendelet (1784)
5. Közigazgatási reform (1785)
6. Adóreform

Egyházi reformok: Alapgondolatuk: Az egyház az állam irányítása alatt kell, hogy álljon, a papok állami alkalmazottak valójában. Feloszlatta az állam szempontjából nem "hasznos" szerzetesrendeket (melyek nem végeztek például betegápolást, vagy oktatást)

Türelmi rendelet (1781): Szabadabb vallásgyakorlat biztosítása a három legnagyobb nem katolikus egyháznak: a kálvinistáknak (reformátusok), a luteránusoknak (evangélikusok) és a görög-keteletieknek (ortodoxok)

Placetum regium (1767): A pápai rendeletek kihirdetését és életbe léptetését királyi ellenőrzés alá helyezte. Oka: nehogy bármilyen egyházi döntés az állam befolyását csökkentse, vagy ellent mondjon az állami céloknak.

Jobbágyrendelet (1784): Megelőzte az erdélyi román parasztfelkelés, mely jelezte: Kelet-Magyarországon még mindig túl kiszolgáltatottak a jobbágyok. (A felkelés vezetői: Horea-Closca-Crisan) A hadsereg leverte, de csak a három vezetőt végezték ki.

A jobbágyrendelet megszüntette a "jobbágy" elnevezést, megszüntette a röghöz kötést (szabadon költözhettek a parasztok), megengedte, hogy a jobbágyok mesterségeket tanuljanak, és örökíthessék javaikat, és megtiltotta, hogy a földesurak törvényes ok nélkül elűzzék bármelyik jobbágyukat is. Cél: adóalap védelme, hiszen a paraszt az állam alapköve.

Nyelvrendelet (1784): Az egyik legnagyobb ellenállás övezte, ugyanis a latin helyett a németet akarta hivatalos nyelvvé tenni az egész Habsburg Birodalomban, így Magyarországon is. A rendelet ellen tiltakozott az ország, divat let a nemzeti viselet, a magyar nyelv ápolása.

Közigazgatási és adóreform (1784-1785): Mindkettő óriási felháborodást keltett, a magyar nemesek lázadásra készültek. Ugyanis a közigazgatási rendelet megszüntette a 800 éves vármegyerendszert, az adórendelet meg a nemesség megadóztatását vezette be. A magyar nemesek a porosz királyi udvartól váltak segítséget és arra készültek, hogy trónjukra hívják a porosz uralkodót.

Az ellenállás és II. József halála: A birodalma lázongott tervei ellen, és a törökök elleni háborúban a megyék megtagadták az újoncot és adót. Végül a fronton szerzett betegségben elhunyt a király, mielőtt kitört volna hatalma ellen a lázadást. Halálos ágyán visszavonta rendeleteit a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével.

D O L G O Z A T (Mária Terézia + II. József)

Népesség, nemzetiségek, betelepülések 

Nemzetiségek: Olyan etnikai csoportok, amelyek egy-egy országban a többségi néphez képest kisebbséget alkotnak. 

Nép: Egy-egy ország jellemző, többségi etnikuma. 

Nemzetiségek Magyarországon:

• északon: tótok (szlovákok) evangélikus vallásúak
• keleten, Erdélyben: oláhok (románok) görög-keleti vallásúak
• dél-keleten: rácok (szerbek) görög-keleti vallásúak
• dél-nyugaton: horvátok, katolikus vallásúak
• elszórtan az országban: svábok (németek), katolikus vallásúak
• egyéb etnikumok, szintén elszórtan: zsidók, ruszinok, egyebek

Demográfia (demos = nép, gráfia = írás):

Népességi helyzet (demográfia) 1711-ben: A 15. század végétől a magyar történelem háborúkkal és járványokkal volt terhes. A törökök megtámadták hazánkat (mohácsi csata - 1526), majd meghódították az ország legnagyobb részét (1541-1566). A népességfogyás okai:

• Török elleni harcok: várháborúk 1526-1566 közt, 15 éves háború (1591-1606, a törökök kiűzésének harcai, 
• Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) 
• Járványok, éhinségek

Demográfiai mélypont: 1711-re alig haladta meg a népesség az 1490-es szintet. Ám ekkor fordulat következett be, hiszen békén korszak következett. 1711 és 1790 közt több mint kétszeresére növekedett Magyarországon a népesség.

A népességnövekedések okai:

1.) Népszaporulat emelkedett 1711 után, mert végre nem voltak háborúk és járványok

2.) Az uralkodók szervezett betelepítésekbe kezdtek, mégpedig külföldről. Több paraszt = nagyobb adóalap és több katona. III. Károly (1711-1740) és lánya Mária Terézia (1740-1780) telepítette be a legtöbb embert. A kormányzat leginkább katolikusok betelepítését szorgalmazta, hiszen a császári udvar is katolikus volt. (svábok = katolikus német parasztok). Törvény született 1723-ban: a betelepülőknek 6 évig nem kell állami adót fizetnie.

3.) A földesurak kedvezményekkel csalogatták külföldről a parasztokat, mert a török uralom alatt elnéptelenedett földjeiken szükség volt a dolgos kezekre. 

4.) Belső migráció indult meg: azon területekről, ahol a harcok kevésbé voltak jellemzőek (pl. északi hegyvidék) olyan területek felé vándoroltak az emberek, ahol nagyobb volt a pusztulás (pl. Alföld)

Érkező etnikumok: 

• Erdélybe románok (oláhok)
• Délvidékre szerbek (rácok)
• Felvidékre és Alföldre szlovákok (tótok) Pl.: Tótkomlós
• Nagyvárosainkba: zsidók, Galíciából
• Alföldi városok környékére: svábok

Következmények: A Magyar Királyságon belül a magyarság aránya csökkenni kezdett. A 15. századi 80% -ról 42% -ra zuhant. Magyarország kevert nemzetiségű ország lett. Később, 1900 körül változik majd újra jelentősen a magyarok aránya: megint 75% körüli lesz, amikor a nemzetiségek magas számban vándorolnak Amerikába.

Gazdaság és társadalom

A magyar társadalom rétegei:

Nemesség: Az ország élén az alig 5%-ot alkotó nemesség állt. Azon belül is, az arisztokrata családok (grófok, bárók) kezében volt a legtöbb hatalom. Alig 150 család birtokolta a legmagasabb tisztségeket a helytartótanácsban, a kamarában és a vármegyék élén főispánokként. Sokan Bécsbe költözve éltek vagy legalábbis fenntartottak ott házat. Az udvarhű főnemességet aulikus nemességnek hívták. Ilyen arisztokrata család volt a Széchenyi, Zichy, Eszterházy, Dessewfy. A közép és kisbirtokosok sokkal kisebb földeken gazdálkodtak. Jellemzőjük: aktívan politizáltak a vármegyékben. Ők adták az alispánokat. A legkisebb birtokokkal a hétszilvafás, armalis, vagy bocskoros nemesek rendelkeztek. Sokuknak nem is volt birtoka, csak nemesi címmel rendelkeztek.

Parasztság: A magyarság zömét a parasztság tette ki: a népesség 80%-át alkotta. A röghöz kötés hol törvénybe volt foglalva, hol csak részben valósult meg. (Röghöz kötés = a jobbágy nem költözhet el más földesúr földjére.) Részleges röghöz kötés = csak az év bizonyos napján vagy napjain lehetett elköltözni. Voltak gazdagparasztok és földtelen jobbágyok, ők voltak a zsellérek.

Polgárság: A polgárság kis réteget alkotott a 19. századig (reformkorig) és csak a nagyobb városokat jellemezte. Alig 9% volt az arányuk. Pl: Kassa, Buda, Pozsony, Kanizsa. A polgárság zöme Magyarországon németajkú volt, de sok városlakó került ki a szlovákok, rácok, görögök, örmények és zsidók közül is.

Értelmiség: Orvosok, tanítók, mérnökök, alig 03% -át alkották a népességnek. Felemelkedési lehetőség volt az értelmiségi pálya a birtoktalan nemeseknek, városlakóknak, gazdagparasztoknak.

Etnikumok: Csonka társadalmak. Azokat a nemzetiségi társadalmakat nevezzünk csonkának, melyeknél a középkorra jellemző paraszti, polgári, nemesi rétegek közül egy vagy kettő hiányzik és így nem tekinthetőek teljes társadalmaknak. Ilyen csonka társadalmat alkottak például a románok (mert csak parasztsággal rendelkeztek), a szerbek és a szlovákok is. Teljes társadalma csak a magyarságnak és a horvátoknak volt.

Gazdaság:

I. A hódoltsági területek lepusztultsága: A törökök által 150 éven keresztül uralt területeken a táj lepusztult. Városok tűntek el (lakosságuk elmenekült, vagy meghalt), az erdőket kiirtották a fa-szükséglet miatt (a fa a várakhoz és a hadseregnek kellett), a talajt senki nem művelte, így elgazosodott és mindenütt megjelent a futóhomok.

II. A mezőgazdaság: Fejlődésnek indul: megjelennek Magyarországon a kapásnövények, vagyis megindul a kukorica, burgonya és dohánytermesztés. Illetve egyre több a szőlőművelés, a két és háromnyomásos gazdálkodás, korszerűbb állatfajták behozatala.

III. Ipar és kereskedelem: Az iparosok száma növekedésnek indul a 18. század során. Míg 1700 körül csak 5-6 ezer a kézművesek száma hazánkban, addig 1800-ra számuk eléri a 150 ezret.

Egyéb: úthálóza bővül, városiasodás kezdődik, javul az életminőség

A magyar jakobinusok

• II. Lipót (1790-1792): II. József egy szétesőben lévő birodalmat hagyott hátra. Halálakor a magyarok Ausztria ellen fordultak, mert II. József eltörölte a vármegyerendszert és a nemesség megadóztatását tervezte. Így II. Lipótnak helyre kellett hoznia testvére hibáit.
• Először is megegyezett a poroszokkal és a törökökkel. Előbbiekkel a reichenbachi találkozón megígérte: ha a poroszok nem támogatják a magyarokat Ausztria ellenében, akkor Ausztria nem terjeszkedik a Balkánon. A törökökkel megkötötte a szisztovoi békét.
• Másrészt megbékítette a magyar nemeseket.
• Megszüntette a II. József által használt rendeleti kormányzást, visszatért e rendi dualizmushoz
• Az 1790/91 -es diétán visszahelyezte a magyar országgyűlés kezébe az adó-, újoncmegajánlás jogát. Ez azt jelentette, hogy a magyar diéta dönthetett arról, hogy Ausztria kérésére mennyi katonát és hadiadót biztosít.
• Újra engedélyezte a szabad nádorválasztást. (Nádor = a legfontosabb főúr, a király helyettese, a magyar nemesek vezetője.)
• A magyarok szent koronáját visszaadta, és Budára vitette.
• A magyar diéta 9 tárgykörben bizottságokat alakíthatott reformok kidolgozására, melyeket a későbbi országgyűléseken előadhattak. (adóügyi, pénzügyi, kereskedelmi, közigazgatási, egyházügyi, bányaügyi, tudományos, úrbéri és külpolitikai bizottság)
• Ugyanakkor létrejött a titkosrendőrség a magyar szervezkedők megfigyelésére. Ez a szervezet főleg II. Lipót után, I. Ferenc alatt teljesedett ki 1792 és 1835 között.

Magyarországa  napóleoni háborúk idején

II. Lipót helyrehozta a magyar - osztrák viszonyt. Amikor elkezdődtek a napóleoni háborúk 1799-ben, Ausztria a magyar nemesektől vásárolta a haderő ellátásához szükséges élelmet, ruhát. Így a magyar nemesség meggazdagodott a háborúkon és hű maradt Ausztriához. Ez volt az oka annak, hogy amikor Napóleon 1809-ben a magyarokat szövetségébe hívta Bécs ellen, mi nemet mondtunk. Sőt a nemesi felkelés a győri csatában a francia csapatokkal ütközött meg.

Jakobinus mozgalom:

Elindítója, Martinovics Ignác és Hajnóczy József voltak. Martinovics ferences rendi szerzetesként, teológia tanárként és tábori papként kezdte pályafutását, de ennél többre vágyott. Politikai besúgó lett, de 1792-ben elbocsátották.Ekkor lett a Habsburg udvar ellensége.Hajnóczy ügyvédként végzett, majd Széchenyi Ferenc ügyvédje lett. Később Széchenyi ajánlására királyi tanácsos, alispán (Szerém vm-ben) és a budai kamara titkára. 1793 tavaszától részese a jakobinus mozgalomnak.

Martinovics 1794-ben két titkos szervezetet is létrehozott: a radikális Szabadság Egyenlőség Társaságát (élén Hajnóczyval) és a mérsékelt Reformátorok Társaságát (élén Sigray Jakabbal).

A jakobinusok céljai: Radikálisok => rendi kiváltságok felszámolása, Mérsékeltek => függetlenség + köztársaság + jobbágyfelszabadítás (bérlői rendszer)

A mozgalom működése: 1793 tavasza és 1794 nyara közt kátékat írtak, másoltak. Káté: kérdés-felelt formájában megírt tömör programtöredék. Néhány száz főig bővült a mozgalom.

Bukás: A bécsi titkosrendőrség letartóztatta (más ügyben) Martinovicsot, aki mindenkit feladott.1794 május 20-án a budai vérmezőn kivégezték a mozgalom 5 igazgatóját és két tagját. (Másokat várfogságra ítéltek.)

A napóleoni háborúk hatása:

Az elhúzódó háború 1810 körül már válságot okozott. Megnövekedett az államadósság, amire válaszul az Udvar pénzjegy-kibocsátást hajtott végre, majd leértékelte a forgalomban lévő pénzt. Ez volt a devalváció. A magyar nemesek tiltakoztak a devalváció ellen az 1811/12 -es diétán. A viszony megromlott a császári udvar és a magyarok közt. 1812 és 1825 közt nem hívták össze a magyar rendi gyűlést.

Az 1825-ös diéta: A nemesek egy része a II. Lipót idején megalakított reform-bizottságokat akarta újraéleszteni, másik részük nem akart reformokat, ők voltak a konzervatívok. Ezen az országgyűlésen bukkant fel egy ifjú arisztokrata: gróf Széchenyi István, aki a reformer nemesek közé tartozik és birtokainak egy évi jövedelmét ajánlja fel a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.

• REFORM = javító szándékú megújítás
• Arisztokrata = előkelő származású főnemes, aki hercegi, grófi vagy bárói címmel bír és az országgyűlés felső házában foglalhat helyet.

Elmaradottság és új elemek a gazdaságban

A Habsburg-magyar fejlettségi szint: Az ipari forradalom, késve, lassan és kismértékben jutott el mind Ausztriába mind Magyarországra.Jellemzők:

Elmaradott közlekedési viszonyok, rossz utak. A fejlődés egyetlen jele: 1846-tól az első vasútvonal: Pest - Vác

A hitelhez jutást akadályozta a Nagy Lajos korában, 1351-ben hozott ősiség törvény, ami szerint a nemesi földet nem lehet eladni. Mivel pedig nem lehet eladni, így fedezetként sem használható hitelhez. Így a magyar nemesek nem kérhettek hitelt gazdaságaik fejlesztéséhez, modernizálásához.

Nagyarányú robotoltatás zajlott, az árutermelésre áttérés miatt. A földesurak növelték majoságaikat, tagosították földjeiket és áttértek a vetésforgóra. (Dohány, repce, cukorrépa és burgonya termesztés megnőtt.)

Mérsékelt újításként megjelent a rideg állattartás helyett az istállózás és elindult némi iparosodás is, például kialakult a malomipar, cukorgyártás.

Nagy probléma volt azonban a jobbágyi viszonyok, céhek megléte, és az a kereskedelmi szerep, melybe Ausztria kényszerítette Magyarországot. Vagyis hogy hazánk legyen a birodalom éléskamrája.

Társadalom az 1800-as évek elején

A nemesség helyzete: A körülbelül 600-700 ezres magyar nemesség vagyonilag nem volt egységes. Több csoportra oszlott:

Arisztokraták, nagybirtokosok: ők adták a minisztereket, főispánokat. Több tízezer holdas birtokaik voltak. (1 hold = 5755 m2)Szinte mindannyian udvarhűen viselkedtek és elleneztek mindenfajta változást. Aulikus nemesek is mondták őket. Ide tartozott például a Széchenyi-, Zichy-, Andrássy-, Dessewffy-, Festetics-, Eszterházy család. A konjunktúra (fellendülés) idején sokan közülük korszerűsítették birtokaikat (istállózás, vetésforgó, új fajták) és áttértek a jövedelmezőbb majorsági gazdálkodásra. Vagyis a jobbágytelkek helyett a majorságaikat bővítették (nincs adó + robotoltathatnak ezeken a földeken) Ide tartozott például Széchenyi és Batthyány Lajos is.

Köznemesek: Lényegesen kisebb birtokkal és vagyonnal rendelkeztek. Nem volt elég tőkéjük fejlesztésekre. Sokan elszegényedtek közülük. (Sok 300 hold alatti birtok már nem biztosította a köznemesi életszínvonalat.) A köznemesek a vármegyei életben aktívan részt vettek. Jelen voltak a megyegyűléseken, és ők adták a megyegyűlések tisztviselőit is. Fokozatosan eladósodtak így a reformok iránt fogékonyak lettek. Ebből a körből került ki Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Kölcsey Ferenc és Wesselényi Miklós is.

Bocskoros vagy hétszilvafás nemesek: Elszegényedett, 300 holdnál kisebb birtokokkal rendelkező és pár holdas, vagy földnélküli nemesek tartoztak ide. Egy részük polgári pályát választott (orvos, ügyvéd lett). Nagy részüket a reformkorban rendszerese megvesztegette az udvar, hogy a reformok ellen szavazzanak.

VI. Jobbágyság és polgárság

A jobbágyok közé tartozott a lakosság kb. 75% -a. Egy nagyon kis részük egész telken gazdálkodott (ami lehetett 22-62 hold is), de többségük töredék telken élt. Sok volt a földtelen, bérmunkából élő zsellér is. (zsellér = föld nélküli agrár munkás, paraszt)

A városok lakóinak többsége polgár volt. Ide tartozott a lakosság 10-14% -a. Például: iparosok, kereskedők, tanárok, orvosok ... stb. Bár számuk növekedett, a céh rendszer és a feudális törvények miatt miatt nem tudtak valódi magyar ipert, kereskedelmet és tőkés viszonyokat kialakítani. Többségük városokban élt. A polgárságon belül fokozatosan növekedett az értelmiség aránya (30-40 ezret is elérte 1830-ra)

Életmód a reformkor küszöbén

• A nemesség életmódja: Az arisztokraták fényűző kastélyokban éltek, ilyen volt pl. a nagycenki Széchenyi kastély, a Festeticsek keszthelyi kastélya, az Esterházyak fertődi kastélya
• A köznemesek kúriákban és úri nagyházakban éltek, melyek a kastélyokat próbálták utánozni
• A kisnemesi házak és módos parasztgazdák házai hasonlóan néztek ki, nagyobbacska portával, vastag falakkal, pincékkel.
• A parasztság többnyire vályogházakban élt, kevés volt a kéményes, zsindellyel - cseréppel ellátott ház.

A pesti élet:

Pest a reformkorban gyors fejlődésnek indult: az 1830-as években 150 ezer lakosa volt Pestnek, Budának és Óbudának együttesen, majd 1870-re megduplázódott és 1900-ra elérte a 700 ezret.

Megjelentek a kávéházak, az egyik legjelentősebb a Pilvax kávéház volt, a belvárosban.Tulajdonosa: Pilvax Károly az 1840-es években. Petőfi Sándor rendszeresen járt id reggelizni és később ez a hely lett a forradalomra készülő pesti fiatalok törzshelye. Itt alakult meg a "márciusi ifjak" köre, tagjai közt Petőfi mellett Jókai Mórral és Vasvári Pállal.

Egyre többen olvastak újságokat például a Pesti Hírlapot (1841-től) melybe Kossuth is írt, és Táncsics Mihály írásait.

Társadalmi rétegek a történelemben és napjainkban

Társadalmi réteg napjainkban: vagyoni, jövedelmi, szociális helyzet, illetve foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely alapján hasonló helyzetben lévők csoportja.

Társadalmi réteg a történelmi korokban: A hasonló életkörülményekkel rendelkezők, illetve azonos politikai jogokkal, függési viszonyokkal és/vagy kiváltságokkal rendelkezők csoportja. 

Ókor: rabszolgaság mellett, földműves szabadok, fegyveresek, papok (hivatalnokok), előkelők. Közülük a rabszolgák jogfosztottak voltak, nem volt tulajdonuk sem.

Középkor: nagyon széles a jobbágyréteg, a társadalom túlnyomó többsége ide tartozott. Volt egy csekély polgárság, pár százalék csupán illetve nemesség és papság. Az utóbbi kettő volt a kiváltságos réteg. Alig 5-10% a társadalomban. [A középkori váeos video]

Polgárság: iparosok, céh mesterek, kereskedők, városlakók tartoztak ide. Jobbágyság: nincs földtulajdona, csak dolgozhat a nemes földjén és ennek fejében szolgáltatásokat nyújt neki (robot, 9-ed, 10-ed). A jobbágy személyi függésben állt vagyis a földesura ítélkezhetett is felette (úriszéki jog). Nemesség: rendelkezett földdel, voltak kiváltságai, viselhetett fegyvert, fordulhatott ügyeiben a királyhoz.

Újkor: megjelenik a munkásság, szélesebb lesz a polgárság, a nemesség politikai hatalmát elveszti (mint réteg). Az újkorban az ipari forradalomtól (1800-as évek kezdetétől) az egyre gyarapodó munkásság a legjelentősebb létszámú réteg.

Nemesi külsőségek: 

Az egyes rétegeken belül további csoportok alakulnak ki a középkor és újkor során:

• parasztság: zsellérek (földtelen agrár-munkások), kisparasztok, gazdag-paraszti réteg
• nemesség: bocskoros nemesek, kisnemesek, főnemes-arisztokraták (bárók, grófok)
• polgárság: ki-, közép és nagy-polgárság (burzsuázia)

Magyarországon a dualizmus idején (1867-1918) kettős társadalom alakul ki:

Földrajzi területek szerinti különbségek: Európa nyugati részein (Anglia, Németalföld, Észak-Itália) hamarabb jelenik meg a munkásság és hamarabb szélesedik ki a polgárság is. Keleten kitolódik ez időben és csak a XIX. század végén lesz jellemző a polgárság kiszélesedése.

Napjaink:

Ma Magyarországon a jövedelmi helyzet határozza meg a rétegeket.

Az utolsó reform-diéta és forradalom

A reformkor 18 éve alatt, 1830 és 1848 közt 4 reformdiéta zajlott, ezek közül az első három nem hozott áttörő eredményeket a reformkövetelések terén. Kivétel: 1844, amikor Magyarország hivatalos nyelve a latin helyett a magyar lett. Az udvarhoz hű konzervatív követek folyamatosan leszavazták a reformjavaslatokat.

Reformdiéták:

• 1832/1836
• 1839/1840
• 1843/1844
• 1847/1848 

Az utolsó reform-országgyűlés Pozsonyban:

1.) Az első nagy eredmény: Az országgyűlés 1847 november és 1848 március 1 közt nem ért el semmilyen komoly eredményt. A diéta konzervatív része mindig leszavazta Kossuthék reformjavaslatait. Ám 1848 március 1-én fordulat történt: megérkezett Pozsonyba a hír, miszerint Párizsban forradalom tört ki. (A forradalom február 24-én kezdődött) A hír hallatán a konzervatívok beadták derekukat: március 3-án elfogadták Kossuth feliratát. Ebben szerepelt a reformkor 7 fő követelése közül három:

• Kötelező úrbéri örökváltság
• Közteherviselés
• Felelős kormány

2.) A felsőház ellenállása is megtörik: Az alsóház után azonban a felsőház ellenállt és csak az időt húzta. Nem hagyta jóvá a javaslatokat. Közben Kossuthot felkereste Pozsonyban a pesti Ellenzéki Kör nevében Irányi Dániel, akivel egyezség született: 12 pontba foglalva petíciót készítenek, mely tartalmazza majd a reformjavaslatokat. Így 1848 március 11-én megszületett a 12 pont. Készítője Irinyi József. A 12 pontból 5 tartalmazta a reformkor főbb követeléseit: sajtószabadság, felelős minisztérium, úrbéri örökváltság, közteherviselés, unió Erdéllyel. A többi hét pont a radikális pesti forradalmi ifjak követeléseiről szólt: évenkénti diéta, törvény előtti egyenlőség, nemzeti őrsereg felállítása, esküdtszékek felállítása, nemzeti bank létrehozása, katonaság átalakítása, a politikai foglyok szabadon bocsátása.

Végül március 14-én a felsőház is meghátrált és elfogadta a javaslatokat, amikor Bécsben is forradalom tört ki. Másnap, március 15-én 72 fős magyar küldöttség indult hajón Bécsbe, hogy a királlyal is szentesítsék a javaslatokat. A hajón kibővítették követeléseiket azzal, hogy a király haladéktalanul nevezze ki Batthyány Lajost miniszterelnöknek, és a magyar reformokat támogató István nádort ( a király unokatestvérét) helytartónak.

A forradalom (1848 március 15.)

Pesti forradalom: Petőfi, Jókai, Vasvári Pál március 15-én reggel

• a Pilvax kávéházban tanácskoztak, ahol már jelentős tömeg gyűlt össze.
• Onnan az Egyetemhez vonultak, ahol Petőfi 10 ezer ember előtt elszavalt a Nemzeti Dalt és felolvasta a 12 pontot! Innen mentek
• a Landerer nyomdához, ahol kinyomtatták mindkét dokumentumot.
• Következett a Nemzeti Múzeum (délután 3-kor) ahol nagygyűlést tartottak, majd a tömeg
• a pesti városháza elé vonult, ahol Nyári Pál alispán és Klauzál Gábor képviselő átadták (petícióként) a 12 pontot! A városi tanács a forradalmárok mellé állt. Forradalmi Választmány alakult, benne 4 forradalmi ifjú (köztük Petőfi), 6 liberális nemes és 6 tanácsos.
• A tömeg végül Budára vonult a várba, a Helytartótanácshoz, hogy kikövetelje Táncsics Mihály, jobbágy származású újságíró szabadon bocsátását. Ennek megtörténte után aznap este a forradalmi tömeg a Nemzeti Színházban gyűlt össze a Bánk Bán megtekintésére. Jókai pedig bejelentette a forradalom győzelmét.

"A Pilvax kávéházban azt határoztuk, hogy sorra járjuk az egyetemi ifjúságot. Először az orvosokhoz mentünk. Szakadt az eső, amint az utcára léptünk, s ez egész késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el. Az orvosoktól a mérnökökhöz, majd a jogászokhoz vonult a számban és lelkesedésben egyaránt percenként növekedő sereg. Jókai fölolvasta a felhívást és a 12 pontot, s énvelem elszavaltatták a "Nemzeti-dal" -t. Mindkettőt kitörő lelkesedéssel fogadták, s a refrénben előjövú "esküszünk"-öt mindannyiszor visszaharsogta az egész sereg, mely a téren állt. Landerer nyomdájához mentünk, amely a legközelebb volt hozzánk, s a 12 pontot és a Nemzeti dalt rögtön nyomni kezdték. Délfelé elkészültek a nyomtatványok, s ezrenként osztották szét a nép között, mely azokat részeg örömmel kapkodta. Délután három órára gyűlést hirdettünk a múzeum terére, s a sokaság eloszlott. A szakadó eső dacára mintegy 10000 ember gyűlt össze a múzeum elé, onnan a városházához mentünk. A tanácsterem megnyílt, s megtelt néppel. Rövid tanácskozás után a polgármester aláírta a 12 pontot. Óriási lelkesedés tört ki!... - Budára! Budára! Nyittassuk meg Táncsics börtönét! Ezek voltak a nép leginkább és legtöbbször hallható kiáltásai. A választmány legalább húszezer ember kíséretében fölment Budára a helytartó tanácshoz és előadta kívánatait. A nagyméltóságú helytartó tanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, s öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadatott a tétlenségi rendelet, a cenzúra eltöröltetett, Táncsics börtönajtaja megnyílt. A rab írót diadallal hozta át a töméntelen sokaság Pestre. Ez volt március 15-e. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben." (Részlet Petőfi Sándor naplójából)

Az első felelős magyar kormány: Március 16-án a király fogadta Kossuthékat, és átvette a reform javaslatokat. Este összeült az Államtanács és jóváhagyta a követeléseket, egyetlen kivétellel: nem járultak hozzá Batthyány miniszterelnöki kinevezéséhez. Ezt csak másnap István nádor tudta kiharcolni, amikor rávette erre unokatestvérét V. Ferdinándot. A magyar küldöttség március 17-én tért vissza Pozsonyba.

A Batthyány-kormány []

Történelmünk első magyar kormánya 1848 március 23-án alakult meg és 1948 október 2-án mondott le. Tagjai a következők voltak:

• Batthyány Lajos - miniszterelnök
• Szemere Bertalan - belügyminiszter
• Esterházy Pál - külügyminiszter (király személye körüli miniszter)
• Klauzál Gábor - földművelésügyi miniszter
• Kossuth Lajos - pénzügyminiszter
• Mészáros Lázár - honvédelmi miniszter
• Széchenyi István - közlekedési miniszter
• Eötvös József - vallási és közoktatási miniszter
• Deák Ferenc - igazságügyi miniszter

Az áprilisi törvények: A magyar diéta március 18 után, alig 3 hét alatt hozott 31 törvényt azon szentesített reformfelirat alapján, melyet Kossuthék írattak alá a császárral. A törvényeket aztán április 11-én a király maga szentesítette Pozsonyban az országgyűlés előtt. A törvények révén Magyarország modern, haladó állam lett.

A megszülető új Magyarország már nem egy feudális állam, hanem egy nagy önállósággal bíró, modernizált, alkotmányos királyság lett.

Engedményekből szembenállás

Az európai forradalmakat sorra leverik 1848 őszére. Megszűnik a Habsburgokon a nyomás. Arra készülnek hogy visszavonják a nekünk tett engedményeket. Radetzky tábornok leveri az itáliai mozgalmakat, ami megerősíti a császári hatalmat.

A magyarokkal való szembenállás első jele, hogy 1848 tavaszán már nem tárgyalnak a Bécsben pénzügyekről egyeztetni akaró Kossuth-tal.

A két fél előkészületei a harcra

Lépések, intézkedések:

• Első népképviseleti országgyűlés. Ez már Pesten zajlott (nem Pozsonyban) mégpedig a Pesti Vigadó épületében, 1848 július 5-én. Ez már nem rendi gyűlés volt, hanem cenzusos választójoggal, választások alapján létrejött parlament. Nem csak nemesek kerültek a képviselők közé. Az országgyűlésen Kossuth kérésére 10 honvédzászlóalj felállításáról döntöttek és 200 ezer katona behívására. Emellett megszavaztak 42 millió hadi-hitelt is a háborúhoz.
• Toborzás: A harcra való felkészülés része volt az is, hogy Kossuth toborzóútra ment az Alföldre, hogy még több katonát gyűjtsön a kezdődő harcokhoz.
• Ausztria előkészületei: Az osztrák hadsereg mozgósítását megkezdték, de időre volt szükségük. Így időnyerés céljából a nemzetiségeket uszították a magyarok ellen. A románok, a szerbek és a horvátok mind követeléseket fogalmaztak meg a magyar vezetés felé (nyelvi, önrendelkezési jogok terén), melyekre Kossuth nemet mondott így Bécs könnyedén tudta ellenünk lázítani őket. A horvátoknál Josip Jellasicsot nevezték ki horvát bánnak (akiről köztudott volt, hogy magyar-ellenes). A szerbek 1848 nyarán fegyveresen lázadtak fel a délvidéken a magyarok ellen, a románok pedig szintén felfegyverkeztek.

A végső szemben állás Béccsel:

Amikor Kossuth és Deák az önálló magyar hadseregről és pénzügyminisztériumról próbált tárgyalni az Udvarral és nem álltak velük szóba, kiderült: Ausztria a magyar reformok visszavonására készül. Oka: látta már a császár, hogy az európai forradalmak sorra elbuktak, így tudta, hogy elbírnak a magyarokkal is. A bécsi udvar helytartót készült küldeni Magyarországra. Ez a helytartó majd Lamberg Ferenc lesz és majd 1848 szeptember 25-én érkezik meg Pestre. Küszöbön állt a háború Ausztriával.

Az 1848/49-es szabadságharc kezdete

I. A hadiállapot beállása: Mikor az udvar 1848 augusztus 31-én visszavonta az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium jogkörét, majd szeptember 25-én Lamberg Ferenc altábornagyot küldte Pestre, hogy a császár nevében átvegye a hatalmat az ország felett, hadiállapotba kerültünk Ausztriával. Kossuthék válaszul hatálytalanították Lamberg kinevezését, és a parasztságot harcra hívták. Viszonzásul eltörölték a parasztok szőlődézsmáját. Ezt követően október 2-án a Batthyány kormánytól a harcok idejére az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) kezébe került a végrehajtó hatalom. (Elnöke: Kossuth)

II. A pákozdi csata: A horvát sereg 1848 szeptember 11-én lépte át a határt és indult meg Pestre. Ám Pákozdnál és Ozoránál a magyarok kettős győzelmet arattak felettük. A pákozdi csatában szeptember 29-én Móga János magát Jellecsicsot verte meg, az ozorai csatában pedig Görgey Artúr és Perczel Mór a horvát segédhadak felet arattak diadalt.

III. A schwechati vereség: Jellacsics a veresége után Bécs felé menekült csapataival, ahol a 3. bécsi forradalom zajlott. Terv: bécsi forradalmárok és a magyar csapatok egyesítése volt. Móga János üldözte, de az osztrák határhoz érve vonakodott átlépni azt. Közben Windischgratz herceg le tudta verni a bécsi forradalmat, majd a magyarok ellen indult és Schwechatnál 1848október 30-án győzelmet aratott.

Szociális szférának tekintjük a társadalommal, a lakosság életkörülményeivel, egészségügyi-, lakhatási-, jövedelmi körülményeivel, munkalehetőségeivel és oktatásával kapcsolatos területeket, viszonyokat.

Szociális területen dolgoznak az egészségügyi alkalmazottak és a segélyezésekkel foglalkozók is (állami alkalmazottak, szociális munkások). 

A szociális helyzet:

A nyugati jóléti társadalmakban nagyobb anyagi keret jut a szociális területek működtetésére, mint a szegényebb országokban. A legrosszabb helyzet a Föld legszegényebb országaiban van. GDP lista.

A reformkor 

Az 1830 és 1848 közti időszakot, melyben a haladó, liberális magyar nemesség reformokkal próbálta meg modernizálni a feudalizmusból kivezetni illetve az Osztrák Birodalmon belül önállósítani Magyarországot, reformkornak nevezzük.

Kezdete: gróf Széchenyi Istvánhoz köthető, aki 1830-ban megírta Hitel című művét, felsorolva benne mindazokat a tényezőket, melyek szükségesek a változásokhoz.

A reformkor fogalomrendszere []

1.) Közteherviselés: Nemesi adómentesség helyett mindenkire nézve egyformán kötelező adófizetés bevezetése. Az állami terhekből való közös részvállalás. 

2.) Jobbágyfelszabadítás: Célja, hogy a feudális jobbágyterhek (9-ed, 10-ed, robot) alól mentesülni tudjon a paraszt. Formái: önkéntes úrbéri örökváltság, kötelező úrbéri örökváltság, kötelező - állami kárpótlású úrbéri örökváltság. A jobbágyterhek helyett a parasztot fejlesztésekre ösztönző bérlői rendszer előre viszi az országot. Jobbágy státus: személyi függés (ítélkezik felett a földesúr) + feudális .szolgáltatások

3.) Ősiség eltörlése: Az ősiség törvényt 1351-ben Nagy Lajos király vezette be, és lényege a nemesi föld eladhatóságának tilalma volt. Vagyis arról szólt, hogy a magyar nemesek nem adhatták el, csak örökít hitték földjeiket. Ez a törvény az 1800-as évekre a fejlődés gátját jelentette, hiszen miatta a magyar nemesek nem vehettek fel kölcsönt. A bankok nem fogadhatták el fedezetként a földet. Kölcsön nélkül pedig nem lehetett fejlesztéseket csinálni.

4.) Felelős nemzeti kormány: Olyan kormány, mely a magyar országgyűlésnek, nem pedig az osztrák uralkodónak tartozik felelősséggel. A reformerek olyan kormányt akartak, melynek nem közvetlenül a császár diktál, hanem a választott magyar parlament. Ez bizonyos önállóságot jelentett volna. A Magyar Királyságnak korábban még nem volt saját kormánya a legelső megalakítása mérföldkő lehet.

5.) Unió Erdéllyel: A török időket és a Rákóczi-szabadságharcot követően az osztrákok elszakították Magyarországtól Erdélyt, és közvetlenül bécsi irányítás alá helyezték. A reformkor egyik nagy törekvése volt, hogy Erdélyt újra a magyar országgyűlés alá helyezzék.

6.) Sajtószabadság: Lényege, hogy a reformkorban követelték a cenzúra eltörlését, vagyis annak megszüntetését, hogy az újságokban megjelenő cikkeket ellenőrzik Bécsből és nem engedik megjelenni a kritikus írásokat. Politikai tartalmak, a HATALOM irányába megfogalmazott kritikák, bírálatok illetve a reformkövetelések tiltása.

7.) A városoknak külön szavazati jog: Ne közösen legyen egyetlen szavazatuk, hanem minden szabad királyi város rendelkezzen saját szavazattal a pozsonyi diétákon. Ezzel a városlakó polgárság jut politikai jogokhoz.

8.) Az országgyűlések népképviseletivé tétele: A korábbi rendi gyűléseket váltsák fel a népképviseleti országgyűlések évente Pesten, cenzusos választójoggal megtartott rendszeres választások után (nem rendi gyűlések rendszere. 

A reformkor nagyjai

A reformkor 18 éve alatt (1830-1848 között) összesen 4 diéta zajlott: 1832-1836, 1839/40, 1843/44, 1847/48. Ezeken a liberális reformer-ellenzéket 4 köznemes vezette: Kossuth, Kölcsey, Wesselényi és Deák. Rajtuk kívül Széchenyi szerepe volt kimagasló, aki céljaikat tekintve támogatta őket.

• Széchenyi István => Főnemes, a Hitel című 1830-as művével elindította a reformkort, melyben később is jelentős szerepet játszott gazdasági programjával. A legnagyobb magyarnak nevezte Kossuth.
• Kossuth Lajos => a liberális nemesi ellenzék vezére, országgyűlési képviselő, a Pesti Hírlap főszerkesztője, a reformkor vívmányainak legfőbb kiharcolója. A szabadságharc vezetője, 1849 tavaszától kormányzó.
• Deák Ferenc => "A haza bölcse" országgyűlési képviselő, a Batthyány kormány igazságügy minisztere, Kossuth legfőbb segítője.
• Kölcsey Ferenc => országgyűlési képviselő, költő, a Himnusz megírója, 1835-ös lemondásáig Kossuth fontos harcostársa
• Wesselényi Miklós => erdélyi birtokos, Széchenyi ifjúkori barátja, 1835-ös letartóztatásáig a diéta egyik legnagyobb szónoka. Árvizi hajósnak is nevezték, mert az 1835-ös nagy pesti árvíz idején sok embert megmentett.

Folytatás: Széchenyi és Kossuth élete