10.5.2 Az ipari forradalom

A XIX. századi Anglia, majd az USA, illetve a Nyugat-európai országok gazdasági termelésében ugrásszerűen bekövetkező mennyiségi, minőségi növekedést, melynek során a manufaktúraipart a gyáripar váltotta fel, és a tőke illetve munkaerő a mezőgazdaság helyett már az iparba áramlott, ipari forradalomnak nevezzük. Rövidebben megfogalmazva:

A folyamat azért épp Angliában indult meg, mert az egész Földön egyedül itt alakult ki 1689-re egy olyan alkotmányos rendszer, melyben a valódi hatalom a király helyett a modernizációban érdekelt parlament kezében volt. Tehát csak itt voltak meg a feltételei annak, hogy az ipar illetve kereskedelem robbanásszerűen fejlődésnek induljon.

Az angol nemesek egy része a XVIII. század végén úgy dönt, hogy nem a hagyományos és feudális módon gyarapítja vagyonát, hanem ipari - kereskedelmi vállalkozások működtetésével. A brit parlament pedig lehetővé is teszi a mindezt.

Amikor a körülményes gyapjúfeldolgozást felváltotta a gyarmatok révén Angliába kerülő gyapotnövény-feldolgozás, és az abból nyert pamut elterjedése, gépesíteni akarták a textil előállítást. Kezdetben mechanikus kézierőt megnövelő egyszerű szerkezetekkel pl. repülő vetélő, fonó Jenny, fonógép.

Az első gőzgépek:

A gőzgépet 1769-ben James Watt találta fel, Skóciában, a glasgow-i egyetem műhelyében. Innentől a gőz erejét kezdték alkalmazni a pamutgyártásban.

Így az első gőzzel hajtott gép a gőz-szövőszék lett, melyet Edmund Cartwright talált fel 1785-ben. A gőzzel működő szövőgépek sokkal több textíliát tudtak előállítani, így lényegesen több ruha készült, amit viszont a régi közlekedési eszközökkel (lovaskocsikkal) már nem győztek elszállítani. Szükség lett tehát hatékonyabb, gyorsabb, gőzzel hajtott kölekedési eszközökre.

• Gőzhajó (1807) Robert Fulton
• Gőzmozdony (1814) George Stephenson Első vasútvonal: 1825 LINK

Az ipari forradalom terjedése

Ipari területek szerint: Textilipar => Közlekedés => Vasútipar => Szerszámgépgyártás => Vaskohászat. A folyamat lényege: a textilipar megnövekedett szállítási igénye miatt gyorsabb szállítóeszközökre volt szükség, így a gőzgépet mozdonyok és hajók meghajtására is kifejlesztették. Megindult a vasútipar fejlődése. A vasúthoz azonban rengeteg szerszámgépre: lemezekre, csavarokra, csapágyakra lett szükség, így jött létre a szerszámgépgyártás. Ez viszont életre hívta a nagyobb vastermelést a modern vaskohászat megszületését

Az ipari forradalom terjedése földrajzilag: Anglia => USA => Franciaország => Nyugat Európa többi része => Kelet Európa

Az ipari forradalom szakaszai:

Két elképzelés jellemző: az egyik szerint az ipari forradalom egy folyamat, mely napjainkban is tart (most az informatika és űrkutatás szakaszánál járunk). A másik elképzelés szerint két ipari forradalom volt: az első a gőzgép feltalálása utáni időszakban, a második pedig az egyéb energia-hordozók megjelenése, pl elektromosság, robbanómotor. Innentól, hogy gépek kezdtek el gépeket készíteni (a mozdonyok alkatrészeit esztergagépekkel gyártják). Ez a pont Angliában már az 1850-es években elérkezett. Innentől tehát már az ipari forradalom második szakaszáról, vagy egy második ipari forradalomról beszélünk. 

Társadalmi következmények:

• Kialakul a munkásság mint társadalmi réteg
• Városiasodás kezdődik (Urbanizáció) A vidéki parasztság városokba áramlik.
• A munkásság gazdasági körülményeinek és politikai jogainak kibővítését kezdi követelni.
• Megalakulnak az első munkás szakszervezetek, létrejönnek az első munkástörvények
• A munkásság politikai jogokat kezd magának követelni. Kialakul a Chartizmus (1884-től megjelenik az általános választójog, a cenzus megszűnésével. Így a munkások választójogot kapnak Angliában.)
• Megjelenik a munkások hatalmára épülő kommunizmus eszméje (Karl Marx: Kommunista Kiáltvány, 1848) Kommunizmus alaptétele: a hatalmat azoknak kell adni, akár erőszakkal is, akik a javakat előállítják (így a munkásoknak és parasztoknak).

Gazdasági következmények:

• Kialakul a gyáripar a manufaktúrák helyett
• Beindul a hitelezés
• Óriáscégek jönnek létre => trösztök, kartellek megjelenése, vadkapitalizmus (XX.századig) Vadkapitalizmus: amikor kialakul már a versenyre épülő piacgazdaság de ez szabályzatlanul és a munkásság kihasználásával zajlik.
• Hatalmas fejlődésnek indul az ipar, szerte Európában és az USA -ban

10.6.1. A reformkor előzményei: II. Lipót és I. Ferenc

II.Lipót (1790-1792)

II.József egy szétesőben lévő birodalmat hagyott hátra. Halálakor a magyarok Ausztria ellen fordultak, mert II. József eltörölte a vármegyerendszert és a nemesség megadóztatását tervezte. Így II. Lipótnak helyre kellett hoznia testvére hibáit.

Először is megegyezett a poroszokkal és a törökökkel. Előbbiekkel a reichenbachi találkozón megígérte: ha a poroszok nem támogatják a magyarokat Ausztria ellenében, akkor Ausztria nem terjeszkedik a Balkánon. A törökökkel megkötötte a szisztovoi békét.

Megbékítette a magyar nemeseket.

• Megszüntette a II. József által használt rendeleti kormányzást, visszatért e rendi dualizmushoz
• Az 1790/91 -es diétán visszahelyezte a magyar országgyűlés kezébe az adó-, újoncmegajánlás jogát. Ez azt jelentette, hogy a magyar diéta dönthetett arról, hogy Ausztria kérésére mennyi katonát és hadiadót biztosít.
• Újra engedélyezte a szabad nádorválasztást. (Nádor = a legfontosabb főúr, a király helyettese, a magyar nemesek vezetője.)
• A magyarok Szent Koronáját visszaadta, és Budára vitette.
• A magyar diéta 9 tárgykörben bizottságokat (operátumokat) alakíthatott reformok kidolgozására, melyeket a későbbi országgyűléseken előadhattak. (adóügyi, pénzügyi, kereskedelmi, közigazgatási, egyházügyi, bányaügyi, tudományos, úrbéri és külpolitikai bizottság)
• Ugyanakkor létrejött a titkosrendőrség a magyar szervezkedők megfigyelésére. Ez a szervezet főleg II. Lipót után, I. Ferenc alatt teljesedett ki 1792 és 1835 között. 

A magyar jakobinusok: 

A nagy francia forradalom jakobinus eszméi Magyarországra is eljutottak, kialakítva egy nem túl nagy létszámú magyar forradalmi csoportot. Ők voltak a magyar jakobinusok:

• A mozgalom elindítója: Martinovics Ignác és Hajnóczy József voltak. Martinovics ferences rendi szerzetesként, teológia tanárként és tábori papként kezdte pályafutását, de ennél többre vágyott. Politikai besúgó lett, de 1792-ben elbocsátották. Ekkor lett a Habsburg udvar ellensége. Hajnóczy ügyvédként végzett, majd Széchenyi Ferenc ügyvédje lett. Később Széchenyi ajánlására királyi tanácsos, alispán (Szerém vm-ben) és a budai kamara titkára. 1793 tavaszától részese a jakobinus mozgalomnak.
• Martinovics 1794-ben két titkos szervezetet is létrehozott: a radikális Szabadság Egyenlőség Társaságát (élén Hajnóczyval) és a mérsékelt Reformátorok Társaságát (élén Sigray Jakabbal).
• A jakobinusok céljai: Radikálisok => rendi kiváltságok felszámolása, Mérsékeltek => függetlenség + köztársaság + jobbágyfelszabadítás (bérlői rendszer)
• A mozgalom működése: 1793 tavasza és 1794 nyara közt kátékat írtak, másoltak. Káté: kérdés-felelt formájában megírt tömör programtöredék. Néhány száz főig bővült a mozgalom.
• Bukás: A bécsi titkosrendőrség letartóztatta (más ügyben) Martinovicsot, aki mindenkit feladott.1794 május 20-án a budai vérmezőn kivégezték a mozgalom 5 igazgatóját és két tagját. (Másokat várfogságra ítéltek.)

Magyarországa  napóleoni háborúk idején

Lipót helyrehozta a magyar - osztrák viszonyt. Amikor elkezdődtek a napóleoni háborúk 1799-ben, Ausztria a magyar nemesektől vásárolta a haderő ellátásához szükséges élelmet, ruhát. Így a magyar nemesség meggazdagodott a háborúkon és hű maradt Ausztriához. Ez volt az oka annak, hogy amikor Napóleon 1809-ben a magyarokat szövetségébe hívta Bécs ellen, mi nemet mondtunk. Sőt a nemesi felkelés a győri csatában a francia csapatokkal ütközött meg.

Viszonyromlás Ausztriával: 

Az elhúzódó háború 1810 körül már válságot okozott. Megnövekedett az államadósság, amire válaszul az Udvar pénzjegykibocsátást hajtott végre, majd leértékelte a forgalomban lévő pénzt. Ez volt a devalváció. A magyar nemesek tiltakoztak a devalváció ellen az 1811/12 -es diétán. A viszony megromlott a császári udvar és a magyarok közt. 1812 és 1825 közt nem hívták össze a magyar rendi gyűlést.

I. Ferenc uralkodása

Uralkodási ideje: 1792 - 1835 között, utódja: V. Ferdinánd: 1835 - 1848

Jellemzők: Uralkodása első felében rossz viszony Magyarországgal, majd következett 1825, mikor végre 13 év után újra összehívták a diétát.

Az 1825-ös rendi gyűlés: A pozsonyi országgyűlés célja az 1791-ben felállított bizottságok beszámoltatása volt. A napirendet felborította november 3-án Felsőbüki Nagy Pál felszólalása, aki a magyar nemességet bírálta, mert nem áldoznak a magyar haza és nyelv fejlesztésére. Válaszul szólalt fel gróf Széchenyi István, aki 90 ezer holdas birtokainak egy évi jövedelme után képződő kamatait (6%) ajánlotta fel egy magyar tudós társaság felállítására. Ez kb 60 ezer forintot jelentett. Mások is követték példáját, így végül 250 ezer ezüstforint gyűlt össze.

Klement von Metternich: Már a napóleoni háborúk alatt a külügyek irányítója, majd 1821-től kancellár egészen 1848 március 13-ig. I. Ferenc és V. Ferdinánd jobbkeze és a Habsburg Birodalom legfelsőbb vezetője a korszakban. 

Politikai táborok:

1.) Metternich és a császári Államtanács Ők képviselték a konzervatív hatalmat. Céljuk a feudális rend és a birodalom egységének fenntartása. Megállítani a modernizációt a magyar önrendelkezési törekvéseket. 

2) Udvarhű arisztokrácia: Konzervatív magyar nemesek voltak, akik nem pártolták a reformokat és inkább a bécsi, császári udvarhoz húztak. Ők alkották a vármegye-gyűlések és a pozsonyi diéta felét. Gyakran álltak melléjük a  lefizethető bocskoros-nemesek is (pár holdas törpe-birtokosok). Ide tartoztak a Zichy-grófok, a Majláth család ... stb. Egy részük a "fontolva haladók" (Pecsovicsok) korlátozott reformokra hajlandóak voltak.

2.) Magyar liberális köznemesség: Kezdetben azok a reformokat akaró köznemesek tartoztak ide, akik Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós majd Deák Ferenc végül Kossuth köré csoportosultak, később pedig Kossuth vezette őket. A vármegye-gyűléseken szerveződtek meg, főleg ott tevékenykedtek. Az 1844-ben kezdődő diétán egy részük megalakította a centralista csoportot, akik már nem a vármegyékre, hanem a pozsonyi diétára akarták áthelyezni a reformer mozgalom súlypontját. (Tagjai: Eötvös József, Szalay László, Pulszky Ferenc)

4) Pesti reformer fiatalság: vegyes összetételű, polgári, kisnemesi és paraszti sorból felemelkedett pesti reformerek voltak, akik támogatták a liberális köznemesi mozgalmat. Törzshelyük a pesti Pilvax kávéház volt. Jókai Mór, Petőfi Sándor, Irinyi József, Irányi Dániel, Vasvári Pál.

Folytatás: REFORMKOR

 ***

Nagyobb hidegháborús konfliktusok

A hidegháború alatt, 1947 és 1989 közt 5 nagyobb válság zajlott. Ezek során a világ nagyon közel kerül egy új világháború esélyéhez. Ám a szovjet és amerikai vezetők végül mindig meg tudtak egyezni egymással, a vasfüggöny ellenére. Az öt hidegháborús válság: koreai háború, szuezi válság, berlini fal, kubai rakétaválság, vietnámi háború! [Hidegháborús konfliktusok listája: LINK]

1.)Koreai háború (1950-1953) LINK

Ez a háború 1950 és 1953 közt zajlott a Koreai félszigeten. A kis ázsiai félsziget északi részéről ugyanis a szovjetek, déli részéről pedig az amerikaiak űzték el a japán hadsereget. Északon létrejött a kommunista Koreai Köztársaság, délen a kapitlista Kora. Végül az északiak 1950 nyarán lerohanták dél. A harcokba észak oldalán a szovjetek és kínaiak, dél oldalán az amerikaiak avatkoztak be. Végül 1953 narán tűzszünet jött létre, nagyjából azon a vonalon, ahol 1945-ben is volt a határ. Békekötés máig nem történt.

2.)Szuezi válság (1956): Egyiptom elnöke Gamal Nasszer szovjet segítséggel államosította a Szuezi csatornát, mely a nyugati hatalmak számára kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal volt. Anglia, Franciaország és Izrael válaszul háborút indítottak Egyiptom ellen. Végül Hruscsov kijelentette: világháborút kezd, ha nem hagyják békén Egyiptomot. A válságnak része volt az 1956-os forradalom is: Hruscsov egyszerre követelte a nyugatiak távolmaradását Egyiptomtól és a forradalmi Magyarországtól.

3.)Berlini fal (1961): LINK 

Berlin városa 1948 után 13 éven keresztül két zónára oszlott: egy nyugat barát zónára és egy oroszok megszállta övezetre. Ezek közt csak gyér elválasztó vonal létezett. Ám 1961-re tömegessé vált az átszökés az orosz övezetből nyugatra. Ezért 1961 augusztus 13-án Hruscsov elrendelte egy fal felépítését. A 28 éven keresztül, egészen 1989-ig fennálló 3,5 méter magas fal 160 km hosszan kanyargott a városban. (80 embert lőttek agyon a 28 év alatt, a fal átmászásakor.)

4.)Kubai rakétaválság (1962): LINK 

Kuba szigetén 1959-ben Fidel Castro és Che Guevara forradalma után egy szovjet-barát kommunista rezsim alakult ki. Három évvel később a szovjetek (Hruscsov) titokban rakétákat telepítettek Kubába, melyek fenyegették a nagyon közeli USA területét. Ám 1962 október 14-én egy amerikai kémrepülő felfedezte a szovjet rakétákat. John F. Kennedy elnök az amerikai flottával körbezáratta Kuba szigetét (blokád alá vette). Közel állt a helyzet az atomháborúhoz,mely 13 napon keresztül fenyegette a világot: 1962 október 14 és 28 között. Ám a két szuperhatalom végül megállapodott: a szovjetek elviszik a rakétákat és cserébe az amerikaiak meg Törökországból vonják vissza rakéta támaszpontjaikat. A válság végén forródrót létesült a két szuperhatalom közt. Ez lehetővé tette, hogy a két nagyhatalom vezetője közvetlenül tudjon beszélni időnként egymással.

5.)Vietnámi háború (1957-1975): LINK.

Vietnám 1885 -re Franciaország gyarmat lett. Később, a II. világháborúban Japán hódította meg. A háború után visszatért a francia uralom, de 1945 szeptemberében a vietnámiak önálló országot kiálltottak ki és harcot kezdtek a franciák ellen. Ezt a harcot végül 1954-re Vietnám nyerte (csata: Dien Bien Phu), a franciák távoztak. Ekkor azonban Vietnám kettészakadt:  Északon kommunista köztársaság jött létre, délen nyugatbarát, kapitalista állam. A két országrész 1955 ben háborút kezdett egymással, melyben 1960-tól az USA is beavatkozott a déliek oldalán. Az északi kommunista haderőt VIETKONG -nak hívták. A harcok 1960 és 1973 közt Amerika fokozott részvételével zajlottak (1968-ra fél millió amerikai harcolt az országban). Végül az USA feladta az otthoni tiltakozások miatt és 1973-ban, Nixon elnök parancsára az amerikai sereg kivonult Vietnámból. Később 1975-re Észak-Vietnám győzött Ho Si Minh vezetésével. Egyéb vezetők: amerikai főparancsnok: William Westmoreland, vietnami parancsnok: Nguyen Giáp LINK (csaták) Film: Platoon (1:03 - 1:13)

***

A hidegháború kezdete [LINK]

A hidegháború fogalma: Az 1946 és 1991 közti időszakban az akkori két nukleáris szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió - illetve szövetségi rendszereik (NATO és a Varsói Szerződés) - között kialakult, tényleges háború nélküli, de a harmadik világháború veszélyét (és az atomfegyverek bevetését) folyamatosan magában hordozó ideológiai, fegyverkezési, kulturális, gazdasági, és politikai összecsapást illetve rivalizálást nevezzük hidegháborúnak.

A szembenállás kezdete:

A II. vh. végén a Szovjetunió és az USA még baráti, szövetségesi viszonyt ápolt a közös ellenség Németország legyőzéséért. Ám 1946 március 5-én Winston Churchill fultoni beszédében már a Szovjetunió nem barát, hanem ellenség. A beszéd háttere: a szovjetek a háború után, a nyugati országokban, titokban támogatni kezdték a kommunista pártokat.

Kialakul két katonai tömb: 1949-ben a NATO, az USA vezette nyugati szövetség (Észak Atlanti Katonai Szerződés Szervezete), főbb tagjai: USA, Kanada, Anglia és 1955-ben a Szovjetunió vezette Varsói Szerződés, főbb tagjai: Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország.

A hidegháború kezdete

Német válság: Mivel a második világháború végén a keletről támadó szovjet front és a nyugatról érkező szövetséges front (angol, amerikai haderő) középen találkozik, Németország két területre fog tagolódni: egy szovjet megszállási zónára és egy nyugati részre. [ÁBRA]. A két övezet közt ellenségeskedés kezdődött 1948-ban. A válság egészen 1961-ig elhúzódott, 3 csúcspontja:

1. Az 1948/49 -es válságban a nyugati zónákat egyesítik, mire Sztálin lezáratja a Nyugat-Berlinbe vezető utakat (légihíd létesül)
2. Az NSZK belép a NATO ba, mire 1955-ben létrejön a Varsói Szerződés
3. Berlini fal építése 1961-ben a nyugati rész köré, egészen 1989-ig áll. A fal lesz a hidegháború szimbóluma.

A fegyverkezési verseny: 

• A két szövetséges tábor a hidegháború alatt versengett abban, hogy kinek van több és korszerűbb fegyvere. A versengés akkor lett igazán veszélyes, amikor mindkét tábor rendelkezett atomfegyverrel.
• Az USA 1945-től, a Szovjetunió 1949-től rendelkezett atomfegyverekkel.
• Vasfüggöny: a szovjet érdekszféra és a nyugati érdekszféra közti határvonal.

Truman doktrina: Harry Truman amerikai elnök (1945-1953) a Kongresszusban 1947 március 12-én elmondott híres beszédében kifejtette, hogy az USA-nak fontos elemi érdeke támogatnia Európa még szabad népeit abban, hogy elhárítsák az agresszív kommunista terjeszkedést. George Marshall USA külügyminiszter bejelentette: a doktrina szellemében az USA pénzügyileg támogatni fogja Európa szabad népeit (a nyugati államokat). Ez volt a Marshall-terv Válaszul a Szovjetunió megalaította a KGST -t (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) a keleti-szovjet övezet országainak!​

12a - Utolsó tanórák ütemezése

Március 20-án hétfőtől elérkeztünk az utolsó 15 db történelemórához. Ennyink maradt az írásbelire való felkészüléshez (és a szóbelihez is). Összeírtam, hogyan tervezem felhasználni ezt az utolsó 15 történelemórát!

Az utolsó történelem tanóra menete és témája:

• Március 20 (hétfő): Dolgozat az első 5 szóbeli tételből (ókor - Árpád-kor - Anjouk)
• Március 21 (kedd): Jagellók, Hunyadiak és Mátyás []
  
• Március 23 (csüt): A török idők (1552 után Erdély, török kiűzése) []
  
• Március 27 (hétfő): Dolgozat a második 5 szóbeli tételből (6,7,8,9,10)
  
• Március 28 (kedd): Mária Terézia (nincs róla tétel) []
  
• Március 30 (csüt): Dolgozat: Mátyás és török idők
  
• Április 3 (hétfő): Dolgozat a harmadik 5 szóbeli tételből (11,12,13,14,15)
  
• Április 4 (kedd): II. József (nincs róla tétel) []
  
• Április 13 (csüt): Dolgozat: Mária Terézia és II. József
  
• Április 17 (hétfő): Dolgozat az utolsó 5 szóbeli tételből (16,17,18,19,20)
  
• Április 18 (kedd): Nagy francia forradalom és Napóleon 1 (nincs róla tétel) []
  
• Április 20 (csüt): Nagy francia forradalom és Napóleon 2.
  
• Április 24 (hétfő): Dolgozat: nagy francia forradalom és Napóleonból
  
• Április 25 (kedd): Első világháború és az azt követő forradalmak []
  
• Április 27 (csüt): Korábbi érettségik közös kitöltése
  

A dolgozatokat úgy igyekszem összeállítani, hogy azokban legyenek olyan kérdések is, melyek korábbi érettségikben is szerepeltek, forrásokkal.

***

MAGYARORSZÁG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN

A JUGOSZLÁV VÁLSÁG

Teleki 1941 márciusában óriási válságba került, ugyanis Hitler, mint szövetségese felszólította Magyarországot a Jugoszlávia elleni harcban való részvételre, ugyanakkor Teleki 3 hónappal korábban (1940 december 12-én) örökbarátsági szerződést írt alá velük. Végül Teleki az öngyilkosságba menekült: 1941 április 3-án főbe lőtte magát.

Megalakult a Bárdossy László vezette új kormány (1941 április - 1942 március) mely elrendelte Jugoszlávia megtámadását (a németekkel szövetségben). Bárdossy kijelentette: a Teleki által kötött szerződés azért érvénytelen, mert maga Jugoszlávia is felbomlott. A magyar csapatok a Bácska-Bánát háromszöget foglalták el, és a 12 ezer négyzetkilométeres területet hazánkhoz csatolták. (Újvidéki vérengzés: 1942 elején zajlott, amikor nyilas tisztek parancsára több ezer, zsidónak vagy partizánnak tartott újvidéki szerbet öltek meg.)

MAGYAR HADBALÉPÉS

Amikor Németország a Barbarosa-terv keretében 1941 június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, román és szlovák csapatok is segítették a németeket. Vita a magyar parlamentben: a háborús párt kérte, hogy a magyar hadsereg is vegyen részt a hadműveletekben. A parlament másik fele viszont fegyveres semlegességet javasolt. Döntő érv: mivel a románok nagy erőket küldtek Hitlernek, nem akartunk lemaradni tőlük, hiszen bizonyítanunk kellett, hogy vagyunk olyan haszno szövetségesek, mint a románok. Még Dél-Erdélyt vissza akartuk kapni Hitlertől.

Ürügy a hadbalépésre: 1941 június 26-án ismeretlen gépek bombázták Kassát. A Bárdossy-kormány úgy ítélte meg, hogy ezek szovjet gépek voltak, így 1941 június 27-én Magyarország belépett a II. világháborúba és hadat üzent a Szovjetuniónak.

A MAGYAR HADSEREG HARCA A KELETI FRONTON

1.) Először a magyar kormány 1941 júliusában küldött katonákat a szovjetek ellen (45 ezer katonát, ez volt a Kárpát-csoport) A németek Moszkva alatti veresége után Hitler úgy döntött, hogy 1942 tavaszán és nyarán a nagyon hosszú keleti frontnak csak a déli részén indít támadást. Ehhez azonban szüksége volt a csatlós államok - Románia, Slovákia, Olaszország és Magyarország - haderejére is. Így 1942 elején Németország hivatalosan kéri fel a magyar kormányt és vezérkart, egy minden eddiginél nagyobb segítségnyújtásra.

2.) Másodszor: 1942 tavaszán a teljes 2. magyar hadsereg (200 ezer katona) indult a Don folyó partjához a Sztálingrád elleni német támadás kisegítése céljából. A hadsereg parancsnoka: Jány Gusztáv vezérezredes. Feladatuk: a Don folyó 200 km -es szakaszának biztosítása, amíg a német erők beveszik Sztálingrádot. Mivel azonban Sztálingrád elesett, 1943 januárjában nagy szovjet ellentámadás indult, mely elpusztította a 2. magyar hadsereget is. 120 ezer magyar katona halt meg, a nagy hideg, a hiányos felszerelés és a túlerő miatt. (Bővebben: LINK)

KÁLLAY HINTAPOLITIKÁJA []

Horthy Miklós Hitler győzelmébe vetett hite, 1942 tavaszán ingott meg először. Kinevezte a nyugat-barát, békepárti Kállay Miklóst miniszterelnöknek. (Kállay miniszterelnöksége: 1942 március 9 - 1944 március 22.)

1. a közelgő normandiai partraszállással új front nyílik nyugaton, a németek két frontos háborúra kényszerülnek
   
2. Románia átállása küszöbön áll (Tényleges átállás: 1944 augusztus 23.)
3. a német hadsereg mindenhol folyamatos visszavonulásra kényszerült 1943-ban és 1944-ben

Kállay hintapolitikába kezdett, vagyis nyilvánosan német-barát politikát folytatott, miközben titokban a háborúból való kilépésünkről tárgyalt az angolokkal és amerikaiakkal. A hinta elnevezés onnan ered, hogy a kileng a németek felé (látszólag hűek vagyunk Hitlerhez), majd kileng a másik irányba is (titokban tárgyalunk a nyugattal)

A tárgyalások 1944 elején elakadtak, mert közben a Teheráni Konferencia (1943 novemberében) úgy döntött, hogy Kelet-Európa és így Magyarország felszabadítását a szovjetekre bízzák.

Közben Hitler tudomást szerzett a titkos magyar tárgyalásokról és elrendelte Magyarország német megszállását. Erre 1944 március 19-én került sor.

Margaréta-terv: Magyarország német megszállásának haditerve.

MAGYARORSZÁG A NÉMET MEGSZÁLLÁS ALATT

A megszállás a Margarethe terv alapján történt, váratlanul. Közvetlen előtte Ausztriába (Klessheimbe) hívták Horthyt, majd kész tények elé állították. Végül a magyar kormányzó elfogadta, hogy Magyarország barátként fogadja a német megszálló csapatokat. Horthy a helyén marad és legitimálja a német megszállást. (Kállay sorsa: a török követségre menekült a német megszálláskor. Később a nyilasok elérték kiadatását 1944 októberében. Németországi munkatáborokban raboskodott. A háború végén megmenekült és az USA-ba emigrált, New Yorkban halt meg 1967-ben.)

Horthy a helyén maradt, de a nácik új kormányt neveztek ki: Sztójay Döme korábbi berlini követ vezetésével és Magyarország kapott egy teljhatalmú német vezetőt is, Edmund Veesenmayer személyében.

A német megszállás első fél évében (1944 március - szeptember) a nácik betiltották a baloldali pártokat, újságokat, még több magyar katonát küldtek a frontra és megkezdték nyersanyagaink Németországba szállítását.

Magyar holokauszt: Adolf Eichmann Gestapo tiszt vezetésével megkezdődött a magyar zsidóság üldözése. Elős lépésben a zsidókat Dávid-csillag viselésére kötelezték, majd elrendelték minden városban a gettókba gyűjtésüket, végül harmadik lépésben 440 ezer magyar zsidót szállítottak vasúton, másfél hónap alatt 1944 május-június során Auschwitzba. Később, 1944 júliusában a magyar holokauszt második fejezete kezdődött, a budapesti zsidók elszállítása  a haláltáborokba. Ezt azonban már Horthy megakadályozta. A magyar holokauszt 3. fejezete, a nyilas uralomra esett.

HORTHY KIUGRÁSI KÍSÉRLETE

Horthy bizalma először a németek Moszkva alatti veresége után ingott meg Hitlerben. Ekkor nevezte ki a kormányra a nyugat-barát Kállay.

Három fejlemény változtatta meg hazánk helyzetét:

1. a normandiai partraszállás lezajlott, amivel új front nyílt nyugaton, a németek két frontos háborúra kényszerültek
   
2. Románia átállt 1944 augusztus 23-án
3. a német hadsereg mindenhol folyamatos visszavonulásra kényszerült

Mindezek után döntötte el Horthy, hogy országával együtt kiugrik ő is a háborúból. Ezt három épésben hajtotta végre:

• küldötteket menesztett Sztálinhoz tárgyalni, Faragho Gábor tábornok vezetésével, aki október 11-én aláírta a fegyverszünetet Moszkvában
• négy nappal később, 1944 október 15-én Horthy bejelentette a rádióban is Magyarország kiugrását.
• katonai parancsot adott a magyar hadseregnek a fegyvernyugvásra

A magyar hadsereg nyilas tisztjei azonban meggátolták a katonaság átállását. Nem továbbították Horthy parancsait. A németek elrabolták Horthy kisebbik fiát és vele zsarolták, hogy vonja vissza a kiugrási nyilatkozatát.

Horthy bejelentése 1944 október 15-én:

„ … Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt a háborút elvesztette … Történelmi felelősségem tudatában meg kell hogy tegyek minden lépést abban az irányban, hogy a további felesleges vérontást elkerüljük … Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden elleségeskedést beszüntetek. Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságát és békés céljainak megvalósítását biztosítani. A honvédség elöljáróit megfelelően utasítottam, ezért a csapatok esküjükhöz híven, egyidejűleg kibocsátott hadparancsom értelmében az általam kinevezett parancsnokoknak kötelesek engedelmeskedni. Minden becsületesen gondolkodó magyar embert pedig felhívok, hogy kövessen a magyarság megmentésének áldozatos útján.”

Horthy sorsa: Visszavonja a kiugrási nyilatkozatát, majd az SS letartóztatja és Németországba viszik, házi-őrizetbe. A háború utolsó napjaiban a németektől amerikai fogságba kerül.

A NYILAS URALOM

Hatalomra kerülés: Szálasi Ferenc 1935-ben szervezte meg a pártját (nyilasokat), mely az 1939-es választásokon 20%-ot ért el. A nyilasok bejutnak a parlamentbe, mozgalmuk a háború alatt megerősödik a háború alatt és szimpatizánsaik a hadseregben többségbe kerülnek.

A nyilasok céljai: 

• A végsőkig támogatni Hitlert
• Magyarországot kiszolgáltatni Hitlernek

Közben 1944 október 15-én Horthy letartóztatása után Szálasi Ferenc kerül az ország élére német támogatással, mint nemzetvezető. Ezzel 170 napra kialakul a nyilas-uralom Magyarországon.

Nyilas rendelkezések:

1. Folytatják a magyar zsidóság kiirtását a 200 ezres budapesti zsidóság elleni nyilas akciókkal. Ilyen voltak a Dunába lövések például.
   
2. A magyar ipari termelés átadása a németeknek (bányászat, gépgyártás)
3. Teljes mozgósítás: a 14 és 60 év közöttiek besorozása és frontra küldése

 A front átvonulása Magyarországon

A szovjet front 1944 szeptembere és 1945 márciusa közt haladt át az országon. Ebben a fél évben jórészt a nyilasok kezében volt az ország nyugati fele.

A magyarországi harcok alatt 2 fontos csata és egy ostrom zajlott:

• debreceni tankcsata: 1944 október 10-19. Szovjet győzelem születik
• székesfehérvári német ellentámadási kísérlet, "tavaszi ébredés" hadművelet keretében 1945 március 6 és 16 között. A hadművelet célja: visszatolni a szovjet frontvonalat az Alföldre. De szovjet győzelem
• Budapest ostroma

Ezalatt 1944 októberében a szovjet seregek két hadseregcsoportban (frontban) északon Malinovszkij, délen pedig Tolbuhin vezetésével hihetetlen gyorsasággal törtek előre. A hónap végére Malinovszkij tábornok katonái már a Kecskemét-Nyíregyháza-Ungvár vonalon, míg Tolbuhin egységei Baja térségében a Dunánál állomásoztak. A Dunán való első átkelés 1944 november 7-én valósult meg. 

Budapest ostroma

A frontvonal ugyanis 1944 karácsonyára elérte Budapestet, melyet körbekerítenek. Ekkor kezdődött meg a második világháború egyik leghosszabb ostroma, mely összesen 50 napig tartott. Budapest ostroma alatt a harcok házról – házra zajlottak. Összesen 160 ezer szovjet katona támadta a várost, melyet 70-80 ezer német-magyar erő védelmezett, így legalább kétszeres volt az orosz túlerő.

Az ostrom vége: 1945 február 13-ra kiűzték a németeket a fővárosból. Utolsó kísérlet a német-magyar kitörésre a budai várnegyedből 8Vérmező környékén) történt.

A szovjetek 1945 április 13-ra Magyarország teljes területéről kiűzték a németeket.

***

Az alkotmányos Brit Birodalom

Dicsőséges forradalom és a Jognyilatkozat révén 1689-re alakult ki Angliában az alkotmányos birodalmi berendezkedés. [Tk. 256. oldal] Ennek lényege, hogy alkotmány korlátozza a mindenkori uralkodó hatalmát és a valódi kormányzás illetve törvényhozás a parlament és a kormány kezében van. Első miniszterelnök: Robert Walpole.[link]

Anglia lesz a Föld első alkotmányos monarchiája de a későbbi évszázadokban más országokban is kialakul ez a rendszer. (Napjainkban 7 európai országban van alkotmányos monarchia).

A Brit Birodalom:

• Nagy Britannia elnevezés: 1707-1800 között. Az angol parlament mondta ki, mert Skócia és Írország is Anglia uralma alá került a polgárháborús idők alatt.
• Egyesült Királyság: 1800 -tól, amikor Írország északi része is Angliához került.
• Mind Nagy Britannia mind az Egyesült Királyság hatalmas birodalommal rendelkezett. Ez a birodalom 1947-ig töretlenül fennált, amikor India kiválásával megkezdődött szétesése. Ez a szétesés 1997-ben Honkong elkerülésével (Kínához csatlakozásával) zárult le.

A Birodalom jellemzői

• Főbb részei (Pl India, Kanada, Ausztrália, Nigéria ... stb)
• Lázadások: Szipoj felkelés Indiában (1857/58) majd búr háborúk Dél-Afrikában (1880-1881 / 1899-1902). A szipojok a Brit Birodalmat Indiában szolgáló hindu katonák, a búrok pedig Dél-Afrikában letelepedett európai telepesek voltak.
• A birodalom működése: a gyarmatokról nyersanyag áramlott Angliába és onnan késztermékek kerültek a gyarmatokra. A brit uralmat az angol flotta és a hatalmas gyarmati hadsereg tartotta fenn (vörös kabátosok).

Birodalmi uralkodók:

• III. György: 1760 - 1820
• IV. György: 1820 - 1830
• IV. Vilmos: 1830 - 1837
• Viktória: 1837 - 1901 (Viktoriánus kor)
• VII. Edward 1901 - 1910 
• V. György: 1910 - 1936
• ---------------------------------
• VIII. Edward: 1936
• VI. György: 1936 - 1952

Anglia problémái:

• Választójogi harc (chartizmus): Munkásság harca a választójogért Angliában. Ez a Chartizmus. Ekkor zajlik a munkásság számának gyarapodása és az ipari forradalom. Végül 1867-re megtörtént a választójog kiszélesítése, majd 1884-re létrejött az általános választójog is (megszűnik a cenzus). Cenzus = olyan vagyoni később műveltségi küszöb, melyhez a választójogot kötik.
• Írország problémája: Polgárháború és Cromwell idején kerül brit uralom alá, majd az 1800-as évek közepétől erősödő harcot, mozgalmat indít függetlenségéért. A századforduló időszakában jön létre a Sinn Fein, mely az első világháború után éri majd el Írország megalakulását (észak nélkül).
• Pártok: Az 1600-as évek közepétől vagyis I. Károly korától két nagy párt alakul ki Angliában: a toryk (a későbbi konzervatívok) és a whigek (későbbi liberálisok). A két párt között nagy politikai harcok zajlanak. 

***

A  reformkor

Dolgozat témakörök:

1. A reformkor fogalma és pontos dátuma (mettől meddig tartott)
   
2. A reformkor 8 törekvése, 1-1 mondattal bemutatva ezeket
   
3. A reformkor nagyjai, 1-1 mondattal bemutatva őket
4. gróf Széchenyi István életútja
5. A pesti forradalom
6. A politikai küzdelmek

A reformkor fogalma

Magyarország történetében az 1830 és 1848 közötti időszakot nevezzük reformkornak, melyben a feudalizmus felszámolására és az önrendelkezés megvalósítására tett kísérletet a Kossuth Lajos vezette ellenzék és Széchenyi István gróf. A reformkorban a Habsburg Birodalmon belüli önállóság kivívása ugyanolyan fontosnak bizonyult, mint a feudalizmus lerázása.

A reformkor törekvések legfontosabb képviselői: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc és Batthyány Lajos.

A reformkor törekvései

1.) Jobbágyfelszabadítás - úrbéri örökváltság: Lényege: megszüntetni a személyi függésben lévő jobbágyságot Magyarországon.

2.) Közteherviselés: a nemesek adóztatása ugyanúgy ahogyan a köznép is adózik.

3.) Ősiség eltörlése: Az 1351-es ősiség törvény eltörlése. A nemesi föld legyen eladható.

4.) Felelős nemzeti kormány: Olyan kormány, mely a magyar országgyűlésnek, nem pedig az osztrák uralkodónak tartozik felelősséggel.

5.) Unió Erdéllyel: Erdély egyesítése Magyarországgal

6.) Sajtószabadság: Az újságokban lehessen cenzúra nélkül kormányzatot kritizáló írásokat megjelentetni.

7.) A városoknak külön szavazati jog: Ne közösen legyen egyetlen szavazatuk, hanem minden szabad királyi város rendelkezzen saját szavazattal a pozsonyi diétákon. Ezzel a városlakó polgárság jut politikai jogokhoz.

8.) Az országgyűlések népképviseletivé tétele: A korábbi rendi gyűléseket váltsák fel a népképviseleti országgyűlések évente Pesten, cenzusos választójoggal megtartott rendszeres választások után.

A reformkor nagyjai

Öt személy munkássága kiemelkedő, mert ők mindannyian meghatározó szerepet töltöttek be a reformkor eseményeiben:

• Széchenyi István => Főnemes, a Hitel című 1830-as művével elindította a reformkort, melyben később is jelentős szerepet játszott gazdasági programjával. A legnagyobb magyarnak nevezte Kossuth.
• Kossuth Lajos => a liberális nemesi ellenzék vezére, országgyűlési képviselő, a Pesti Hírlap főszerkesztője, a reformkor vívmányainak legfőbb kiharcolója. A szabadságharc vezetője, 1849 tavaszától kormányzó.
• Deák Ferenc => "A haza bölcse" országgyűlési képviselő, a Batthyány kormány igazságügy minisztere, Kossuth legfőbb segítője.
• Kölcsey Ferenc => országgyűlési képviselő, költő, a Himnusz megírója, 1835-ös lemondásáig Kossuth fontos harcostársa
• Wesselényi Miklós => erdélyi birtokos, Széchenyi ifjúkori barátja, 1835-ös letartóztatásáig a diéta egyik legnagyobb szónoka. Árvizi hajósnak is nevezték, mert az 1835-ös nagy pesti árvíz idején sok embert megmentett.

Széchenyi István életútja 

• Széchenyi gróf Bécsben született 1791-ben, arisztokrata családba. (Arisztokraták = a legelőkelőbb nemesek)
• Fiatalon nagy műveltségre tett szert, miközben katonatiszt (kapitány) lett belőle Ausztria hadseregében.
  
• Életében fordulópont az 1825-ös év, amikor az országgyűlésen (diétán) felajánlja birtokainak 1 éves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.
• Az 1830-as évben írja meg Hitel című művét, melyet a reformkor kezdetének tekintünk, mert ebben foglalja össze a fejlődéshez szükséges teendőket (8 teendő).
• A reformkori 4 országgyűlésen sajnos leszavazzák a Széchenyi és Kossuth által javasolt reformokat, így 1848 március 15-én egy forradalom kényszeríti ki az áprilisi törvényeket, a 8 változást. 
• Széchenyi érdemei: Lánchíd megépítése, Tisza szabályozása, Kereskedelmi Bank alapítása
• Tagja a Batthyány-kormánynak (mint közlekedési miniszter) de után ideg-összeroppanást kap és hátralévő életét egész 1860-ban bekövetkező haláláig a döblingi szanatóriumban tölti.

Kossuth Lajos életútja

Széchenyivel ellentétben nem volt arisztokrata és az osztrákokhoz (császárhoz) való viszonya is egészen más volt. Élete:

• Kossuth köznemesi család sarjaként, 1823-ban, 21 évesen lett jogász.
• Később a Zemplén megyei (sátoraljaújhelyi) megyeházán kezdett dolgozni.
• Az első reformországgyűlésen (1832/36) szavazati és felszólalási jog nélküli követ.
• Felkérésre Országgyűlési Tudósításokat írt, szellemes, érdekes formában, így a diéta végére százak olvasták írásait.
• Amikor az 1832/36-os diéta véget ért Kossuth a megyegyűlésekről tudósított. Ezek voltak a Törvényhatósági Tudósítások.

A pesti forradalom - 1848 március 15

A reformkor végére kiderült: a reformokat csak forradalom útján tudják kiharcolni a magyar ellenzékiek. A forradalom eseményei:

• Petőfi, Jókai és a márciusi ifjak a Pilvax kávéházban tanácskoztak, ahol már jelentős tömeg gyűlt össze.
• Onnan az Egyetemhez vonultak, ahol Petőfi 10 ezer ember előtt elszavalta a Nemzeti Dalt és felolvasta a 12 pontot! 
• a Landerer nyomda lett a következő állomás, ahol kinyomtatták mindkét dokumentumot.
• Következett a Nemzeti Múzeum (délután 3-kor) ahol nagygyűlést tartottak, majd a tömeg
• a pesti városháza elé vonult, ahol Nyári Pál alispán és Klauzál Gábor képviselő átadták (petícióként) a 12 pontot! A városi tanács a forradalmárok mellé állt. Forradalmi Választmány alakult, benne 4 forradalmi ifjú (köztük Petőfi), 6 liberális nemes és 6 tanácsos.
• A tömeg végül Budára vonult a várba, a Helytartótanácshoz, hogy kikövetelje Táncsics Mihály, jobbágy származású újságíró szabadon bocsátását. Ennek megtörténte után aznap este a forradalmi tömeg a Nemzeti Színházban gyűlt össze a Bánk Bán megtekintésére. Jókai pedig bejelentette a forradalom győzelmét.

Politikai küzdelmek

• 1.) Az 1847/48-as reformországgyűlés nem ért el semmilyen komoly eredményt
• 2.) A párizsi majd bécsi forradalmak hírére az alsó és felsőház is átengedte a reform-javaslatokat és 1848 március 16-án aláírta azokat a király, V. Ferdinánd is.
• 3.) Megalakult a Batthyány-kormány és a király aláírta az áprilisi törvényeket.
• 4.) Mégis kirobbant a szabadságharc 1848 szeptemberében, mert a Habsburgok a kivívott reformok visszavonására készültek
• 5.) Josip Jellasics horvát bán az osztrákok biztatására megtámadta Magyarországot, de a pákozdi csatában 1848 szeptember 29-én vereséget szenvedett.
• 6.) V. Ferdinánd helyett 1848 december 2-án Ferenc József lett a császár és parancsot adott a magyar szabadságmozgalom leverésére.

D O L G O Z A T

 2023 április 20 csütörtök

***

Vallásháborúk kora: Tudoroktól a 30 éves háborúig

/1485-1618/ 

Németalföld: A mai Hollandia, Belgium területe a XIV - XV. századra kerül a világkereskedelem fókuszába. Megjelenik a posztóipar, kialakulnak a manufaktúrák. Németalföld holland, flamand, vallon lakossága az 1500-as évek elején kerül a Habsburgok kezére. A Habsburgok V. Károly utáni család-szakadását követően (amikor V. Károly testvérének ága kapja a császári címet, fia ága pedig a spanyol trónt) Németalföld spanyol uralom alá kerül. [map]

Manufaktúrák: termelékeny kézműves üzem és vállalkozások. Németalföld: polgárosodott, iparból-kereskedelemből, hajózásból élő reformációt követő terület lesz, miközben a katolikus és feudális spanyol uralom alá kerül.

Németalföldi szabadságharc

Németalföld (ma Hollandia, Belgium) Spanyolország területe lett a 16. századra. Azonban a helyi holland-flamand lakossággal szemben elnyomás kezdődött. Egyrészt vallásüldözés zajlott (a katolikus spanyolok nem tűrték a kálvinizmust), másrészt magas adókat szedtek.

A spanyol helytartók: Pármai Margit és Alba hercege csak fokozni tudták a hollandok elnyomását. Így felkelés kezdődött. A felkelők élére Orániai Vilmos állt.

Németalföld kettészakadt: a déli részen katolikusok is éltek, ők nem harcoltak tovább. Északon viszont 1579-ben megalakult Utrechti Unió, holland vezetéssel. A hollandok kivívták függetlenségüket, 1609-re Spanyolország is kénytelen volt elismerni Hollandiát. Megkezdődött a holland gyarmatosítás, melynek három fő területe: Amerika, Dél-Afrika és Indonézia lett.

Angliai átalakulás

A munkaerő és pénz a mezőgazdaság helyett az iparba kezdett áramolni, mert a gyapjú iránt hirtelen megnövekedett a kereslet és a földesurak minél több birkát próbáltak tartani, sokszor még a jobbágytelkeken is. Így a jobbágyok földjeit elkerítették, a parasztokat elzavarták. Ezek voltak a BEKERÍTÉSEK

Gentry (dzsentri) réteg alakult ki, olyan nemesekből, akik pénzüket modern vállalkozásokba fektették, például kereskedésbe kezdtek, hajókat vásároltak, manufaktúrákat alapítottak. A manufaktúrákban bérmunkások dolgoztak (többnyire elzavart jobbágyok). Tömeges áru előállítás zajlott, így olcsóbb lett minden termék.

Rózsák háborúja

Az Anjou-Plantagenet uralkodó család két ága vív harcot egymással a trónért. Az egyik a Lancaster ág, mely a vörös rózsát használta szimbólumként, a másik pedig a York ág, mely fehér rózsát használt. A harc 1455 és 1485 között, 30 éven keresztül döntötte polgárháborúba Angliát. Döntő csata: Bosworth, 1485 augusztus 22. (A Tudor-házi VII. Henrik legyőzi a III. Richárd vezette Yorkokat.)

A Tudorok megjelenése

A "rózsák háborúja" során a korábbi uralkodóházak (York, Lancester) kihalnak, így új uralkodói dinasztia kerül Anglia trónjára: a Tudor család (mely a Lancasterekhez kapcsolódik). Első tagja: VII. Henrik.Ő győz a Bosworthi csatában (1485). Megerősítette a királyi hatalmat, létrehozta a Titkos Tanácsot és zsoldossereget teremtett. A főnemesség beleszólását az uralkodásba korlátozta, a kancelláriát alacsony sorból származó hivatalnokokkal töltötte fel.

VII. Henriket fia VIII. Henrik követte a trónon, aki nőügyeivel kiváltotta az angol egyház elszakadását Rómától!

III. Az anglikán egyház kialakulása:

VIII. Henrik 1533-ban érvényteleníttetni akarta első feleségével, Aragóniai Katalinnal kötött házasságát, mert beleszeretett Boleyn Annába. Ám ezt a Szentszék (VII. Kelemen [Giulio de Medici]) nem engedélyezte. Ekkor Henrik önhatalmúan az angol parlamenttel közösen érvényteleníttette házasságát és elvette feleségül szerelmét Boleyn Annát. (A pápa erre kiátkozta.)

VIII. Henrik kimondta az angol egyház elszakadását és az önálló anglikán egyház létrehozását, melynek feje ő maga lett! Az angliai főpapokat innentől a mindenkori királyok nevezték ki. A kolostorokat feloszlatták és elvetették a szentek illetve ereklyék tiszteletét és a pápa uralmát. (Boleyn Annát 3 évvel később kivégeztette. Még 4 további felesége volt a későbbiekben.)

Első Erzsébet uralkodása (1558-1603)

VIII. Henriket három gyermeket követte a trónon (három anyától): VI. Edward, Véres Mária és I. Erzsébet. Közülük Erzsébet lett a legjelentősebb angol uralkodó.

Erzsébet uralkodásának jellemzői:

1. Erzsébet a parlamenttel közösen kormányzott, ellentétben az előtte uralkodó Véres Máriával
2. Pártolta a puritanizmust, ellentétben Véres Máriával ki üldözte a protestánsokat (részben férje, II. Fülöp spanyol király miatt)
3. Támogatta a spanyolokkal és portugálokkal rivalizáló (versengő) angol hajósok felfedezőútjait, még akkor is, ha azok kalóz-akciókat hajtottak végre. Segítette Hawkins és Drake hajóútjait is.
4. Erzsébet idején Anglia megalapította első amerikai gyarmatvárosait (Jamestown - 1619) és első gyarmatát Virginiát. (Szűz föld - melyet a "szűz királynőről" Erzsébetről neveztek el.)
5. Virágzásnak indul a londoni színházi élet, a kultúra, ez Willam Shakespeare kora (élt: 1564-1616)

Az angol - spanyol háború (1588)

Erzsébet konfliktusba került a katolicizmus fő támaszának számító II. Fülöp spanyol királlyal, aki nem ismerte el királynőnek mondván, hogy olyan frigyből született, Boleyn Annától, mely törvénytelen volt. II. Fülöp Stuart Máriát szerette volna az angol trónon látni! Azonban Erzsébet kivégeztette (1587) Stuart Máriát. 

A kivégzésre válaszul II. Fülöp hatalmas hajóhaddal - az Armadával - támadt Angliára. Egy vihar és Drake admirális hajói azonban elsüllyesztették a spanyol hajókat (1588).

Spanyol abszolutizmus, Habsburg-Valois párharc

Abszolutizmus: Olyan államberendezkedés, melyben az uralkodónak abszolut, vagyis szinte korlátlan hatalma van és a rendek összehívása nélkül uralkodik.

Spanyolország kialakulása: [LINK] 1479-ben Kasztília és Aragónia tartományok egyesülése során jött létre Spanyolország, mely 1492-re befejezte a mórok kiűzését. (Reconquista = arabok kiűzése). A Spanyol Királyság ezt követően házasságkötések révén a Habsburgok kezébe került. I. Károly (1516-1556) idején a világ legnagyobb hatalma Spanyolország lett, mely megszerezte Amerikai nagy részét is a gyarmatosításokkal. I. Károly egyszerre volt Német-Római császár (V. Károly néven) és spanyol király.

Habsburg-Valois párharc:

A spanyol trónt megszerző Habsburgok fő riválisa Franciaország lett, mely a Valois dinasztia kezében volt. A Habsburg V. Károly és a francia I. Ferenc (1515-1547) főleg az Itália feletti uralomért kezdett háborúkba. Ennek a harcnak döntő csatája lett a páviai csata (1525) - "A lovagkor utolsó csatája"  nagy Habsburg győzelemmel. Később ugyan a franciák összefogást hoztak létre Cognac Liga néven a Habsburgok ellen (Velencével, Milánóval, Firenzével és a pápával) de újra veszítettek. Az 1559-es béke (cateau-cambréses) Itália nagyrészét meghagyta Habsburg kézen.

Spanyol abszolutizmus: 

V. Károly kettészakad a Habsburg dinasztia: Károly testvére, I. Ferdinánd és leszármazottai következtek a Német-Római császárság élén, míg Károly fia II. Fülöp (és leszármazottai) a spanyol trónon.

Fülöp uralkodása (1556-1598)

Ebben az időszakban Spanyolország Európa legerősebb állama lett, óriási zsoldosserege, hajóhada és gazdagsága miatt. Fülöp abszolut uralmat valósított meg (önkénnyel uralkodott), az inkvizíciót is felhasználva. Inkvizíció = Az egyházi dogmákat tagadó eretnekek ellen lefolytatott peres eljárás. Mégis azt mondhatjuk ez a korszak volt Spanyolország fénykora, mert ekkor lett világhatalom. Megszerezte Amerikát Cortez, Pizarro, Alvarado révén és Európában is erős volt hatalma, hiszen az övék volt Németalföld (házasság révén), Dél-Itália.

A török terjeszkedés megállítása:

A spanyolok az oszmán terjeszkedést is meg tudták állítani, a lepantói tengeri csatában (1571), a korinthoszi öbölben győzelmet arattak. Don Juan de Austria II. Fülöp féltestvére vezette a hajóhadat, melyben Genova, Velence, Málta is jelentős erőket küldött és a pápa is támogatta.

Spanyol hanyatlás:

A 17. századtól kezdődött egy hanyatlás Spanyolországban. Az ipar nem fejlődött és a népet szegénység sújtotta

Francia abszolutizmus és vallásháborúk

Vallásháborúk:  Franciaországban az 1500-as évek elején a lakosság 10% -a kálvinista hitre tért, ők voltak a hugenották. Amikor a hugenották beférkőztek a királyi udvarba, kitörtek a vallásháborúk. Szent Bertalan éjszakáján: 1572 augusztus 23-án 3000 hugenották mészároltak le Párizs szerte. 1589 -ig további 27 ezer áldozata lett a vallásháborúnak. A hugenottákat a Bourbonok, a katolikusokat a Guise (Gízó) hercegek vezették. 

A harcok közben kihalt a Valois-ház és a spanyolok is beavatkoztak. Így végül a franciák összefogtak, alku született: elfogadják a hugenotta Bourbon Henrik uralmát, ha áttér a katolikus hitre. Így Bourbon Henrik, IV. Henrik néven király lehetett, és a nantesi ediktumban a hugenottáknak korlátozott vallásszabadságot adott.

Francia abszolutizmus kora: 1598-1789:

A királyok: 13., 14., 15., 16. Lajos nem hívták össze a rendi gyűléseket. Abszolutista módon uralkodtak.

A királyok mellett nagy hatalmú bizalmasok kormányoztak. pl. XIII. Lajos mellett Richelieu bíboros, XIV. Lajos mellett Mazaren bíboros és Colbert.

A francia abszolutizmus jellemzői: erős hivatalnok-szervezet, mely a királytól függ, erős királyi haderő, terjeszkedő politika (hódító háborúk), udvari pompa-költekezés

A Habsburgok felemelkedése

A Habsburgok a 13. századig a déli német területeken (a mai Svájcban) birtokoltak csak területeket, majd egy időre a család egy tagja (Rudolf) lett a német-római császár és helyzetét kihasználva családi birtokba vette az osztrák tartományokat. (1278-morvamezei csata)

• A 15. századtól kezdve az összes német-római császár a Habsburgok közül került ki.
• Ferdinánd 1526-ban házasság révén (Jagelló Annával) megszerezte a magyar trónt és innentől majdnem 400 éven keresztül (1918-ig) a Habsburgok adták a magyar királyokat.
• Később, 1556-ban V. Károly után a Habsburg család két ágra szakadt: a spanyol és osztrák ágra.
• A Habsburg Birodalom jellemzői: rendiség, vagyis a nemesek jelentős beleszólással bírtak a kormányzásba. Ugyanakkor az Udvar központosításra törekedett.
• Magyarország a török idők alatt (1526-1699 közt) részben Habsburg vezetés alatt állt, miközben harcot vívott a reformáció terjedése ellen.

Harminc éves háború

A 30 éves háború okai:​ 1618-1648

• Vallási ellentétek a katolikus Habsburg császár és a protestáns német fejedelmek között
• Az önállóságukat féltő német fejedelmek ellentéte a központosító császári hatalommal szemben.
• Hatalmi viszályok az európai országok és Ausztria közt.

Szakaszai aszerint változtak, hogy mely országok avatkoztak a harcokba. Így a háború 5 szakasza:

• cseh szakasz: 1618-1620
  
• német szakasz: 1620-1625
  
• dán szakasz: 1625-1629
  
• svéd szakasz: 1630-1635
  
• francia szakasz: 1635-1647

Ezekből az első négy főleg vallási ellentéteken alapult, hiszen a belépők a Protestáns Uniót támogatták. Ám az utolsó szakaszban a katolikus Franciaország szállt szembe a császár vezette Katolikus Ligával. Ez tehát már inkább hatalmi harcnak tekinthető.

A háború kezdetén a cseh szakasz úgy veszi kezdetét, hogy a prágai várnegyed (Hradzsin) egyik helyiségének ablakán kidobták a császár követeit. Ez volt a defenesztráció. Válaszul a császári csapatok (II. Ferdinánd erői) megindultak és 1620-ban a fehérhegyi csatában vereséget mértek a cseh nemességre. Megkezdődött a csehországi rendiség megtörése és az erőszakos katolizáció.

A német szakaszban a protestáns fejedelmek összefognak, de kiderül, hogy a Katolikus Liga (császári erő) legyőzheti őket, ha nem kapnak külső segítséget. A dán szakaszban a segítséget IV. Keresztély király adja meg. Ám ezúttal is a császáriak győznek. A háború negyedik szakaszában a svéd II. Gusztáv Adolf kezdte támogatni a protestánsokat. Az 1632-es lützeni csatában ugyan győznek a svédek, de elesik királyuk, aki legfőbb hadvezérük is. Az 1634-es nördlingeni vereséget követően kiszállnak a háborúból. A 30 éves háború utolsó szakaszában a katolikus Franciaország áll a protestánsok mellé és hatalmas erővel csapnak le a császáriakra. A háború a Habsburgok vereségével zárul.

A harminc éves háború következményei:  

• A német területeken óriási népességpusztulást hozott a háború (1618-1648)
• Az első nagyobb háború volt, melyben zsoldos-seregek harcoltak egymással.
• A háború végére a Német-Római Birodalom széttagoltsága állandósult. Az egyes fejedelmek teljes önállóságot nyertek.
• A háborút lezáró Vesztfáliai béke (1648) jelentős területeket adott a győzteseknek. Így sokat gyarapodott: Svédország, Poroszország és Franciaország is. 
• A Habsburgok miután vereséget szenvedtek, figyelmük a német területek helyett Magyarország felé fordult. 

***

Farsang és a nagyböjti időszak

 (Tankönyv: 63.oldal)

Farsangi időszak: vízkereszt napjától azaz január 6-tól húshagyó keddig tart. Húshagyó kedd = húsvét előtti hetedik hét keddje (2023-ban február 21, 2024-ben: február 12.) 

Jellemzői: álarcos, jelmezes ünneplések, felvonulások. Állatalakoskodások zajlottak, amelyek során többnyire gólya, kecske, ló vagy medve jelmezekben gyakran adta elő színdarabokat vagy játékokat.

• Mohácson gyakoriak a fából kifaragott álarcok és a bundákba öltözött busók
• Jellegzetes játék: Cibere vajda és Konc király küzdelme
• Egyéb népi játékok, például tél űzés

www.youtube.com/watch?v=2kkozjEiUU

Otthoni munka jelesért: PPT készítés farsangi játékokról