A  reformkor

Dolgozat témakörök:

1. A reformkor fogalma és pontos dátuma (mettől meddig tartott)
   
2. A reformkor 8 törekvése, 1-1 mondattal bemutatva ezeket
   
3. A reformkor nagyjai, 1-1 mondattal bemutatva őket
4. gróf Széchenyi István életútja
5. A pesti forradalom
6. A politikai küzdelmek

A reformkor fogalma

Magyarország történetében az 1830 és 1848 közötti időszakot nevezzük reformkornak, melyben a feudalizmus felszámolására és az önrendelkezés megvalósítására tett kísérletet a Kossuth Lajos vezette ellenzék és Széchenyi István gróf. A reformkorban a Habsburg Birodalmon belüli önállóság kivívása ugyanolyan fontosnak bizonyult, mint a feudalizmus lerázása.

A reformkor törekvések legfontosabb képviselői: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc és Batthyány Lajos.

A reformkor törekvései

1.) Jobbágyfelszabadítás - úrbéri örökváltság: Lényege: megszüntetni a személyi függésben lévő jobbágyságot Magyarországon.

2.) Közteherviselés: a nemesek adóztatása ugyanúgy ahogyan a köznép is adózik.

3.) Ősiség eltörlése: Az 1351-es ősiség törvény eltörlése. A nemesi föld legyen eladható.

4.) Felelős nemzeti kormány: Olyan kormány, mely a magyar országgyűlésnek, nem pedig az osztrák uralkodónak tartozik felelősséggel.

5.) Unió Erdéllyel: Erdély egyesítése Magyarországgal

6.) Sajtószabadság: Az újságokban lehessen cenzúra nélkül kormányzatot kritizáló írásokat megjelentetni.

7.) A városoknak külön szavazati jog: Ne közösen legyen egyetlen szavazatuk, hanem minden szabad királyi város rendelkezzen saját szavazattal a pozsonyi diétákon. Ezzel a városlakó polgárság jut politikai jogokhoz.

8.) Az országgyűlések népképviseletivé tétele: A korábbi rendi gyűléseket váltsák fel a népképviseleti országgyűlések évente Pesten, cenzusos választójoggal megtartott rendszeres választások után.

A reformkor nagyjai

Öt személy munkássága kiemelkedő, mert ők mindannyian meghatározó szerepet töltöttek be a reformkor eseményeiben:

• Széchenyi István => Főnemes, a Hitel című 1830-as művével elindította a reformkort, melyben később is jelentős szerepet játszott gazdasági programjával. A legnagyobb magyarnak nevezte Kossuth.
• Kossuth Lajos => a liberális nemesi ellenzék vezére, országgyűlési képviselő, a Pesti Hírlap főszerkesztője, a reformkor vívmányainak legfőbb kiharcolója. A szabadságharc vezetője, 1849 tavaszától kormányzó.
• Deák Ferenc => "A haza bölcse" országgyűlési képviselő, a Batthyány kormány igazságügy minisztere, Kossuth legfőbb segítője.
• Kölcsey Ferenc => országgyűlési képviselő, költő, a Himnusz megírója, 1835-ös lemondásáig Kossuth fontos harcostársa
• Wesselényi Miklós => erdélyi birtokos, Széchenyi ifjúkori barátja, 1835-ös letartóztatásáig a diéta egyik legnagyobb szónoka. Árvizi hajósnak is nevezték, mert az 1835-ös nagy pesti árvíz idején sok embert megmentett.

Széchenyi István életútja 

• Széchenyi gróf Bécsben született 1791-ben, arisztokrata családba. (Arisztokraták = a legelőkelőbb nemesek)
• Fiatalon nagy műveltségre tett szert, miközben katonatiszt (kapitány) lett belőle Ausztria hadseregében.
  
• Életében fordulópont az 1825-ös év, amikor az országgyűlésen (diétán) felajánlja birtokainak 1 éves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.
• Az 1830-as évben írja meg Hitel című művét, melyet a reformkor kezdetének tekintünk, mert ebben foglalja össze a fejlődéshez szükséges teendőket (8 teendő).
• A reformkori 4 országgyűlésen sajnos leszavazzák a Széchenyi és Kossuth által javasolt reformokat, így 1848 március 15-én egy forradalom kényszeríti ki az áprilisi törvényeket, a 8 változást. 
• Széchenyi érdemei: Lánchíd megépítése, Tisza szabályozása, Kereskedelmi Bank alapítása
• Tagja a Batthyány-kormánynak (mint közlekedési miniszter) de után ideg-összeroppanást kap és hátralévő életét egész 1860-ban bekövetkező haláláig a döblingi szanatóriumban tölti.

Kossuth Lajos életútja

Széchenyivel ellentétben nem volt arisztokrata és az osztrákokhoz (császárhoz) való viszonya is egészen más volt. Élete:

• Kossuth köznemesi család sarjaként, 1823-ban, 21 évesen lett jogász.
• Később a Zemplén megyei (sátoraljaújhelyi) megyeházán kezdett dolgozni.
• Az első reformországgyűlésen (1832/36) szavazati és felszólalási jog nélküli követ.
• Felkérésre Országgyűlési Tudósításokat írt, szellemes, érdekes formában, így a diéta végére százak olvasták írásait.
• Amikor az 1832/36-os diéta véget ért Kossuth a megyegyűlésekről tudósított. Ezek voltak a Törvényhatósági Tudósítások.

A pesti forradalom - 1848 március 15

A reformkor végére kiderült: a reformokat csak forradalom útján tudják kiharcolni a magyar ellenzékiek. A forradalom eseményei:

• Petőfi, Jókai és a márciusi ifjak a Pilvax kávéházban tanácskoztak, ahol már jelentős tömeg gyűlt össze.
• Onnan az Egyetemhez vonultak, ahol Petőfi 10 ezer ember előtt elszavalta a Nemzeti Dalt és felolvasta a 12 pontot! 
• a Landerer nyomda lett a következő állomás, ahol kinyomtatták mindkét dokumentumot.
• Következett a Nemzeti Múzeum (délután 3-kor) ahol nagygyűlést tartottak, majd a tömeg
• a pesti városháza elé vonult, ahol Nyári Pál alispán és Klauzál Gábor képviselő átadták (petícióként) a 12 pontot! A városi tanács a forradalmárok mellé állt. Forradalmi Választmány alakult, benne 4 forradalmi ifjú (köztük Petőfi), 6 liberális nemes és 6 tanácsos.
• A tömeg végül Budára vonult a várba, a Helytartótanácshoz, hogy kikövetelje Táncsics Mihály, jobbágy származású újságíró szabadon bocsátását. Ennek megtörténte után aznap este a forradalmi tömeg a Nemzeti Színházban gyűlt össze a Bánk Bán megtekintésére. Jókai pedig bejelentette a forradalom győzelmét.

Politikai küzdelmek

• 1.) Az 1847/48-as reformországgyűlés nem ért el semmilyen komoly eredményt
• 2.) A párizsi majd bécsi forradalmak hírére az alsó és felsőház is átengedte a reform-javaslatokat és 1848 március 16-án aláírta azokat a király, V. Ferdinánd is.
• 3.) Megalakult a Batthyány-kormány és a király aláírta az áprilisi törvényeket.
• 4.) Mégis kirobbant a szabadságharc 1848 szeptemberében, mert a Habsburgok a kivívott reformok visszavonására készültek
• 5.) Josip Jellasics horvát bán az osztrákok biztatására megtámadta Magyarországot, de a pákozdi csatában 1848 szeptember 29-én vereséget szenvedett.
• 6.) V. Ferdinánd helyett 1848 december 2-án Ferenc József lett a császár és parancsot adott a magyar szabadságmozgalom leverésére.

D O L G O Z A T

 2023 április 20 csütörtök

***