Az alkotmányos Brit Birodalom
Dicsőséges forradalom és a Jognyilatkozat révén 1689-re alakult ki Angliában az alkotmányos birodalmi berendezkedés. [Tk. 256. oldal] Ennek lényege, hogy alkotmány korlátozza a mindenkori uralkodó hatalmát és a valódi kormányzás illetve törvényhozás a parlament és a kormány kezében van. Első miniszterelnök: Robert Walpole.[link]
Anglia lesz a Föld első alkotmányos monarchiája de a későbbi évszázadokban más országokban is kialakul ez a rendszer. (Napjainkban 7 európai országban van alkotmányos monarchia).
A Brit Birodalom:
- Nagy Britannia elnevezés: 1707-1800 között. Az angol parlament mondta ki, mert Skócia és Írország is Anglia uralma alá került a polgárháborús idők alatt.
- Egyesült Királyság: 1800 -tól, amikor Írország északi része is Angliához került.
- Mind Nagy Britannia mind az Egyesült Királyság hatalmas birodalommal rendelkezett. Ez a birodalom 1947-ig töretlenül fennált, amikor India kiválásával megkezdődött szétesése. Ez a szétesés 1997-ben Honkong elkerülésével (Kínához csatlakozásával) zárult le.
A Birodalom jellemzői
- Főbb részei (Pl India, Kanada, Ausztrália, Nigéria ... stb)
- Lázadások: Szipoj felkelés Indiában (1857/58) majd búr háborúk Dél-Afrikában (1880-1881 / 1899-1902). A szipojok a Brit Birodalmat Indiában szolgáló hindu katonák, a búrok pedig Dél-Afrikában letelepedett európai telepesek voltak.
- A birodalom működése: a gyarmatokról nyersanyag áramlott Angliába és onnan késztermékek kerültek a gyarmatokra. A brit uralmat az angol flotta és a hatalmas gyarmati hadsereg tartotta fenn (vörös kabátosok).
Birodalmi uralkodók:
- III. György: 1760 - 1820
- IV. György: 1820 - 1830
- IV. Vilmos: 1830 - 1837
- Viktória: 1837 - 1901 (Viktoriánus kor)
- VII. Edward 1901 - 1910
- V. György: 1910 - 1936
- ---------------------------------
- VIII. Edward: 1936
- VI. György: 1936 - 1952
Anglia problémái:
- Választójogi harc (chartizmus): Munkásság harca a választójogért Angliában. Ez a Chartizmus. Ekkor zajlik a munkásság számának gyarapodása és az ipari forradalom. Végül 1867-re megtörtént a választójog kiszélesítése, majd 1884-re létrejött az általános választójog is (megszűnik a cenzus). Cenzus = olyan vagyoni később műveltségi küszöb, melyhez a választójogot kötik.
- Írország problémája: Polgárháború és Cromwell idején kerül brit uralom alá, majd az 1800-as évek közepétől erősödő harcot, mozgalmat indít függetlenségéért. A századforduló időszakában jön létre a Sinn Fein, mely az első világháború után éri majd el Írország megalakulását (észak nélkül).
- Pártok: Az 1600-as évek közepétől vagyis I. Károly korától két nagy párt alakul ki Angliában: a toryk (a későbbi konzervatívok) és a whigek (későbbi liberálisok). A két párt között nagy politikai harcok zajlanak.
***
