Törióra 2 - Kiegészítő blogoldal az érettségire készülőknek

Törióra 2

10.5.2 Az ipari forradalom

2023. március 18. - Töritanár_

10.5.2 Az ipari forradalom

 

A XIX. századi Anglia, majd az USA, illetve a Nyugat-európai országok gazdasági termelésében ugrásszerűen bekövetkező mennyiségi, minőségi növekedést, melynek során a manufaktúraipart a gyáripar váltotta fel, és a tőke illetve munkaerő a mezőgazdaság helyett már az iparba áramlott, ipari forradalomnak nevezzük. Rövidebben megfogalmazva:

A 19. századi Angliából kiinduló ugrásszerű változás, mely életre hívta a gyáripart és mélyreható gazdasági-társadalmi folyamatokat indított el.

A folyamat azért épp Angliában indult meg, mert az egész Földön egyedül itt alakult ki 1689-re egy olyan alkotmányos rendszer, melyben a valódi hatalom a király helyett a modernizációban érdekelt parlament kezében volt. Tehát csak itt voltak meg a feltételei annak, hogy az ipar illetve kereskedelem robbanásszerűen fejlődésnek induljon.

Az angol nemesek egy része a XVIII. század végén úgy dönt, hogy nem a hagyományos és feudális módon gyarapítja vagyonát, hanem ipari - kereskedelmi vállalkozások működtetésével. A brit parlament pedig lehetővé is teszi a mindezt.

Amikor a körülményes gyapjúfeldolgozást felváltotta a gyarmatok révén Angliába kerülő gyapotnövény-feldolgozás, és az abból nyert pamut elterjedése, gépesíteni akarták a textil előállítást. Kezdetben mechanikus kézierőt megnövelő egyszerű szerkezetekkel pl. repülő vetélő, fonó Jenny, fonógép.

Az első gőzgépek:

A gőzgépet 1769-ben James Watt találta fel, Skóciában, a glasgow-i egyetem műhelyében. Innentől a gőz erejét kezdték alkalmazni a pamutgyártásban.

james_watt.jpg

Így az első gőzzel hajtott gép a gőz-szövőszék lett, melyet Edmund Cartwright talált fel 1785-ben. A gőzzel működő szövőgépek sokkal több textíliát tudtak előállítani, így lényegesen több ruha készült, amit viszont a régi közlekedési eszközökkel (lovaskocsikkal) már nem győztek elszállítani. Szükség lett tehát hatékonyabb, gyorsabb, gőzzel hajtott kölekedési eszközökre.

  • Gőzhajó (1807) Robert Fulton
  • Gőzmozdony (1814) George Stephenson Első vasútvonal: 1825 LINK

ipariforr_tablazat.jpg

Az ipari forradalom terjedése

Ipari területek szerint: Textilipar => Közlekedés => Vasútipar => Szerszámgépgyártás => Vaskohászat. A folyamat lényege: a textilipar megnövekedett szállítási igénye miatt gyorsabb szállítóeszközökre volt szükség, így a gőzgépet mozdonyok és hajók meghajtására is kifejlesztették. Megindult a vasútipar fejlődése. A vasúthoz azonban rengeteg szerszámgépre: lemezekre, csavarokra, csapágyakra lett szükség, így jött létre a szerszámgépgyártás. Ez viszont életre hívta a nagyobb vastermelést a modern vaskohászat megszületését

ipariforr_vasut.jpg

Az ipari forradalom terjedése földrajzilag: Anglia => USA => Franciaország => Nyugat Európa többi része => Kelet Európa

ipariforr_terjedese.jpg

Az ipari forradalom szakaszai:

Két elképzelés jellemző: az egyik szerint az ipari forradalom egy folyamat, mely napjainkban is tart (most az informatika és űrkutatás szakaszánál járunk). A másik elképzelés szerint két ipari forradalom volt: az első a gőzgép feltalálása utáni időszakban, a második pedig az egyéb energia-hordozók megjelenése, pl elektromosság, robbanómotor. Innentól, hogy gépek kezdtek el gépeket készíteni (a mozdonyok alkatrészeit esztergagépekkel gyártják). Ez a pont Angliában már az 1850-es években elérkezett. Innentől tehát már az ipari forradalom második szakaszáról, vagy egy második ipari forradalomról beszélünk. 

Társadalmi következmények:

  • Kialakul a munkásság mint társadalmi réteg
  • Városiasodás kezdődik (Urbanizáció) A vidéki parasztság városokba áramlik.
  • A munkásság gazdasági körülményeinek és politikai jogainak kibővítését kezdi követelni.
  • Megalakulnak az első munkás szakszervezetek, létrejönnek az első munkástörvények
  • A munkásság politikai jogokat kezd magának követelni. Kialakul a Chartizmus (1884-től megjelenik az általános választójog, a cenzus megszűnésével. Így a munkások választójogot kapnak Angliában.)
  • Megjelenik a munkások hatalmára épülő kommunizmus eszméje (Karl Marx: Kommunista Kiáltvány, 1848) Kommunizmus alaptétele: a hatalmat azoknak kell adni, akár erőszakkal is, akik a javakat előállítják (így a munkásoknak és parasztoknak).

Gazdasági következmények:

  • Kialakul a gyáripar a manufaktúrák helyett
  • Beindul a hitelezés
  • Óriáscégek jönnek létre => trösztök, kartellek megjelenése, vadkapitalizmus (XX.századig) Vadkapitalizmus: amikor kialakul már a versenyre épülő piacgazdaság de ez szabályzatlanul és a munkásság kihasználásával zajlik.
  • Hatalmas fejlődésnek indul az ipar, szerte Európában és az USA -ban

A bejegyzés trackback címe:

https://toriora2.blog.hu/api/trackback/id/tr8118074788

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása