Hidegháborús konfliktusok (Tk. 197)

A hidegháború 45 éve alatt (1946-1991) összesen 4 jelentős háborús válság alakult ki, melyekbe egyik részről az USA vezette nyugati szövetség másik részről pedig a Szovjetunió vezette keleti összefogás avatkozott:

• Arab - izraeli háborúk: 1949-1973
• Koreai háború: 1950-1953
• Kubai rakétaválság: 1962
• Vietnámi háború: 1955-1975

Arab-izraeli ellentét:

Izrael területén az ókorban jött létre az első zsidó állam, az Izraeli Királyság (Kr.e. 930-ban). Később azonban a római elnyomás idején a zsidóság elmenekült a területről, a világ minden égtája felé széttelepülve. Az 1897-ben azonban a zsidók első nagy világkongresszusán (Svájcban Bázel városában) meghirdették az őseik földjére való visszatérést.

Közben azonban a régi Izrael földje török, majd brit fennhatóság alá került és lakói a palesztinok lettek.

Az ENSZ ekkor fontos döntést hozott 1947-ben: alakuljon meg egy zsidó és egy palesztin állam is. A egyik létre is jött 1948 (Izrael) ám a másik nem alakult meg, mert az egész területet követelte magának (palesztinok).

Kitört tehát a háború a palesztinokat támogató arab államok és Izrael között 1949-ben, melyet a zsidók nyertek. Később újabb és újabb háborúk zajlottak, mindig Izrael győzelmével, mely közben megszállta a palesztinoknak kijelölt területeket is (Ciszjordánia és Gáza).

Koreai háború:

II.András három évtizedes uralkodása alatt, melynek jelentős részét külföldön tölti (pl a Szentföldön) a nemesség ellene fordul német felesége, Gertrúd miatt, aki a vele érkező német lovagoknak ad minden kiváltságot. (Katona József: Bánk Bán) A magyar nemesek jogaik védelmében kikényszerítik az Aranybullát.

Aranybulla (1222) öt legfontosabb pontja:

1. Nemesi adómentesség
2. Hadjáratokra csak belföldön kötelezhető a magyar nemes
3. Bíráskodás: nem fogatható el a nemes ok nélkül
4. Méltóságok halmozása tiltott
5. A szerviensek örökbirtokul kapták földjeiket

9. mondat:

Az Aranybulla végén a záradék biztosította, hogy ha az egyes pontokat megszegi a király, akkor a nemesek törvényesen lázadhatnak ellene.

Fogalmak:

• Szentföld = Jeruzsálem környéke, Jézus történetének színtere
• méltóságok = olyan király által adományozott kinevezések, melyek jelentős hatalmat és bevételeket biztosítottak a kinevezetteknek
• szerviensek = olyan nemesek, akik nem örökbe kapták földjeiket a királytól, csak szolgálati időre

***

A Balkán jellemzői a korszakban:

A Krími háború után 1859-ben Moldva és Havasalföld kiszakadva az Oszmán Birodalomból közös fejedelmet választ: Alexandru Cuza. Románia megszületése: 1861 -ben, melynek élére a porosz Hohenzollern családból hívnak uralkodót.

Autonómia jogokat nyer Szerbia is a Balkánon, jelentősen függetlenedve a Török Birodalomtól.

Brit Birodalom:

• A britek a spanyol-portugál gyarmatosítási hullám után kezdik el kiterjeszteni gyarmatbirodalmukat, a XVII-XIX. század között.
• Az 1800-as évek második felére Anglia 30 millió km2-es birodalmat hoz létre, mely minden kontinensre kiterjed
• A legértékesebb gyarmata India lesz, melyet 1849-re teljes mértékben megszerez, kiszorítva onnan a franciákat.

Szipojfelkelés:

Az indiai brit hadseregben szolgáló hindu katonák lázadása volt 1856-ban

Ópiumháborúk

Az indiai brit hadsereg és Kína konfliktusa, melyben a britek szándékosan rászoktatták a kínaiakat az ópiumra, hogy aztán a meginduló ópium-kereskedelem során megszerezzék Kína kincseit. A háborúk végén Anglia győz és kiterjeszti befolyását Kína egy részére.

*** 

A határon túli magyarok

Határon túliak: azok a magyarok, akiknek ősei az 1920-as trianoni békeszerződés révén kerültek a mai országhatárokon kívülre.

Trianon: Az első világháborút vesztes oldalon befejező Magyarország igazságtalan megbüntetése a versaillesi Trianon kastélyban aláírt békediktátum volt. Időpont: 1920 június 4. Nemzeti gyásznap lett. 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja.

Legfőbb határon túli közösségek:

• romániai magyarság (1,4 millió fő)
• szlovákiai magyarság (456 ezer fő)
• szerbiai magyarság (293 ezer fő)
• ukrajnai-kárpátaljai magyarság (170 ezer fő)
• horvátországi magyarság (16 ezer fő)
• szlovéniai magyarság (10 ezer fő)
• ausztriai magyarság (60-70 ezer fő)

Székelyek:

Már a honfoglalás korában határvédő, katonáskodó népesség volt, akiknek ősei a honfoglalás előtt hozzánk csatlakozó kabarok vagy avarok lehettek. Átvették a magyar nyelvet, szokásokat és Erdélyben letelepedve évszázadokon keresztül oltalmazták a Magyar Királyságot a keletről érkező támadásokkal szemben.

A trianoni diktátumot követően Románia területén kényszerültek boldogulni. Napjainkban is őrzik magyarságtudatukat és autonómiát szeretnének kiharcolni Székelyföldnek. Ez azt jelenti hogy önmagukat több területen igazgathatnák.

Dolgozat: 

• Egyházi és ünnepnapok (link)
• Határon túli magyarok

***

A hidegháború

1946 (Fultoni beszéd) - 1991 (Szovjetunió felbomlása)

Tankönyv: 186. oldal

Európa megosztottsága 1945-ben: 

A II. világháború végén Európa keleti felébe a szovjetek, nyugati részébe pedig az angolok és amerikaiak vonultak be, miközben legyőzték a németeket. Így keleten szovjetek támogatta kommunizmus és egypárt rendszer, nyugaton pedig szabad berendezkedés és több párt rendszer alakult ki.

Szövetségesekből ellenségek:

Bár Hitler legyőzése érdekében összefogott egymással az USA és a Szovjetunió, a győzelmet követően ellenségekké váltak. Ennek oka a két rendszer gyökeresen más jellege. Ahogy az ellentétek súlyosbodtak a két tábor vasfüggönyt hozott létre területeik között. (Lásd térkép.)

Az utolsó közös ügyek: 

Az ENSZ megalakítása 1945 nyarán és a háborút lezáró Párizsi béke illetve a háborús bűnösök elítélése három olyan lépés volt, amit még együtt hajtott végre a két tömb.

Kétpólusú világ:

Két szuperhatalom alakul ki 1945 után, melyek a legerősebb hadseregekkel rendelkeztek és atomfegyverekkel. Ráadásul ezen országok kezében voltak a legerősebb gazdaságok is:

• USA és katonai szövetségi rendszere: NATO (1949)
• Szovjetunió és katonai szövetségi rendszere: Varsói Szerződés (1955)

A megosztott világ jellemzői

Európa keleti része: 

• Kelet-Európában szovjet megszállás érvényesült, katonailag a Varsói Szerződés, gazdaságilag a KGST fogta össze.
• Minden kelet-európai országban kommunista pártokat juttattak hatalomra.
• Egypárti diktatúrák jöttek létre mindenhol egy-egy kommunista diktátorral. Ilyen volt például Romániában Ceausescu, Magyarországon Rákosi Mátyás.
• Ide tartozó országok például: Kelet-Németország (NDK), Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária.

Európa nyugati része:

• Amerika-barát terület, amerikai megszállás (de ők kivonulnak a háború után). Katonailag a NATO, gazdaságilag a Marshall-segély fogta őket össze.
• Több párt lehetett és demokrácia mindenhol
• Ide tartozó országok például: Nyugat-Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Portugália.

A hidegháború kezdete: Winston Churchill fultoni beszéde 1946-ban leleplezi a Szovjetuniót, hogy zsarnoki rendszereket hoz létre Kelet-Európában.

A hidegháború első vezetői:

• Szovjetunióban: Sztálin 1953-ig, majd Hruscsov és Brezsnyev
• USA élén: Truman szintén 1953-ig, majd Eisenhower, Kennedy

Németország kettéosztása (T.k.193)

A háború végén Németország keleti részeire a szovjet hadsereg, nyugati részeire pedig az amerikai angol és francia hadsereg vonult be. Találkozási vonaluk mentén kettészakadt Németország.

A német fővárosról, Berlinről külön megállapodás született: lett egy szovjet és egy amerikai zóna.

Németország kettészakadása: 1949

• Nyugaton: Német Szövetségi Köztársaság - NSZK (Amerika barát demokrácia)
• Keleten: Német Demokratikus Köztársaság - NDK (Szovjetbarát diktatúra)

 Berlint kettéosztják: nyugati részén Amerika-barát demokrácia jön létre.

Berlini fal

[Kémek hídja film (1:07:54)] [1:44:20]

Egy összesen 155 km hosszú falrendszer volt Nyugat-Berlin körül 1961 és 1989 között abból a célból, hogy meggátolja a keleti részből történő átszökéseket. A hidegháború szimbólumává válik. Egészen 1989 november 9-ig fennállt.

A fegyverkezési és űr verseny

Az 1949-ben alakult NATO és az 1955-ben létrejött Varsó Szerződés között folyamatos katonai versengés folyt. Az amerikaiak már 1945-ben rendelkeztek atombombával, a szovjetek csak 1949-ben készítették el első atombombájukat. 

A versengés a világűr meghódításáért is zajlott. Az első embert a világűrbe a szovjetek juttatták (1961 Jurij Gagarin) ám az első Holdra lépő amerikai volt: Neil Armstrong 1969-ben. 

Házi dolgozat (50%-os jelesért): A hidegháborús Európa két felének jellemzés, összevetése.

 ***

Könyves Kálmán (1095-1116)

(Tk. 123. oldal)

Újdonság: Innentől 9 mondatos szabály!!! - Minden órán 9 mondatot le kell tudni írni mindenkinek. A dőlt betűs részeket nem kötelező leírni, de a többit igen!

Házi feladat volt: Mf. 89/4 és 90/6.

Órai vázlat:

Kálmán királyunk Szent László unokaöccse volt, eredetileg papnak szánták és testvérét Álmost akarták a trónra. (1) Így Kálmán sokat tanult: tudott írni-olvasni és latinul is. (2) Ez akkoriban ritkaság volt ezért kapta "könyves" jelzőt. (3)

Könyves Kálmán uralkodásának jellemzői: (4)

• Szent Lászlónál sokkal enyhébb büntető törvények (5)
• A papság szigorúbb ellenőrzése: nem házasodhatnak és "boszorkányok pedig nincsenek" (nincs boszorkány-üldözés) (6)
• Elfoglalja Dalmáciát vagyis az adriai tengerpartot (7)
• Felveszi a Horvátország királya címet (8)
• Uralkodásra alkalmatlanná teszi testvérét Álmost és annak fiát Bélát. (9)

***

III. Béla uralkodása (1172-1196)

Trónra lépése előtt trónharcok zajlanak testvére és nagybátyjai között. A háborúba beavatkozik a szomszédos Bizánci Birodalom is, területeket követelve Magyarországtól. Végül béke születik, amelynek megpecsételéseként kerül a bizánci császár udvarába a gyermek III. Béla. Itt nevelkedik, majd hazatér, hogy testvére halála után elfoglalja a magyar trónt. (4 mondat)

Béla érdemei:

• A bizánci mintájú írásbeliség végső bevezetése minden állami ügy íràsba foglalása a kancellárián.
• Sikeres hódító háborúk Horvátországért Bizánc ellen.
• A bizánci I. Manuel császártól megkapott Szent Koronával koronázzák meg 1173-ban, majd 24 éves uralkodása alatt meghonosítja uralkodói jelképként a bizánci kettős keresztet, mely már szerepel rézből vert dénárjain is.
• Bizánci Birodalom: a nagy ókori Római Birodalom keleti részeiből jön létre és az oszmán törökök megjelenéséig Európa legjelentősebb állama délen.

[Folytatás: II. András és az Aranybulla]

Az Árpád-ház

(Tk.121. oldal)

Az Árpád-ház egy olyan uralkodói család volt, mely a honfoglalást vezető Árpád fejedelem leszármazottaiból állt és 300 éven keresztül adta a magyar uralkodókat (1000 és 1301 között). Az Árpád-házi királyok rokoni kapcsolatait családfa ábrázolja:

Fontosabb Árpád-házi uralkodók:

• Szent László: 1077-1095
• Könyves Kálmán: 1095-1116
• III. Béla: 1172-1196
• II. András: 1205-1235
• IV. Béla: 1235-1270

Árpád-házi szimbólum: LINK

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rp%C3%A1ds%C3%A1v

Az Árpád-ház jellemzői:

Noha az Árpád-házi királyok rengeteg trónharcot vívtak saját rokonaikkal és sok volt a belharc illetve trónviszály, közben megerősítették helyzetünket Európában. Uralmuk végére azonban újra válságos helyzetbe került a Magyar Királyság, melyből majd egy új dinasztia, a francia gyökerekkel rendelkező Anjou (Anzsu) uralkodóház menekíti ki a magyarságot.

Szent Gellért élete

• A budapesti Gellért-hegyet róla nevezték el. Itáliai származású de a Magyar Királyságban élt püspök volt.
• Orseolo Péter ellen pogány lázadás tört ki, Vata törzsfő vezetésével, mely elűzte a királyt. 
• Az ország király nélkül marad, így Gellért püspök kezébe kerül az irányítás, aki hazahívja a korábban elűzött Vazul fiait.
• Vazul fiai: András, Béla és Levente elindulnak haza Lengyelországból.
• A pogány lázadók viszont megölik Gellért püspököt, lelökik egy talyigán a budai hegyről, mely később róla kapja nevét (Gellért-hegy). 

***

Magyarország a háborúban

A JUGOSZLÁV VÁLSÁG

Hitler, mint szövetségesét szólította fel Magyarországot a Jugoszlávia elleni harcban való részvételre 1941 márciusában. Ugyanakkor Teleki 3 hónappal korábban (1940 december 12-én) örök-barátsági szerződést írt alá velük. Végül Teleki az öngyilkosságba menekült: 1941 április 3-án főbe lőtte magát.

Megalakult a Bárdossy László vezette új kormány (1941 április - 1942 március) mely elrendelte Jugoszlávia megtámadását (a németekkel szövetségben). A magyar csapatok a Bácska-Bánát háromszöget foglalták el, és a 12 ezer négyzetkilométeres területet hazánkhoz csatolták. 

MAGYAR HADBALÉPÉS

Németország a Barbarosa-terv keretében 1941 június 22-én megtámadta a Szovjetuniót. A magyar parlament vitába kezdett arról, hogy vegyünk e részt benne. Végül mellette döntöttünk: mert Erdély további részeit is megakartuk kapni Hitlertől.

Ürügy a hadbalépésre: 1941 június 26-án ismeretlen gépek bombázták Kassát. A Bárdossy-kormány úgy ítélte meg, hogy ezek szovjet gépek voltak, így 1941 június 27-én Magyarország belépett a II. világháborúba és hadat üzent a Szovjetuniónak.

A MAGYAR HADSEREG HARCA A KELETI FRONTON

Harcok a Don-kanyarban: 1942 tavaszán a teljes 2. magyar hadsereg (200 ezer katona) indult a Don folyó partjához a Sztálingrád elleni német támadás kisegítése céljából. A hadsereg parancsnoka: Jány Gusztáv vezérezredes. [LINK]

A Don-kanyarban a szovjetek lerohanták a magyar állásokat és hatalmas túlerejükkel, harckocsijaikkal legyőzték a magyar csapatokat. A II. magyar hadsereg 60%-a odaveszik a harcokban.

KÁLLAY HINTAPOLITIKÁJA []

Horthy Miklós Hitler győzelmébe vetett hite, 1942 tavaszán ingott meg először. Kinevezte a nyugat-barát, békepárti Kállay Miklóst miniszterelnöknek.

Kállay hintapolitikába kezdett, vagyis nyilvánosan német-barát politikát folytatott, miközben titokban a háborúból való kilépésünkről tárgyalt az angolokkal és amerikaiakkal. A hinta elnevezés onnan ered, hogy a kileng a németek felé (látszólag hűek vagyunk Hitlerhez), majd kileng a másik irányba is (titokban tárgyalunk a nyugattal)

A tárgyalások 1944 elején elakadtak, mert közben a Teheráni Konferencia (1943 novemberében) úgy döntött, hogy Kelet-Európa és így Magyarország felszabadítását a szovjetekre bízzák.

Közben Hitler tudomást szerzett a titkos magyar tárgyalásokról és elrendelte Magyarország német megszállását. Erre 1944 március 19-én került sor.

MAGYARORSZÁG A NÉMET MEGSZÁLLÁS ALATT

A megszállás a Margarethe terv alapján történt, váratlanul. Közvetlen előtte Ausztriába (Klessheimbe) hívták Horthyt, majd kész tények elé állították. Végül a magyar kormányzó elfogadta, hogy Magyarország barátként fogadja a német megszálló csapatokat.

Horthy a helyén maradt, de a nácik új kormányt neveztek ki: Sztójay Döme korábbi berlini követ vezetésével és Magyarország kapott egy teljhatalmú német vezetőt is, Edmund Veesenmayer személyében.

A német megszállás első fél évében (1944 március - szeptember) a nácik betiltották a baloldali pártokat, újságokat, még több magyar katonát küldtek a frontra és megkezdték nyersanyagaink Németországba szállítását.

Magyar holokauszt: Adolf Eichmann Gestapo tiszt vezetésével megkezdődött a magyar zsidóság üldözése. Elős lépésben a zsidókat Dávid-csillag viselésére kötelezték, majd elrendelték minden városban a gettókba gyűjtésüket, végül harmadik lépésben 440 ezer magyar zsidót szállítottak vasúton, másfél hónap alatt 1944 május-június során Auschwitzba. Később, 1944 júliusában a magyar holokauszt második fejezete kezdődött, a budapesti zsidók elszállítása  a haláltáborokba. Ezt azonban már Horthy megakadályozta. A magyar holokauszt 3. fejezete, a nyilas uralomra esett.

HORTHY KIUGRÁSI KÍSÉRLETE

Horthy bizalma először a németek Moszkva alatti veresége után ingott meg Hitlerben. Ekkor nevezte ki a kormányra a nyugat-barát Kállayt.

Három fejlemény változtatta meg hazánk helyzetét:

1. a normandiai partraszállással új front nyílt nyugaton, a németek két frontos háborúra kényszerültek
   
2. Románia átállt (kiugrott)
3. a német hadsereg mindenhol folyamatos visszavonulásra kényszerült

Mindezek után döntötte el Horthy, hogy országával együtt kiugrik ő is a háborúból. Ezt három lépésben hajtotta végre:

• küldötteket menesztett Sztálinhoz tárgyalni, Faragho Gábor tábornok vezetésével, aki október 11-én aláírta a fegyverszünetet Moszkvában
• négy nappal később, 1944 október 15-én Horthy bejelentette a rádióban is Magyarország kiugrását.
• katonai parancsot adott a magyar hadseregnek a fegyvernyugvásra

A magyar hadsereg nyilas tisztjei azonban meggátolták a katonaság átállását. Nem továbbították Horthy parancsait. A németek elrabolták Horthy kisebbik fiát és vele zsarolták, hogy vonja vissza a kiugrási nyilatkozatát.

Horthy sorsa: Visszavonja a kiugrási nyilatkozatát, majd az SS letartóztatja és Németországba viszik, házi-őrizetbe. A háború utolsó napjaiban a németektől amerikai fogságba kerül.

A NYILAS URALOM

 A nyilasok céljai: 

• A végsőkig támogatni Hitlert
• Magyarországot kiszolgáltatni Hitlernek

Közben 1944 október 15-én Horthy letartóztatása után Szálasi Ferenc kerül az ország élére német támogatással, mint nemzetvezető. Ezzel 170 napra kialakul a nyilas-uralom Magyarországon.

Nyilas rendelkezések:

1. Folytatják a magyar zsidóság kiirtását a 200 ezres budapesti zsidóság elleni nyilas akciókkal. Ilyen voltak a Dunába lövések például.
   
2. A magyar ipari termelés átadása a németeknek (bányászat, gépgyártás)
3. Teljes mozgósítás: a 14 és 60 év közöttiek besorozása és frontra küldése

A front átvonulása Magyarországon

A szovjet front 1944 szeptembere és 1945 márciusa közt haladt át az országon. Ebben a fél évben jórészt a nyilasok kezében volt az ország nyugati fele.

Debrecennél nagy tankcsata zajlott, Székesfehérvárnál pedig a németek ellentámadással próbálkoztak (Tavaszi ébredés hadművelet).

A frontvonal 1944 karácsonyára elérte Budapestet, melyet körbekerítenek. Ekkor kezdődött meg a második világháború egyik leghosszabb ostroma, mely összesen 50 napig tartott. Budapest ostroma alatt a harcok házról – házra zajlottak. Összesen 160 ezer szovjet katona támadta a várost, melyet 70-80 ezer német-magyar erő védelmezett, így legalább kétszeres volt az orosz túlerő

Az ostrom vége: 1945 február 13-ra kiűzték a németeket a fővárosból. Utolsó kísérlet a német-magyar kitörésre a budai várnegyedből (Vérmező környékén) történt.

A szovjetek 1945 április 13-ra Magyarország teljes területéről kiűzték a németeket.

Összefoglalás

I.A magyarok eredete:

• Hun vagy finnugor származás
• Csodaszarvas mondája - Kézai Simon írta le
  
• Őshaza: Magna Hungaria (Ural hegység, Volga-Káma folyók)

II. Őseink életmódja:

• Nomád életmód a sztyeppén
• Társadalom: 7 törzs, ezeken belül? nemzettségek, nagy családok
• Vándorlás: Uraltól, Levédián, Etelközön keresztül a Kárpát-medencébe
• Első vezetőink: Álmos és Árpád, aki a honfoglalás idején a fejedelmünk

III. Magyar hitvilág:

• Turul-monda, Anonymus
• Természet imádat, sámánok
• Ősi viselet, fegyverek (tarsoly, tegez, kopja, szablya)

IV. Honfoglalás:

• 895-ben fontos hágókon keresztül érkeztünk (Vereczkei, Radnai, Borgói)
• A Kárpát-medence megfelelt nekünk (folyók, körben hegyek, legelők)
• Harcmodor: színlelt megfutamodás, hátrafelé nyilazás
• Pozsonyi csata: 907, megvédjük magunkat
• A honfoglalást zsákmányszerző kalandozások követték, de vereségek: Merseburg, Augsburg

V. Géza és Szent István

• Géza történelmi érdemei
• István megkoronázása: 1000-ben
• Megküzd Koppánnyal, felnégyelteti

VI. Államalapítás

• Három lépése: vármegyék, püspökségek, törvények
• Törvények: 10 falunként templom, misékre járás, tized
• Utódlás: István fia, Imre meghal, így unokaöccse: Orseolo Péter

***

István király és az államalapítás (117. oldal)

Azt a történelmi folyamatot és korszakot szoktuk államalapításnak nevezni, melyben Szent István királyunk Európával és a pápasággal együttműködve, a keresztény egyházi illetve világi közigazgatás kialakításával megteremtette az önálló Magyar Királyságot az első ezredfordulón.

Az államalapítás három lépése:

• Az egyházi közigazgatás, vagyis püspökségek (10 db) létrehozása egy érseki központtal (Esztergom)
• A világi közigazgatás, vagyis vármegyék (30 db) megalapítása
• Törvényekkel a magyar lakosság rászorítása a keresztény hitre és letelepedett életmódra.

 Az esztergomi érsek lett a magyar egyház legfőbb vezetője (utána következett a kalocsai érsek). Püspöki központok: Veszprém, Győr, Pécs, Eger, Gyulafehérvár, Csanád, Várad, Vác. Létrejött a pannonhalmi bencés apátság is .

Szent István küzdelmei és törvényei

István uralmát kezdetben nem ismerték el a törzsi vezetők. Ám mindannyiukat legyőzte: Koppányt legelőször (997-ben). Hogy többi ellenségét is elrettentse, Koppány testét négyfelé vágatta, és kitűzette a négy legfontosabb vár kapujára. Később legyőzte Ajtonyt, Gyulát és Keánt is.

Szent István törvényei

A lakosság keresztényi, letelepedett életmódját igyekeztek kötelezővé tenni István törvénykönyvei (2 db) Ide tartozott a

• 10 falunkénti templomépítések elrendelése,
• a kötelező misékre járás bevezetése,
• az egyházi tized (decima) fizetésének törvénybe iktatása és a kóborló életmód - pogány rítusok - megtiltása.

Trónutódlás

Szent Istvánnak egyetlen fia volt Imre herceg. István őt készítette fel az uralkodásra az intelmek című művében. Imre azonban fiatalon (1031-ben) meghalt (egy vadászaton). Halála után felvetődött, hogy ki örökölje a trónt: István nagybátyja Mihály és annak fia Vazul, vagy valaki más? István nem akarta Mihályékat, mert félt attól, hogy nem tartják majd fenn a kereszténységet Magyarországon. Végül leánytestvérének fiát, a Velencében nevelkedett Orseolo Pétert jelölte utódjául.

Támadás az ország ellen

Amikor új uralkodói család kerül a Német-Római Birodalom élére (Liudolf-ház helyett Száli-ház). akik már nem rokonai Istvánnak, megtámadják a Magyar Királyságot.

II. Konrád császár 1030-ban indítja a támadást, ám István seregei a "felperzselt föld" taktikáját alkalmazzák. Ennek lényege: a hátráló sereg minden élelmet elvisz a támadók útvonaláról, így azok nem tudnak zsákmányolni a vidékről ellátmányt. Az éhezés feladást okoz a támadóknál.