A szubkultúra a társadalom egy csoportjára jellemző sajátos szokások, szabályok, meggyőződések rendszere, mely speciális értékrendhez kötődik, a többségi társadalomtól eltérő kulturális jegyeket is hordoz.

Szolidaritás: Egy meglévő közösség ösztönösen vagy tudatosan korlátoz bizonyos egyéni vagy csoportérdeket, hogy kölcsönös kötelesség- és segítségvállalást hozzon létre a közösségen belül vagy más közösségekkel. Indítéka a társadalmi egymásrautaltság, vagyis a közérdek.

Előítélet. Az előítélet nem tapasztalatokra alapozott, hanem elfogultságból eredő ítélet, feltételezés, amihez már pozitív vagy negatív attitűd is kapcsolódik. Az előítélet csupán egy előzetes feltételezés, valamilyen hozzáállással megnyilvánulva, amely általában alaptalan és helytelen következtetéshez vezet. Legáltalánosabb fajtái a negatív faji, etnikai és nemi előítéletek.

Diszkrimináció: Diszkrimináció az, amikor egy személyt nem a tettei, hanem feltétezett rossz tulajdonságokkal rendelkező csoporthoz való tartozása alapján ítélnek meg, és eszerint bánnak vele.

Oktatás a középkori Európában:

• A középkorban a falusi gyermekek számára az úgynevezett trivium adta a tananyagot. Csak írni, olvasni és számolni tanultak.
• A nemes ifjakat magántanítók oktatták, többnyire egyházi személyek.
• A legfontosabb tananyagot a latin és a vallásos oktatás adta.

Oktatás az elmúlt évszázadokban:

• Megjelentek a reáliák (matematika, fizika) és tanintézmények többsége kikerült az egyház alól.
• Kialakult az oktatás három szintje: általános iskolák, középiskolák (szakoktatás, gimnázium) és felsőoktatás (főiskolák, egyetemek).

Szorgalmi feladat ötösért: PPT készítése egy híres egyetemről (pl Sorbonne, Oxford, Harvard, Yale, Stanford) Legalább – dia.

Pendrive –n hozzuk NE emailben küldjék el!!!!!!

Házi feladat: Tankönyv 51 – 52. oldalán elolvasni a tananyagot az iskolákról és összefoglalni 10 mondatban!

Aki elkészíti a szorgalmit annak NINCS házi!

VIDEO - Youtube

Adolf Hitler [LINK] 

1.Hitler Ausztriában született 1889-ben.

2.Festőművész szeretett volna lenni, ám a bécsi művészeti akadémia nem vette fel

3.Az I.világháborúban harcolt a fronton (nyugaton) futárként. Megkapta a vaskeresztet.

4.A háború után Münchenben telepedett le és lett politikus. Belépett a Német Munkáspártba majd átalakította Náci Párttá = Nemzetiszocialista Párt

5.Az első hatalomra kerülési kísérlete nem sikerül. Ez volt a müncheni sörpuccs. Emiatt börtönbe kerül, itt írja meg híres könyvét a Mein Kampfot (Az én harcom) – 1923

6.Választások: 1932 nyarán Hitler pártja a Nemzetiszocialista párt megnyeri de nem szerzi meg a Bundestagban az egyértelmű többséget. Így Hindenburg csak 1933 január 30-án nevezi ki kancellárrá.

A Hitler vezette Németország jellemzői:

1. Felhatalmazási törvény: a parlament helyett a kormányé a fő hatalom
2. Nürnbergi faji törvények: a zsidók minden állampolgári jogát megvonják
3. Könyvégetések: zsidók műveit elégetik szerte a német városokban
4. Erőszakszervezetek kezében lesz Németország: SS (Schutzstaffel = véderő osztag) és a GESTAPO (Geheime Staatpolizei)
5. Háborúra való felkészülés: hatalmas hadsereg létrehozása (7 millió fő)
6. A hitleri rendszer önkényes diktatúra lett, melyben a zsidók helyzete volt a legrosszabb de a német lakosság is elnyomásba került.

D O L G O Z A T 

Január 23. (7.órában)

Témák:

• 5.3 Az olasz fasizmus
• 5.3 A nemzetiszocialista Németország
• 5.4 A német terjeszkedés a háború előtt
• 5.5 Adolf Hitler

Élet a középkorban

A középkori lakosság 3 csoportra oszlott, melyeket társadalmi rétegeknek nevezünk:

1. Jobbágyság
2. Polgárság
3. Nemesség

A polgárság a városokban élt, ide tartoztak a kereskedők, iparosok, mester-emberek.

A nemesek kiváltságokat élveztek:

• Csak nekik lehettek földjeik (ezeken dolgoztatták jobbágyaikat)
• A királyhoz fordulhattak ügyeikben
• Fegyverrel rendelkezhettek, harcolhattak a királyukért

Oktatás a középkorban (Tk 85 oldal):

• A falvakban iskolamesterek oktattak: írást és olvasást
• A magasabb tanulmányokat a latin nyelv jelentette
• Fontos volt a Biblia ismeret, hitoktatás.

A Weimari Köztársaság:

Kialakulása: A háború végén a németek elűzik császárt (II. Vilmost) és Weimar városában köztársaságot kiáltanak ki. Az ország vezetője Friedrich Ebert lesz (2925-ig).

Válságok: 

A franciák bevonulnak a Ruhr-vidékre. Ennek oka: a németek nem fizettek a franciáknak jóvátételt (pedig azt előírta nekik a békeszerződés). Ez 1923-ban történik.

A két politikai szélsőség - kommunisták és nácik (nemzetiszocialisták) - sztrájkokat, felkeléseket hajtanak végre.

A nácizmus külpolitikai törekvései:

1. A német hadsereg (Wehrmacht) felfejlesztése 100 ezer főről 7 millióra. Ezzel Hitler megszegi a versaillesi békét!
2. A Saar-vidék visszaszerzése a franciáktól népszavazással 1935-ben
3. A Rajna-vidékre való katonai bevonulás (pedig azt tiltotta a versaillesi béke)
4. Ausztria bekebelezése - Anschluss: 1938 március 12. Egyesül Ausztria és Németország
5. Csehország bekebelezése - Müncheni Kongresszus: 1938 szeptember 30. Hitler eléri, hogy a kongresszuson a franciák és angolok elfogadják Csehország felosztását, mely valójában német bekebelezés volt.

A középkori egyház (Tk. 80.)

A középkorban az egyház beleszólt a mindennapok életébe. A papok ott voltak az élet fontos állomásainál: keresztelés, házasság, temetés, de ezen kívül adó-ügyeket intéztek és ők voltak a földesurak, királyok ügyeinek intézői is. 

A szerzetesek vagy más néven barátok (vagy fráterek) kolostorokban éltek és egy-egy adott feladatra koncentráltak: így léteztek beteg-ápoló rendek, kéregető-kolduló rendek (például domonkosok, ferencesek) és elmélkedő - kódex másoló rendek.

Középkori építészeti stílusok:

• Román-stílus (a római korról elnevezve)
• Gótikus stílus (a gótokról elnevezve)

A román stílus jellemzői: várhoz hasonlatosak a templomok, keskeny, lőréshez hasonlító ablakokkal. Ellenben a gótikus stílusnál az ablakok nagyok, az épületek kecsesek. 

Forradalmak Európában

Forradalmi mozgalmak az 1820-as években:

• Az 1820-as években Európa több pontján jöttek létre forradalmi csoportok, melyek a francia forradalom mintájára át akarták alakítani Európát. Ám a Bécsi Kongresszus nagyhatalmai sorra eltiporták ezen mozgalmakat.
• A mozgalmaknak három fajtája volt: mérsékelt liberálisok, radikális demokraták, szocialisták
• A mérsékelt libeálisok alkotmányos monarchiává akarták alakítani országaikat. Ide tartozott például hazánkban a reformkor liberális nemessége, Kossuthék köre. A radikális demokraták köztársaságokká akarták alakítani hazájukat, a szocialisták pedig a munkásságra alapozva forradalomra vágytak, új berendezkedést teremtve.

Alkotmányos monarchia = Olyan királyság, melyben az uralkodó jogai korlátozottak és a valódi hatalom a parlament illetve kormány kezében van.

Forradalmak és felkelések 1820-1830 közt: 

• Olasz carbonarik, vagy szénégetők mozgalma: 1820-as évek
• Orosz dekabristák forradalma 1825 decemberében (Puskin is részese volt)
• Spanyolországi felkelés új alkotmányért 1820
• Görög szabadságharc, a török megszállók ellen. Sikeres volt, így 1829-re létrejön Görögország
• Lengyel felkelés: 1830-1831 az orsoz megszállókkal szemben
• Belgium megalakulása, elszakadása Hollandiától. Sikeres 1830-ban. Alkotmányos monarchia lesz
• Az 1830-as párizsi forradalom X. Károly ellen. Győz, új uralkodó: Lajos Fülöp

Népek tavasza: 1848 soán Európa nagy részén újabb forradalmi hullám söpört végig, mely mindenütt a konzervatív, feudális, régi berendezkedést támadta és mindenütt néhány hónapon belül elfojtotta a hatalom. Legtovább Magyarországon tartott, ahol szabadságharccá változott és csak 1849 nyarán, több nagyhatalom összefogása tudta leverni.

• Itáliai forradalmak: 1848 januárjában
• Párizsi forradalom: 1848 február. Lajos Fülöp király és miniszterelnöke Guizot (Gízó) ellen fellázadt Párizs népe. A király elmenekülni kényszerült. A forradalom átmeneti győzelmet aratott. Az új kormányban helyet kaptak a munkásság képviselői is. és bevezették az általános választójogot. Nemzeti műhelyeket hoztak létre a munkanélküliség megoldására. Néhány hónap után a forradalom mérséklődött, választások után új kormány alakult mely bezáratta a nemzeti munkahelyeket. Válaszul fellázadt  a párizsi munkásság (1848 június), ám véresen leverte a polgári kormány.
• Bécsi forradalmak: 1848 március 13-án, majd május 15-én, végül október 6-án.
• pesti forradalom: 1848 március 15-én

A forradalmak bukása: Az 1848-as forradalmak mindegyike elbukott. Ennek egyik oka: a forradalmi erők nem tudtak több társadalmi réteget tartósan együtt tartani, másrészt a nemzetközi helyzet nem kedvezett a forradalmaknak, Francaiország és Anglia nem támogatta azokat. Eredmények: a liberalizmus helyett az önkényuralom maradt, csupán részleges javulás volt, a több helyen megvalósult jobbágyfelszabadítás révén.

Élet a középkori várban

A középkor: Az ókori Róma bukása után Kr.u. 476-ban kezdődött és Amerika felfedezéséig tartott, 1492-ig.

A középkori királyság:

A király földeket adományozhatott az őt szolgálóknak, belőlük lett a nemesség. A nemesi földeken jobbágyok dolgoztak, akik a földhasználatért adóztak a földesúrnak.

Uradalmak, várak:

A nemesi uradalom (vagy birtok) középpontja volt a vár, körülötte a földesúr saját földjei és a jobbágytelkek. A földesúri saját föld neve: majorság.

Jobbágy-szolgáltatások:

• terményben fizetett adó vagy kilenced
• ingyenmunka a majorságban, ez a robot

A nemzetiszocialista Németország (101.oldal)

I.Németország helyzete a háború végén:

• A versaille-i békében elvesztette területének 13 százalékát.
• Jóvátételt kellett fizetnie.
• Válságot élt meg az 1920-as években. Nyomor, munkanélküliség jellemezte.

II.A náci (nazi) párt:

• A nácik vezetője: Adolf Hitler volt.
• Főbb elvei: fajelmélet és élettér elmélet. Fajelmélet lényege: az ember nem egyetlen fajt alkot, hanem több fajból áll, melyek között alá-fölé rendeltség van. A német népet felsőbbrendűnek, a zsidót alsóbbrendűnek tartották. Élettér elmélet: A németség felsőbbrendűsége okán nagyobb területeket érdemel, jogosan veheti el az alsóbbrendű szlávok földjeit.
• Antiszemitizmus = a zsidók gyűlölete. Hitler úgy állította be, hogy a zsidók az okai a nyomornak.

Az olasz fasizmus

Fasizmus: FASCIO = vesszőnyaláb, az ókori Róma egyik szimbóluma mely összefogást jelentett.

Az 1920-as években a fasizmus szélsőjobboldali, nacionalista irányzat volt, mely totális diktatúrát és agresszív terjeszkedést tűzött ki céljául.

Benito Mussolini:

A fasiszták pártja 1921-ben jött létre Benito Mussolini vezetésével. A párt és elvei hasonlítottak Adolf Hitler németországi mozgalmához, a náci mozgalomhoz.

III. Viktor Emánuel olasz király 1922 október 31-én őt nevezze ki kormányfővé. Embereivel hatásos felvonulást rendezett Rómában. Ez volt a "római menetelés"

Hódítások: A Mussolini vezette Olaszország megszerzi Albániát és Afrikában is terjeszkedni kezd az 1930-as években.

Dolgozat témakörök (péntek - december 15.):

1. Oroszország  válsága, forradalma
2. Lenin és a bolsevik puccs és polgárháború
3. Sztálini gazdaság
4. Sztálini diktatúra és külpolitika
5. A fasizmus