A középkori egyház (Tk. 80.)

A középkorban az egyház beleszólt a mindennapok életébe. A papok ott voltak az élet fontos állomásainál: keresztelés, házasság, temetés, de ezen kívül adó-ügyeket intéztek és ők voltak a földesurak, királyok ügyeinek intézői is. 

A szerzetesek vagy más néven barátok (vagy fráterek) kolostorokban éltek és egy-egy adott feladatra koncentráltak: így léteztek beteg-ápoló rendek, kéregető-kolduló rendek (például domonkosok, ferencesek) és elmélkedő - kódex másoló rendek.

Középkori építészeti stílusok:

• Román-stílus (a római korról elnevezve)
• Gótikus stílus (a gótokról elnevezve)

A román stílus jellemzői: várhoz hasonlatosak a templomok, keskeny, lőréshez hasonlító ablakokkal. Ellenben a gótikus stílusnál az ablakok nagyok, az épületek kecsesek. 

Forradalmak Európában

Forradalmi mozgalmak az 1820-as években:

• Az 1820-as években Európa több pontján jöttek létre forradalmi csoportok, melyek a francia forradalom mintájára át akarták alakítani Európát. Ám a Bécsi Kongresszus nagyhatalmai sorra eltiporták ezen mozgalmakat.
• A mozgalmaknak három fajtája volt: mérsékelt liberálisok, radikális demokraták, szocialisták
• A mérsékelt libeálisok alkotmányos monarchiává akarták alakítani országaikat. Ide tartozott például hazánkban a reformkor liberális nemessége, Kossuthék köre. A radikális demokraták köztársaságokká akarták alakítani hazájukat, a szocialisták pedig a munkásságra alapozva forradalomra vágytak, új berendezkedést teremtve.

Alkotmányos monarchia = Olyan királyság, melyben az uralkodó jogai korlátozottak és a valódi hatalom a parlament illetve kormány kezében van.

Forradalmak és felkelések 1820-1830 közt: 

• Olasz carbonarik, vagy szénégetők mozgalma: 1820-as évek
• Orosz dekabristák forradalma 1825 decemberében (Puskin is részese volt)
• Spanyolországi felkelés új alkotmányért 1820
• Görög szabadságharc, a török megszállók ellen. Sikeres volt, így 1829-re létrejön Görögország
• Lengyel felkelés: 1830-1831 az orsoz megszállókkal szemben
• Belgium megalakulása, elszakadása Hollandiától. Sikeres 1830-ban. Alkotmányos monarchia lesz
• Az 1830-as párizsi forradalom X. Károly ellen. Győz, új uralkodó: Lajos Fülöp

Népek tavasza: 1848 soán Európa nagy részén újabb forradalmi hullám söpört végig, mely mindenütt a konzervatív, feudális, régi berendezkedést támadta és mindenütt néhány hónapon belül elfojtotta a hatalom. Legtovább Magyarországon tartott, ahol szabadságharccá változott és csak 1849 nyarán, több nagyhatalom összefogása tudta leverni.

• Itáliai forradalmak: 1848 januárjában
• Párizsi forradalom: 1848 február. Lajos Fülöp király és miniszterelnöke Guizot (Gízó) ellen fellázadt Párizs népe. A király elmenekülni kényszerült. A forradalom átmeneti győzelmet aratott. Az új kormányban helyet kaptak a munkásság képviselői is. és bevezették az általános választójogot. Nemzeti műhelyeket hoztak létre a munkanélküliség megoldására. Néhány hónap után a forradalom mérséklődött, választások után új kormány alakult mely bezáratta a nemzeti munkahelyeket. Válaszul fellázadt  a párizsi munkásság (1848 június), ám véresen leverte a polgári kormány.
• Bécsi forradalmak: 1848 március 13-án, majd május 15-én, végül október 6-án.
• pesti forradalom: 1848 március 15-én

A forradalmak bukása: Az 1848-as forradalmak mindegyike elbukott. Ennek egyik oka: a forradalmi erők nem tudtak több társadalmi réteget tartósan együtt tartani, másrészt a nemzetközi helyzet nem kedvezett a forradalmaknak, Francaiország és Anglia nem támogatta azokat. Eredmények: a liberalizmus helyett az önkényuralom maradt, csupán részleges javulás volt, a több helyen megvalósult jobbágyfelszabadítás révén.

Élet a középkori várban

A középkor: Az ókori Róma bukása után Kr.u. 476-ban kezdődött és Amerika felfedezéséig tartott, 1492-ig.

A középkori királyság:

A király földeket adományozhatott az őt szolgálóknak, belőlük lett a nemesség. A nemesi földeken jobbágyok dolgoztak, akik a földhasználatért adóztak a földesúrnak.

Uradalmak, várak:

A nemesi uradalom (vagy birtok) középpontja volt a vár, körülötte a földesúr saját földjei és a jobbágytelkek. A földesúri saját föld neve: majorság.

Jobbágy-szolgáltatások:

• terményben fizetett adó vagy kilenced
• ingyenmunka a majorságban, ez a robot

A nemzetiszocialista Németország (101.oldal)

I.Németország helyzete a háború végén:

• A versaille-i békében elvesztette területének 13 százalékát.
• Jóvátételt kellett fizetnie.
• Válságot élt meg az 1920-as években. Nyomor, munkanélküliség jellemezte.

II.A náci (nazi) párt:

• A nácik vezetője: Adolf Hitler volt.
• Főbb elvei: fajelmélet és élettér elmélet. Fajelmélet lényege: az ember nem egyetlen fajt alkot, hanem több fajból áll, melyek között alá-fölé rendeltség van. A német népet felsőbbrendűnek, a zsidót alsóbbrendűnek tartották. Élettér elmélet: A németség felsőbbrendűsége okán nagyobb területeket érdemel, jogosan veheti el az alsóbbrendű szlávok földjeit.
• Antiszemitizmus = a zsidók gyűlölete. Hitler úgy állította be, hogy a zsidók az okai a nyomornak.

Az olasz fasizmus

Fasizmus: FASCIO = vesszőnyaláb, az ókori Róma egyik szimbóluma mely összefogást jelentett.

Az 1920-as években a fasizmus szélsőjobboldali, nacionalista irányzat volt, mely totális diktatúrát és agresszív terjeszkedést tűzött ki céljául.

Benito Mussolini:

A fasiszták pártja 1921-ben jött létre Benito Mussolini vezetésével. A párt és elvei hasonlítottak Adolf Hitler németországi mozgalmához, a náci mozgalomhoz.

III. Viktor Emánuel olasz király 1922 október 31-én őt nevezze ki kormányfővé. Embereivel hatásos felvonulást rendezett Rómában. Ez volt a "római menetelés"

Hódítások: A Mussolini vezette Olaszország megszerzi Albániát és Afrikában is terjeszkedni kezd az 1930-as években.

Dolgozat témakörök (péntek - december 15.):

1. Oroszország  válsága, forradalma
2. Lenin és a bolsevik puccs és polgárháború
3. Sztálini gazdaság
4. Sztálini diktatúra és külpolitika
5. A fasizmus

Jézus és a kereszténység

Jézus történetét a Bibliában az Újszövetség írja le és úgynevezett evangéliumokban beszéli el, hogy hol született milyen tanításai voltak és hogyan feszítette keresztre Pilátus, a római helytartó. A Biblia szerint a megfeszítése utáni harmadik napon Jézus feltámadt és a mennybe ment.

Jézus Betlehemben született és Názáretben élt. Tanításait a követői jegyezték le, ők voltak az apostolok. Közülük 4 írta az evangéliumokat: Máté, Márk, Lukács és János. Kiemelkedő szerep volt Péternek aki az első tanítvány volt és Pál apostolnak, aki csak Jézus halála után lett a kereszténység követője és terjesztője.

Tanításai (link) szeretet, megbocsátás, alázat és hit.

A kereszténység terjedése (Tankönyv: 68.olal):

Nagy Konstantin császár 313-ban a milánói rendeletben a többi vallással egyenrangúvá tette a kereszténységet. Ezt követően kialakult a keresztény egyházszervezet. Élén a pápa áll (Róma püspöke).

Kialakultak a keresztény ünnepek szimbólumok: karácsony (Jézus születésének ünnepe), húsvét (Jézus feltámadása). Jelképek: kereszt és a galamb (Szentlélek). 

 ***

Az ószövetség népe (Tk 63. oldal)

A Biblia tartalmazza a kereszténység történetét és elveit. Két részből áll: Ószövetségből és Újszövetségből.

Ószövetség: 

A világ teremtésével és a zsidó nép történetével foglalkozik. A Biblia szerint a világot Isten teremtette, majd létrehozta az első ember párt: Ádámot és Évát. Ők a Paradicsomban élhettek, ám az Ördög megkísértésére ettek a tiltott gyümölcsből így kiűzettek a Paradicsomból.

Az özönvíz:

Az emberek méltatlanul viselkedtek, ezért Isten megbüntette őket egy özönvízzel. Egyedül Noénak kegyelmezett meg az Úr, mert őt igaz embernek tartotta. Noé tudta, hogy jön az özönvíz, így egy hatalmas bárkát épített, melyre minden álltafajból két állatot terelt fel, hogy egyetlen faj se pusztuljon ki a Földön.

A zsidó nép vándorlása:

A zsidók vallása volt a történelemben az első egyistenhit. A zsidók népét Mózes vezette Egyiptomból Kánaánba, ahol később, Krisztus előtt 1000-ben Dávid király megalapította Izrael királyságát. Itt élte fénykorát a zsidó állam Salamon király alatt.

Sztálin uralma (1924-1953)

I.A sztálini gazdaság

A tervgazdálkodás volt a jellemző, ami azt jelentette, hogy előre meghatározott gazdasági célokat írtak elő minden vállalatnak és termelőszövetkezetnek. Meg volt határozva, hogy miből mennyit kell gyártani. Öt éves tervek születtek. 

A másik jellemző: minden földterület, gyár, iskola, bánya állami kézbe került

II.A kommunista diktatúra

1. Kommunista irányítás: nem lehettek pártok, nem működhetett parlament
2. Politikai rendőrség: azokat fogták el, akik kritizálták a sztálini rendszert
3. GULAG: Kényszermunka-táborokat létesítettek a politikai elítélteknek.
4. Személyi kultusz: Olyan diktatúra, melyben a legfőbb vezetőt kötelező imádni, isteníteni. Ilyen volt a sztálini diktatúra is a Szovjetunióban.
5. Az elnyomás egyéb területei: sajtó (újságok) ellenőrzése, művészek, színészek, írók cenzúrázása.

III.A szovjet külpolitika:

Sztálin későn vette észre, hogy a német nácizmus veszélyes lehet országára. Ennek oka, hogy az 1920, sőt 1930-as években is minden figyelmét saját belső diktatúrájára fordította és nem a külpolitikára illetve hadserege fejlesztésére.

***

A 15 éves háború és a Bocskai szabadságharc

Lényege: A Török Birodalom 1591-ben egy határ- és várvita (harc) miatt támadást indított a Magyar Királyság ellen. Válaszul egy összefogás született a törökök ellen. Tagjai:

• Ausztria
• Magyarország
• Erdély
• Havasalföld
• Moldva

A harcok Dunántúlon és a Felvidéken kezdődnek, illetve a déli területeken is. Két fontos hadvezér: Pálffy Miklós és Bocskai István győzelmeket aratnak. Előbbi visszafoglalja a felvidéki várak egy részét (pl. Szécsény, Hollókő, Buják), utóbbi (Bocskai) győz Gyurgyevőnál (1595)

Fordulat a háborúban a mezőkeresztesi csata 1596-ban, mely török győzelemmel zárul, így Erdély kilép a török-ellenes összefogásból. Válaszul Ausztria megszállja 1600-ban Erdélyt.

Róma hanyatlása és bukása (Tk.56-58)

A hanyatlás:

A különböző germán törzsek gyakran törtek be Róma területére és a császári hatalom is meggyengült. Az uralkodók újításokat (reformokat) vezettek be, új fővárost alapítottak 330-ban: Konstantinápolyt, melyet az építtető Nagy Konstantin császár önmagáról nevezett el. Később 395-ben a birodalom ketté is szakadt: Nyugatrómai és Keletrómai Birodalomra.

Népvándorlás és összeomlás:

A hunok azonban Európa felé érkezve népvándorlást idézte elő: számtalan germán nép rontott a Nyugatrómai Birodalomra, mely végül 476-ban összeomlott. Az utolsó császárt száműzetésre kényszerült.

A Keletrómai Birodalom Bizánc néven még ezer évig állt fenn. A Nyugatrómai helyén új államok születtek, mint a Frankok Királysága.

***