Törióra 2 - Kiegészítő blogoldal az érettségire készülőknek

Törióra 2

Mezopotámia és Egyiptom [9/2]

2022. augusztus 20. - Töritanár_

A Föld első fejlett területei a ma Közel-Kelet néven emlegetett térségben alakultak ki: Egyiptom, Mezopotámia, Fönícia, Trója, Kréta. Ezek mellett Ázsiában az Indus-völgy kultúra illetve a kínai civilizáció volt jelentős. Térkép (gimitori blog)

okori_kelet.jpg

Közel-keleti terület és a Nílus vidéke az emberi civilizáció egyik bölcsőjeként fokható felé, mert az első városállamoknak és az első birodalmaknak adott helyet. [LINK] Ezek a következők voltak:

  • sumér városállamok
  • Akkád-Birodalom
  • Egyiptom,
  • Asszír Birodalom,
  • Óbabiloni Birodalom (Hammurapi)
  • Újbabilóni Birodalom
  • Perzsa Birodalom
  • Föníciai városállamok. 

Az időszámítást a mára általánossá váló keresztény időszámítás szerint alkalmazzuk. Ennek legfőbb kiindulópontja Jézus születése. Ehhez igazítunk ma minden évszámot:

idoszamitas_krisztuselott_utan.jpg

Mezopotámia

mezopotamia_terkep.jpg

A Tigris és az Eufrátesz folyók közti terület (ma Irak, a Közel-Keleten). Nevének jelentése is "folyóköz". Ezen a területen az ókor kezdetén (Kr.e. IV. évezred) sumérok lakta városállamok alakultak. Pl: Ur, Uruk, Umma, Nippur, Larsa és Babilon. Öntözéses földművelés jellemezte, melyben sok ember munkáját kellett megszervezni és összehangolni.

Jellemzők:

  • Papkirályok, szűk katonai és papi vezető réteg, közrendű szabadok, házi rabszolgaság
  • Despotizmus -- az uralkodók hatalma korlátlan és isteninek tartott
  • Templomgazdaságok, zikkuratok alkotják a városállamok központját
  • A sumér városállamok egymással is háborúztak
  • Vallás: politeizmus, többistenhit
  • Kialakul a sumér ékírás agyagtáblákon

Mezopotámia korszakai, államai és birodalmai:

  1. Egymástól független sumér városállamok kora (Kis, Ur, Uruk, Umma, Lagas, Larsa, Nippúr, Gudea, Eridu)
  2. Uruk kora, Gilgames király alatt (Kr.e.2650 körül) -- Gilgames eposz írja le, az első írott forrás
  3. Umma fénykora (Kr.e. 2350 körül) Lugalzaggiszi alatt
  4. Akkád Birodalom kora [link] Sarrukin király idején, aki meghódítja északról, Agadei városából kiindulva Mezopotámiát.
  5. Úr városának fénykora, a III. Úri dinasztia idején (Kr.e. 2100 körül)
  6. Óbabiloni Birodalom és Hammurapi uralkodása
  7. Az egyiptomi Újbirodalom és a hettiták vetélkedése
  8. Az Asszír Birodalom fénykora
  9. Újbabiloni Birodalom fénykora
  10. Óperzsa Birodalom fénykora

Óbabiloni Birodalom és Hammurapi:

Babilon városában kerül hatalomra Kr.e. 1800 körül és ő hozza létre az Óbabiloni Birodalmat. Híres volt törvénykönyve, melyet egy 2,25 m magas diorit kőoszlopra vésetett fel. (Mai helye: Párizs, Louvre). A törvények elve a szemet-szemért, fogat-fogért elv és a társadalmi rétegek szerint eltérő szigor.

okori_kelet_montazs.jpg

Egyéb ókori keleti birodalmak [LINK]

  1. Hettita Birodalom: a mai Törökország területén alakult ki. Kr.e. 1595-ben leigázta az Óbabiloni Birodalmat
  2. Föníciai városállamok: Türosz, Szidón, Büblosz. A Földközi tenger keleti partján. Fejlett kereskedő városállamok, a mai betűírás első létrehozói. Türosz hajósai alapítják Karthagót a későbbi Róma legfőbb riválisát.
  3. Izrael: az Egyiptomból Kánaánba vándorló zsidó törzsek hozzák létre Izrael Királyságát Kr.e. 1030-ban (Saul). Főváros Jeruzsálem. Nagy királyaik: Dávid és Salamon.
  4. Asszír Birodalom: Assur városában kialakuló, majd hódító katonaállam. A meghódított területek lakosságát saját területeire deportálta és munkára kényszerítette. Fénykora: Kr.e. 8-7. század (Assur-ban-apli). Az asszírok egy időre az egész Közel Keletet meghódítják, még Egyiptomot is (Kr.e. 664) Új fővárost építenek: Ninive. A médek győzik le Kre. 612-ben.
  5. Újbabiloni Birodalom: Csak alig 70 évig állt fenn (Kr.e. 610-540). Létrehozója: Nabu-kudurri-uszur, vagy Nabukodonozor). Függőkertek, zsidók elhurcolása.
  6. Óperzsa Birodalom: A perzsák legyőzik az Újbabiloni és Méd Birodalmat is. Jellemzők: szatrapiák, posta szolgálat, kőutak, egységes súly-mérték rendszer, aranypénz
  7. Indus-völgyi civilizáció: A Kr.e. 3-2. évezred fordulóján az Indus folyó völgyében jött létre. Öntözéses földművelés, bronz eszközök, kővárosok (Mohendzsodaro), derékszögben épült utcákkal. Kaszt-rendszer: brahmanák (papok), ksatriják (katonai előkelők), vaisják (közrendűek), súdrák (szolgálók). Maurja Birodalom (Kr.e. III. század), Asóka király. Brahmanizmus és buddhizmus (lélekvándorlás)
  8. Kínai Császárság:Az első kínai császár: Csin Si Huang-ti (Kr.e. 221-210), Han dinasztia. Kínai nagyfal építésének megkezdése. Porcelán, selyem, kínai képírás, papír, puskapor. Vallások: Kung-fu-ce, Lao-ce (taoizmus)

asszir_birodalom.jpg

​Az ókori Egyiptom

Egyiptom a Nílus folyó mentén helyezkedik el, Afrika északkeleti részén. Az egyik első, fontos civilizációs központ volt, mely már a Krisztus előtti 4. évezredben fejlett kultúrával rendelkezett.

okori_egyiptom.jpg

Egyiptomban is öntözésre, öntözőcsatornákra volt szükség a földműveléshez, tehát meg kellett szervezni a közös munkát. Ez a közösen végzett munka kényszerítette arra az ókori egyiptomiakat, hogy fejlettebb társadalmat hozzanak létre: földművesekkel, munkásokkal, munkavezetőkkel, írnokokkal, katonákkal, papi réteggel (termésért imádkozókkal), legfelsőbb vezetővel.

Az archaikus korban (Kr.e.3000 - 2700) két állam létezett: Alsó-, és Felső Egyiptom. Az első fáraó Ménész volt, 2900 körül egyesítette a két államot. A fáraók despotikus hatalmúak voltak Despotikus hatalom: amikor az uralkodó teljhatalommal vezeti országát és istenségként tisztelik. Rétegek: papság, hivatalnok-írnokok, közrendű szabadok.

Az óbirodalom korában (Kr.e.2700-2200) épültek az első piramisok Gízában. Legnagyobb a Kheopsz piramis, 135 méter magas, 230 méteres egy-egy oldala a földnél és átlag 12 tonnás kövekből áll. Örzője az oroszlán testű, ember fejű Szfinx. LINK A piramisokat a fáraók számára emelték és nyughelyük is lett.

piramis.jpg

A középbirodalom korában (Kr.e. 2060-1780) a papság és a kormányzók (nomoszok) nagy befolyást szereztek, a birtokok már nem szolgálati földek, hanem saját tulajdonú birtokok.

faraok.jpg

Az újbirodalom korában (Kr.e.1550-1000): hükszoszok támadtak Egyiptomra, a központ Théba lett. Hódításokat kezdett az ország, elterjedt a rabszolgaság. II. Ramszesz uralkodása volt ​Egyiptom fénykora. Harcokat folytatott riválisukkal a Hettita Birodalommal. Az Amon-papság megerősödik

 A tengeri népek támadása söpörte el Kr.e.1200 körül meggyengíti a térség nagyhatalmait, elsöpri a Hettita Birodalmat. Később Asszíria majd a Perzsa Birodalom utána Nagy Sándor végül a rómaiak hódítják meg Egyiptomot.

Vallás, kultúra

Vallás: a napistent imádták, a neve Ré volt és ember testű, sólyom fejű alakban ábrázolták.Későbbi neve: Oziris, felesége: Ízisz. Egyéb istenek: Hórusz, Széth. LINK (vallás). 

A fáraókat és főpapokat elhalálozásuk után mumifikálták (tartósították) mert hittek abban, hogy még életre kelhet. LINK (blog)

Hieroglif írás megfejtője 1824-ben Jean Francois Champollion.

Városok: Théba, Memphis, később Alexandria

hieroglifak.jpg

Linkek:

A bejegyzés trackback címe:

https://toriora2.blog.hu/api/trackback/id/tr4917912009

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása