Órai vázlat (11A)
A forradalom: 1848 március 15-én Pesten a márciusi ifjak, Petőfi Sándor és Vasvári Pál vezetésével a Pilvax kávéházból kiindulva forradalmat robbantanak a 12 pont törekvéseiért. Közben Bécsben is forradalom tör ki.
A forradalom győzelme: A császár, V. Ferdinánd meghátrál és a hozzá érkező, Kossuth vezette küldöttséget fogadja, majd jóváhagyja követeléseiket. Ezek alapján megszületnek az úgynevezett április törvények, melyek a feudalizmus helyett végre polgárosult, modern magyar államot hoznak és hazánknak a Habsburg Birodalmon belül jelentős önállóságot biztosítanak. Megalakul a Batthyány-kormány (Kossuthtal és Széchenyivel)
A szabadságharc kirobbanása: 1848 nyarán a Habsburgok úrrá lesznek az itáliai és bécsi forradalmakon és visszavonják korábbi ígéreteiket. Ellenünk fordítják a nemzetiségeket (szerbeket, horvátokat, románokat) és szeptember 25-én helytartót küldenek Pest-Budára!
A szabadságharc menete:
I. A horvát és osztrák támadás:
- Horvát támadás: A magyar-ellenes Josip Jellasics horvát bán, osztrák ösztönzésre 1848 szeptember 11-én átlépi seregével a határt. Pákozdi csata (1848 szeptember 29.) magyar győzelem. Móga János- Görgey Artúr vezetik seregeinket Ám utána osztrák győzelem Scwechat mellett. Győz Alfred Windischgraetz.
- Osztrák intervenció: Ferenc József trónra lép (1848 dec.2), megindítja a támadást, elesik Pest, de Görgey Artúr északra indulva, maga után vonja az osztrák fősereget.
- Felvidéki hadjárat és a kápolnai vereség: Görgey a Felvidéken át jut el a Felső-Tisza vidékére, de a hadjárat végén leváltja Kossuth, utódja pedig, Dembinszky veszít a Kápolnai csatában (1849 február 27.)
II. Tavaszi hadjárat:
- 1849 április 2 és május 21 között a magyar sereg Görgey vezetésével kiűzi Magyarországról az osztrákokat. Győztes csaták: hatvani, tápióbicskei, isaszegi
- A tavaszi hadjárat alatt 1849 április 19-én kerül sor a debreceni nagytemplomban a Habsburgok trónfosztására és a magyar függetlenség kimondására. Új kormány alakul: ez Szemere-kormány, Kossuthból kormányzó lesz.
- Erdélyben Bem József (Petőfi verseiben: Bem apó) győz szintén és szintén kiűzi az osztrákokat.
- Május 21-én magyar kézre kerül a budai vár is.
III. A szabadságharc leverése:
- Ferenc József katonai segítséget kér I. Miklós orosz cártól. Hivatkozás: Szent Szövetség 1815.
- 1849 június 15-én 200 ezer orosz és 66 ezer osztrák katona indul a magyar szabadságharc leverésére. A támadás vezetői: Julius Jacob von Haynau táborszernagy és Ivan Paszkevics. A fölény háromszoros
- Görgey és Dembinszky más-más haditervet javasolnak. Végül Kossuth rosszabbik tervet fogadja el.
- Kossuth utolsó reménye: abban bízott, ha elég sokáig kitartanak, akkor a nyugati hatalmak (Anglia, Franciaország) beavatkoznak majd és nem tűrik az orosz előretörést!
- Utolsó csaták helyszíne a Délvidék: szőregi csata, nagycsűri csata, legutolsó: temesvári csata (1849 augusztus 9.)
- Kossuth elmenekül török területre, Görgey leteszi a fegyvert Arad mellett, Világosnál (1849 aug 13), a tábornokaink egy részét azonnal kivégzik.
IV. Aradi vértanúk
Kiss Ernő, Dessewffy Arisztid, Schweidel József, Lázár Vilmos, Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knézich Károly, Nagysándor József, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly és Leiningen-Westerburg Károly.
***
