A makedón állam LINK
Athén és Spárta visszaszorulása:
A görög-perzsa háborúk után az Athén körül kialakult Déloszi Szövetséggel szemben létrejött a Spárta vezette Peloponnészoszi Szövetség is. A két szövetség közt Kr.e. 431-404 közt hosszú háború kezdődött , ez volt a Peloponnészoszi háború. Oka: rivalizálás, és kereskedelmi-gazdasági viták. A háborúban Athén flottájával, Spárta pedig szárazföldi erőivel volt fölényben. A harcok végén Athén vereséget szenvedett, elveszett vezető szerepe a poliszok közt. Három évtizedre Spárta, majd 10 évre Thébai kezébe került a vezetés. Közben a demokrácia meggyengült, megnőtt a rabszolgák, nincstelenek száma.
Makedónia felemelkedése:
A makedónok a görögökkel rokon nép északon. Már a Kr.e. 12. században kialakult saját területük fővárosuk környékén, melynek neve: Pella.
Makedónia lassan erősödött meg, miközben a görög-perzsa és a Peloponnészoszi háborúk alatt ravasz módon hol ide, hol oda állt.
Igazi nagyhatalommá II. Philipposz tette Makedóniát Kr.e. 356-336 között! Jelentősen kibővítette Makedónia határait, megszerezte a trák aranybányákat (aranypénzt veretett) felfejlesztette a makedón hadsereget (8 ezer főre, új fegyverük a sarissa lett, mely 6 méteres lándzsa a falanxban) Meghódította a hatalmas Thessalia tartományt.
A poliszok egy része támogatta Philipposz azon tervét, hogy egyesíteni kell a görögöket. Azokat pedig, akik ellenezték, legyőzte Kr.e. 338-ban a Khairóneiai csatában.
A csata évében Kre. 338-ban a második Pánhellén Kongresszuson Philipposz létrehozta az Összgörög Szövetséget, majd felvetette a Perzsia elleni hadjárat tervét. Erre azt az ürügyet találta ki, hogy a támadás bosszú lenne a 152 évvel korábbi (Kr.e. 490 –es) nagy perzsa invázió és fosztogatás megtorlására. (Beszédében a görög szentélyek felgyújtásának felemlegetésével próbálta terve mellé állítani a poliszok képviselőit.) A kongresszus végül a hadjárat támogatása mellett döntött. így a következő évben, Kr.e. 337 –ben a király legfőbb hadvezére Parmenion 11 ezer harcossal elindult Kis-Ázsia partjai felé. Miközben II. Philipposz a perzsa hódításokkal volt elfoglalva, Kr.e. 336 –ban lánya esküvőjére is készülődött. A mennyegzőn azonban az egyik ifjú testőre – Pauszaniasz – váratlanul meggyilkolta. (személyes okokból)
Nagy Sándor birodalma
Nagy Sándor: Apjával nem volt jó a kapcsolata, de nagy hatással volt rá nevelője, Arisztotelész. Alig 20 évesen, Kr.e. 336-ban került a trónra és mindössze 13 évig uralkodott.
De ezen időszak alatt meghódította az egész akkori világot Egyiptomtól Indiáig. Végül a Földgolyó leghatalmasabb uraként, 33 évesen maláriában (vagy májzsugorban) halt meg Babilon városában.
Hódítások: Nagy Sándor körülbelül 65 ezer katonával próbálta megvalósítani apja álmát, Perzsia meghódítását és III. Dareiosz legyőzését. Kr.e. 334-ben kelt át a Hellészpontoszon (Dardanellák) A kis-ázsiai partok mentén indult meg seregeivel. ÚTVONAL:LINK 
Első csata: Granikosznál a perzsa helytartót veri meg (utána: Gordiuszi csomót vágta át a görög mitológia szerint. A híres csomót még senki nem tudta kibontani, de Nagy Sándor egyszerűen átvágta)
Második csata: Isszosz mellett magát III. Dareioszt győzi le
Délre fordulva Föníciát és Egyiptomot is meghódítja. (Egyiptomban a perzsa helytartó behódol)
Harmadik nagy csata: Gaugaméla mellett, Ninive közelében Mezopotámiában Kr.e. 331-ben. A perzsa király elmenekült, de egy helytartója megölette.
Nagy Sándor elfoglalta a perzsa fővárosokat: Perszepoliszt és Szuszát.
Indiai hadjárat: Kr.e.327-ben átkelt az Indus folyón, és legyőzte az indiai sereget. Ám hadserege fellázadt és a hazatérést követelte. Miközben Európa felé vonult seregével, Babilonban meghalt maláriában.
Nagy Sándor végső terve: Egységes hellén-perzsa birodalmat akart. Ennek érdekében békét szeretett volna a perzsák és görögök közt. Példát mutatva 327-ben direkt perzsa nőt vett feleségül (neve: Roxána). Később pedig, 324-ben megszervezte az úgynevezett "szúzai mennyegzőt", melyen ezer közrendű és 80 főnemesi makedón kötött házasságot perzsa nőkkel. Az ezekből a házasságokból megszületendő kevert népességet szánta az új, vegyes birodalom legfelső rétegének, és alapjának. Nem vált be, idővel tömeges válások zajlottak.
A görögök idővel megharagudtak Nagy Sándorra a sok perzsa szokása átvétele miatt, csak bizalmas tanácsadója és szerelme Hefaiston tartott ki mellette haláláig.
Hellenisztikus államok
Nagy Sándor halálos ágyán a hatalmat főtanácsadójára hagyja: Perdikkaszra, akit Kratérosz és Antipatrosz támogatott. Ideiglenesen vezetik a birodalmat, miközben Nagy Sándor fiát - aki félig perzsa - megkoronázzák. Ám a fiút (IV. Alexandrost) Kr.e. 309-ben (amikor alig 14 éves) megölik (Antipatros fia, Kassandros) és bár Nagy Sándor féltestvérét is megkoronázzák, a hatalom az egymással marakodó makedón hadvezérek (diodokhoszok) kezébe kerül! Végül Kr.e. 306-ra a régi nagy Makedón Birodalom részekre esik szét, ezek a HELLENISZTIKUS ÁLLAMOK /LINK / 
A szétesett Makedón Birodalom utódállamai:
- Makedónia: Kasszandrosz birodalma
- Kisázsia: Antigonidák állama (Antigonosz utódai)
- Egyiptom: Ptolemajdák állama (Ptolemajosz utódai)
- Szíria: Szeleukidák állama (Szeleukosz leszármazottai)
- Pergamon: Attalidák állama (Attalosz leszármazottai)
A hellenisztikus államokat a görög és ázsiai (főleg perzsa) kultúra keveredése jellemezte. A görög műveltség, hellénizmus erősen jelen volt.
***
